Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-08 / 36. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. IX. 8. 3 A szocialista öntudat kialakítása harcot feltételez mindaz ellen, ami korlátozza, akadályozza az ember fejődését. Gyakran találkozunk a kispolgárlassággal és különböző megnyilvánulásaival. Tudjuk, milyen ártalmas, mennyire fékezi a társadalmi haladást, befolyásolja az emberek gondolkodását, nézeteit és tetteit. A kispolgáriasság nemcsak a múlt jelensége, ma nem csupán csökevényei élnek. Összetett társadalmi jelenség, amelyet bizonyos nézetek, állásfoglalások és tettek jellemeznek, s amelyek megnyilvánulnak az emberek egész életmódjá- ban. A marxizmus a kisüzemi termelésben látja, a kispolgáriasság szociális gyökereit és fő képviselőinek a kispolgárokat tekinti. A kapitalista társadalomban a kispolgárság ellentmondásos gazdasági helyzetben van, és ebből következik Ingatag politikai állásfoglalása. Mivel a monopol tőke veszélyezteti a kispolgárságot, az ellene fordul, sőt néha még a burzsoá társadalom hagyományos értékei ellen is lázad. A kispolgárság azonban a szocializmust is veszélyesnek tart- ia, mert az veszélyezteti a termelőeszközök magán tula jdonát. Ha társadalmunk szociális struktúráját ebből a szempontból vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a kispolgári rétegek lizmusa kispolgári modelljét szorgalmazták. Az 1968—1969. évi csehszlovákiai fejlemények teljes mértékben bebizonyították, hogy a kispolgáriasság és különböző formái még megmaradtak az emberek tudatában, és bizonyos körülmények között a jobboldali revizionisták és opportunisták saját céljaikra használhatják ki. Ezért a kispolgáriasság elleni harc küzdelmet jelent a régi értékek, példaképek, szokások és életmód ellen. Rendkívül összetett problémát jelent a harc, melynek megoldása céltudatos és hosz- szas törekvést igényel a politikai és ideológiai munkában is. Értékrendszer, életmód A kispolgáriasság mint társadalmi jelenség nemcsak a múlttal kapcsolódik össze. Különböző megnyilvánulásaival ma is találkozunk. így például az opportunizmus megnyilvánulását jelenti, amikor a társadalmi érdekek fölé akarják helyezni az egyéni vagy csoportérdekeket, amikor liberálisan viszonyulnak a burzsoá nézetekhez, amikor az egyenlőség elvét akarják érvényesíteni a jutalmazásban stb. A társadalmi termelés állandó fejlesztése és növelése biztosítja az életszín A KISPOLGÁRIASSÁG HÜLLEN a második világháború előtt több mint 4 millió embert képviseltek. A kispolgárság nagy számáról és súlyáról említést tesz a Tanulságok is. Rámutat, hogy „ezek a rétegek jelentős politikai irányzatot képviselnek, amelynek nagy hagyománya volt, a nacionalizmus, masary- kizmus és szociáldemokratizmus kispolgári ideológiájával rendelkezett, amelynek mély gyökerei voltak és behatolt a munkásosztály egyes csoportjaiba ts. Ezek a rétegek több évtizeden keresztül politikai és kulturális szempontból is nyugat felé orientálódtak. Mindez táptalajt képezett az opportunista és revizionista irányzatok behatolásához és érvényesüléséhez.“ A megváltozott viszonyok A szocializmus építése időszakában gyökeresen megváltozott társadalmunk szocialista struktúrája. A burzsoázia gazdasági és politikai helyzete is megváltozott. A munkásosztály lett a vezető gazdaság; és politikai erő, amely a többi dolgozóval szövetségben megteremtette a feltételeket a kisüzemi termelés megváltoztatásához. A magántulajdontól a társadalmi tulajdonhoz való átmenet azonban nem jelentette az emberek tudatának automatikus megváltozását. Amit a kisüzemi termelők leküzdötték gazdaságii területen, azt nem küzdöttek le minden esetben saját tudatukban. A marxista—leninista elmélet tudja, hogy az emberek tudata sok esetben lemaradt társadalmi életünk mögött. A CSKP XIV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocialista öntudat a mi viszonyaink között sem születik önmagától a munka és az életkörnyezet megváltoztatása eredményeképpen. A szocialista vívmányok hatására támaszkodó céltudatos munka eredménye. Ahol gyengül ideológiai hatásuk, ahol lemarad az ideológiai tevékenység, a politikai és kulturális nevelés, ott teret biztosítanak az ellenséges irányzatok számára és terjed a kispolgáriasság. A jobboldali revizionizmus megfogalmazta céljait és programját az ideológia területén, hogy később politikailag is felléphessél!: ,,A szocializmus humanizálásának és demokratizálásának“ különböző jelszavai alatt kispolgári irányzatokat terjesztettek, amelyek hídként szolgáltak a kapitalizmus restaurálásához. A marxizmus—leninizmus elvei alapján épülő szocializmus helyett a jobboldali revizionisták, a „demokratikus szociavonal emelkedését, így a szükségletek kielégítését is. A szocializmus lehetővé teszi az emberek millióinak, hogy ki elégítsék alapvető és magasabb igényeiket is. Ez természetes és így lesz ez a jövöben is. Sokan azonban a szocializmust saját személyes céljaik szerint képzelik el és a fogyasztói társadalom koncepciójával azonosítják. Az egyén és a társadalom kapcsolatát a személyes haszon kritériuma szerint értékelik, az individualizmust és önzést az ember természetes tulajdonságának tekintik. A két világrendszer mai ideológiai harcában jelentős szerepet töltenek be az értékrendszer és az életmód kérdései, összehasonlítják a kapitalizmus és a szocializmus mennyiségi és minőségi oldalát is. Nem hasonlíthatjuk össze csak a termelés fejlődését vagy a termékek árát sokkal többről van szó. Nekünk nem célunk, hogy minden irányban utolérjük, vagy megelőzzük a fejlett kapitalista országokat. Nekünk nem célunk a termelés és a fogyasztás korlátlan, ösztönös növekedése. A szocializmus már a legelejétől előnyben van a kapitalizmussal szemben a társadalmi kapcsolatok jellegét, a szociális és kulturális változásokat, az ember fejlődésének lehetőségeit illetően. Az antikommunisták a kommunizmus vonzerejének csökkentése érdekében gyakran tendeciózusan hasonlítják össze a kapitalista és a szocialista országok életének egyes oldalat. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségűek a két ellentétes társadalmi rendszer összehasonlításának kritériumai. A szocialista országokban senki sem akar versenyezni a kapitalizmussal az olyan mutatók szerint, amelyek a kizsákmányoló rendszer sajátosságait tükrözik. A szocializmus és a kapitalizmus összehasonlításában egyre nagyobb jelentőségűek az olyan mutatók, amelyek a dolgozó ember iránti gondoskodásra, anyagi szükségleteinek kielégítésére és sokoldalú szellemi fejlődéséhez szükséges feltételekre vonatkoznak. A fogyasztói társadalom A nyugati országokban az úgynevezett fogyasztói társadalmat a termelés és a fogyasztás körforgása jellemzi. A mesterségesen terjesztett reklám arról győzi meg az embereket, hogy társadalmi helyzetükhöz állandóan újabb és újabb dolgokat kell megszerezniük, arra kényszerítik az embereket, hogy vásároljanak, fogyasszanak és újból vásároljanak. Ezt tekintik az élet céljának. A televízió naponta bemutatja az embereknek, mit kell még megvásárolniuk ahhoz, hogy boldogok legyenek: az ember legszabadabb megnyilvánulásának tartják á fogyasztást. Szerintük az áru kiválasztása és megvásárlása a szabadság érzését kölcsönzi az embereknek, mivel a vásárlásnál lehetőségük nyílik, hogy érvényesüljön ízlésük és személyiségük. A fogyasztói társadalomban az ember fogyasztó, aki a munkaidő utáni időszak ban éli legteljesebb életét. A kapitalista társadalom életmódja túlnyomórészt a a munkán kívüli területre redukálódik. A fogyasztói társadalomban mindent pénzzel és a sikerrel mérnek. Az ember értékét a gazdagsága határozza meg. Minden emberi érék áruvá válik. A szocialista társadalom teljesen más irányban fejlődik. A szocialista társadalom célja nem csupán a politikai hatalom és a termelési kapcsolatok megváltoztatása, hanem egyúttal az ember megváltoztatása is. A szocialista forradalom éppen ebben különbözik az eddigi szociális forradalmaktól. Eddig egy társadalom sem tűzhetett ki maga elé ilyen feladatokat. Ezért a szocializmus fejlődése sokkal összetettebb, nem redukálód hat csupán a termelés és fogyasztás terű I el éré. A szocializmusban az életszínvonal értékelésének mércéje sokkal szélesebb és mélyebb. Magába foglalja az összes anyagi és szellemi szükségletet. A magas fogyasztás elérése nem végcél, hartem csak eszköze az ember minden irányú fejlesztésének. Mi nemcsak az anyagi szükségleteket, hanem egyúttal a a kulturális szükségleteket is ki akarjuk elégíteni. Ez azt feltételezi, hogy megteremtsük a feltételeket az ember aktív érvényesüléséhez, fizikai vagy szellemi téren, a munkahelyen és a szabad időben, a kultúrában, a sportban és a különböző kedvtelésekben is. A szocialista ember értékrendszerében nem a gazdaság áll az első helyen, mint a kapitalista társadalomban. Az ember mindig mint társadalmi lény dolgozott. Több ezer év kellett ahhoz, hogy a munka ne csak az emberi lét fenntartásának eszköze legyen, hanem az élet értelmévé váljon. A munka kitölti az ember életének nagy részét. Az ember szánjára nagyon sokat jelent az a tudat, hogy munkája szükséges és hozzájárul vele a társadalom fejlődéséhez. Társadalmunkban előtérbe kerül az ember munkája iránti tisztelet. Abba az időszakba lépünk, amikul- a társadalom legnagyobb gazdagsága az új ember és alkotó munkája lesz, amint ezt Marx is fel tételezte. Sok ember számára a munka már ma sem csupán megélhetési eszköz. Életük értelmévé válik, alkalmai biztosít, hogy érvényesítsék tehetségüket, célkitűzéseiket, ötleteiket. A szocialista társadalomban a munka összekapcsolja az egyén és a társadalom érdekeit. Az ember a munka keretében érvényesíti fizikai és szellemi képességeit, a munka hatást gyakorol jellemére és a szabad idő kihasználásának módjára. A társadalmi fejlődés folyamán fokozatosan kiküszöböljük a munka és a szabad idő, az iskola és az iskolán kívüli tanulás közti határt. A szocialista ember A fejlett szocialista társadalom kon cepciója összeegyeztethetetlen az egyoldalú fogyasztói állásponttal, és az egyen- lösdi különböző elképzeléseivel. Bíráljuk az individualizmust és a fogyasztói cikkek kultuszát, mint a kispolgárság fő jellemvonásait, de nem engedhetjük meg. hogy az ellene folytatott harcot eltúlozzál: Nem nevezhetünk kispolgárnak minden olyan munkást, aki becsületes munkával emeli életszínvonalát. A határvonalat ott kell keresnünk, amikor az emberek a személygépkocsi, a nyaraló, v<tgy más tárgyak megszerzését tartják életcéluknak, deformálják saját életüket és megfosszák önmagukat a kulturális és erkölcsi értékektől. El kell érnünk, hogy az emberek az igazi emberi szükségletek kielégítésére törekedjenek és a korszerű termelés ne pusztítsa korlátlanul a természetet és forrásait. A korszerű tudományt és technikát az ember érdekében kell felhasználni. Ezt csakis a szocializmus biztosíthatja. A kispolgárság elleni harcot nem értelmezhetjük úgy csupán, mint egy negatív, maradi irányzat leküzdését. Nemcsak valami ellen kell harcolnunk, ha nem valamiért is; küzdenünk kell a dolgozók szocialista öntudatáért, a szocialista ember kialakításáért. Gustáv Husák elvtárs a XIV. kongresszuson ezt a feladatot így határozta meg: „A párt, valamint egész politikánk és államrendszerünk politikai ideológiai munkájának fő küldetése a kommunista módon godolkodó és cselekvő ember nevelése.“ MILENA RANDOVÄ K fok* ' *'■ Uírpl/ nireK a Szovjetunióból • A Szovjetunióban több mint 11 200 000 a női szakemberek száma, ami 59 százaléka a népgazdaságban foglalkoztatott felső- és középfokú szakképzettséggel rendelkező állampolgárok számának. A Szovjetunióban minden harmadik mérnök nő. Sok gyárnak, kolhoznak és szovhoznak nő a vezetője, sok a női osztályvezető és laboratóriumvezető. Négy orvos közül három nő. • Szovjet természetjárók több mint 2000 barlangot tártak már fel és tanulmányoztak geológusok és földrajztudósok segítségével. Ezek közül a leghosszabb a Tyernopol megyei Optimista Barlang: labirintusai több mint száz kilométerre terjednek. Most a Krími Vörös Barlang feltárását tervezik. A turisták föld alatti csónaktúrát tehetnek majd a barlangban haladó folyón. • Borjátföldi tudósok sajtó alá rendezték az indiai—tibeti orvostudományi atlaszt. Gondosan tanulmányozták, majd lefordították mongolra, aztán oroszra és más nyelvekre is ennek a több mint ezeréves ritka könyvnek a ránk maradt szövegét. A tudósok fiziológiai, anatómiai, szülészeti, gyógyszerészeti és botanikai vonatkozású rajzok magyarázó szövegeit fejtették meg. Az atlasz eredetijére Ulan-Udéban bukkantak rá. • 150 éves a Dnyeperen a menetrendszerű szeméi yha józás. Az első utat a Méhecske nevű kis gőzös tette meg. Ma több száz korszerű személy- és teherszállító motoroshajó, köztük sok szárnyashajó bonyolítja le a forgalmat több mint 4000 kilométeres víziúton. 0 Több mint háromszáz fajta parányi könyvpusztító kártevőt fedezett fel Julija Nyukse le- ningrádi könyvrestaurátor. A ritka mesterség e kiváló szakértője több új módszert javasolt a nyomtatott irodalom megóvására. A különleges eljárással kezelt könyvek, folyóira. tok és újságok gyakorlatilag örökre károsodás nélkül tárolhatók. • Szovjet mérnökök különleges ágyat szerkesztettek súlyos szív-, izom- és idegrendszeri betegségben szenvedők részére. Az ágy állandó fekhelynek és betegszállításra egyaránt használható. Támaszokkal van ellátva, három részből áll. Egy csavaros emelőszerkezettel szabályozható a a dőlési szöge, sőt karosszékké is átalakítható. • Rumjancev, Szuvorov és Kutuzov orosz hadvezérek 66 ismeretlen kéziratára bukkantak a közelmúltban az Ukrán Tudományos Akadémia Központi Tudományos Könyvtárának levéltárában. A dokumentumok az 1769-től 1812-ig terjedő időszak eseményeire vetnek fényt. A kéziratokat gondosan tanulmányozták, rendezték és magyarázó katalógust készítettek róluk. ★ Cjabb változatait jegyezték fel a Szaszuni Dávid című örmény népeposznak. Az újabb gyűjtést az Örmény Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajzi Intézetének folklórexpedíciója végezte, abból az alkalomból, hogy az első szövegeket 100 évvel ezelőtt jegyezték fel Arniszt faluban. A kutatók most bejárták mindazokat a falvakat, ahol egykor az eposz hősei éllek. Az eposznak ma már száznál is több változatát ismerik.
