Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-30 / 231. szám, hétfő
FRÍÍ <S7fP<tffi FIATAI^AC öröm, vagy üröm a kupákban? fta B H HP 1 &P Sa Bb B SS He 8S B 1 8 Síi 1 il Rs HP KB HP Európában egyre fokozódó sunknak két képviselője van, s „Az 1975 évi Spartakiád már az idén szeptemberben megkezdődik“ — mondta a nyár elején Vladimír Černušák dr. CSc, a SZLSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának tagja, a CSTSZ Közpqnti Bizottságának elnöke ós a CSTSZ Szlovák Központi Bizottságának elnöke. Az iskolai év kezdetére jelezte az indulást, persze olyan értelemben, hogy akkor kezdődik a spartakiádgyakorlatok betanulása tömeges alapon, mert hiszen a szervezési munkálatok, a tájékoztató könyvek kiadása, sportszerek gyártása és a műsor összeállítása már folyamatban volt. A prágai Bohemians tornatermében megtartották a gyakorlatok bemutatóját, és közvetlenül a bemutató és a gyakorlatok jóváhagyása után megkezdődött az oktatógárda kiképzése. Láttuk a bratislavai Sokolská utcai tornateremben a nagy igyekezettel gyakorlatozó oktatónőket, amint éppen a „Kisépítők“ szerzemény gyakorlatait tanulták, bogy aztán Szlovákia-szerte képzelhessék a szélesebb oktatói gárdát. Rohannak a napok, a hetek, elszaladnak a hónapok és itt lesz az 1975-ös esztendő, a piros betűs év: az ország felszabadulásának jubileumi éve. A felszabadulás 30. évében testnevelési mozgalmunk sem maradhat tétlen, sőt éppen a legszebb ünnepséggel, az erő, szépség, fiatalság seregszemléjével teszi emlékezetessé a jubileumi évet. Ehhez azonban az kell, hogy most már ne vesztegessük a napokat, heteket, hanem közös igyekezettel fogjunk munkához. „Sok időnk már nincsen, a gyakorlatok megkezdését már nem szabad egyetlen nappal, egyetlen órával sem ha lógatni. Minden nap, m>len óra számít“, jelentették ki a szervezési munkálatok irányítói. Kiváncsiak voltunk, miképpen foganatosítják a sürgős tennivalókat, vidéken, ezért ellátogattunk Dunajská Stredára (Du- naszerdahelyre), Csallóköz szívébe, ahol az idén is nagyszerűen teljesítették legfontosabb feladatukat, a termés betakarítását. „Tesznek-e már valamit?“ — kérdeztem Török Rózsikétól, a SZTSZ járási bizottságának dolgozójától, aki az előző sparta- kiádokon jelentősen kivette részét a szervezési munkálatokból. Tájékozódási kőrútunkat azért kezdtük Rózsikáéknál, mert ők mindig elsők között voltak a gyakorlatok betanulásában. Török elvtársnő elértette a kérdést, tüstént tudta, hogy a Spartakiádra kérdezünk és szinte mentegetődzve mondta: „Én az idén egy kicsit betegeskedtem, kiestem belőle va lamely est. . .“ Mármint a Spartakiédból. Ám nyomban hozzátette: „Ezúttal sem lesz baj, volt, aki helyettesített. Igaz, a Spartakiád-köny- vek csak most érkeztek, egye lőre csak öt van belőlük, a többi gyakorlat leírása még nincs meg nekünk, de azért eddig sem tétlenkedtünk, az oktatók felkészítése folyamatban van. Szeptember 1-én összpontosítottuk az irányszámokat, Kar4 csony Gyula iskolafelügyelő és Csibrey István, a tömeges fellépések bizottságának elnöke pontos munkatervet dolgoztak ki. A terv szerint október végéig befejeződik az oktatók kikép zése. A kerületi összejövetel után azonnal megrendezzük a járásit. Figyelemmel kísérjük a televízió adásában közölt bemutatókat, híreket, egyszóval min dent megteszünk, hogy akárcsak a múltban, a jelenlegi Spartakiádra is jól felkészüljünk.“ Nincs miért kételkednünk Török Rózsi szavaiban. Ebben a járásban fáradságot nem ismerő, áldozatkész, lelkes oktató gárda nevelődött ki Már a testnevelési ünnepségek során bizonyítottak: igenis, Csallóközben is megértik a Spartakiád óriási jelentőségét. Ám most tegyük fel a kérdést: mi is a Spartakiád jelentősége, küldetése? — és válaszoljunk is rá: Elsősorban az, hogy az ország lakosságának széles körű tömegeit kapcsolja be a testnevelésbe, tovább erősíti a csehek, szlovákok és a különböző nem zetiségek baráti kanrsolafait. Spartakiád ’75. Mészáros felvétele) Nyeregbe ült és győzött EGY SZOVJET ÖTTUSÁZÓ ÜTJA A CSÚCSRA 1S74 IX. JO. Három héttel ezelőtt ismét öttusa-világbajnok lett. Nem tartozik a bőbeszédű emberek közé és az idei moszkvai VB-n sem nagyon teltek meg szavaival az újságírók jegyzetfüzetek Ha mégis szóba elegyedett a toliforgatókkal, szerényen arra kérte őket, hogy a sportágról írjanak, ne pedig róla. Szerafin Lednyev, a Vörös Hadsereg századosa nem ismerte Pavel fiát, 1944. őszén, amikor Pavel megszületett, hősi halált halt a kalinyini fronton. Anna Lednyeva katonaorvosnőnek azonban nem kellett féltenie újszülött gyermekét, mert a szovjet hadsereg nagy ellen- támadása sok száz kilométerre visszaszorította a németfasisztákat, a háború jellege megváltozott, az emberek már a boldogabb életre gondoltak. Egy évvel a háború befejezése után az anya és kisfia Ukrajnában, Dnyepropetrovszkban telepedett le. Pavel itt nyaranta sokat fürdött és ezért nem volt semmi csodálatos abban, hogy a sportiskolán a legjobb úszók közé tartozott. Főleg a gyorsúszást és a vízilabdát kedvelte. Mielőtt befejezte volna az iskolát, első osztályú minősítést szerzett és korcsoportjában Ukrajna harmadik leggyorsabb úszója volt. Tulajdonképpen mindenről Szása, a barátja tehet, aki nagyon népszerű volt a gyerekek között. Hogyisne, hiszen öttusázott! Lovagolt, vívott, lőtt... És hát ki ne akarná követni az ilyen „menőt“?! Pa- velt sem kellett sokáig bíztatni. A magas, sovány gyerekember jelentkezett az egyesületbe és másnap büszkén ülte meg a nyereg nélküli lovat. Amihez hozzákezdett, minden sikerült neki. Képtelen volt felfogni, hogy barátai közül miért fordítanak sokan hátat ennek a sportágnak, hiszen olyan érdekesek, izgalmasak az edzések. Pavel szerelmese lett az öttusának és amikor sikeresen leérettségizett, egy pillanatig sem tétovázott: a Ívovi testnevelési főiskolára jelentkezett, ahol nagyszerű öttusázókra, kitűnő tanárokra és barátokra talált. Pavel Lednyev új tartalommal töltötte meg a fentebb említett jelszót. Edzéseken mindig a legrosszabb, a legrakon- cátlanabb, a leglustább lovat választotta. Hogy miért? Egyszerű a válasz: versenyeken sorsolják a lovakat, így jobb ha rakoncátlan lovon tanul meg lovagolni az ember. Nem ment neki úgy a lövés, ahogy elképzelte? Naponta öt órát töltött a lőtéren. Reggel, amikor a többiek még aludtak, este, amikor barátai moziba, és randevúra jártak. Nemsokára versenyre kelhetett a legjobb lövőkkel, vívókkal és úszókkal is. Vívásban részt vett minden ukrajnai versenyen, a medencében pedig a főiskola színeit képviselte a spartakiádokon. Hároméves kemény edzés után a Szovjetunió legjobb junioröttusázója lett. Ojabb három esztendő telt el és Lednyev Lipcsében részt vehetett első felnőtt világbajnokságán. „Ez a VB szörnyű tűzkeresztség volt számomra! Ördöngős lovat kaptam, az egész pályát befutotta velem, csak éppen ott nem akart ugrani, ahol kellett volna és végül egyszerűen elhagyta a pályát, nem lehetett megzabolázni. Az eredményjelző táblán ez állt a Lednyev név után: 0 pont. Hát ilyen volt bemutatkozásom a VB-n. Tudtam, nem lett volna sportszerű dolog a lóra hárítani sikertelenségem, ezért mit tehettem mást, a többi négy versenyszámra koncentráltam, hisz a csapat- versenyben még volt reményünk. 4200 pontot gyűjtöttem ... Egy év múlva Mel- bourne-ben rendezték a világ- bajnokságot. Idegileg nem tudtam elviselni az esélyes szerepét. Két szám után a második helyen álltam és az a tudat, hogy győzhetek, regresszíven hatott rám. Nem is tudtam képességeimhez mérten szerepelni. Majd egy év múlva ...“ Ha az embert azonban célba veszi a balszerencse ... Két nappal a stockholmi VB re való elutazás előtt Lednyev beállt barátai közé focizni, összeütközött egyik játékostársával és olyan balszerencsésen esett, hogy kulcscsonttörésl szenvedett. 1968-ban az olimpia észtén dejében nyert először szovjet bajnokságot. Azután jött a mexikói olimpia. „Jó lovat kaptam, de mit ér ez, ha az állat minduntalan be akarta bizonyítani, hogy jobban ismeri az utat, mint lovasa. A rendezők ugyanis jó szándékból a versenyek előtt néhányszor végighajtották a pályán a lovakat, és mi hiába „bizonygattuk“ a lóhak, hogy balról előnyösebb az ugrás, az állat jobbról akarta venni az akadályt. Mert a rendezők így tanították! Idegtépő dolgok voltak ezek. És itt volt a futás. A négyezer méter olyan tengerszint feletti magasságban mindenkinek gyötrelmes volt. Az utolsó kilométert félig ájultan futottam végig; végeredményben bronzérmet szereztem.“ A mexikói olimpia után sokáig nem tudott igazán forrná ba lendülni, kikerült a válogatott keretből is. De Pavel nem adta fel, kétszeres erővel kezdett dolgozni. A müncheni olimpián csapatban arany, egyéniben bronzérmet nyert; aztán két egymás után következő világbajnokságon győzött. Már arra gondolt, hogy lassan abbahagyja, és átadja helyét a fiataloknak, amikor közvetlenül az idei moszkvai VB előtt a csapat egyik tagja megsérült és a szovjet válogatott újra hívta: lóra, Lednyev! És Pavel nyeregbe ugrott s győzött. (T. V.J Európában egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik a labda* rúgó klubcsapatok kupavetélkedői iránt. A találkozókat nagy általánosságban szerdai napon bonyolítják le, de egynéhányat megrendeztek és megrendeznek kedden, sőt csütörtöki napon is. A Bajnokcsapatok és a Kupagyőztesek Európa Kupájában és az UEFA Kupában is az első forduló visszavágó mérkőzései kerülnek sorra. Mindhárom sorozatban tehát lényegében most dől el a továbbjutás sorsa, most válik el, melyik csapat kedveskedhet majd újabb ellenféllel szurkolóinak. A csehszlovák bajnok Slovan Bratislava bíztató előnyt szerzett az első találkozón, csak 2:0, 3:1, vagy még nagyobb arányú vereség üthetné el a továbbjutástól. Rangelsőnk eléggé ütőképes csatársorral rendelkezik, amely Idegenben is be tudja venni az ellenfél kapuját. Ha most is így lesz, bízhatunk sikerében, további szereplésében. Végzetessé válhatna, ha az előny birtokában csak védeke zésre állna be, s nem próbálkozna gyors, rajtaütésszerű tá raaúásokkal, jólirányzott lövési kísérletekkel. A Slovan-csatá- rok még bizonyára emlékeznek rá, hogy az Anderlecht kapujában nem a legbiztosabb játékos áll őrt... A KEK-ben lényegesen több aggodalomra ad okot képviselőnk helyzete. A Slávia ideha za csak 1:0 arányban győzött, s valóban nagy fegyvertény lenne, ha Jenában ki tudná vívni a továbbjutás jogát. A papírforma, a hazai pálya jelentős előnye mindenesetre a Carl Zeiss Jena csapata mellett szól. Az UEFA Kupában labdarúgásunknak két képviselője van, s mindkettőnek jól áll a szénája. A Dukla Praha a ciprusi események miatt erőnyerőként jutott a második fordulóba, míg a Baník Ostrava spanyol földön aratott nagyon értékes győzelmet, s így jó hangulatban várhatja a visszavágót. A magyar bajnok Üjpesli Dózsa a sorozat egyik legnagyobb meglepetésével, szolgált, hiszem. Szófiában 3:0 arányú győzelmet aratni a bolgár bajnok ellen, önmagáért beszélő tény. Az újpestiek tehát nyugodtan, de nem elbizakodottan várják a visszavágót. A Ferencváros csapata annak ellenére, hogy szép győzelmet aratott a walesi kupagyőztes ellen, még nem érezheti magát nyeregben. A zöld-fehér együttes csak keresi igazi, új arculatát, sorai nem annyira kiegyensúlyozottak, hogy biztos esélyesként lehessen emlegetni. Nehéz a Videoton helyzete, mert Nápolyban gólt nem rúgott, s kettőt kapott. A vendég- együttes elég tapasztalt ahhoz, hogy ilyen előnnyel megússza a székesfehérvári visszavágót. Meglepő volt a győri zöld-fehérek, a Rába ETO aránylag érzékeny veresége Plovdivban. Csuk fokozódó gólerősség és hatékonyabb védekezés eredményezheti a hátrány behozását, esetleg annak túlszárnyalását. E nagy kupasorozatok eddigi tapasztalatainak summázása azt mutatta, hogy azok a csapatok vannak kedvezőbb helyzetben, amelyek a visszavágó mérkőzések házigazdái, Vajon ezt igazolja a BEK, a KEK és az UEFA Kupa első fordulója is? 1 (za) Ä szovjet birkózósport A kötöttfogású birkózó világbajnokságot október 10—13. között a lengyelországi Katowicében rendezik meg. A legnagyobb esélyesek közé természetesen a szovjet versenyzők tartoznak, akik képességeikről fényes bizonyságot adtak a Madridban sorra került Európa-bajnokságon, ahol 6 arany-, 3 ezüst- és egy bronzérmet szereztek. A szovjet birkózók sikere nem a véletlen műve. Ebben az országban nagy a birkózás hagyománya, s ez a sportág óriási tartalékokkal rendelkezik. Néhány közép ázsiai és kaukázusi körzetben a birkózás az iskolai testnevelés szerves része és a legtehetségesebb fiúk a sportiskolákba kerülnek, ahol birkózó szakosítás folyik. Úgyszólván minden testnevelési egyesületnek van birkózó-szakosztálya, amelynek élén szakavatott edző áll. Annak ellenére, hogy a kötöttfogású birkózás a Szovjetunióban nagy hagyománnyal rendelkezik, a szovjet birkózók csak 1947-ben jelentek meg a nemzetközi porondon, de mindjárt Európa-bajnoki aranyérmeket szereztek. Az olimpiai tornákon 1952 óta vesznek részt és 18 aranyéremmel gyarapodva tértek haza. Münchenben a győzelmi dobogó felső fokán Kazakov, Hisamutgyinov, Rezan- cev és Roscsin állt. Az EB-n Madridban Rezancov és Hisamutgyinov megint a legjobbnak bizonyult. A Katowicében szereplő szovjet csapátiján ott lesznek az olimpiai győztes Hisamutgyinov és Rezancev, a világbajnok Bal- bosin és az Európa-bajnokság Musztafin, Kafkajev és Naza- renko. A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség nemzetközi pályázatán el a kép nyerte a „legeredetibb" címet. ,
