Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-20 / 223. szám, péntek

Az ellenőrzés állandó feladat Értéikes tapasztalatok egy országos felmérés kapcsán • Javul a munka minősége, elégedett az üzem vezetősége, kevesebb a panasz a dolgozók részéről Tüzérek gyakorlat közben (CSTK felvétele) Helytállás A komáromi hajók minősége évről évre javul. Ez az öröm­teli tény nem magyarázható azzal, hogy az úszóművek so­rozatgyártásában készülnek és a dolgozók annyira ismerik a termékeket, hogy akár be­hunyt szemmel is megépítenek egy hajót. A magyarázat azért nem lenne helytálló, mert a tí­pusokat eléig gyakran változ­tatják, nincs úgynevezett „pau­šál-s-orözat“, melyet talán az említett módon lehetne készíte­ni. Az utóbbi negyedszázad fo­lyamán gyártottak különféle teljesítményű vontatóhajókat, nyersolaj és Diesel-elektromos meghajtású személyhajókat, fo­lyami-tengeri hűtő- és teherha- jókat. És most dolgoznak a jö­vő év nagy „slágerén“, az új. 400 személyes luxushajón. Az ötödik ötéves terv utolsó évé­ben adják át az első darabot a megrendelőnek. Mivel mennyiség tekintetében hazai csúcsot értek el és euró­pai viszonylatban sem kell szé­gyenkezniük, néhány évvel ez­előtt a fő súlyt a gyártmányok minőségi színvonalának a növe­lésére helyezték. A tervek, el­képzelések az évek folyamán „beértek“ s ma már az üzem dolgozói vilátgszlnvonalú úszó- műveket gyártanak. NEM TÖRTÉNT VARÁZSLAT Nem, távolról sem. A minősé­gi mutatók javítását csak a technológiai folyamatok állan­dó korszerűsítésével, a terve­zés és a gyakorlati lehetősé­gek összehangolásával, a dol­gozók szakmai képzettségének rendszeres növelésével, a mun­kafegyelem megtartásával és hem utolsósorban a szocialista munkaverseny színvonalának a növelésével, mind több dolgo­zóra történő kiterjesztésével lehet elérni. Ez utóbbi eredmé­nyeit a 103/74-es számú kor­mányhatározat értelmében meg­határozott alapelvek szerint felülvizsgálták. A versenyző csoportok és egyének jó ered­ményeket értek el, ezért a vál­lalati pártszervezet, a szakszer­vezet üzemi bizottsága és a vál­lalatvezetőség javasolta, hogy Michal Brábel, Vincent Házi és Eva Žiaková munkacsoportjá­nak tagjait tüntessék ki a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére ki­adott emlékéremmel. MIT MOND AZ ÜB TITKÁRA Horváth Elemér, a szakszer­vezet üzemi bizottságának a titkára aktívan részt vett a nyilvános ellenőrzések előké­szítésében és lebonyolításában. Elmondotta, hogy az említett munkacsoportokon kívül kitün­tetésre javasolták a 2., 3., 5., 6., 7., 9., 10., 12., 14., 16., 17. és a 18. számú műhelytanács hatás­körébe tartozó, a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző csoportokat is. — A nyilvános ellenőrzések előkészítésekor 9 pontba fog­laltuk az elvégzésre váró leg­fontosabb feladatokat — mon­dotta. Tájékoztattuk a műhely- bizottságok tagjait, milyen szempontok szerint végezzenek felméréseket a hatáskörükbe tartozó szocialista munkabrigá­dok körében. A nyilvános ellen­őrzéseket a pártszervek és a tö- meigszervezetek bevonásával a szakszervezet üzemi bizottságá­nak a szocialista munkaverseny szervezésével, irányításával és értékelésével foglalkozó albi­zottságának a tagjai végez­ték. Megvizsgálták a fél éves gazdasági eredményeket és fő­leg azoknak a kötelezettségvál­lalásoknak a teljesítését, me­lyek a brigádok tagjainak a munka után végzett kulturális tevékenységére, ideológiai kép­zésére vonatkoztak. A termelési feladatok vizsgálatánál az el­végzett munka minősége került a bizottsági tagok figyelmének homlokterébe. Az elért eredmé­nyekkel elégedettek vagyunk. PÁRT- ÉS SZAKSZERVEZETI OKTATÁS A Steiner Gábor Hajógyárban a múlt oktatási évben kiváló eredményeket értek el a párt­oktatásban. Ezen kívül — a dolgozók ideológiai és szakmai tudásának’ az elmélyítése céljá­ból — a szakszervezet üzemi bizottsága is rendezett iskoláz­tatást a tagjai számára. A hat előadásból álló oktatáson főleg a szocialista munkabrigádok tagjai vettek részt. Ezt az ak­ciót a szakszervezet üzemi bi­zottsága az idén úgy szervezi meg, hogy megközelítőleg 1000 hallgatója lesz a főleg szakmai kérdésekkel foglalkozó szak- szervezeti iskoláztatásnak. — Ha minden dolgozó a munkahelyén a helyzet szakmai magaslatán áll. — mondotta Horváth elvtárs —, akkor a mi­nőségi mutatók teljesítésében tovább javulnak az eredmé­nyek. A szakszervezeti oktatásra munkaidő után kerül sor. Az üzemi bizottság mellett lektor­csoportok működnek, és előad­nak a hajógyárban a járási pártbizottság, a járási és a ke­rületi szakszervezeti tanács lektorai is. Az előadások érté­két nagyban növeli az a tény, hogy az oktatás keretében min­dig olyan előadót hívnak meg, aki jól Ismeri azt a munkahe­lyet, ahol megrendezik az ok­tatást. így értékes szakmai vi­tákra is sor kerül, melyek to­vább bővítik a dolgozók szak­tudását. NAPIRENDEN A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS A nyilvános ellenőrzések fó­kuszából nem estek ki azok a feladatok sem, melyeket a kpl- lektív szerződés tartalmaz. Fő­leg a szocialista munkaverseny további kiszélesítésével kapcso­latos feladatokról van szó. Az üzem dolgozói hazánk felsza­badulása 30. évfordulójának a tiszteletére többek között köte­lezettséget vállaltak, hogy a múlt évhez viszonyítva az idén 18 százalékkal növelik a mun­katermelékenységet. Ezt a vál­lalást belefoglalták a kollektív szerződésbe is és a nyilvános ellenőrzéseken megállapították, hogy a dolgozók az idei év el­ső fél évében ezt a vállalást 116 százalékra teljesítették. Az ellenőrzés alkalmával megálla­pították, hogy főleg a minő­ség növelésére irányuló terme­lési feladatok teljesítésében ér­nek el szép eredményeket az üzem dolgozói. Ellenőrizték a dolgozókról való gondoskodás­sal kapcsolatos feladatokat is. Az üzemi étkezde kapott egy univerzális gépet, melyet „min­dent tüdő robotnak“ is nevez­hetnénk. Javult az orvosi ellá­tottság. Az üzem nődolgozóinak döntő többsége szűrővizsgála­ton vesz részt és két további osztállyal gyarapodott az üze­mi orvosi rendelő. MUNKA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM A munkabiztonsági osztály a szakszervezet üzemi bizottságá­val rendszeres ellenőrzéseket végez és a talált fogyatékossá­gokat igyekszik rugalmasan el­távolítani. Erre a célra felhasz­nálják az üzemi újságot és a faliújságokat. A nyilvános el­lenőrzéseken megállapították, a munkavédelemmel foglalkozó szervek jó munkát végeztek. A balesetek elhárítása céljából is­koláztatásokat rendeznek, me­lyeken felhívják a dolgozók fi­gyelmét a baleseti gócokra. Az említett osztály dolgozói részt vesznek a termelési értekezle­teken is, melyeknek a színvo­nala állandóan emelkedik. A nyilvános ellenőrzések alkalmá­val megállapították, hogy a termelési értekezletek résztve­vőinek az aktivitása állandóan fokozódik, mind többen szól­nak hozzá a megtárgyalásra ke­rülő problémákhoz. Fogyaté­kosságnak számít viszont, hogy egyes helyeken a dolgozók ob­jektív nehézségek miatt nem teljesíthető követelményekkel lépnek fel. Szükséges tudatosí­tani, hogy csak az adott lehe­tőségeken belüli igényeket elé­gítheti ki az üzem, másszóval: addig lehet nyújtózkodni, amíg a takaró ér ...! A termelési értekezleteken el­hangzott javaslatokat, észrevé­teleket jegyzőkönyvbe foglalják és a termelési részlegek veze­tői záros határidőn belül igye­keznek orvosolni a munkával, a munkavédelemmel, életkör­nyezettel szemben támasztott követelményeket. Az intézkedé­sek tervszerűen történnek. Ezeknek a terveknek az ellen­őrzését negyedévenként végzi a vállalati pártvezetőség, a szak- szervezet üzemi bizottsága és a vállalatvezetőség. Ezzel a mód­szerrel kizárták az ösztönössé get és egy-egy értékes javaslat, ötlet, vagy indokolt kérés eset­leges elkallódását. GONDOSKODÁS A DOLGOZÖKRÖL — A nyilvános ellenőrzése­ket felhasználtuk arra is — mondotta Horváth Elemér —, hogy az SZNF és a hazánk felszabadulásának 30. évfordu­lójának tiszteletére vállalt kö­telezettségek ellenőrzésén kívül tájékozódjunk, hogyan teljesí­tik a gazdasági vezetők azokal a kollektív szerződésbe is be­lefoglalt feladatokat, melyek a dolgozókról való gondoskodás­ra irányulnak. Ezeknek a fel­adatoknak a teljesítése kielé­gítő. Érdemes megfigyelni, mit tettek e téren az új asztalos- műhelyben. Ez év első felében kimeszelték az öltözőket és a higiéniai berendezéseket, meg­közelítőleg 130 elhasználódott szekrényt cseréltek ki újra és a Stavba nevű kisipari termelő­szövetkezet szerelői hozzákezd­tek a mosdók, és vízcsapok ki­cseréléséhez. Ha járjuk a ha­talmas gyár zajtól dübörgő, nagy szerelőcsarnokait, úgy tű­nik, ezek csak apróságok, pedig nincs így, mert ezekben a mun­kacsarnokokban csak akkor végezhetnek eredményes mun­kát a hajóépítők, ha a gyár biztosít számukra pihenési, ét­kezési és tisztálkodási lehető séget. Az öltözők, mosdók, víz­csapok konyhagépek éppen ezt a jogos követelést elégítik ki. A KM 3-as jelzésű épületben a múlt hónapban új étkezdét létesítettek és ezzel is lerövi­dítették a dolgozók várakozás­ból eredő veszteségi idejét, ugyanis ennek a körzetnek az alkalmazottjai tolongás és hosz- szabb ideig tartó sorbanállás nélkül ebédelhetnek. A KM 4- es épületben bővítették az ebédlőt és meggyorsították az ételek kiadását. CSÉMY, BARVULSKY, WEISS Ezeket a neveket említette legtöbbször az ÜB titkára, ami­kor a munkakezdeményezés élenjáró dolgozóiról beszélt. Csémyék kötelezettséget vállal­tak, hogy hazánk felszabadulá­sa 30. évfordulójának a tiszte­letére 200 000 korona megtaka­rítást biztosító újítási javasla­tokat nyújtanak be. Felhívást intéztek az üzemben dolgozó, szocialista munkabrigád címért versenyző csoportokhoz, hogy kövessék példájukat. A Jozef Barvulsky vezette hajószerkesz­tési csoport elsőként fogadta el a felhívást. Kitűnő eredménye­ket ért el a kötelezettségvál­lalások teljesítésében a Pavel Weiss vezette csoport is. ÁLLANDÓ FELADAT — A nyilvános ellenőrzések­kel természetesen nem tettünk pontot az ellenőrző tevékeny­ség után — mondotta Horváth elvtárs. A gazdasági vezetők a párt és a szakszervezetekkel a jövőben is rendszeresen ellen­őrzik a gazdasági feladatok tel­jesítésén kívül az elvégzett munka minőségének a színvona­lát, a szociális program és a jelentős évfordulók tiszteletére vállalt kötelezettségek telje­sítését. Az ellenőrzés ugyanis elválaszthatatlan része az irá- nyítómunkának, és az évről évre jobb munkaeredmények el­érésére való törekvéseknek. KOMLÓSI LAJOS Michal Liach ezredes nem készült hivatásos katonának, mégis az lett belőle. A háború indította el életút ján. Kárpátal­ján kommunista családban szü­letett. Az otthoni légkört ma­gával vitte a bratislavai keres­kedelmi iskolába is. Alig múlt 18 éves, amikor az ún. első köztársaság szétesett. Bekap csolódott az ellenállási mozga lomba. Arra a meggyőződésre jutott, bogy a legcélszerűbb lesz, hu a Lengyelországban megalakul! csehszlovák kato­nai egységhez szökik át. Igen ám, de amíg néhány társával eljutott a döntésig, a fasisz­ták lerohanták Lengyelorszá­got. — Többszöri kísérlet után 1939 decemberében Habura tér­ségében sikerült kiszöknöm az országból — mondja. — A Szovjetunióban különböző he­lyeken dolgoztam. Amikor meg­hallottam, hogy Buzulukban Svoboda eivtárs parancsnoksá­ga alatt csehszlovák katonai egység alakult, a formalitások elintézése után, vonatra ültem. Buzulukba 1942 októberében ér­keztem meg. A sorozóbizottság katonai, szolgálatra alkalmas­nak talált. így kezdődött el ka­tonai pályatutásom. Kemély kiképzés után elérke­zett az a pillanat, amikor az egység elindult a frontra. Mi­chal Liach azonban minden til­takozása ellenére odahaza ma­radt a tartalékezredben, ahol az újoncok kiképzésével bízták meg. Régi barátaival, ismerő­seivel a szokolovi csata után találkozott. Irigyelte a frontot megjárt bajtársait, akiknek mellét harci kitüntetés díszített te. Talán az itt elmulasztotta­kat akarta pótolni Kijevnél. Ezt bizonyítja az is, hogy megkap­ta a csehszlovák háborús ke­resztet, amelyet maga a dan­dár parancsnoka, Svoboda elv­társ, a mai köztársasági elnök tűzött zubbonyára. A Bieloj Cerkov-i harcokban pedig „A bátorságért“ érdemrendet kapta meg. — Amikor a frontvonalból visszahúzódtunk, hogy a dan­dárt hadtestté formálják át, én a III. dandárba kerültem. En­nek 70 százaléka cseh volt. Nagy részük sohasem volt ka­tona, — emlékszik vissza. — Mindént megtettünk, hogy eze­ket az embereket, akik gyűlöl­ték a fasizmust, a lehető leg­jobban készítsük fel a harcok­ra. Az idő gyorsan múlott, egy­re közeledtek a szovjet csapa­tok a régi államhatárhoz. Cser- nyovícei. tartózkodásuk alatt meglátogatta őket Gottwald elvtárs is, aki a háború utáni köztársaságról mondott beszé­det. Néhány nap múlva mene­teltek a front felé. — Útközben értesültünk ar­ról, hogy a szlovák nép felkelt elnyomói ellen — mondja. — Nagy volt a lelkesedés, és so­kan azt szerették volna, ha mi­előbb a segítségükre sietünk. Végül aztán szeptember 8-án a Kárpátokon eldördültek az ágyúk... Megkezdődött a kárpát-duk- lai hadművelet, melyet az SZNF megsegítésére rendelt el a Vö­rös Hadsereg főparancsnoksága. Michal Liach tüzér volt. Ma már maga is mosolyog azon, mennyit idegeskedtek akkor, hogy a gyalogosok hamarabb hazai földre léptek, mint ők. — A duklai harcok legkriti­kusabb helyzetét Wroclavkűbaa éltem át — mondja. — Ha nem sietnek idejében a segítségünk­re a szovjet tüzérek és harcko­csizók, nem tudom, mi törté­nik velünk. A következő napok­ban a gyalogság után mi is át léptük az államhatárt. A har­cok nehézsége, a fasiszták el­lenállása azonban ezután sem csökkent. Tűz alatt tartottak minden utat, hidat és települést. Decemberben parancsot kap­tak, hogy vonuljanak Jaszlóhoz, ahol január 15-én alkalmuk volt viszonozni a wroclavkai segítséget. — A szovjet katonák szívé­lyesen fogadtak — emlékszik vissza. — Nemcsak a felderítési anyagokat adták át, hanem megosztották velünk kenyerü­ket, segítettek a tüzelőállás épí­tésében. Igazi fegyverbarátság volt köztünk. Michal Liach, aki részt veitt a további harcokban is, a fel- szabadulás után a párt hívó sza­vára a hadseregben maradt, hogy gazdag harci tapasztala­tait a néphadsereg formálásá­ban kamatoztassa. Buzulukban közlegényként kezdte. A hábo­rúban és azóta is különböző parancsnoki beosztást töltött be. Ma ezredes. Fekete hajában mind több az ezüstös hajszál, de mozgása olyan fiatalos ma is, mint húsz évvel ezelőtt, amikor mint ezredparancsnok búcsúzott tőlünk, a leszerelő katonáktól. Hogy a harcokban bátor ember és jó katona volt, arról számos kitüntetés tanús­kodik. Mi a békeidőben igé­nyes, a beosztottjait szerető pa­rancsnokot ismertünk meg sze­mélyében. Nem tagadta meg származását, elvhűségét, bármi­lyen posztra állították, is. Tudá­sa legjavát adva igyekezett és igyekszik teljesíteni minden fel­adatát. NÉMETH JÁNOS A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója tiszteletére az Uh- rovce község ftopotéanyi járás) melletti Jankov-hegyen üzembe helyezték a 80 férőhelyes Partizán-szállót. Éttermében 400 ven­dég számára van hely. (Felvétel: J. Lofaj — CSTl^j

Next

/
Oldalképek
Tartalom