Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-02 / 207. szám, hétfő

EGY HÉT A BELPOLITIKÁBAN A FELKELÉS INTERNACIONALISTA ÖRÖKSÉGE Hónapok óta, felfelé ívelő intenzitással foglalkozott ha­zánk minden tömeges hírköz­lő eszköze a Szlovák Nemze­ti Felkelés közelgő 30. évfor­dulójával. Sok ízben s joggal hangsúlyozták, hogy ez a há­rom évtizeddel ezelőtti ese­mény történelmi határkő nemcsak a szlovák nép, ha­nem egész hazánk életében. Elindítója volt a nemzeti de­mokratikus forradalomnak, amely elsősorban népünk 1948 februárjában aratott győzelme után fokozatosan átnőtt a szocialista forrada­lomba. Ez a forradalom tet­te lehetővé az egész ország hatalmas méretű fellendülését, a múlthoz mérten példátlan eredmények elérését és nem utolsósorban a nemzetiségi kérdés rendezését is. Az elmúlt héten csúcspont­jához értek az SZNF jubilá­ns évfordulójának ünnepsé­gei. Ebből az alkalomból a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, a Szovjetunió kormá­nyának vezetői üdvözlő táv­iratot intéztek Husák, Svobo- da és Strougal elvtárshoz, közvetítésükkel pedig egész népünkhöz. Ebben a távirat­ban is kiemelték a felkelés internacionalista jellegét, an­nak történelmi jelentőségét, hogy a nép fegyverrel a ke­zében szállt szembe a hitleri megszállókkal és kiszolgálók­kal és „magasra emelte az egységes és valóban demok­ratikus Csehszlovák Köztár­saságért vívott harc zászla­ját“. Brezsnyev, Podgornij és Koszigin elvtárs hangsúlyo­zottan rámutattak arra is, hogy a harcosok között a szlo­vákok, a csehek és termé­szetesen a szovjet nép fiai mellett ott voltak más nem­zetek harcosai is. Különben az S7.NF nemzet­közi jellegének kiemelése vö­rös vonalként húzódik végig a Banská Bystrica-i és a bra­tislavai ünnepségeken el­hangzó minden beszéden. Hadd foglalkozzunk az aláb­biakban elsősorban ezzel, hi­szen egy olyan országban, ahol a két nemzet mellett több nemzetiség él, rendkívül fontos életünk további ala­kulása, az ország fellendülé­se szempontjából is őrizni, gyarapítani, fejleszteni mind­azt, ami népeinket összeko­vácsolja, ami szilárdítja és ki­bontakoztatja kapcsolataikat. jozef Lenárt elvtárs Szlo­vákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának, a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak, az SZSZK kormányának és Nem­zeti Frontja Központi Bizott­ságának a felkelés városában megtartott ünnepi ülésén az SZNF-ben megnyilvánuló in­ternacionalizmusról szólva el­sősorban a Szovjetunió szere­pét emelte ki. Nemcsak ar­ról van sző, hogy a felkelés­ben mintegy 3000 szovjet harcos vett részt, hanem ál­talában arról, hogy „a Szov­jetunió politikai, katonai, anyagi és erkölcsi segítséget nyújtott, a Szlovák Nemzeti Felkelés döntő támaszát je­lentette. Csakis ez tette lehe­tővé népünk számára, hogy hatékonyan és kitartóan küzdjön a náci túlerővel szemben." A továbbiakban kö szünetet mondott a cseh nem zet ellenállási mozgalma hős fiainak a felkelésben való aktív részvételéért, az elvtár sí segítségért. Beszédében rae lég szavakkal méltatta a tel kelés többi résztvevőjének érdemeit is: „Köszönetét mondunk a bolgár, a magyar a lengyel, a jugoszláv, a fran cia, a német és a többi anti fasiszta harcosnak, akik Szlovák Nemzeti Felkelésben való részvételükkel kidombo rították a felkelés internacio nalista jellegét.“ Bennünket, magyarokat is a szocializmus minden harcos munkás hívőt, aktív építőjét is örömmel töltenek el ezek a szavak. Mi is büszkék le­hetünk arra, bogy a szlová­kok mellett a szovjetek és a csehek után népünk fiai vet­tek a legnagyobb számban részt ebben a hősi küzdelem­ben. Elsősorban —, de nem­csak —■ azok, akik felismerve Igazi érdekeiket, s az egész­séges osztályösztöntől vezé­relve, a fasiszta Ilorthy-had- seregből átálltak a harcoló szlovák nép oldalára. Másnap a Banská Bystrica főterén megrendezett nagy manifesztáción beszédet mon­dott Guslav Husák elvtárs. Többek között megállapította: „Soha nem feledjük el azokat a végtelen áldozatokat, ame­lyeket a hősies szovjet nép hozott népeink szabadságáért Köszönetünk illeti a lengyel, a bolgár, a román, a jugo szláv, a francia, a német, a magyar és a többi antifasisz­ta harcost, akik a csehekkel és a szlovákokkal közösen harcoltak nálunk a nácizmus vereségéért, a mi felszabadí­tásunkért és sajál szabadsá­gukért.“ Szlovákia fővárosában szin­tén tízezrek ünnepeltek ezen a napon. Az ünnepségen — Banskú Bystrlcához hasonlóan, — részt vett a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége Grecsko marsallnak, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének a vezetésével. Beszédet itt Vasit Bifak elv­társ mondott, aki Bratislavü- ról szólva leszögezte: „Innen indultak ezrek a felkelő te­rületre, ahol kitűzték a meg- újhodött Csehszlovák Köztár­saság lobogóját, az interna­cionalizmus lobogóját, amely alatt szlovákok és csehek, a a Szovjetunió nemzeteinek fiai, a lengyelek, a jugoszlü- vok, a franciák és mindazok harcoltak, akik gyűlölték a fasizmust, kitűzték a Szovjet­unióhoz fűződő örök és harc­ban Kovácsolt barátságuknak a lobogóját.“ Ezt a zászlót visszük to­vább napjainkban internacio­nalista egységben építve a szocializmust. Mert a felke­lés, ahogy Bifak elvtárs le­szögezte: ,,... népünk szá­mára nemcsak a múlt, hanem a tanulságok és az optimiz­mus tartós forrása, amely minden nap erőt ad, hogy új értékeket alkossunk szocia­lista hazánk építése során.“ MEZŐGAZDASÁGÚINK PÉLDÁS HELYTÁLLÁSA Még a hét elején hoztuk a hírt, amelyet aztán kissé a háttérbe szorítottak a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulójának ünnepségei. Pe­dig fontos dologról, minden­napi kenyerünkről van sző. Augusztus 26 án a Cseh Szo­cialista Köztársaság mező­gazdasági dolgozói 100,2 szá­zalékra teljesítették a gabo- naneműek állami felvásárlási tervét, s ezzel országos vi­szonylatban 103,4 százalékra tettünk elegei: a felvásár­lás feladatainak. Husák elv­társ az őt felkereső mező­gazdasági küldöttségnek hangsúlyozta, a legjobban an­nak a ténynek örül, hogy az idei eredmények nem a vé­letlennek köszönhetőek, ha­nem mezőgazdaságunk általá­nos fejlődéséről tanúskod­na k. Ebből az alkalomból a CSKP KB ós a szövetségi kor­mány levelet intézett a CSSZK kormányához, amely­ben a köszönő szavak melleit kiemeli, hogy a cseh ország­részek mezőgazdasági dolgo­zói a felvásárlási terv felada­tait legalább további 120 000 tonna gabonával akarják túl­szárnyalni. Most már bátran megálla píthatjuk, hogy a gabonater­mesztés viszonylatában ez az esztendő eddig a legjobb volt, és minden nehézség el­lenére méltó helyet foglal­tunk el az e szempontból leg­fejlettebb országok ranglistá­ján. Ez nem kis mértékben köszönhető hazánk magyar mezőgazdasági dolgozói dere- kas helytállásának is. (gály) A. ZEBZE3EZZZC ÉS A SZOCIALIZMUS VÉDELMEZŐI Becsülettel helytállnak A katonai egészségügyi dol­gozók jelentős feladatok telje­sítésével kapcsolódnak be az SZNF és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának megünneplé­sébe. E létesítmények közé tar­tozik a Nová Polianká-i Kato­nai Gyógyintézet, amelyben tü­dőbetegeket gyógyítanak. Az alkalmazottak 274 egyéni es 15 kollektív kötelezettségvállalást tettek, amelyek összértéke 35 ezer korona. Kurdi Tóth elvtárs, a pártalapszervezet elnöke ar­ról tájékoztatott, hogy az új munkásszálló megépítésével az alkalmazottak lakásproblémáit teljes mértékben megoldották. Ezen kívül egy óvodát és egy kis medencét is létrehoztuk. Szép üvegházuk u benne levő virágokkal a környék dísze. Legfontosabb feladatuk mi !•< most egy park létesítését tart­ják, amelyben a betegek való bán élvezhetik a szép termé­szetet. Az intézmény dolgozói 3000 brigádéra ledolgozására lettek ígéretet, amelynek kere­tében a sportlétesítményeket is rendbe hozzák, és minigolfpá- lyát építenek. A májusi és a júniusi kedvezőtlen időjárás ellenére a kötelezettségvállalás több-mint kétharmadát már tel jes ítélték. Az intézetben három szocia­lista munkabrigád működik: az épületigazgatóság, a konyha és a gyógykezelési részleg munka­közössége. A dolgozók munka­sikerei többek közt abban is megnyilvánultak, hogy az 1972 es évben megkapták „A VIII. szakszervezeti kongresszus mun­kaközössége“ oklevelei, 1973 bán pedig a szocialista munka versenyben elért eredményei kért a dolgozóknak a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalom ke riileti bizottsága oklevelét adó mányozták. A szakszervezeti ta­gok 80 százaléka a bronz jel vényt is megkapta, két dolga zót pedig tavaly „A szocialis­ta munka úttörője“ címmel tün­tettek ki. Sokan közülük képviselői tisztséget töltenek be a Magas Tátra-i Városi Nemzeti Bizott­ságon vagy a Poprádl Jnb n. Az intézet betegei is bekap­csolódtak a szocialista munka versenybe, és lehetőségeik sze­rint segédkeznek a munkákban. Ahogy Tóth elvtárs mondja: ,Jó munkát végeztek." A Nová Po- liaiíká-j Katonai Gyógyintézet­ben is hűek maradtuk az SZNF hagyatékához. Az intézetben rendszeresen gyógyítják az el­lenállásban résztvevőket. így hozzájárulnak azok megbecsü­léséhez, akik harminc évvel ezelőtt fegyverrel a kezükben harcoltak inai boldog életűn kért. Az intézet munkájában az el­telt harminc év folyamán jelen­tős változások következtek be. Beszélgetésünk alkalmával dr. Dušan Skokha kandidátus hangsúlyozta, hogy az intézet, amelyet eredetileg csak a tu­berkulózis gyógyítására ren­dezték be, a hatvanas évek ele- jén több más tbe-mogbetegedés gyógyítását is megkezdte, je^ len lég pedig a felső légző­szervi utak megbetegedéseinek gyógyítására térnek át. Az in­tézel főnöke, az SZNF résztve­vője, aki eddig' tizenkét kitün­tetésben részesült, 1973-ban pe> dig ,,Az érdemes antifasiszta harcos“ jelvény második foko­zatával tüntették ki, az intézel sikerei mögött az egész közös­ség lelkiismeretes munkáját lát- ja. Svutomir Ambrož alezredes (A szerző felvétele) A színvonalasabb oktatásért A martini Katonai Paranesno ki-Műszaki Főiskola az újonnan létrehozott katonai főiskolák közé tartozik. Ebben az isko Iában utászkádereket is képez nek. ján Šupka alezredes, az egyik tanszék pnrtalapszerveze tének elnöke így nyilatkozik: „Tanszékünkön olyan tanerők dolgoznak, akik más katonai iskolákon már gazdag tapasztó latokra és gyakorlatra lettek szert. Nehéz körülmények kö zött teljesítettük első fontos feladatunkat, a szaktantermek és a szertáruk megépítését. Eb ben nagy segítséget nyújtott számunkra a kötelezettségválla lási mozgalom, amelyben u kezdeményező szerepét a párt szervezet játszotta ... A tanszék korszerű segédesz­közökkel van ellátva, és a ta­nárok eredményesen használ­ják ki őket, pl. „Amit az álcá­zásról nem tudunk“, „A vízi akadályok leküzdése“ című fil­meket. A tanárok olyan filmek­kel is rendelkeznek, amelyeket nemcsak a tanítás folyamán, de a konzultációk, az ismétlések és a vizsgák folyamán is fel­használhatnak. Ezzel a tanárok időt takarítanak meg, és lehe­tőségük nyílik arra, hogy a hallgatókkal egyenként is fog lat koznak. jelenleg nagy ütemben folyik a metodikai gyakorlótér építé­se. A munkálatokat Andrej Sa- bó mérnök, alezredes irányítja. —ami— Portizón-akcló után (Foto; Archív) A „Győzelmes — 30" rádióexpedició A. I. Pokriskin, a Szovjet légierők marsallja, DOSZAAF elnöke rádiónyi­latkozatában bejelentette, hogy a fasizmus feletti győ­zelem 3U. évfordulójának megünneplése alkalmából rádióexpedició indul, amely felkeresi a második világ­háború nevezetes csatatere­it, valamint azokat az üze­meket, amelyek a háború idején a front számára tér. műitek. Rádióriportokban, interjúkban elevenítik fel a Nagy Hunvédő Háború ne­héz, hősies napjait. Az ak­ció 1975. május 9-ig tart, s a tervek szerint más szucia lista országok rádiósai (hí vatásos és amatőr rádiósok, rádióhallgatók) is részt vesznek benne. —bi itat a határon Az egyik reggelen történt. Ladislav Szabó úrvezető or­szághatárunk egyik legfonto­sabb szakaszán tartott szol­gálatot. Nem messze innen kanyarog az aránylag ma gas vízállású, zavaros, hideg vizű Morava folyó, s azon túl már Ausztria következik. A területet egészen a ha tárig erdő borii ja. Szabó Úrvezető szabad szemmel és távcsővel is nagy gonddal figyeli a ha tárt, az idevezető utakat, réteket, bokrokat, a közeli házakat, a falunak azt a ré­szét, ahonnan a legkönnyeb ben lehel megközelíteni ezt a helyet. Kevés kivétellel majdnem mindenkit ismer, fiatalt, öreget egyaránt. Egy­szerre csak mintegy 200 mé­terre az országhatártól egy ismeretlen férfi körvonalait veszi észre. Közeledik az akadályok felé, miközben jobbra balra tekinget. Szapo­rán lépeget, amíg csak a járőr hangja meg nem lepi. A figyelmeztetésre, hogy álljon meg, nem reagál. Amikor látja, hogy csak egy katonával áll szembe, erő­szakkal halad át az akadá­lyokon. Még a figyelmeztető lövés sem változtat ja meg szándékát, hogy Nyugatra szökjön. De Szabó őrvezető tapasztult határőr, minden­áron meg akarja tettében akadályozni. Maga is átmá­szik a drótakadályokon és géppisztolylövésekkel zárja el a határ sértő útját. Kellő időben történt beavatkozá­sának és lélekjelenlétének köszönhető, hogy a szökés most sem sikerült. Szabó elvtárs ma már tizedes. Kötelességének pél dás teljesítéséért parancsno­ki dicséretben és jutal­mazásban részesült, s a nemzetvédelmi miniszter a ,/Jsehszlovákia határainak védelméértM kitüntetés har­madik fokozatát adomá­nyozta neki. A katonai egy­ségben, de a falu lakossága körében is azóta sok szó esik arról a tizedesről, aki­nek „hatodik“ érzéke van, a határsértőkre. Vijboch tiszt egysége — amelyben Szabó tizedes is szolgál — a „Kiváló egység“ címért versenyez. A katonai előírások pontos megtartásá­val, a polgári lakossággal, főleg a falu kommunistáival, a határőrség önkéntes segí­tőtársaival és a határok fia­tal őreivel együttműködve száz százalékig sikerül az országhatár rájuk bízott sza kaszának a megvédése. De nem utolsósorban a parancs­nokok és a katonák kitűnő és lelkiismeretes munkájú nak is köszönhető az általuk elért eredmény. A katonák nagy része már megszerezte a „Kiváló határőr“ jelvényt. F. S1VÄK

Next

/
Oldalképek
Tartalom