Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-21 / 224. szám, szombat
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. szeptember 21. SZOMBAT BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 224. szám Ára 50 fillér A KOMMUNISTA SAJTÓ Szeptember immár hagyományosan nemcsak az új iskolaév kezdetét, hanem a sajtó ünnepét is jelenti. Évek óta e hó 21-én emlékezünk meg a sajtónapról, abból az alkalomból, hogy 54 éve ezen a napon jelent meg először a Rudé právo. A sajtó ünnepe mostanában már nem korlátozódik csupán szeptember 21-re. A figyelem az évforduló előtt és után — az egész hónapban fokozott mértékben a sajtó szerepére irányul. A dolgozók ezrei köszöntik országszerte a haladás harcosát, az osztályharcokban edződött, a dolgozók jólétéért és igazságáért küzdő kommunista sajtót. Közben elemezzük a szerkesztőségek munkáját, az újságírás szerepét, beszámolunk a sajtóterjesztés eredményéről, elmondjuk, hogy mi az olvasó, a hallgató és a néző véleménye az újságról, a rádióról és a televízióról. Űjra hangsúlyozzuk azt is, hogy „a sajtó nagyhatalom“. Szava naponta — szinte óráról-órá- ra — eléri és befolyásolja az emberek millióit. Híreire, cikkeire rendszeresen hivatkozunk, közvéleményformáló ereje felmérhetetlenül nagy. A szeptemberi taggyűléseken a párt helyi szervezetei is megemlékeznek a sajtóról. Mindez a sok egyéb mellett azt is kifejezi, hogy pártunk milyen fontos szerepet tulajdonít a sajtónak, a tömegek nevelése és tájékoztatása egyik legelterjedtebb eszközének. A kommunista sajtó tiszteletére tartott összejöveteleknek növeli a jelentőségét, hogy az 1974-es sajtónapot a Szlovák Nemzeti Felkelés, Csehszlovákia felszabadulása, a fasizmus feletti győzelem, és a Pravda megindulásának 30. évfordulója jegyében ünnepeljük. A sajtó — más munkakörökhöz viszonyítva — viszonylag fia tál. Bár előzménye visszanyúlik egészen a társadalmi fejlődés kezdeti szakaszáig, a mai értelemben vett sajtó csak a 17—18. században alakult ki, és terjedt el. Keletkezése és fejlődése elválaszthatatlan a modern osztályharc történetétől. Funkciója kettős: tükrözi és aktívan befolyásolja a társadalmi folyamatokat, az osztályok és rétegek vágyait, szándékait, eszméit, tudatát. Nemcsak gondolatok, érzelmek és hangulatok foglalata, hanem tevékenységi forma is: a szellemi önmegvalósítás egyik — társadalmilag meghatározott és rendkívül hatékony — eszköze. A sajtó történelmi képződmény. Tulajdonképpen a harcban álló osztályok, rétegek és csoportok viaskodásainak része, a történelem nagy szereplőinek a fóruma. Egyben krónikás. Állandóan figyelemmel kíséri az élet politikai, gazdasági és kulturális eseményeit, beszámol a mindennapok apró-cseprő történéseiről. A kommunista sajtó megteremtése Lenin nevéhez és az Orosz- országi Szociáldemokrata Párt tevékenységéhez fűződik. A Mi a teendő? című művében Lenin már 1902-ben mélyrehatóan elemezte a pártsajtó feladatát és meghatározta, hogy a párt sajtójára milyen feladat vár a politikai agitációban és abban, hogy a szétforgácsoltán működő szociáldemokrata körök párttá szerveződjenek. „Az újság — írta — nemcsak kollektív propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is-“ Később, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, amikor a sajtóra is új feladat várt, Lenin így írt: „A sajtót a túlnyomóan napi politikai hírek közlésére szolgáló szervből a tömegek gazdasági nevelésének komoly szervévé kell tenni.“ A Nagy Októberi Szocialista Forradalmat követően a szovjet sajtó — a fontos politikai és kulturális kérdések elemzése mellett — valóban a szocialista, majd a kommunista építés szervezőjévé vált. E szerepét — akárcsak a többi szocialista országban megjelenő kommunista sajtó — a szovjet sajtó ma is betölti. Nálunk a kommunista sajtó a Rudé právo, a Pravda chudoby és a Kassai Munkás megindulásával született meg. A Rudé právo első száma 1920. szeptember 21-én, a Pravda chudoby első száma 1920. szeptember 15-én jelent meg. Az 1907-ben helyi közlönykényt indult Kassai Munkás 1920. szeptember 15-én alakult napilappá. E lapok, és velük együtt a többi kommunista jellegű kiadvány munkatársai a szociáldemokrácia balszárnyához tartoztak, és fontos szerepet játszottak a csehszlovákiai munkásosztály forradalmasításában, az elnyomók elleni harc szervezésében és irányításában. A burzsoázia nem nézte jó szemmel, hogy az úgynevezett „szuperdemokráciájában“ a kommunista sajtó védi a munkásság, a parasztság és a haladó értelmiség érdekeit. A régi rend urai mindent elkövettek annak érdekében, hogy az említett lapokat elhallgattassák. A Rudé právot például fennállásának első tizenöt éve alatt nyolcszor szüntették meg, forradalmi hangnemben írt cikkeit pedig rendszeresen elkobozták. Az üldözés fékezte a lap munkatársainak a törekvését, megbénítani azonban nem tudta. A Rudé právo mindig következetesen küzdött a cseh, a szlovák és az országban élő valamennyi nemzetiségi dolgozó jogáért és felszabadulásáért. A februári győzelem után a Rudé právo a szocialista építés egyik aktív segítőjévé vált. A Pravda chudoby is vállalta a kollektív szervező, nevelő és agitátor szerepét, lelkesen harcolt a csehszlovák burzsoázia népellenes gazdasági és politikai intézkedései ellen. Munkásságának egyik legszebb sikere, hogy utóda, az 1944- szeptember 9-től megjelenő mai Pravda Szlovákia vezető pártjának legfontosabb sajtóorgánuma, és az immár győzedelmeskedett eszmék bátor terjesztője. A Pravda jelentős szerepet játszott a Szlovák Nemzeti Felkelés idején is. Szervezte és lelkesítette a harcosokat, ugyanakkor kifejezte azt a lenini irányvonalat, hogy a kommunista sajtó nemcsak a dolgozóké, hanem harcol is a dolgozók érdekéért. írásaival a Kassai Munkás, majd később a Munkás és a Magyar Nap is hűen tükrözte a korabeli politikai eseményeket, a dolgozóknak a szociális és a nemzeti felszabadításáért vívott küzdelmét. E lapok szintén nemcsak a hazai proletariátu? érdekeiért harcoltak, hanem sikraszálltak a szomszédos országok proletárjainak az érdekeiért is. Elévülhetetlen érdemük, hogy ápolták a csehszlovákiai magyar dolgozóknak a Szovjetunióhoz fűződő barátságát, következetesen küzdöttek a burzsoázia ellen, helytelenítették a soviniszta, szeparatista törekvéseket, meggyőzően hirdették a munkásszolidaritást és a nemzetiségi kérdés megoldásának a szükségességét. Az említett lapok szerepét az utóbbi negyedszázadban az Űj Szó töltötte be. Az Űj Szó — a Rudé právo és a Pravda testvérlapja — a CSKP és az SZLKP irányvonalának szellemében jelenleg is következetesen teljesíti a kommunista sajtóra háruló feladatokat. SAJTÓNAPI ÜNNEPSÉGEK Elkötelezetten a szocialista építős szolgálatában Kitüntetések a jó munkáért • Párt- és állami vezetők fogadták az újságírókat Ľubomír Strougal, a szövetségi kormány elnöke, Bohuš Trávni- čeknek, a Pravda főszerkesztőjének átnyújtotta a Csehszlovák Újságírók Díját. (Felvétel: Telefoto — CSTK) (ČSTK) — Ľubomír Štrougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövetségi kormány elnöke az idei sajtó-, rádió- és televízió napja alkalmából szeptember 20-án Prágában átadta a Csehszlovák Újságírók Díját. A köztársasági elnök magas állami kitüntetéssel jutalmazta Bohuš Trávníčeknek, a Pravda főszerkesztőjének sok évi elkötelezett irányító és publicisztikai tevékenységét, valamint Kvétoslav Faixnak, a Csehszlovák Rádió központi politikai és publiciszitikai szerkesztősége Igazgatójának sok évi önfeláldozó és kezdeményező újságírói és közérdekű munkáját. Az ünnepélyes aktuson részt vettek: Jan Fojtik és Oldrich Svestka, a CSKP KB titkárai, Miroslav Moc, a CSKP KB titkárságának tagja, a Rudé právo főszerkesztője, Matej Lúöan, a szövetségi kormány alelnöke, valamint politikai életünk és a csehszlovák tömegtájékoztatási eszközök más képviselői. Ľubomír Štrougal elvtárs a díjak átadása alkalmából kifejezte szerencsekívánatait a kitüntetetteknek a CSKP KB Elnöksége nevében, továbbá Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, Ludvík Svoboda elvtárs. a köztársaság elnöke és a csehszlovák kormány nevében is. Értékelte, hogy a két kitün- * tetett kommunista újságíró hosszú utat tett meg a párt szolgálatában, és mindenkor teljes elkötelezettséggel vállalták a párt politikáját. A szövetségi kormány elnöke ezt követően részletezte azokat az igényes feladatokat, amelyek a jövőben várnak a csehszlovák publicisztikára. Bohuš Trávníőek elvtárs, aki mindkét kitüntetett nevében köszönetét mondott munkájuk elismeréséért, hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Újságírók Díját úgy értelmezik, mint a munkahelyük, szerkesztőségük kollektívájának elismerését. Ez arra kötelezi őket. hogy továbbra is teljesítsék a szocialista újságíró felelősségteljes feladatait. Oldrich Svestka, a CSKP KB titkára, a CSKP KB Titkárságának tagja, a sajtó, a rádió és a televízió napja alkalmából szeptember 20-án Prágában átnyújtotta a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést 11 újságírónak és sajtódolgozónak. A kitüntetettek között voltak lapunk szerkesztői: Balázs Béla, Csető János és Somogyi Mátyás elvtárs. * • » A sajtónapi ünnepségek keretében kihirdették a Julius Fučík újságírói verseny eredményeit. Ebben az országos versenyben Somogyi Mátyás harmadik díjat nyert. « « • Martin Dzúr hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter tegnap a sajtó, a rádió és a televízió napja alkalmából fogadta a hadsereg tömegtájékoztató eszközeinek és a Csehszlovákiában állomásozó szovjet haderők középső csoportja újságíróinak a képviselőit. Köszönetét mondott nekik a csehszlovák néphadsereg politikai és harci készültsége növelésiének érdekében kifejtett erőfeszítéseikért, és sok sikert kívánt további munkájukhoz. A fogadáson Matvej Tomofejevics Nyikityin vezérezredes, a VarWashington—New York — Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség vezetője Washingtonba érkezett, ahol tegnap fogadta őt Gerald Ford amerikai elnök és külön megbeszélést folytatott Henry Kis- singerrel, az Egyesült Államok külügyminiszterével. A Ford— Gromiko megbeszélés előterében az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatai, valamint más időszerű kérdések szerepeltek Tekintettel a Fehér Házban történt személycserére, a Gromiko—Ford megbeszélésnek különös jelentőséget tulajdonítanak. Ford elnök egyébként a szenátus elé terjesztette ratifikálás végett a rakétaelhárító rakétarendszerek telepítését korlátozó megállapodást, amelyet Nixon volt elnök nyári moszkvai látogatása alkalmával írtak alá. Az ENSZ közgyűlésének általános ügyrendi bizottsága jasói Szerződés Csehszlovákiában állomásozó fegyveres erőinek rangidős tisztje is részt vett. • • • A Pravda vállalat dolgozói tegnap a sajtónap alkalmából ünnepi gyűlést tartottak, melyen megjelent Karol Mrocek, az SZLKP KB szakosztályvezetője, és Karol Šrämek, az SZLKP KB osztályvezető-helyettese, valamint számos más vendég. Dr. Jozef Boökai, a vállalat igazgatója ünnepi beszédében többek között hangsúlyozta, hogy a kommunista sajtó a múltban pártunk politikai és szociális harcának jelentős eszköze volt, s ma Is a társadalmi fejlődés szolgálatában áll. Kommunista saltónk megvalósította a lenini elveket, mert a tömegekhez szól, akik nemcsak olvassák, hanem sokan közülük levelezőként vesznek részt annak szerkesztésében. A kommunista sajtó népszerűségének egyik bizonyítéka, hogy az idén a tervezettnél jóval nagyobb mértékben emelkedett a lapok példányszáma. A Pravda átlagos napi póldányszáma 312 ezer. az Űj Szóé több mint 84 ezer, a Nové slovoé pedig mintegy 56 ezer. Bočkai elvtárs beszéde további részében rámutatott arra, hogy a kommunista sajtónak a jövőben még hatékonyabb részt kell vállalnia az ideológiai munkában, továbbá gazdasági, kulturális és egyéb célkitűzéseinek megvalósításában. —y—f • * » Košicén a sajtónap alkalmából tegnap Ján Pirö, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára és Branislav Bíroš, a kelet-szlovákiai kerületi nemzeti bizottság elnöke, fogadta az újságírók küldöttségét. Ebből az alkalomból mindkét vezető köszönetét mondott a sajtó, a rádió és televízió Kelet-Szlovákiában dolgozó munkatársainak érdemleges munkájukért. (Folytatás a 2. oldalon) vasolta, hogy a közgyűlés 110 kérdést vitasson meg. A 25-tagú bizottság többek között egyhangúan javaslatot tett arra, hogy külön napirendi pontként vitassák meg a ciprusi konfliktust és a palesztinai kérdést. Ugyancsak egyhangú jóváhagyást kapott a Szovjetunió által javasolt napirendi pont: A természeti környezetre és az éghajlatra való katonai és olyan más célokból történő ráhatás eltiltása, amelyek nem egyeztethetők össze a nemzetközt biztonság, a jólét és az emberek egészsége biztosításának érdekeivel. A bizottság ezenkívül még számos olyan kérdést ajánlott megvitatásra, amelyek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításával függnek össze. Ide tartozik a leszerelés komplex problémájának megoldása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a katonai költségek csökkentése és a leszerelési világkonferencia összehívásának előkészítése. Indiej Gromiko Ford öklüknél Folytatódik az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszaka
