Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-15 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Q Antonín Kaehlík Húszon* kilencedik című alkotásában Klement Gottwald szerepét Mi- roslav Zounar, a Hradec Krá­lové-! Területi Színház tagja kelti életre. A filmben a hú­szas évek több ismert politikai személyisége is látható lesz. 0 Karéi Kachyüa befejezte a Kis Robinson című film forga­tását. Az alkotás Marie Majero­vá regénye alapján készült. Q] Nemere László rendező tévéfilmet forgat Palotai Boris Zöld dió című kisregényéből. A főszerepet Hűvösvölgyi Ildikó főiskolai hallgató játssza. □ Két év óta a moszkvai Nagy Színház balettrepertoár, jának nagy sikerű darabja Ro- gyion Scsedrin Anna Karenina- balettje. Most a címszerepet táncoló Maja Pliszeckajával színes filmre került a Tolsz- toj-regény sugallta táncdráma. Ä filmváltozat r«udezője Marga, rita Pilihina. □ A fiatal Robert Fuest ren­dező londoni vélemény szerint az angol rémfilmek megújító- ja; 1971-ben tűnt fel a* The Abominablo dr. Phibes című riasztó hatású filmjével. Leg­újabb munkája, a The Final Programme a huszonegyedik századot vetíti a néző elé. □ Anna Karina már rendezett egy filmet, a második rendezé­sére most készül: „Nő-film lesz, nőkkel, a nők érdekében, de nem a férfiak ellen" — nyi­latkozta Anna Karina. □ „Apó" volt a ragadványne­ve Nesztor Kalandarisvilinek, aki 1917-ben partizánosztagot szervezett az eszerek, Kolcsak hadai és a japán intervenció- sok ellen. Róla szól Georgij Kalatozisvili új filmje. A szibé­riai apó címszerepét David Abasidze alakítja. □ A Dio mi», come sono ca- duta in basso című olasz film Ifjú házaspárja csak közvetle­nül az esküvő után jön rá, hogy a várva várt nászútjukból sem­mi sem lehet, mert fél testvé­rek. Lévén a film vígjáték, tra­g édiáról szó sincs, a rendező Luigi Comencini a továbbiak folyamán a nézőknek megmu­tatja, hogy nem volt könnyű so­ra egy tüzes menyecskének a századforduló szigorú erkölcsű légkörében. A film főszereplő, jét, Laura Antonellit a forrón óhajtott édes sikerek helyett mulatságos kudarcok érik. Q Holnap lesz fácán címmel Sára Sándor ismét filmet ren­dez. A szatirikus játék egy nagy folyó kis szigetére sodródott emberek nyári két hetét mesé­li el. A történet arról is szól, hogy a túlszervezés, eltúlzott rendteremtés hogyan veszi el az emberek természetes kezde­ményező kedvét. A forgatóköny­vet Sára Sándor és Páskándi Géza írta. Szereplők: Benkő Gyula, Szirtes Ádám, Szegedi Erika 4e mások. Kiemelkedő történelmi egyéniségek és a mindennapokból ismerős egyszerű emberek — némi leegyszerűsítéssel e két hőstípusban határozhatjuk meg a mosta­nában készült szovjet filmek érdeklő­désének irányát. A művészetnek persze mindig is témája volt a nagy egyéniség éppúgy, mint — mondjuk így — a név­telen katona. Ami érdekes, az a kivá­lasztás. Nemcsak a művész jellemzi hő­sét — hőse is jellemzi a művészt s a kort. A Nagy Honvédő Háború tábornokát választotta hőséül Jevgenyij Karelov két­részes filmjében, amelynek összefogla­ló címe: Magas rangban. A film végig­kíséri azt az utat, amelyet az egyszerű parasztcsaládból származó Tyimofej Sa- povalov megtett a tábornoki rangig, a Szovjetunió Hőse kitüntetés kétszeres kiérdemléséig. Az első, Én — SapoVa- lov (Lóháton, ágyútüzben címmel a kü zelmúltban láthattuk) című rész az egyéniség kibontakozását, a felkészülés folyamatát rajzolja fel; a nemrég el­készült folytatás, a Hogy élhessünk a földön, a film hősének — szó szerinti — hőssé válását mondja el. Egy nagy­formátumú hadvezér életrajzát filmre vinni, azt mondhatjuk, hálás feladat. A hősiesség, a reménytelennek tetsző helyzetekben megmutatkozó bátorság és hadvezetői tehetség számos izgalmas részletet kínál egy életre-halálra menő nagy küzdelemben, de a rendező nem csupán izgalmas, történelmi hitelessé­gű életrajzot mond el, hanem szépen, bensőségesen kidolgozott portrét Is ad hőséről. Sapovalov alakjában megmu­tatja, hogy a hazája szabadságáért foly­tatott, embertelenül nehéz és kegyet­len harcban, amelyben megrendítő sze­mélyes tragédiák is sújtják, meg tudta őrizni emberségét. A szeretetet, a sze­relmet, a hitet. jellegében közel, de időben valamivel távolabb találta meg hősét a történe­lemben a grúz Kalandarisvili. A Szibériai apó című filmjében a polgárháború le­gendás alakja, az 1907-ben Szibériába száműzött Nyesztor Kalandarisvili ese­ményekben gazdag élete jelenik meg. A történet 1917-ben, Irkutszkban kezdő­dik. Hősünk haza készül, a napfényes Grúziába, amikor elterjed a hír: az eszerek elfoglalták a város bankját és távirdáját. Kitör a polgárháború, és Ka- landarisvill a partizánmozgalom egyik vezetője lesz. Kalandfilmekbe illő jele- nenetekben elevenednek meg a csoport merész akciói, és Szakállas apó — így emlegetik Nyesztort — mindig új és üj harcmodorral bősziti fel ellenfeleit. Nyesztor anarchistaként kapcsolódik be a polgárháborúba, de a harc vaslogi­kája a forradalom mellé állítja. Külö­nösen nagy szerepe van ebben a Lenin­nel való találkozásának. Alakja uz inter­nacionalista hős megtestesülése, emlé­Marija Nyejolova és Juozasz Budrajtisz a Veled és nélkü­led című filmben két szobor őrzi Szibériában. Az olykor a romantikus balladák hangján mesélő film először állít emléket a legendás grúz hősnek, akit a film nyomán — aligha tévedek — a romantika és hő­siesség iránt oly fogékony fiatalok bi­zonyára szívükbe fogadnak. A távoli múltból emelte ki filmje hő­sét V. Jovice forgatókönyvíró és V. Ka- lasnyikov operatőr. Közösen rendezett filmjükben, a Dmitrij Kantemirben egy bonyolult történelmi szituációt dolgoz­nak fel, s legnagyobb érdemük, hogy árnyaltan ábrázolják a kort és hősei­ket. A film története Dmitrij Kantemir életének legizgalmasabb szakasza. A túszként eltöltött tíz év után Török­országból visszatér hazájába, s elfoglal­ja a moldvai trónt, 1710-ben. Az ország a török uralma alatt szenved. Kante­mir okos, tisztán látó politikus, a sza­badság útjainak keresésekor a reális helyzetből, az adott körülményekből indul ki. Felméri az erőviszonyokat, s felismeri az egyetlen lehetőséget: szerződést köt I. Péter cárral, csatlako­zik Oroszországhoz, hogy egyesült erő­vel győzzék le a török hódítókat. A film hűen követi a történelmi ese­ményeket, de az alkotóknak nemcsak a NA6Y E6YENISEGEK lHÉJil egyszerű: EMBEREK filmújdonságok történelmi atmoszférát sikerül hibátla­nul megteremteniük, hanem jelentősé­géhez méltóan összetetten tudták ábrá­zolni egy folyamat kezdetét, az első lépést, melyből Oroszország és Moldva szövetsége és barátsága megszületett. Rogyion Nahapetov számos filmszerep után most filmrendezőként debütált. Veled és nélküled című filmje úgyne­vezett egyszerű emberekről szól. A tör­ténet a harmincas évek elején játszódik, háttere az új életre térő falu, főhőse egy tanyán élő fiatalember, a régi pa­raszti életmód őrzője. Szerelnie a szép Sztyepanida iránt azonban olyan erős, « o .O o c N 0) cn ** in O MĽ • — 'U •- <D SEJ g>461- § S v» S * ! .« o ° 2 5 B o o — s r e hogy nemcsak lányrablásra készteti, ha­nem rábírja az idejétmúlt életmód fel­cserélésére. Tulajdonképpen egy nagy, szép szerelem erejéről, két fiatal ember önmagára és egymásra találásáról be­szél és olykor költői lebegésű film. Az egyén és a közösség viszonya, a lehetséges kölcsönhatások foglalkoztat­ják Alekszej Szaharov elsőfilmes rende­zőt Vidám és merészen című munká­jában. jó dramaturgiai érzékkel törté­nete helyszínéül egy halászhajót válasz­tott. Az összezártság, az egymásrautalt­ság, a tengerrel folytatott állandó küz­delem ideális helyzetet kínál a külön­böző magatartások vizsgálatára, össze­vetésére. Hőse fiatal gépész, amolyan nyughatatlan ember, aki mindig jobbat, többet, szebbet akar „kihozni“ az életé­ből, s szeretné, ha mások sem eléged­nének meg azzal, ami éppen adódik — szerelemben, barátságban, életformában. Feltehetően hasonló szándék vezette Azsdar Ibragimovot. Szívügyek című filmjében egy kis közösség tagjainak egymáshoz és a nagy közösséghez fűző­dő viszonyát vizsgálja- Az érdekli, mi­lyen a közösség megtartó ereje, milyen­nek mutatkozik meg az ember különböző szituációkban. Ezek a szituációk kivá­lasztott hősei szempontjából nem külö­nösek, naponta többször megismétlődök, és az eltérések ellenére Is nekik min­dennaposok. De akivel megtörténik, an­nak rendkívüli és váratlan. Egy rnentő- kocsi négytagú személyzetéről szól ugyanis a történet. Ez a négy ember újra és újra vizsgázik lelkiismeretesség­ből, felelősségérzetből, a feladat pusz­tán kötelességszerű elvégzésén túli em­berségből. Elég egy laza pillanat, egyi­kük jelentéktelennek tűnő „lazítása" ahhoz, hogy az ár egy emberélet legyen. S noha a többieknek rendkívüli erőfe­szítések révén sikerül visszaadni egy életet, a lány, aki megengedte magának egy pillanatra a nemtörődömséget, el­vesztette szerelmese becsülését, a kis csoport emberséget erősítő közösségét. B. R. S. A MOSZF1LM- stúdió műtermei­ben A. ALOV és V. NAUMOV befejezte a LEGENDA EU. LENSPIEGELRŐL című film forga­tását. Az alkotás Charles de Coster ismert belga író müve alapján ké­szült. A filmet Moszkvában, Ri­gában, Lengyelor­szágban és a Bal. ti-tenger mellett forgatták. A fő­szerepet LEMBIT ULFSZAK tallin- ni színész alakít­ja. Partnere NA. TALJA BELOH- VOSZTYIKOVA; a képen V. Nanniov rendezővel lát­hatjuk a film for­gatása közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom