Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-08 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
v W WrWWnm^^ff1974. IX. 8. nov n kerületi pártbizottság titkára volt, ismerte a vidéket, az embereket. A Pirim vidékét szabadságszerető bátor né|* lakja, gyűlölték az elnyomókat, a kizsákmányol ókat, a fasiszták hazai Kiszolgálóit. A partizánok már 1941 második felében 150 szabotázscselekményt hajtottak végre. Segítőkre, barátokra találtak a falvakban. 1942-ben liajtóva- dászát indult az illegális pártmunkások és partizánok ellen. El>ben az év- bon az antifasiszta harc sok kivaiú vezetője elesett, de a partizánmozgalmat nem lehetett felszámolni, sőt to- váWi erősödött. Kialakult az országban a belső front. A népi felszabadító felkeld hadsereg vezérkara 1943 tavaszán 12 hadműveleti területre osztotta az országot. Készültek az általános felkelésre. De az illegális munka és a partizánharcok sok áldozatot követellek. Ruszkov elvtárs — a mellettem ülő párttitkár — 1943 tavaszán bukott I* négy társával. Hármat közülük kivégeztek. Öt, mivel még nem volt 18 éves. Szófiáiéi viszik, 15 évi börtönre ítélik. Innen szabadították ki a felkelők 1944. szepteml>er 9-én. — Nálunk ci harinudik felkelés 194 f- től egészen 1944. szeptember 9 ig tartott. Igaz, mikor a Vörös Hadsereg elérte a román—bolgár határt, itt a hegyvidékei már a felkelő csapatok uralták. Sirtunk örömünkben, számunkra véget ért a háború. Az építés korszaka következett, s bízom/ ez sem volt köny- ngü ... — A múlt és a felen közötti különbség? — nem lehet ezt szavakkal felmérni. Az én nemzedékem húszéves korában naponta hullotta az: éhezik, munkanélküli, koldul — fogalmakat. A mai húszéveseknek a mi harcunk, vagy a törökök elleni küzdelem ugganaz: történelem. Olvasták, hallottak róla . .. Azt kívánjuk tőlük, becsüljék meg a jelent, melyért mi anni/it áldoztunk. Ezt nem elég csupán óhajtani! Meg kell találni az utat a fiatalok szívéhez, S erre nincsen egységes recept ... Kezdje el mindenki otthon, a családjában, folytassa a munkahelyén, majd valamelyik társadalmi szervezetben ... Nagyon szerelem a fiatalokat, sőt büszke vagyok rájuk, ugyanolyan nemzedék az övék is, mint az enyém, csupán ök szerencsésebb csillagzat alatt születtek. Örüljünk ennek, hiszen a gyermekeink ... Egyszerű |>arasztasszony, öt és fél évtized tapasztalatát sűríti mondatokba. A/, ilyen típusra mondják: őstehetség. Bolgár kollégámtól hallottam, hogy mikor képviselővé választása után a fiatalokkal beszélgetett, megkérdezték tőle: „Sara néni, maga mindenre tud felelni, milyen végzettsége van? Tudjátok, én az élet iskolájában jártam, s ott nagyon szigorú tanárok voltak ...“ Válaszát nagy taps követte. Hosszú évekig szavakkal és példamutatással építette azt a hidat, amely a fiatalok szívéhez vezet... Talán ennyi népszerűségének a titka. 1954 l>en kapta az első állami kitüntetést, „aztán jött. a többi. S néha úgy elgondolkc/- zom, valóban megérdemlem én mindezt?" 1969 tői a Szocialista Munka Hőse. . Szövetkezetünk 2400 hektáron gazdálkodik, a razlogi után a legnagyobb a hegyvidéken, öt szövetkezet társulásából alakult az Agrokomplex. Ezután szakosították a termelést. Náluk b'000 juhot tenyésztenek, van 340 fejőse tehenük. Jelentős bevételt biztosít a dohánytermesztés. A jövőben az állattenyésztés fejlesztésére helyezik a fő súlyt. — Tavaly 3,5 millió levu volt a szövetkezeti termelés értéke. A város üze mei 19,5 millió' leva értékű árut termeltek. A szegény hegyvidéken, a forradalmak bölcsőjében jólét uralkodik... Három évtizede, a szabadság hajnalán, merész terveket szőttünk, de ilyen gyors ütemű fejlődéssel nem számoltunk . .. Így összegez Ruszkov elvtárs, a párttitkár. Sétálunk a városka virágágyakkal szegélyezett főterén. Nikola Vapcarov kommunista forradalmi költő szobrát virágkoszorúk övezik. Itt és az antifasiszta harcosok emlékművének talapzatán. a felnövekvő nemzedék hálájának és szeretetének jelképei: tarka virágcsokrok illatoznak. CSETÓ JÁNOS A vidék népének szabadságszeret étét még az ötszázéves török uralom sem tudta megtörni. 1876-ban a kliszurai felkelés hírére ők is elűzik a török csapatot. Ezt három nap múlva keményen megtorolják a törökök. A lakosság egy része a hegyekbe menekül. Már oly erős a szabadság utáni vágy, hogy nem nyugszanak bele a vereségbe. Ezután kiselíb török csapatnak már nem ajánlatos a hegyekbe merészkednie. Éjszakára már nem mer ottmaradni a faluban sem a „rendfenntartó“ török csapat. Ezt ma még a tizenévesek is büszkén emlegetik, éppen úgy, mint az 1878-as harcokat, az orosz testvérek segítségét, akik már akkor hatalmas áldozatot hoztak a bolgár népnek a török járom alóli felszabadításáért. Ezt a testvéri segítséget Bulgáriában több mint 90 éve 500 orosz hősi emlékmű példázza a felnövekvő nemzedéknek.- Ez már történelem, de a másod'ik népfelkelés néhány résztvevője még elmondhat ja. miként szervezte a kommunista párt a kizsákmányolt, elnyomott tömegek harcát, amely 1923 szeptemberében fegyveres felkelésben csú csosodott ki. Vér ne terror követte a felkelés leverését, megteltek a börtönök. Válságba került a párt, de néhány év elteltével megerősödve került ki a hullámvölgyből. Nőtt a tömeg befolyása. Banszkó- ban már ekkor erős pártszervezet működött. Idénymunkások és szegényparasztok alkották a forradalmi párt mug- vát. Akkor itt nem volt egyetlen üzem sem. A parasztok családjukkal művelték egy-két holdnyi földjüket. Az már jómódúnak számított, aki biztosítani tudta . családjának egész évre az élelmet. Šok volt a munkanélküli. A viszonyokra jellemző, hogy 1931-ben a faluban 16 kisiparos társult faipari szövetkezetei alapít, így próbálják értékes! leni termékeiket. Ma a város ipari üzemeiben 2500 an dolgoznak. A régi faipari szövetkezet helyén gyermekjátékgyár épült. Telefongyáruk termékei nálunk is ismertek. A város szélén a korszerű bútorüzem Sara Madaröinová: Tessék, itt vannak a kitüntetéseim ... Nikola Vacparov forradalmi költő szobra. Gyönyörű táj, szépségét nem lehet szavukkal ecsetelni, látni kell... így jellemezte Szófiában bolgár barátom a Pirim hegységet. Kedvezett a szerencse, meglátogattam. Blagoevgrádot elhagyva egy ideig dél felé haladunk a Sztrumu völgyében a Görögországba vezető úton, majd letérünk keleti irányba, s dombok, később sziklás hegyek között vezet tovább az út. Felkapaszkodunk a Pirim gyér erdővel borított nyúlványának tetejére. Innen érdemes körülnézni. Mintha csak lépcsőn állnánk. Mögöttünk a termékeny Sztru- ma völgye, itt terem a legjobb bolgár dohány. Tiszta időben ellátni a jugoszláv határig. Előttünk a hegyekben Raz- log, mögötte egy dombvonulaton túl alig fél órányira a Pirim-hegység legmagasabb csúcsa, a 2915 méter magas Vihren tövében Banszko. E két kis város — Rozlog és Banszko — a Pirim ’lapu fa. Banszko nyugati oldalán szinte a város széléig lenyúlik az erdő, a másik három oldalon a fásított részek között kukorica-, dohány- és burgonyatáblák sorakoznak a domboldalon. Hegyek és dombok védelmében húzódik meg a tízezer lakosú kisváros. Falusi jellegét pirostetős családi házak őrzik. Hegyvidéki településekre jellemző szűk utcák kanyarognak a házsorok között. Csupán a főút egyenes, s aránylag széles. Ezen jutunk a város főterére, melyet már emeletes házak szegélyeznek. — Évente 150—1GOUOO turista keresi fel városunkat — mondja Marka Ruszkov elvtárs, a városi pártbizottság titkára. Elsősorban a hazaiakat vonzza a vidék szépsége. A külföldiek még csak most kondik „felfedezni" ezt a csodá latosan szép tájat. A város vezetői számítanak a turistaforgalom fejlesztésére. Bővítik a -szolgáltatások hálózatát, tavasszal készült el a 300 ágyas új szálloda, melynek emeleti része fából épült, de berendezése teljes kényelmet nyújt, kielégíti a legigényesebbeket is. Elkészült a turistaházhoz vezető felvonó terve, építését a közeljövőben megkezdik. "tervezik egy újabb szálloda és turistaház építését is. Szófiából már sokan itt töltik szabadságukat. Ha a város vezetőinek a tervei megvalósulnak, akikor néhány év múlva külföldön is ismert lesz Bar.szko neve. —- Vendégeink nemcsak a táj szépségéi, ha^em lakosainak életét is megismerhetik. Ez utóbbi mérhetetlen /£’- lentőségü főként az ifjúság nevelése szempontjból, mivel ez a vidék a forradalmak bölcsője. Évszázadokon keresztül egészen a második világháború utáni évekig csupán figy gyengén kövezett keskeny országút vezetett ide a hegyi településekbe. A mezőgazdasági terület 900—1000 méter tengerszint feletti magasságban csak a lakosság egy részének adta meg szűkösén a mindennapit. A kukorica és a burgonya volt a fő termény. Emberemlékezet óta a legszegényebb te rületek közé sorolták a Pirim vidékét. Csupán fából volt fölösleg. így az évő- kanáltól az asztalig minden szükséges tárgyat ebből készítettek. Kialakítva a sajátságos banszkói bútorfaragást. Szinte minden férfi faragott, vésett, díszített. Néhány lakásban gyönyörű saját készítésű faragott bútorokat láttunk, szinte „élő“ figura díszítésekkel. ben 550 ember dolgozik. Az igazgató elismeréssel szól a csehszlovák segítségről. Szakembereik egy csoportja nálunk sajátította el a szükséges ismereteket. Mikor 1969-ben megkezdték a termelést, s az ő szavuk volt a döntő. S nemcsak ők, a többiek is bizonyítottak, hiszen ma termékeik 70 százalékát exportálják. A városi ipari kombinátot nagy örömmel mutatják meg minden vendégnek. Rendelésre készítenek itt különféle bútorokat. Ök a bútorfaragó hagyományok őrzői és továbbfejlesztői. A székek támláján, a szekrények ajtaján szép figurákban népi motívumokban gyönyörködhetünk. Ismerkedünk a várossal. Bármelyik utcába fordulunk, mindenütt új házsorok fogadnak. A lakások 85 százaléka a felszabadulás óta épült. Korszerű egészségügyi központot, iskolákat, óvo- dákat, bölcsődéket látunk. Ez utóbbiakat önsegélyes alapon, társadalmi munkában építették. Jordánia Atanuszová a legújabb óvoda vezetője. Ök tizennyolcán 120 gyermekről gondoskodnak. A városkában az idén 400 gyermek járhat óvodába, két-három év múlva már minden gyermek az óvodából léphet az általános iskola első osztályá- * ba. — A felszabadulásig ezen a vidéken j nem volt orvos. Ha életrevaló, ükkor megmarad — mondták, amikor csecse- mü született. Mi heten voltunk életre- I valók a családban ... Saru Medarcsi- ’ nova, a Szocialista Munka Hőse, a szövetkezet kiváló dolgozója így emlékezik. Falusi asszony, 55 éves, országgyűlési képviselő, 1948 óta dolgozik a szövetkezet dohánytermesztő csoportjában. Férje, apja - testvérei partizánok voltak, fegyverrel a kezükben harcoltak a he gyekben. Ö és sokan mások a faluban vállalták az összekötő, a hírszerző szerepéi. Mikor 1941 l>en a fasiszták megtámadták a Szovjetuniót, a szomszédos Razlogból származó Nikolu Parapunov vezetésével néhány nap alatt megszervezik az első partizánosztagot. Parapusm m
