Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-17 / 220. szám, kedd
Cottbusban (NDK) nagy kenyérgyár épül. Gépi rendezésének szál lításában részben Csehszlovákia is részt vett. A csehszlovák gyá rak tésziadagasztó gépeket szállítottak, amelyek egy óra alatt 1000 kg tészta dagasztására alkalmasak. Felvételünkön: A ke nyértészta dagasztása. (Felvétel: ČSTK — ZB VÁLASZ OLVASÓINKNAK ni), részleges rokkant járadékot igényelhetne. Egyébként az ilyen orvosi Javaslat alapján a munkaadó vállalat a munkatörvénykönyv 37 §-ának 1. bek. a), pontja értei mében köteles a dolgozót más az egészségre nem ártalmas munkahelyre beosztani (a dől gozó akarata ellenére is). Térítés a katonai gyakorlat idején V. E.: Ez év júliusában és augusztusában 28 napos hadgyakorlaton vett részt. Mivel a gyakorlat megkezdése előtt több mint három hónapon át volt munkaviszonyban, a hadgyakorlattal kapcsolatban igénye van a jelentkezéssel és a személyi, valamint családi ügyekkel kapcsolatos intézkedések megtéte lére a szükséges, de legfeljebb egy napi fizetésmegtérítéses szabad időre. Fizetésmegtérítéses szabad időre van igénye a gyakorlat színhelyére és annak befejezte után az onnan való visszautazás idejére, végül Igénye van a gyakorlat ideje alatt a munkaadó vállalattal (szervezettel] szemben az átlagfizetése 50 százalékára, ha nem gondoskodik senkiről, 65 százalékára, ha 1 személyről gondoskodik, 90 százalékára, ha 2 személyről gondoskodik és végül azoknak, akik három, vagy több személyről gondoskodnak, a havi állagfizetés 95 százalékára van igényük. Mivel ön a kérdéses időben feleségéről (még ha állásban is van) és két gyermekéről gondoskodott, havi átlag- fizetésének 95 százalékára van igénye. Mivel az Ön esetében a hadgyakorlat a nyári szünidőre esett, amely alatt egyébként mint tanító rendes szabadságát merítette, az önt megillető 8 heti szabadság (munkatörvény- künyv 102. §. 2 bek.) merítését a hadgyakorlat megszakította. Egyébként - a gyakorlat ideje nem csökkenti a 8 heti szabadságra szóló igényét. A gyakorlat ideje alatt a fenti összegben jár fizetésmegtérítés és nem a szabadság idejére járó fizetésmegtérítés. Ki nem merített szabadságát máskor veheti ki. Ha ez nem lenne lehetséges, igénye van a következő év április 30-ig ki nem vett sza hódságáért fizetésmegtérítésre, de legfeljebb csak 4 hétért. Munkajogi ügyekben J. L. Sala (Vágsellye): Az orvos egészségi okokból javasolta, hogy zajmentesebb munkahelyen dolgozzék. Ezen a munkahelyen kisebb a fizetése, kérdi, van-e igénye fizetés-kiegyenlítésre Ä munkatörvénykönyv 115. §-ának 5. bek. értelmében, ha a dolgozót foglalkozási betegség, vagy annak veszélye miatt helyezték alacsonyabb fizetéssel járó munkahelyre, az Ilyen áthelyezés idejére, de leg- leljebb egy évre igénye van az előző munkahelyén elért magasabb átlagfizetése összegéig bérkiegészítésre. A foglalkozási betegségben szenvedők ezzel még nem veszítik el esetleges igényüket az üzemi balesetből, vagy foglalkozási betegségből a munkatörvénykönyv 190. és következő §-ai szerint őket megillető térítésekre. Ha más egészségi okból (nem a zajártalom miatti egészségromlás vagy annak veszélye miatt] helyezik át más munkahelyre alacsonyabb fizetéssel, nincs az említett kiegészítésre igénye. Abban az esetben, ha az egészsége megromlott és új munkahelyén az utolsó 6 hónapban legalább egy- liarmaddal alacsonyabb lenne a jövedelme, mint a régebbi átlagfizetése (ebben az esetben a teljes fizetésből és nem a 2000 koronát meghaladó összeg egyharmados beszámításával kiszámított átlagbérből kell kiindulII. M.: A dolgozó a főfogjal- kozású munkaviszonyát még akkor is, ha napi 4 óra csökkentett munkaidőben dolgozik, ínunkatörvénykönyv 51. §-ának 1 bek.-ben felsorolt valamelyik törvényes felmondási ok alap ján szüntetheti meg írásban adott felmondással az ún."alap- felmondási határidő betartásával (a dolgozó 30 éves koráig 1 hónap, 30 -40 között 2 hó nap, 40 év fölött 3 hónap). A törvényes felmondási okok a következők: ha a dolgozó a nemzeti bizottság munkaerőtoborzása keretében jelentkezik más munkára (pl. bányába); ha kiírt pályázat alapján tudományos, illetve művészeti aspirán- si állásba lép, vagy ha fő,- illetve középiskolára veszik fel nappali tagozatra: egészségi okok miatt az orvosi véleményező bizottság véleménye alapján vagy az egészségügyi hatóság rendelkezése értelmében nem végezheti tovább munkáját, ha a dolgozó öregségi vagy rokkantnyugdíjba lép, ha a női dolgozó terhes, vagy ha 18 évnél fiatalabb gyermekéről akar gondoskodni; ha a munkaadó vállalat megsértette a szerződésben, a kollektív szerződésben vagy más jogi előírásban foglalt lényeges kötelezettségét, továbbá, ha a dolgozó minősé tését a munkaadó vállalat az utolsó 12 hónapban legalább 5 hónapon át nem használja ki; vagy a kiskorú dolgozó szüleit követi azok új lakóhelyére. Ha a dolgozó nem tud hivatkozni egyetlen ilyen törvényes felmondási okra sem, ilyen indok nélkül is adhat írásban felmondást, de ebben az esetben a munkatörvénykönyv 51. §-ának 2. bek. értelmében a fentebb említett alap-felmondási határidő 6 hónappal meghosszabbodik, kivéve, ha a munkaadó vállalat másként nem állapodik meg a dolgozóval. A muiikalörvénykönyv 70. és 71. §-a értelmében kötött mellékfoglalkozást kölcsönösen, a munkaadó vállalat és a dolgozó is, egyhavi felmondási határidő betartásával szüntetheti meg. Ez vonatkozik a munkatevékenységről kötőit megállapodások megszüliletésére, ha a szerződés nem tartalmaz eltérő rendelkezést. G. Gy.: Sem a kerületi bíróság, sem a Legíelsőbb Bíróság nem ismerte el részleges rokkantnak. Ajánljuk, hogy jelentkezzék a járási nemzeti bizott1 ság munkaügyi osztályán és ha nem tudnának önnek könnyebb munkát szerezni, igényelheti az elhelyezkedés előtti hozzájárulást. Ajánljuk azt is, hogy az ügyre vonalkozó irataival kérje ki ügyvéd tanácsát. Ha egészségi állapota az üzemi balesettel áll okozati összefüggésben, a munkaadó vállalattal szemben igényelhetné elesett keresetét. Ha egészségének romlása folytatódnék, újból kérvényezheti a részleges, vagy teljes rokkantjáradékot. Dr. F. J. AZ ÉPITÓSZEKRÉNY-ELV TÉRHÓDÍTÁSA Az utóbbi évtizedben rohamosan fejlődik és arat megérdemelt diadalt egy nem is túlságosan újnak mondható szerkesztési-szerelési elv: az építőszekróny-elv. Alkalmazása szükségszerű: bevezetésével vált lehetségessé korábban kis sorozatban vagy egyedileg gyártott berendezések legfontosabb elemeinek és részegységeinek közép-, illetve nagysorozatban való gyártása — az ezt kísérő valamennyi gazdasági, és üzemeltetési előnnyel együtt. Nincs a technikai tevékenységnek egyetlen olyan területe sem, ahol ne lehetne okkal-mód- dal érvényesíteni ezt az elvet. Alábbiakban megmutathatjuk, liogv a technika valamennyi ágában életképes és léljogosult. Az építőszekrény-elv vagy építőszekrény- rendszer kifejezést sokszor használjuk anélkül, hogy fogalmi tartalmát egyértelműen és világosan meghatározták volna. Gyakran fordul éppen ezért elő, hogy „divatos“ jelszóról lévén szó, egves vállalatok kereskedelmi propagandájukban akkor is erről az elvről beszélnek, hogyha tevékenységüknek, illetve annak eredményének valójában • semmi köze sincs az építöszek- rény-rendszerhez. Maga az elnevezés valóban a gyerekek játék- építő szekrényeitől ered, amelynek különféle példáit Mörklin, Matador, Technikus stb. néven idézhetjük (az idők folyamán ezek az építőszekrények egyre többféle különleges elemmel is kiegészültek, gondoljunk csak a Míirklin da- ruépítő szekrényre, vagy az Elektrík villamosépítőszekrényre stb.) Az ilyen játéképítő szekrények különféle alakú és különféle anyagból (fából, fémből, műanyagból) készített elemeket tartalmaznak és részben a mellékelt mintafüzet felhasználásával, részben pedig a „kis technikus“ egyéni leleményessége szerint valóban sokféle szerkezetet, mechanizmust, gépet lehet belőlük összeállítani. Ráadásul ezeket az így összeszerelt szerkezeteket könnyen szét is lehet szedni, ami még növeli a -játé>k sokoldalúságát. Bár joggal állíthatjuk, hogy ez az elv nagyon régi, alkalmazása — néhány jellemző kivételtől eltekintve — egészen újkeletű. Az építőiparban például ( ha így nevezhetjük) a klasszikus ókor nagy építményei, pl. a piramisok, rendkívül nagyszámú azonos alakú építőelem ellenére sem készültek ilyen módszerrel, mert minden egyes követ az építkezés színhelyén munkáltak készre, a kellő illeszkedés eléréséhez. Tulajdonképpen a legrégibb ismert építőelemek az égetetlen és az égetett téglák. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy maga a természet is az építőszekrény-elvet érvényesíti. Annak ellenére, liogy száznál több „elemi“ részecskét ismerünk, a kémiai elemek mindegyikét mégis ugyanaz a három építőkocka, a proton, a neutron és az elektron alkotja, tehát az egész Mengyelejev-rendszer is az építöszekrény- elv szerint épül fel. Nagyjából az építőszekrény-elv újjászületésének, majdpedig fokozatos fejlődésének feltétele a csereszabatos gyártás megindulása volt. Ha már az elvnél maradunk, akkor a csereszabatosság fogalmát a gépészeiben elfogadottnál kissé lazábban kell értelmeznünk, mert hiszen pl. egy szétszedhető és eltérő módon beépíthető vagy összeépíthető könyvszekrény, mint amilyent egy német vállalat századunk elején forgalomba hozott, ugyancsak az építőszekrényelvnek megfelelően készült. A gépipari termelésben a csereszabatosság fogalmát elsősorban Ford vezette be az első világháborút megelőző években. Ennek az elvnek a gépgyártás terén való érvényesítése viszont az első világháború utáni 20-as évekből származik, amikor néhány német szerszámgépgyár különböző típusú szerszámgépeket kezdett ilyen módon szabványos egységekből, cserélhető elrendezéssel gyártani. Az építőszekróny-elv értelmében a komplex szerkezetet funkcionális egységeire bontjuk és áz utóbbi egységeket ésszerűen szabványosítva, lehetőleg minél kisebb számú változatban úgy gyártjuk, hogy belőlük a legkülönfélébb méretű, rendeltetésű, teljesítőképességű stb. gépeket, berendezéseket, műszereket stb. lehessen ösz- szeállítani. Gyakorlatilag bármilyen műszaki berendezést (gépet, készüléket, műszert stb.) elsősorban a funkcionális egységei határozzák meg. Végeredményben ezek teljesítik azokat a feladatokat, amelyek a berendezés tervezésének és szerkesztésének alapjául szolgálnak. Egy mérőműszer esetében ilyen funkcionális egységek: az érzékelő elem, az átalakító, végül az indikátor vagy regisztráló elem. Egy szerszámgép esetében viszont a funkcionális egységek a hajtó motor, az erőátvitelt és a megmunkálási jellemzők helyes beállítását megvalósító sebességváltó, a szerszámgép munkaszerve, vagyis az orsó és a befogó elemek, továbbá a megmunkálás különféle mellékmozgásait megvalósító részek (előtolómű, lakatszekrény stb. J. A funkcionális egységek azonban csupán a „levegőben lógnak“, ha bizonyos ház- vagy állványszerű alkatrészek megfelelő megtáVnasz- tást nyújtanak. A szerkezet lebontásakor tehát a funkcionális egységekkel egyenrangú részekként kell gondoskodnunk a megfelelő tar- tó-támasztó elemekről. Ha tehát egy gépet vagy gépcsaládot építőszekrény-elv alapján akarunk megtervezni, akkor az első dolgunk a funkcionális lebontás — egyelőre számszerű érlékek nélkül. A következő lépés a kvantitatív „lebontás“, ha az utóbbi szó e helyen tűrhető. Egyelőre ugyanis csak annyit kell tennünk, hogy az így kapott funkcionális egységekre megállapítjuk a normális működéshez szükséges üzemi tartományt. A terjedelem ezúttal a legtágabb értelemben veendő. Nem csupán a fordulatszám, a teljesít-, mény stb. értékeit értjük itt, hanem a mérethatárokat is. Szerszámgépek esetében pl. a megmunkálási hossz, az előforduló átmérő stb, nem kevésbé lehet fontos, mint maga a szám* szerű forgácsleválasztási teljesítmény. Az egyes egységtípusok jellemző terjedelme alapján kell a tervezőnek döntenie az ésszerű lépcsőzés tárgyában. Ez a legnehezebb feladat. A cél az, hogy a gépcsaládtól megkívánt egész üzemi tartományt a gazdaságosan optimális, ésszerűen lehelő legkisebb számú foko* zatra, móretlépcsőre, típusméretre osszuk fel. Mivel látnunk kell, hogy az építőszekrény-elv végeredményben a tervezés-szerkesztés vonalán kívánja biztosítani a gazdaságos és olcsó gyártás, s vele együtt a jobb értékesítölehelőség előnyeit, nem szabad a gazdaságossági megfontolásokat szem elől tévesztenünk. S ráadásul azt is tekintetbe kell vennünk, hogy az építőszekrény-elv mákképpen érvényesül a gyártónál és a felhasználónál. A gyártó érdeke, hogy minél kevesebb számú típusból mennél nagyobb darabszámokat gyártson (és adjon el), a felhasználó érdeke pedig az, hogy talán minimális többletköltség árán, de olyan berendezés birtokába jusson, amely észerű átrendezéssel, szét- és összeszereléssel, sokféle felalatot tud ellátni. Az építöszekrény-elv első ízben a gépgyártás területén aratott diadalt. Ez érthető is, hiszen éppen a gépgyártás szenvedett leginkább a kis sorozatok átkától, ami gyakran a leghaladottabb konstrukciók legyártását tette gazdaságtalanná. Ezenkívül a gépek erkölcsi kopása, a gépekben befagyasztott, lekötött óriási tőke ésszerű amortizációja is szükségessé tette, hogy új alapokon nyúljanak a gépek korszerűsítéséhez és hasznos szolgálati élettartamuk meghosszabbításához. Mint említettük, ma építőszekrény-elv alapján készülnek a gépelemek, szerszámgépek, szivattyúk, kompresszorok, vegyipari gépek, gőz- motorok és Diesel-motorok stb. A villamosiparban pl. erősáramú kapcsolóberendezések, híradástechnikai berendezések, rádiókészülékek gyártásánál alkalmazzák. Találkozunk vele a mélyépítésben és a magasépítésben s nem usolsósorban a bútorgyártás területén. FEHÉRJE-SZENNYVÍZBŐL Vegyészekből, biológusokból és orvosokból álló szovjet kutatócsoport nagy jelentőségű új eljárás kifejlesztését fejezte be a közelmúltban a hidrolízis ipar szennyvizének értékesítésére. Módszerükkel az alkoholgyárak, takarmányélesztő és éleszlőgyártó üzemek biológiai tisztítóberendezéseinek hulladékából, az úgynevezett aktív iszapból fehérjékben és vitaminokban gazdag takarmány készíthető. A szovjet tudósok évekig tartó kutatásokkal tisztázták, bog/ a hidrolízisüzemek tisztítóberendezéseiben a mikroorganizmusok felgyorsult szaporodása, növekedése kíséri az ipari szennyvíz tisztítását. Pontos mérésekkel kimutatták, hogy az eltávolított szennyező anyag minden egyes tonnájából 400 kilogramm szárazanyag állítható elő. Ennek a mennyiségnek a 38—40 százaléka értékes fehérje, méghozzá olyan fehérje, amely 15 életfontosságú aminosavon kívül azokat a B-vitaminokat is tartalmazza, amelyek az állat- és szárnyastenyésztés szempontjából fontosak. Gazdasági számításokat is végeztek, s ezekből kiderült, hogy a szovjet hidrolízisipar tervezett fejlesztésének eredményeként 1975-re már a napi 150—175 tonnát is elérheti a szovjet hidrolízisgyárakban létrejött aktív iszap meny- nyisége. Azokban a takarmányélesztő-gyürak- ban tehát, amelyeknek évi termelése eléri az 50 ezer tonnát, kereken 9 ezer tonna aktív iszap előállításával lehet számolni, s ennek a nagy értékű anyagnak nagyon alacsony az önköltsége. Ezen a módon tehát a hidrollzisgyárak gazdaságos üzemei lehetnek az eddig nagyon költséges, ráfizetéses üzemű tisztítóberendezések. A leningrádi mezőgazdasági tudományos kutatóintézet munkatársai azt is megvizsgálták, miként használható fel az aktív iszap takarmányként. A leningrádi terület állami gazdaságaiban végzett kísérletekből kiderült, liogy már egyszázaléknyi aktív iszap a táplálékhoz keverve, biztosítja az állati szervezet Bi2-es vitaminszükségletét. Kiderült továbbá, hogy az aktív Iszappal kevert takarmánnyal táplált állatok gyorsabban növekednek, jobban hasznosítják a takarmányt. A szárnyasgazdaságokban megfigyelték, hogy az egyszázaléknyi aktív iszap adagolására a szárnyasok élősúlya körülbelül négy százalékkal növekszik és hogy a biológiailag nagy értékű anyag elsősorban a fiatal állatok fejlődésére kedvező. A szovjet kutatócsoport által kidolgozott eljárást már be is vezették a szovjet hidrolízis- gyárakban. Elsőként a zaporozsjei takarmány- élesztő-gyárakban helyeztek üzembe kísérleti berendezést. E berendezés segítségével tisztázták azokat az elveket, amelyekkel a legkedvezőbb módon és nagyon gazdaságosan állíthatnak elő vitaminokban gazdag állati fehérjét a hidrolízisgyárak eddig hasznosítatlan szennyvizéből. (új) 1974. IX. 17. 6
