Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

JOGI TÁJÉKOZTATÓ

H

A Skoda 1100-as és 1500-as motorral gyárion riaszohyepjármüvek és kis teherkocsik fejlesztését kezdte meg az a fejlesz tő üzem, amelyet a napokban adtak át rendeltetésének a fíra tislaoai Autógyárak keretében. A7. üzembehely ezt's alkalmából Gejza Slapka, a bratislavai városi pártbizottság verető titkára is megtekintette az új üzemegységet. (ČSTK felvétele)

1974

IX. 15.

Nők, férfiak fiatalok öregek

Érdekes a közlekedési balesetek statisztikáját tanulmányozni abból a szempontból is, hogyan oszlanak meg előidézőjük neme és életkora szerint. A számadatokat, amelyek önmagukban is elég tanulságosak, pszichológusok, orvosok és más szakértők véleményével egészíthetjük ki. Az elemzés azt mulatja, hogy az autóvezető nők ritkábban okoznak balesetet és sérülést, mint a férfiak. Általánosan elismert tény, hogy a nők lelkiismeretesebben készülnek fel a gépkocsivezetői tanfolyamon, körültekintőbben vezetnek, emberségesebb magatartást tanúsítanak a gyalogosokkal vagy más autóvezetőkkel szemben. Nyilván az is hozzájárul a biztonságosabb hajtáshoz, hogy a nők kisebb mértékben hódolnak a dohányzásnak, szeszes italt általában nem fogyasztanak s a figyelmük sem oszlik annyi felé, mint a férfiaké.

A férfiak balesettöbbletének okait a statisztikákból nem lehet megbízhatóan kielemezni. Az utóbbi évek adatai szerint a legtöbb balesetet a 25 évnél fiatalabb és az 55—60 évnél idősebb korosztályok okozzák. Korosabb embereknél a balesetveszély egyre növekszik, nők és férfiak egyaránt sok kihágást követnek el és vigyázatlanságukkal baleseteket okoznak. A 35— 45 éves autóvezetők okozzák relatívan a legkevesebb forgalmi balesetet, ami minden valószínűség szerint ennek a korcsoportnak érettségével, társadalmi megalapozottságával, felelősség- tudatával, gyakorlottságával és tapasztaltságával függ össze.

A baleset sohasem a véletlen müve, csaknem mindig az'autó vezetők magatartására, uz ember lelkiállapotára és testi kondi dójára ható tényezőkre vezethető vissza. Évekre visszamenőleg vizsgálhatjuk a baleseti okokat- Talán a legtöbbször — józan állapotban is — a könnyelmű vezetés, a gyorshajtás, az előnyjog tiszteletben nem tartása, a helytelen előzés, valamint a járművek közti biztonságos távolság be nem tartása okozta a bajt. Igen sok vezető túlságosan bízik a kocsijában, anélkül, hogy minden egyes út előtt műszakilag megvizsgálná. A sebességet nem mérik az út állapotához.

A szigorú elbírálás ellenére még mindig sok súlyos balesetet okoznak, akik szeszes ital fogyasztása után ülnek kocsijukba vagy motorkerékpárjukra — ahelyett, hogy a vezetést másra bíznák vagy biztonságba helyezvén a járművet, vonaton vagy autóbuszon térnének haza.

Általában nincs ellenvetésük az embereknek, ha a forgalmi hatóságok felülvizsgálják a gépkocsik műszaki állapotát, tér mészetesnek veszik, hogy csak rendben levő jármű közlekedését engedélyezi a rendőrség. A beteges vagy idős sofőrök azonban sérelmesnek találják, hogy a legújabb rendelkezések értelmében szigorúbban bírálják el képességeiket és esetleg az egészségi állapotuknak megfelelően korlátozzák vagy meg is vonják hajtási jogosítványukat. Pedig a sok balesetet okozó korosztálynak meg kell értenie, hogy nem ellene irányul a szigorítás, hanem az ő biztonságát és más emberek, autósok és gyalogosok biztonságát tartja szem előtt. Nem csak a gépjárműnek kell műszakilag megfelelnie, hanem a vezetőjének is, ami azt jelenti, hogy az alkalmassági vizsgálatot végző orvos nem járulhat hozzá a vezetéshez, ha az idegrendszer, a látás, a hallás, a szív és érrendszer, a tüdő, valamint a gerinc és a végtagok állapotát nem tartja kielégítőnek.

Az érvényben levő rendelkezések értelmében a tűzoltó, egészségügyi és bányamentő gépkocsik 50 évnél idősebb vezetőit évente egyszer kell orvosi vizsgálatnak alávetni. A többi gépjárművezető 60. évének betöltése után, majd 65. és 68. évének elérésekor Vizsgáltatja .meg magát járművezetői alkalmasság szempontjából; ennél idősebb korban már kétévenként kötelező a vizsgálat. — Fiatalok és idősek azonban egyaránt tanulják meg oly körültekintően vezetni kocsijukat, mintha édesanyjuk ülne benne: úgy kerülik el a baleseteket és szerzik meg a jó vezető hírét.

Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY

Motoros olvasóink gyakran fordulnak szerkesztőségünkhöz jogi tanácsokért. A levelek általában a legalapvetőbb jogi ismeretek hiányáról tanúskodnak. Márpedig a motorizmus gyors- iiiemíí fejlődése maga után vonja a jogi ismeretek bővítésének szükségességét is. Hogy ezen ismeretek gyarapítását megkönnyítsük olvasóink számára — felkértük dr. Földes Józsefet, szerkesztőségünk Jogi szakértőjét, hogy tájékoztassa a közlekedés résztvevőit a legfontosabb tudnivalókról. A több folytatásban megjelenő tájékoztatón kívül az új rovatban természetesen helyei adunk olvasóink időközben beérkezett leveleinek és a kérdésekre adott jogi magyarázatoknak is.

Btk 223 §: TESTI SÉRTÉS

(1) Aki gondatlanságból mások egészségében kárt okoz, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő intézkedéssel, vagy tevékenység megtiltásával büntethető, (jogosítvány megvonás).

(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel büntethető az a tettes, aki nz (1) bekezdésben említett cselek ményt azért követte el, mert foglalkozásából, hivatásából, tisztségéből vagy funkciójából, vagy a törvényből folyó fontos kötelezettségét megsértette.

Btk 224 §: TESTI SÉRTÉS

(1) Aki gondallanságból másnak egészségében súlyos kárt vagy halált okoz, két évig terjedő szabadságvesztésre vagy javító-nevelő intéz kedéssel, vagy tevékenység megtiltásával büntethető.

12) Hat hónaptól öt évig terjedő szabadság- vesztéssel, vagy javító-nevelő Intézkedéssel sújtható a tettes, ha az (1) bekezdésben említett cselekményt azért követte el, mert foglalkozásból, hivatásából, tisztségéből, ill. funkciójából, vagy a törvényből folyó fontos kötelezettségét megsértette

Í3 Aki gondatlanságból több személynek súlyos testi sértést vagy halált okoz azért, mert durván megsértette a munkabiztonsági, a közlekedési vagy az egészségügyi előírásokat, háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Btk 137 {?: A TÁRSADALMI TULAJDONBAN

LEVŐ VAGYON MEGKAROSlTÁSA

fi) Aki a törvényből folyó fontos kötelezettségét a társadalmi tulajdonban levő vagyon iránti felelőtlen magatartásával, gondatlanságból megsértette, az egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel, vagy te vékenység megtiltásával, vagy pénzbüntetéssel sújtható.

(2) Két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel büntethető a tettes, ha az (1) bekezdésben említett cselekményével jelentős kórt okoz.

Megjegyzés: az (1) bek. a kár összegének 5000 korona felett, a (2) bek. a kár összegének 20 000 korona felett kell lennie; a javító-nevelő intézkedés az elítélt fizetéséből való maximálisan 25 százalékos levonást jelent.

Blk 180 §: AZ ÁLTALÁNOS VESZÉLYEZTETÉS

(3) Aki gondatlanságból általános közveszélyeztetést okoz, vagy azt növeli, annak elhárítását vagy enyhítését megnehezíti, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel vagy tevékenység eltiltásával büntethető.

(2) Három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel büntethető a tettes, aki:

a) az (1) bek. leírt cselekedetével súlyos egészségbeli kárt vagy halált okozott;

b) ha ilyen cselekedetet azért követett el, mert ezzel foglalkozásából, hivatásából, tisztség géből vagy funkciójából, vagy a törvényből folyó fontos kötelezettségét megsértette;

ej ha az ilyen cselekményével jelentős kárt okozott.

(3) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a tettes, ha a (2) bek. b) pontjában leírt cselekedetével:

a) nagy kért okozott;

b) súlyos testi sértést vagy halált okozott.

(4) Három évtől tíz évig terjedő szabadság vesztéssel büntetendő a tettes, ha a (2) bek. b) pontjában leírt cselekedetével több személynek okozott súlyos testi sértést vagy halált.

Megjegyzés: a nagy kár alatt 100 000 koronánál nagyobb kárt kell érteni.

Btk 201 §: AZ ITTASSÁG

Aki azután, hogy szeszes italt fogyasztott, oly foglalkozást vagy tevékenységet fejt ki, amellyel emberek életét vagy egészségét veszélyeztetheti, vagy jelentős anyagi kárt okozhat, egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Mfi8Íegyzés: A gépkocsivezető esetében, ha annak vérében 1 promile (ezrelék) arányú ittasságot állapítanak meg, az említett szakasz szerint büntethető. Már alacsonyabb mértékű ittasság esetében (pl. 0,7—0,8 promile esetében) is bűncselekményről van szó, ha ezzel okozati összefüggésben károkozással, klinikai kivizsgálással járó balesetet okozott,

(Szeszes italok fogyasztása olyankor, amikor a gépkocsivezető tudja, hogy gépkocsit fog vezetni, a Btk 201 § szerint való felkészülés bűn- cselekményét jelenti akkor is, ha az ittasság megállapításakor még nem kísérelte meg a gépkocsit elindítani.)

Btk 208 §: A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ELMULASZTÁSA

Az a gépjárművezető, aki az olyan baleset után, amelynek részese volt, nem nyújtja a szükséges segítséget annak, aki a balesetnél megsérült, noha ezt a saját vagy mások veszélyeztetése nélkül megteheti, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javító-nevelő intézkedéssel vagy tevékenység megvonásával büntethető.

Btk: 184 §: A KÖZÉRDEKŰ BERENDEZÉSEK MEGKÁROSÍTÁSA

Aki gondatlanságból veszélyezteti a közérdekű berendezések üzemeltetését, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető.

Megjegyzés: főként távközlési, energetikai és közlekedésbiztonsági berendezésekről, pl. sorompókról van szó.

Btk 209 §: IDEGEN GÉPKOCSIK JOGTALAN HASZNÁLATA

(1) Aki azzal a szándékkal, hogy ideiglenesen használja, idegen gépkocsit vesz birtokába, vagy aki jogtalanul vesz igénybe olyan motoros járművet, amelyet reá bíztak, és ideiglenesen használja, két évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy javító nevelő intézkedéssel, vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Ugyanilyen mértékben büntetendő az is, aki jogtalanul használ vagy együtt használ motoros járművet, noha tudja, hogy az (1) bekezdésben leírt cselekményből származik.

(3) Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy javító-nevelő intézkedéssel, pénzbüntetéssel vagy tevékenység megtiltásával büntetendő a tettes, ha:

a) az (1) bekezdésben leírt cselekedetével jelentékeny kárt okozott, vagy szándékosan nem csekély kárt okozott;

b) ha cselekedetét megismételte, vagy ha ilyen cselekményért már elítélték;

c) ha ezzel nagyobb mértékű jogtalan anyagi előnyhöz jutott.

(4) Egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel, vagy tevékenység megtiltásával büntetendő a tettes, ha:

a) az (1) bekezdésben leírt cselekményével szándékosan jelentékeny kárt okozott (20 000 koronánál többet);

b) az (1) bekezdésben leírt cselekményét ismételten követte el, vagy ha ilyenért már megbüntették;

c) ezzel jelentékeny jogtalan anyagi előnyhöz jutott;

d) az (1) bekezdésben leírt cselekményével különösen súlyos következményeket okozott.

A közúti közlekedésről a Tt 1966/80 sz. hirdetmény (a későbbi kiegészítésekkel) — a közúti járművek műszaki alkalmazásáról a Tt 1972/32 sz. hirdetmény szól.

Dr. FÖLDES JÓZSEF

A Skoda LIAZ jelzésű tehergépkocsik több mint két harmadát külföldre szállítjuk. A termelés súlypontja azonban a KGST országok közötti kooperációs és integrációs kapcsolatokon van. UAZ jelzésű vázakon például Lengyelországban közel 20 000 autóbusz, a Szovjetunióban mintegy 12 000 hűtőkocsivontató, s Bulgáriában 10 000 autóbusz közlekedik. Különösen jelentős a bulgáriai Madara üzemmel kiépített együttműködés. A nagy teljesítményű, korszerű motorokat a Jablonec nad Nisou-i LIAZ üzemben gyártják. A befuttatás után minden 25. motort szétszerelik, s alapos vizsgálatoknak vetik alá. Mindez nagyban elősegíti a motorok kiváló minőségét. Képünkön: Karéi Musil egy tesztelt motort szerel.

[A ČSTK felvétele)

A közúti közlekedés során elkövetett leggyakoribb bűncselekmények