Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-04 / 209. szám, szerda
r ELKÖTELEZETTEN Elkötelezettség, politikai-társadalmi aktivitás, angazsált alapállás — fogalmak, amelyek mind gyakrabban alkotják vitáink gerincét, melyek belső töltését követelményként szabjuk, mércéül állítjuk. Nyilvánvaló, hogy nem vélelle niil kerültek az érdeklődés homlokterébe, kétségtelenül a szocialista építés törvényszerű velejárói. Gyakorlati érvényesülésük, megvalósulásuk a társadalmi fejlődés mozgatója, a dolgozó tömegek alkotó szellemének rugója. Szavak, amelyekkel közéletünkben nap mint nap találkozunk, amelyeket egyre sűrűbben használunk, igazodunk hozzájuk. Mégis fel-fel bukkan egy szemlélet, amely szűkíti, mondhatnék degradálja értelmüket. Többször elhangzott már a kijelentés: „Elvégzem becsületesen a munkámat ... Tőlem ne várjon többet senki! A munka frontján bizonyítsa be ki-ki, vajon mennyire elkötelezett a szocializmus ügyéért! ...“ Vitathatatlan, hogy a szocialista építés alapvető követelménye, pillére a becsületesen, odaadással végzett munka. Am felvetődik a kérdés: kilépve a gyár kapuján immár semmivel sem tartozunk társadalmunknak? Nos, aligha férhet hozzá kétség, hogy társadalmunk fejlődése mind- annyiunktól megköveteli: aktív és valóban elkötelezett, ha úgy tetszik angazsált tevékenységet fejtsönk ki a politikai és társadalmi szervezetekben, lakóhelyünkön, szőkébb környezetünkben se feledkezzünk meg róla, az élei valamennyi területén ki kell bontakoztatnunk alkotó tevékenységünkéi. Szocialista társadalmunk valamennyi tagja számára biztosítja a sokoldalú fejlődés lehetőségét. A lenini eszme, amely nem véletlenül hangsúlyozza: a szakácsnőnek is erlenie kell a szocialista állam vezetéséhez — napjaink vezéreszméje, mindannyiunktól valóban elkötelezett alapál lást igényel. Ugyanakkor előfordul, hogy egyesek — gyakorta a legképtelenebb okokra hivatkozva — nem hajlandók tisztséget vállalni társadalmi szervezeteinkben, mások akarásának, erőfeszítéseinek esetleg a gyümölcsét élvezik. Tagadhatatlan, hogy a különböző tisztségek halmozása sem az egyén, sem a közösség érdekeit nem szolgálja. Az ilyen ember hamarosan elfárad, elfásul, legjobb akarattal sem képes eleget tenni a követelményeknek. Előfordul, hogy mindennek a tetejében bírálat is éri, amely az első látszatra teljesen jogosnak tűnik. Vállaltad, hát csináld!... — gondolhatja bárki mielőtt felöllene benne: vajon én segítettem-e neki? Vajon én vállaltam-e a munka reám eső részét? A probléma tehát könnyűszerrel körvonalazható: egyesek „hűznak“, mások nem húznak, csak futnak a többiek után!... A probléma megoldása, bármennyire egyszerűnek tűnik, sok türelmet, tapintatos, megfontolt hozzáállást igényel. Hiszen nem kevesebbről van szó semmint arról, hogy vala mennyien közösen „húzzunk“, valamennyien egyforma elkötelezettséggel, angazsált magatartással viseljük szívünkön szocialista társadalmunk fejlődésének gondjait. Ez pedig nem kis feladat, megoldása rendszeres politikai nevelő munkát igényel. További kérdés, vajon egy-egy cél érdekében mennyire tudjuk mozgósítani a kisebb-nagyobb közösségeket. Az elkötelezett feladatvállalás szép példáinak lehetünk a tanúi a falu- és városfejlesztési akciók során. Országos méretben milliós értékeket varázsoltak elő emberek, akik számára nem volt mindegy milyen környezetben élnek, akik nem csupán a holnapot, hanem a holnaputánt is megsejtették. Magától érthető tehát, hogy a lehetőségek szinte kimeríthe- tctlenek. Rajtunk, mindannyiunkon múlik tehát, hogy egyre többen töltsék szabad idejüket a társadalmi haladást is elősegítő, az egyén sokoldalú fejlődését biztosító, a köz hasznára váló tevékenységgel. (bpi) Banská Bystrica egyik új lakótelepének látképe (T. Babjak felvétele — CSTK) A választott úton Értékes tmdmámí HrMtis Egy szocialista munkabrigád életéből lődéssel nézték meg a partizánbunkereket, s láthatták az SZNF 30. évfordulója ünnepségeinek előkészületeit. Ugyanezen a napon az esti órákban a trenčíni Ruhagyár üzemi klubjának nagytermében megtekintették a Szlovák Nemzeti* Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére bemutatott kulturális műsort. Másnaj© Bratis- lavába látogattak el, ahol a Slavín megtekintése és a szovjet hősök iránti érdeklődés közben nagyon megrázó élményben volt részük. Hisz éppen akkor tekintették meg a Slavínt, amikor a Szovjetunióból is jelen volt néhány édesanya, akiknek fiait Bratislava felszabadítása közben érte a fasiszták gyilkos golyója. Szí vettépö volt a látvány, hogy 30 év után eljutott az édes anya gyermeke sírjához, s szűnni nem akaró könnyára- dattal öntözte meg a fia sírján szépen gondozott virágokat, bizony mindannyiunk szeméből kicsalta a mély együttérzés a könnyeket. A további cél a V. I. Lenin Múzeum volt, ahol a tanulók megismerkedtek Lenin életével és munkásságával. A következő napokban ellátogattak a to- polöanyi, a terenčíni, a hloho- veci ruházati üzemekbe. s ezeknek az üzemeknek a szak- tanintézeteibe, melyekből sok értékes tapasztalattal távozhattak. Trenčínben megtekintették a „Trenčín a divat váró- sa“ című kiállítást. |||k A tanulmányi kirándulás utolsó napján, útban hazafelé, 1974 néhány órát töltöttek a kova- čovái strandfürdő kellemes vi- ix. 4. zóben. Tapasztalatokkal és élményekkel gazdagodva érkéz- tek haza. GARAI JÁNOS ^ A csehszlovák—szovjet barátság munkabrigádja megtisztelő cím elnyeréséért kiírt feltételeket a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban elsőként a Juhocukor vállalat hő- energetikai központjának harmincegy dolgozója, a Tánczos Andor vezette szocialista ínun- kabrigád tagjai teljesítették. A cím viselésére feljogosító oklevelet a járás több vezetőjének, valamint a vállalat igazgatójának a jelenlétében meghitt ünnepélyen adta át a brigád vezetőjének Horváth Ferenc, a CSSZBSZ ]B és a jnb alelnöke, valamint Sághy Lajos, a Csehszlovák—szovjet Baráti Szövetség járási bizottságának titkára. Szlovákia egyik legkorszerűbb és legnagyobb cukorgyárának hőenergetikai központja az adott lehetőségek ésszerű kihasználásával a gyár szükségletei teljes kielégítésén kívül az Ister Járási Iparvállalat, £ Prefa n. v. dunaszerdahelyi .üzeme, továbbá az Agrofrigor, ,a Lakáskezelőségi Vállalat és részben a Slovlik n. v. helybeli üzeme, valamint más üzemek részére is szolgáltat hőenergiát. 11L meleg vizet. Az itt dolgozók 1971-ben határozták ql, hogy csoportosan bekapcsolódnak a szocialista munkabrigád mozgalomba. Az 1969-es és ;1970-es évek egyéni kötelezettségvállalásai után ugyanis ekkor fogadták el az első kollektív vállalásukat. A VIII. szak- szervezeti kongresszus tiszteletére 1972-ben vállalt kötelezett- régeiket példásan teljesítették, Amiért még az említett év jú- jllus 26-án elnyerték a „VIII. szakszervezeti kongresszus brigádja“ címet. A brigád rendszeresen bekapcsolódik a vállalati igazgatóság és az FSZM üzemi bizottsága által kiírt Vándorzászló megszerzéséért folyó szocialista munkaversenybe. amelyben eddig kétszer a második, egyszer pedig az el- Aő helyen végzett. A termelési eredmények növelésére irányuló vállalásaikat — a februári győzelem 25. évfordulójának tiszteletére — is sikeresen teljesítették, sőt, túlteljesítették. Még 1973-ban elhatározták, hogy a csehszlovák—szovjet barátság munkabrigádja cím elnyeréséért szervezett versenybe is bekapcsolódnak. Tán- ezos Andorék az idén a szocialista munkabrigád cím bronzfokozatát is megkapták. A brigád tevékenysége azonban korántsem merül ki a gazdasági-termelési, műszaki-fejlesztési eredmények állandó fokozásában. Minél több ilyen feladatot oldanak meg sikeresen, annál Inkább erősödik a tagok közösségi szelleme, annál inkább árnyaltabbakká válnak etikai-erkölcsi nézeteik, szilárdabban állnak az. elvtársi együvétartozás talaján. Te- vékenyen részt vesznek a közéletben, a cukorgyári dolgozók között pedig élen járnak a szocializmus és a kommunizmus eszméinek népszerűsítésében, a Szovjetunióról és a baráti szocialista országokról A Safárikovői Ruházati Üzem mellett lévő szaktanintézel: csaknem 00 tanulója a közel múltban négynapos tanulmányi kiránduláson vett részt. A tanulmányi kirándulás — melynek két fő célja volt: tapasztalatokat szerezni a Szlovákiában levő testvérüzemekben és szuktanintézetekben, valamint megtekinteni a Szlovák Nemzeti Felkelés történelmi nevezetességű helyeit — nagyon jól sikerült. Az első napon többek között megtekintették a Jankov-he- gyen felállított SZNF emlékművet, ahol a Žlžka parttzánbri- gád fejtett ki harci tevékenységet. A tanulók nagy érdekM. Vodéra felvétele szóló ismeretek terjesztésében, a szovjet tudomány és műszaki haladás legújabb eredményeinek az elsajátításában, gyakorlati alkalmazásában. Merva mérnötk, a CSSZBSZ vállalati alapszervezetének elnöke a címadó ünnepségen mondott bevezetőjében örömmel említette meg, hogy valamennyi brigádtag egyúttal tagja az alapszervezetnek is. Pedig a brigád megalakulásának évében, 1971-ben egy, 1972-ben kettő, 1973-ban pedig még csak nyolc brigádtag dolgozott a CSSZBSZ-bem. Ugyanilyen növekvő politikai és társadalmi aktivitásról tanúskodik a brigádtagoknak az egyéb szervezetekben való tagsága is. 1971- ben kelten, 1972-ben négyen, 1973-ban tízen, 1974-ben pedig már tizenketten párttagok. A népi mllícja soraiban 1971-ben még senkit sem találunk közülük, de 1972-ben már ketten, tavaly hárman voltak, az idén pedig már öten tagjai munkásőrségünknek. Az Ifjúsági szervezeteknek a brigád eddig Ivat tagot adott. Más összefüggésekben is tehetnénk ilyen összehasonlításokat. Míg 1971-ben például még nem volt kitüntetett dolgozója a brigádnak, az idén már négy van. Egyre többen érzik szükségét közülük a rendszeres önművelésnek, a szakmai ismeretek elmélyítés érnek, a továbbtanulásnak is. Az idén már kilencen folytatják tanulmányaikat különböző szinten, pedig amikor megalakították brigádjukat, még csak két továbbtanulójuk volt. Egy alkalommal meg azt határozták el, hogy fizetésükből egy bizonyos összeget rendszeresen félreraknak az erre a célra alakított közös kasszába. Az elhatározás érdekében a dolgozóknak egymást kellett meggyőzniük: nem mindegyikük látta az első pillantásra ennek az értelmét. Jelenleg már tízezer koronájuk van, amely pénzösz- szeget közös rendezvények, közös kirándulások és tanulmányi kirándulások megszervezésére kívánják fordítani. Egyik legújabb tervük, hogy mivel ipari üzemről, ipari szférában dolgozó szocialista munkabrigádról van szó, társadalmi munkájukkal, újítási javaslataikkal mezőgazdasági üzemeinket is segíteni fogják a műszaki haladás legújabb eredményeinek gyakorlati alkalmazásában, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének, gépesítésének kiszélesítésében. A brigádban olyan a közösségi élet, a közösségi szellem, mint egy nagy családban. Közösen, egy emberként örülnek elért eredményeiknek, de közösek a problémáik is. Amikor Kmeť Júliust, a vállalat igazgatóhelyettesét kérdeztem róluk, az elismerés hangján szólt. Ez az elismerés a szocialista munkabrigádok életszínvonalának állandó emelkedésében is kifejezésre jut. Ennek szemléltetésére ismét elég néhány példát felhoznunk. 1971-ben kilen- cüknek volt, az idén már tizenegyüknek van saját családi háza. Szövetkezeti lakásban tizenketten, vállalati lakásban ivedig heten laknak. Míg 1971- ben csupán egy brigádtagnak volt személyautója, és kilencnek saját kertje, az idén már kilencen járhatnak saját személyautójukon és húszán dolgozhatnak munkaidő után vagy szabad idejükben a kertjükben. A telefontulajdonosok száma kettőről tizenháromra emelkedett. A lehető legtermészetesebbnek tűnik már, hogy valamennyiük családjában van televízió. rádió, hűtőgép, mosógép stb. Tánczos Andor munkabrigád- |a rászolgál a bizalomra. De ez a bizalom — valamennyien úgy érzik — egyben kötelezi is őket. Kötelezi őket, hogy választott útjukon egy percre se álljanak meg. Hogy újra és újra bizonyítani tudjanak. TÖTH LÁSZLÓ Nyárutó a Dumaáa víztárolónál
