Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-29 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó
íäBä m ÓTVEN ÉVES A BÉKEMARATON a szívósságot, a kitartást, a saját ma- grnk fölött aratott győzelmet. Amikor az atlétabíró hazatért városába, javaslatot dolgozott ki és nyújtott he az illetékes megyei hatóságoknak. Az ötlat lényege: rendezzenek ezentúl Kassán is maratoni futóversenyt. Bukovszky szerencséje az volt, hogy a város tekintélyes tisL.ségviselől között pártfogoltjai akadlak a tervnek. 1924 október huszonnyolcadikén tehát elindult az immár ötvenedik jubileumát ünneplő maratón mezőnye Kassa felé. (A rajt Tornaváralján volt. Sajnos, hiába keresnénk a helyet, ahol ötven esztendeje az indítóbíró állt, nem találnánk. A váralatti község alaposan átalakult, valószínűleg beépítették azt a részt.) A szemtanúk vallomásai eléggé ellentmondóak. A városba ingatag, nagyon fáradt futók érkeztek, a vélemények erősen meg oszlottak az első maratoni futóverseny után, de a főszervező nem tágított. Egy év múlva új szakaszon (a maival azonos útvonalon) vágtak neki ismét a futók. Ezúttal első ízben kapcsolódtak a versenybe a szomszédos Magyarország atlétái. A felszabadulásig sok-sok problémával küszködtek a maratón szervezői. Legnagyobb gondjuk anyagi eredetű volt, főleg a mecénások jóindulatán múlott, mennyi pénz jött össze októberre. Ma a Nemzetközi Békemaraton nemcsak az egész város, hanem az egész ország közös ügye. A győztesnek kijáró tiszteletdíjat például a kormány elnöke ajánlja fel évről évre. Mi is az a maratoni futás? Miért gyötrik magukat a futók? Anyagi hasznuk niucs belőle. A célba sokszor úgy érkeznek csak, hogy tántorognak, sőt. a stadionban néha még az is előfordul, hogy valakihez orvost kell hívni. Hát muszáj futni? Engedtessék meg József Attilával, ezzel a lángelmével válaszolni: „Hát muszáj élni? Muszáj gondolkodni? mnupi Kiadja Szlovákia KommunlMo Pňrtjo Központi Bizottsága Szeikes/t» o szerkesztő bizottság Főszerkeszt» Lőrmcz Gyula Szerkesztőség: 893 38 Bratislava Gorkl| utca 10 Telefon: 169. 312-52. 323 01. főszerkesztő: 532 20 titkárság 550 18 su >-uovoi 505 29 gazdaság ügyek 506 39 Távíró: 092308 Pravdo Kiadt vá'io at. Bratislava. Volgogradská 8. Nyom|a o Pravda Nyomdavólla'ot brotisíavoi üzeme Bratislava Štúrovo 4 Mirdetöirodn Vo;ansk«ht< nábrežie 13 A II emelet, tee- fon: 551 83. 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Üj Szá negyedévre 13.— korona lerjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Qstreilnó expedícia tlaise, Bratislava. Gottwaldovo námestie 48 VII. Álldogálok a košicei (kassai) temető egyik sírip előtt, üszi levelek repülnek le zizegve a gesztenyefákról, ökörnyálat hord szét a szél. A sír. Bukovszky Béla mérnök porait őrzi. Ez az ember gyújtotta ötven esztendeje a lángot, amely ina Nemzetközi Békemaraton néven belobogja szinte az egéáz. világot. Ján Margita, a szervezőbizottság elnöke, Bukovszky késel utóda mondja: Bukovszky Béla részt vett az 1924-es amszterdami olimpián, mint atlétabíró. Figyelmét leginkább a ma- ráírni futók kötötték le; ebben a futásnemben vélte felfedezni mindazokat a tulajdonságokat, amelyeket az imber jótulajdonságainak nevezünk: Nyilvánvaló, hogy nekem sem és neked sem. De az életnek muszáj, az elmének muszáj, különben nem volna az, ami. Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye“. Ezek a gondolatok teljes mértékben alkalmazhatók a maratoni futásra Is. Abban a szerencsében volt részem, hogy beszélhettem világhírű maratoni futókkal. Láthattam az azóta sajnos már halott Abebe Bikilát, minden idők legkönnyebben futó ma- ratonistáját. aki a célszalagot átszakítva nem rogyott össze, hanem tiszteletkört futott, majd lehuppant a labdarúgópálya gyepére és gimnasz- tikázni kezdett! Annak idején interjút készítettem Derek Claytonnal. minden idők leggyorsabb maratoni futójával, aki két óra nyolc perc alatt „száguldottá“ végig a távot. Ezt az időt azóta sem közelítette meg senki, de ne feledjük, öt éve érte el egy antwerpeni versenyen, a csúcs tehát nem szakállas. Azóta Clayton Is visszavonult, ám hadd álljon itt emlékeztetőül néhány mondata: — A maratoni futás véleményem szerint elsősorban szellemi megerőltetés. Hús^ kilométeren túl, amikor az ember úgy érzi, tovább egy lépést sem képes tenni, elő kell szedni a lélek energiatartalékait és ez különleges erőkifejtést kíván. Kenjl Kimihara, a mexikói olimpia ezüstérmese, ez a hallgatag japán diktálta jegyzetfüzetembe: — A legfontosabb az, hogy az ed zést sohasem szabad kihagyni, kifogás nincs. Ha esik? Futni kell. Ha havazik? Futni kell. Ha villámlik? Futni kell. Ha fáradt vagyok? Futni kell. Számomra a maratoni futás hasonló jelenség, mint az igavonás. Verseny közben legalább százszor eszembe jut, hogy abbahagyom, elég volt, nem megyek tovább. De százszor hurrogom le magam, és azt mondom, nem szabad abbahagyni, a célt mindenáron el kell érni. Az ózdi Tóth Gyula a legsikeresebb külföldi maratonisták közé tartozik, hiszen többször is első lett a Béke- maratonon. Ö mondta: — Mindenkinél jelentkezik a válságos időszak, a holtpont. Ha a futó jó erőben van, általában a harminc- kettedik és a harmincötödik kilo nő- tér között jelentkezhet az első igazán kritikus időszak. A szervezet ekkor nyúl tartalékaihoz. A vér a máj„ból vonja ki szükséges anyagait: ilyenkor érzem a tipikus fájdalmat a májam és lépem környékén. Košice (Kassa) az elmúlt tíz-tizenöt esztendőben kétszeresére duzzadt. Tudok olyan tolmácsnőről, aki — mióta az idős edzővel és feleségével megismerkedett — rendszeresen levelez vele és évente legalább egyszer meglátogatja őket külföldi lakhelyükön. Tudok olyan tolmácsnőről is. akinek egy skót futó rendszeresen beszámol még arról is, milyen úi elemet iktatott edzésrendszerébe. Aki egyszer ide eljött, az vissza vágyik, és ez a megállapítás nem reklámízű. Tudok olyan amerikai maratoni futóról, aki egész éven át takarékoskodik, hogv a repülőjegyet meg tudja venni és elutazhasson ide versenyezni. Miért futják hát a futók ezt a negyvenkilométeres távot? Mert minden kilométer egy-egy szög, amely fájdalmat okozva fúródik beléjük? Futni kell. mert különben meggörbülne a világ gyémánttengelye, mondhatnánk József Attila gondolatai kapcsán, és folytathatnánk azzal, hogv ismerkedni kell. közeledni, barátkozni. Az őslakók úgy megszokták már a maratoni, hogy jó idő esetén gyakran lehetett a járdán vagy a magasabb házak erkélyein tolókocsis öregeket látni, amint óriási kitartással figyelték az elvonuló futókat, és természetesen buzdították is őket. A maratón az egész város ügye lett és úgy néz ki. az utóbbi években idetelepedett lakók is átérzik már e verseny szépségét és jelentőségét, mert fegyelmezetlen viselkednek a lezárt forgalmi utcákon és lelkesen buzdítják a futókat. A kassal verseny értékét és jelentőségét csak fokozza, hogy az egész rendezvény a béke jegyében zajlik. Éppen a szörnyű második világháború okozta, hogy ez év október hatodikén, vasárnap délután egy órakor nem az ötvenedik rajt következik, hanem a negyvennegyedik. Az 1924- ben Induló, évenként ismétlődő gyönyörű hagyományt széttéplék a puskagolyók, s jó adag hit és lelkesedés kellett hozzá, hogy újból megrendezzék a következő évfolyamot. Az, hogy a maratón Itt a Béke jegyében zajlik, nem frázis. Képzeljük el, hogy a verseny napján mintegy négyszáz ember szorgoskodik a futók körül. Egészségügyi nővérek törőd nek különleges kosztjukkal, katonák kezelik a rövidhullámú adókat, amelyek a verseny lefolyását közlik a hangosbeszélővel, orvosok mérik a futók pulzusát, egyszóval: mindenki és minden azt szolgálja, hogy a különböző országokból idesereglett sportolók (valamennyi földrész képviseltette már magát) jól érezzék magukat, hogy versenyük sportszerű keretek között bonyolódjon, hogv mindegyikük olyan állapotban üljön a vacsorához,amely lehetővé teszi minden sportverseny elsőrendű célját: az ismerkedést, a barátkozást. Az olvasó, miután átrágta magát eddigi mondataimon, bizonyára felteszi a kérdést: és ml lesz az idén? Mit hoz a jubileumi rendezvény? Éi> cjemes-e Košicére (Kassára) utazni és megtekinteni a versenyt? Kezdjük talán azzal, hogy a rendezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a világ legjobbjai Utazhassanak a jubileumi versenyre. Megígérte részvételét az ausztrál Farrington, az újzélandi Foster, küld futót az Egyesült Államok, (apán. Az európai maratonisták névsorát a napilapok közlik majd, e cikk írásakor éppen a római atlétikai Európa-baj- nokság versenyei zajlottak le. így a Ez is a maratonim/, tartozik: önmagunk legyőzése nem olyan könnyű dolog... KLADEK GÁBOR felvételei nevezések csak ezután érkeztek. A rendezők nem titkolják céljukat: jó idő esetén pályacsúcs is elképzelhető. egy ilyen óriási konkurrenciá- ban. hiszen a világ legjobbjai jönnek. Mint minden esztendőben, most is kerotműsor tölti ki a két-két és fél órát. A város történetében először találkozik helvi rangadón a másodosztályú bajnokság két csapata, az újonc VSŽ és a ligából kibukott Lokomotíva Mint arról Margitétól, a szervezőbizottság elnökétől értesültünk, a televízió az idén nem közvetíti „egyenesben“ a versenyt, hanem valószínűleg egy harmincperces kis beszámolót forgat majd és azt pár nap múlva vetíti le a nézőknek. Aki teheti, jöjjön el személyesen, valószínűleg nem bánja meg. Mint vendégek a díszpáholyban foglalnak helyet az egykori kitűnőségek, például a pályacsúcstartó amerikai Edéién vagy dr. Kantorek. minden idők legeredményesebb és legjobb hazai maratoni futója, a Békeversenv négyszeres győztese. Készül a betegeskedő, immár hetvennégy éves magyarországi Galambos József is, aki a felszabadulás előtti legsikeresebb maratonistának számít, sőt, ha helyezéseit figyelembe vesz- szük, ő minden idők legeredményesebb versenyzője Itt! Jöjjön, aki teheti. És buzdítsa a fáradó futókat. Mert higgyék el: futni kell. különben meggörbülne a föld g y émánttengel y e. BATTA GYÜRGY íE tí CD . 'O í' Cö N) 03 jC N W Ä te \Qí :s 5» MC 03 ú 09 Cft 03 U vQ) > y. . & cd H jű Jól jöii egy kis rrltsítö a negyvenkilomé- t^rws távon [MMĽ l f !■ I !■
