Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-22 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

Q Martin Ťapák rendező — akinek A nap, amely nem múlik el című felkelési témájú filmjét a közelmúltban láthattuk — Pacho, a rabló címmel új filmet forgat. írója Peter Jaroš. A rendezőt elsősorban a rablótörténet eredetisége, hamisítatlan humora ragadta meg.

□ Tatjana Szamojlova, a

népszerű szovjet színésznő Ismét filmfelvevőgép elé áll; AlekszeJ Szaltikov Nincs visz- szatérés című alkotásában láthatjuk vizsont. A film cselekménye a második világháború idején játszódik. Szamojlova egy vidéki asszonyt alakít, aki. nek férje súlyos sebesültként tér haza a háborúból.

□ Új filmet forgat Szergej Geraszimov, a címe: Lányok,

anyák. Sz. Szmehova, L. Udo- vicsenko és L. Polehina játssza a főszerepeket. Fontos figurát alakít Tamara Makarova és Innokentyij Szmoktunovszkij.

□ Rosemarie Dexter az Egy

férfi eladó című olasz film főszereplője. A fiatal angol színésznő már több mint tíz éve ól Rómában, kitűnően beszél olaszul, színpadi szerepeket is játszik. Az Egy férfi eladó című filmben sok izgalmas kaland részese George Hilton oldalán, aki egy nemzetközi kémet alakít.

□ Pablo Neruda életéről készítettek filmet Moszkvában. Rendezője Sztanyiszlav Razdor- szkij, a forgatókönyvet pedig Pavel Grusko költő írta, aki jól ismerte Pablo Nerudát.

□ Gleb Panfilov, A tűzön nincs átkelés rendezője, napjainkban játszódó, lélektani problémákkal foglalkozó film forgatására készül. Művének címe: Jelizaveta Uvarova, a

címszerepet ismét Inna Csuri- kova játssza.

□ Roberto Rossellini tizenkét év után ismét játékfilmet forgat. Filmjének címe: Olaszország a nulladik évben. A film a második világháború utáni időben játszódik.

n Szovjet balettfilniet forgatnak Moszkvában, az Anna Karenina feldolgozásával. A főszerepet Maja Pliszeckaja alakítja, a zeneszerző Rogyion Scsedrin.

□ Harmadik határ címmel lengyel—magyar koprodukcióban televíziós filmsorozat készül a második világháború eseményeiből. A nyolc részből álló sorozatot a két ország televíziója számára Zbigniew Lorentowic és Vojciech Solarz rendező készíti.

□ Bástyasétány '74 avagy egy operett születése címmel forgatja második nagyjátékfilmjét Gazdag Gyula a Hunnia Filmvállalat produkciójában. A forgatókönyvet Gazdag Gyula és Győrffy Miklós írta. Operatőr: Ragályi Elemér. Főszereplők: Iglódy István, Ewald

Shorm, Monorl Lili, Koltai Róbert, öze Lajos, Temessy Hédi, Soós Edit.

R

itka az olyan találkozás külföldi filmesekkel és újságírókkal, amikor nem hangzik el a kérdés: hogyan is állunk a Szovjetunióban az alkotás szabadságával?

Rendszerint a saját életem példájával válaszolok. Mint színész, csak olyan szerepek felé fordultam és fordulok, amelyek megragadják bennem a művészt és az állampolgárt. Amikor pedig már úgy éreztem, sokkal szélesebben és mélyebben kifejezhetem a világról alkotott véleményemet, rendező lettem. Egyetlen téma foglalkoztat leginkább: „Az

ember sorsa: a nép sorsa", ahogyan Alekszandr Puskin, a nagy orosz költő mondotta.

Jól emlékszem, mennyire megrázott Mihail Solohov Emberi sors című elbeszélése. Még nem is volt forgatókönyv, még előzetes megbeszélésekre sem került sor, amikor már határozottan tudtam: szívvel-lélek- kel, minden erőmmel azon leszek, hogy filmvászonra vigyem ezt a csodálatos történetet az emberről, aki rettenetes viszontagságokon esett át,' mégsem veszítette el az életbe, az élet ragyogó, humanista lé nyegébe vetett hitét.

Volt, aki csodálkozott, hogy az Emberi sors után Lev Tolsz toj Háború és béke című regényének filmváltozatába fogtam. Ügy vélem, a két film tulajdonképpen ugyanarról szól, csak időbeli különbség van köztük. Mind a kettőnek az ember és a háború a témája.

Nemrégen kezdtem el A hazáért harcoltak című Solohov- regény filmváltozatának felvételeit; a regény a szovjet emberek hősiességét ábrázolja a második világháborúban.

Mi valamennyien, akik ezen a filmen dolgozunk, bizonyos értelemben polemizálunk a nyugati filmgyártás egynémely alkotásával, amelyek tendenciózusan mutatják be a második világháború eseményeit. Egyébként a Szovjetunióban törvény tiltja a háború és az erőszak bármiféle propagandáját. Ezek szerint, ellentétben a nyugati filmesekkel, én nem vagyok „szabad“ a háborús téma feldolgozása -4erén? Művészi lelkiismeretem és ars poeticám (alkotói hitvallásom) nincs ellentétben az említett törvénynyelValahányszor olyan nyugati filmeket látok, amelyeknek alkotói a kegyetlenség és a szex kultuszát szolgálják, sőt olykor egyenesen dicsőítik az erőszakot — öröm tölt el, hogy a szovjet közönségnek nincs része az effajta filmekben. A szovjet állam megvédi polgárait az erőszhk, a pornográfia, a fajgyűlölet propagandákor nem vállaltam olyan szerepet, amely később más színésznek sikert és népszerűséget hozott. Természetesen, itt minden a színész egyéniségétől függ. Amit viszont mint filmrendező teszek, az mindig egybeesik saját törekvéseimmel és szándékaimmal.

Eleget tettem Julija Szolnce- va rendező felkérésének, hogy játsszam el az Ilyen magas hegyek című film főszerepét, bár a film meséje nem különösebben sokszínű vagy bonyodalmas. De Ivan Nyikolajevics tanító figurája igen megragadott engem.

Ivan Nyikolajevics a kortársam, s az ilyen szerep mindig vonzó a színésznek. Kutató, tevékeny ember, bátran halad pedagógiai kísérletei útján. Ivan Nyikolajevics hangoztatja: nem azért megy naponta az iskolába, hogy tanítson, hanem, hogy tanuljon. Közel áll hozzám, megértem: magam is tanítok a filmművészeti főisko- lőn, s ez a munka igen érdekes és szükséges számomra.

Bugyimir Metalnyikov új filmje, a Doktor Ivens hallgatása, amelynek főszerepét játszottam, ugyancsak fontos mai problémákról szól, csak sokkal szélesebb nézőszögből. A film fantasztikus elemei szinte kiterjesztik és élesebbé teszik a szerző mondanivalóját.

Doktor Ivens egész életét a tudománynak szentelte: az emberi élet meghosszabbításának kérdése foglalkoztatja. Amikor a világűrből érkező, tökéletesebb civilizáció képviselőivel találkozik, sok mindent újra kell gondolnia. Rádöbben, hogy először is meg kell tanulnia és tanítania tisztelni az emberi életet, értelmessé és boldoggá kell tenni. Másként nincs értelme az élet meghosszabbításának.

Végül a legnehezebb és legérdekesebb feladat, amely mint színészt most foglalkoztat: Igor Kurcsatov akadémikust játszom, A célkitűzés című Igor Talankin-iúmhen. Ennek a legendás hírű személyiségnek élete sokat elmond a szovjet tudomány s e tudomány képviselőinek humanizmusáról.

Nem beszélnek-e ezek a szerepek maguk helyett? Nem válaszolnak-e az alkotás szabadságával kapcsolatos kérdésre?

El sem tudom képzelni, hogy olyan filmet rendezzek, vagy olyan filmben játsszam, amely független volna mindattól, ami hazámban s a világban folyik; amely elszakadhatna az emberiségnek a haladásra, a békére és a boldogságra irányuló közös törekvéseitől. (APN)

IRINA MIROSNYICSENKO már hétévesen „elhatározta", hogy „filmcsillag“ lesz. Igazi művész lett belőle. Olyan színpadi szerepeket játszott eddig, mint a Sirály Másája, a Három nővér Olgája, és ezekkel a darabokkal a moszkvai Művész Színház tagjaként Angliában és Japánban turnézott. A filmszerepekkel is elégedett lehet. Nálunk Is több filmjét bemutatták, kettő emlékezetes: a Ványa bácsi, amelyben Jeleňa Andrejevnát és A katona visszatért a frontról, amelyben a női főszerepet, az özvegyen maradt parasztasszonyt alakította. Az elsőben szőke volt, a másikban őszült. Tavasszal egzotikus fekete szépségként láthattuk viszont Az édes szó: szabadság Máriájaként.

Szergej Bondarcsuk az Ilyen magas hegyek egyik jelenetében.

Szergej Bondarcsuk:

toknak erejével ragadhatja meg az embereket, amelyeket művébe belevisz* És hogy ismét visszatérjek az alkotói szabadságra: nekem senki soha meg nem tiltotta, hogy azt fejezzem ki a filmvásznon, amit érzek, amit gondolok, s amit szeretnék a nézőknek átadni.

Színészként többször is előfordult velem, hogy nem vállaltam el ezt vagy azt a szerepet, mert nem felelt meg művészi elképzeléseimnek. Ügy érzem, ezen a téren nem lehet az ember megalkuvó. Voltak esetek színészi gyakorlatomban, amiA kolibai stúdióiban A SZOZ [EGYÉBEN címmel új film készUl. A forgatókönyv szerzője Ján Jonáš, a rendező Martin Hollv. Az alkotás cselekménye a felszabadulás utáni években játszódik, s a falu szocialista átalakulását ábrázolja; az új körülményeket, a megváltozott viszonyokat azonban nemcsak külsőségeiben mutatja. Az alkotók elsősorban arra törekszenek, hogy az emberek tudatában, az emberek közötti viszonyban történő változásokat feltárva szemléltessék a fejlődést. A film főbb szerepeit Štefan Kvietik, Gustáv Valach, Emília Vášáryová, Ivan Vysko eil játssza.

A képen: lvan Vyskočil és Stefan Kvietik a készUlő .filmben.

(E. Hríbikova felv.)

jától, s az a meggyőződésem, hogy ezzel minden becsületes művész egyetért. Az állam törvényei a mi lelkiismeretünk törvényei is.

Vallom, hogy a művészetnek kötelessége megvédeni a legragyogóbb eszmék diadalát; segítenie kell az embereknek, hogy ki loholhassanak a nehéz múltból, s küzdhessenek az ellen, nehogy visszatérjen az a múlt.

A humanista eszmék, az igaz érzések mindig utat találnak a néző szívéhez. A művész azoknak az érzéseknek és gondola