Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-29 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

íäBä m ÓTVEN ÉVES A BÉKEMARATON a szívósságot, a kitartást, a saját ma- grnk fölött aratott győzelmet. Ami­kor az atlétabíró hazatért városába, javaslatot dolgozott ki és nyújtott he az illetékes megyei hatóságoknak. Az ötlat lényege: rendezzenek ezen­túl Kassán is maratoni futóversenyt. Bukovszky szerencséje az volt, hogy a város tekintélyes tisL.ségviselől kö­zött pártfogoltjai akadlak a tervnek. 1924 október huszonnyolcadikén te­hát elindult az immár ötvenedik ju­bileumát ünneplő maratón mezőnye Kassa felé. (A rajt Tornaváralján volt. Sajnos, hiába keresnénk a helyet, ahol ötven esztendeje az indítóbíró állt, nem találnánk. A váralatti köz­ség alaposan átalakult, valószínűleg beépítették azt a részt.) A szemtanúk vallomásai eléggé ellentmondóak. A városba ingatag, nagyon fáradt futók érkeztek, a vélemények erősen meg oszlottak az első maratoni futóver­seny után, de a főszervező nem tá­gított. Egy év múlva új szakaszon (a maival azonos útvonalon) vágtak ne­ki ismét a futók. Ezúttal első ízben kapcsolódtak a versenybe a szomszé­dos Magyarország atlétái. A felsza­badulásig sok-sok problémával küsz­ködtek a maratón szervezői. Legna­gyobb gondjuk anyagi eredetű volt, főleg a mecénások jóindulatán mú­lott, mennyi pénz jött össze október­re. Ma a Nemzetközi Békemaraton nemcsak az egész város, hanem az egész ország közös ügye. A győztes­nek kijáró tiszteletdíjat például a kormány elnöke ajánlja fel évről évre. Mi is az a maratoni futás? Miért gyötrik magukat a futók? Anyagi hasznuk niucs belőle. A célba sok­szor úgy érkeznek csak, hogy tánto­rognak, sőt. a stadionban néha még az is előfordul, hogy valakihez or­vost kell hívni. Hát muszáj futni? Engedtessék meg József Attilával, ezzel a lángelmével válaszolni: „Hát muszáj élni? Muszáj gondolkodni? mnupi Kiadja Szlovákia KommunlMo Pňrtjo Központi Bizottsága Szeikes/t» o szerkesztő bizottság Főszerkeszt» Lőrmcz Gyula Szerkesztőség: 893 38 Bratislava Gorkl| utca 10 Telefon: 169. 312-52. 323 01. főszerkesztő: 532 20 titkárság 550 18 su >-uovoi 505 29 gazdaság ügyek 506 39 Távíró: 092308 Pravdo Kiadt vá'io at. Bratislava. Volgogradská 8. Nyom|a o Pravda Nyomdavólla'ot brotisíavoi üzeme Bratislava Štúrovo 4 Mirdetöirodn Vo;ansk«ht< nábrežie 13 A II emelet, tee- fon: 551 83. 544-51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona, a Vasárnapi Üj Szá negyedévre 13.— korona lerjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Qstreilnó expedícia tlaise, Bratislava. Gottwaldovo námestie 48 VII. Álldogálok a košicei (kassai) te­mető egyik sírip előtt, üszi levelek repülnek le zizegve a gesztenyefák­ról, ökörnyálat hord szét a szél. A sír. Bukovszky Béla mérnök porait őr­zi. Ez az ember gyújtotta ötven esz­tendeje a lángot, amely ina Nemzet­közi Békemaraton néven belobogja szinte az egéáz. világot. Ján Margita, a szervezőbizottság elnöke, Bukovszky késel utóda mond­ja: Bukovszky Béla részt vett az 1924-es amszterdami olimpián, mint atlétabíró. Figyelmét leginkább a ma- ráírni futók kötötték le; ebben a fu­tásnemben vélte felfedezni mindazo­kat a tulajdonságokat, amelyeket az imber jótulajdonságainak nevezünk: Nyilvánvaló, hogy nekem sem és ne­ked sem. De az életnek muszáj, az elmének muszáj, különben nem volna az, ami. Nem szükséges, hogy én ír­jak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggör­bülne a világ gyémánttengelye“. Ezek a gondolatok teljes mérték­ben alkalmazhatók a maratoni futás­ra Is. Abban a szerencsében volt ré­szem, hogy beszélhettem világhírű maratoni futókkal. Láthattam az az­óta sajnos már halott Abebe Bikilát, minden idők legkönnyebben futó ma- ratonistáját. aki a célszalagot átsza­kítva nem rogyott össze, hanem tisz­teletkört futott, majd lehuppant a labdarúgópálya gyepére és gimnasz- tikázni kezdett! Annak idején interjút készítettem De­rek Claytonnal. minden idők leggyor­sabb maratoni futójával, aki két óra nyolc perc alatt „száguldottá“ végig a távot. Ezt az időt azóta sem közelí­tette meg senki, de ne feledjük, öt éve érte el egy antwerpeni verse­nyen, a csúcs tehát nem szakállas. Azóta Clayton Is visszavonult, ám hadd álljon itt emlékeztetőül néhány mondata: — A maratoni futás véleményem szerint elsősorban szellemi megeről­tetés. Hús^ kilométeren túl, amikor az ember úgy érzi, tovább egy lépést sem képes tenni, elő kell szedni a lélek energiatartalékait és ez külön­leges erőkifejtést kíván. Kenjl Kimihara, a mexikói olimpia ezüstérmese, ez a hallgatag japán diktálta jegyzetfüzetembe: — A legfontosabb az, hogy az ed zést sohasem szabad kihagyni, kifo­gás nincs. Ha esik? Futni kell. Ha havazik? Futni kell. Ha villámlik? Futni kell. Ha fáradt vagyok? Futni kell. Számomra a maratoni futás ha­sonló jelenség, mint az igavonás. Verseny közben legalább százszor eszembe jut, hogy abbahagyom, elég volt, nem megyek tovább. De százszor hurrogom le magam, és azt mondom, nem szabad abbahagyni, a célt min­denáron el kell érni. Az ózdi Tóth Gyula a legsikeresebb külföldi maratonisták közé tartozik, hiszen többször is első lett a Béke- maratonon. Ö mondta: — Mindenkinél jelentkezik a vál­ságos időszak, a holtpont. Ha a futó jó erőben van, általában a harminc- kettedik és a harmincötödik kilo nő- tér között jelentkezhet az első iga­zán kritikus időszak. A szervezet ek­kor nyúl tartalékaihoz. A vér a máj­„ból vonja ki szükséges anyagait: ilyenkor érzem a tipikus fájdalmat a májam és lépem környékén. Košice (Kassa) az elmúlt tíz-tizen­öt esztendőben kétszeresére duzzadt. Tudok olyan tolmácsnőről, aki — mióta az idős edzővel és feleségével megismerkedett — rendszeresen le­velez vele és évente legalább egy­szer meglátogatja őket külföldi lak­helyükön. Tudok olyan tolmácsnőről is. aki­nek egy skót futó rendszeresen be­számol még arról is, milyen úi ele­met iktatott edzésrendszerébe. Aki egyszer ide eljött, az vissza vá­gyik, és ez a megállapítás nem rek­lámízű. Tudok olyan amerikai mara­toni futóról, aki egész éven át taka­rékoskodik, hogv a repülőjegyet meg tudja venni és elutazhasson ide ver­senyezni. Miért futják hát a futók ezt a negyvenkilométeres távot? Mert min­den kilométer egy-egy szög, amely fájdalmat okozva fúródik beléjük? Futni kell. mert különben meggör­bülne a világ gyémánttengelye, mondhatnánk József Attila gondola­tai kapcsán, és folytathatnánk azzal, hogv ismerkedni kell. közeledni, ba­rátkozni. Az őslakók úgy megszokták már a maratoni, hogy jó idő esetén gyakran lehetett a járdán vagy a magasabb házak erkélyein tolókocsis öregeket látni, amint óriási kitartással figyel­ték az elvonuló futókat, és természe­tesen buzdították is őket. A maratón az egész város ügye lett és úgy néz ki. az utóbbi években idetelepedett lakók is átérzik már e verseny szép­ségét és jelentőségét, mert fegyelme­zetlen viselkednek a lezárt forgalmi utcákon és lelkesen buzdítják a fu­tókat. A kassal verseny értékét és jelen­tőségét csak fokozza, hogy az egész rendezvény a béke jegyében zajlik. Éppen a szörnyű második világhábo­rú okozta, hogy ez év október hato­dikén, vasárnap délután egy órakor nem az ötvenedik rajt következik, hanem a negyvennegyedik. Az 1924- ben Induló, évenként ismétlődő gyö­nyörű hagyományt széttéplék a pus­kagolyók, s jó adag hit és lelkese­dés kellett hozzá, hogy újból megren­dezzék a következő évfolyamot. Az, hogy a maratón Itt a Béke je­gyében zajlik, nem frázis. Képzeljük el, hogy a verseny napján mintegy négyszáz ember szorgoskodik a futók körül. Egészségügyi nővérek törőd nek különleges kosztjukkal, katonák kezelik a rövidhullámú adókat, ame­lyek a verseny lefolyását közlik a hangosbeszélővel, orvosok mérik a futók pulzusát, egyszóval: mindenki és minden azt szolgálja, hogy a kü­lönböző országokból idesereglett sportolók (valamennyi földrész kép­viseltette már magát) jól érezzék ma­gukat, hogy versenyük sportszerű ke­retek között bonyolódjon, hogv mind­egyikük olyan állapotban üljön a va­csorához,amely lehetővé teszi minden sportverseny elsőrendű célját: az is­merkedést, a barátkozást. Az olvasó, miután átrágta magát eddigi mondataimon, bizonyára fel­teszi a kérdést: és ml lesz az idén? Mit hoz a jubileumi rendezvény? Éi> cjemes-e Košicére (Kassára) utazni és megtekinteni a versenyt? Kezdjük talán azzal, hogy a ren­dezők mindent megtettek annak ér­dekében, hogy a világ legjobbjai Utazhassanak a jubileumi versenyre. Megígérte részvételét az ausztrál Farrington, az újzélandi Foster, küld futót az Egyesült Államok, (apán. Az európai maratonisták névsorát a na­pilapok közlik majd, e cikk írásakor éppen a római atlétikai Európa-baj- nokság versenyei zajlottak le. így a Ez is a maratonim/, tartozik: önma­gunk legyőzése nem olyan könnyű dolog... KLADEK GÁBOR felvételei nevezések csak ezután érkeztek. A rendezők nem titkolják céljukat: jó idő esetén pályacsúcs is elképzel­hető. egy ilyen óriási konkurrenciá- ban. hiszen a világ legjobbjai jönnek. Mint minden esztendőben, most is kerotműsor tölti ki a két-két és fél órát. A város történetében először ta­lálkozik helvi rangadón a másodosz­tályú bajnokság két csapata, az újonc VSŽ és a ligából kibukott Lo­komotíva Mint arról Margitétól, a szervezőbizottság elnökétől értesül­tünk, a televízió az idén nem közve­títi „egyenesben“ a versenyt, hanem valószínűleg egy harmincperces kis beszámolót forgat majd és azt pár nap múlva vetíti le a nézőknek. Aki teheti, jöjjön el személyesen, való­színűleg nem bánja meg. Mint ven­dégek a díszpáholyban foglalnak he­lyet az egykori kitűnőségek, például a pályacsúcstartó amerikai Edéién vagy dr. Kantorek. minden idők leg­eredményesebb és legjobb hazai ma­ratoni futója, a Békeversenv négysze­res győztese. Készül a betegeskedő, immár het­vennégy éves magyarországi Galambos József is, aki a felszabadulás előtti legsikeresebb maratonistának számít, sőt, ha helyezéseit figyelembe vesz- szük, ő minden idők legeredménye­sebb versenyzője Itt! Jöjjön, aki teheti. És buzdítsa a fá­radó futókat. Mert higgyék el: futni kell. különben meggörbülne a föld g y émánttengel y e. BATTA GYÜRGY íE tí CD . 'O í' Cö N) 03 jC N W Ä te \Qí :s 5» MC 03 ú 09 Cft 03 U vQ) > y. . & cd H jű Jól jöii egy kis rrltsítö a negyvenkilomé- t^rws távon [MMĽ l f !■ I !■

Next

/
Oldalképek
Tartalom