Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-13 / 217. szám, péntek
A szocialista országok energetikai bázisának épi lésében a tlmaöei (tolmácsij Sz. Ny. Kirov Szlovák Energetikai Gépgyár dolgozói is részt vesznek. A részére energetikai berendezéseket gyártanak. Budapest melletti villanytelep ötödik — utolsó gyár és román villanytelepek szárnáru gyártanak fesítik. Felvételünkön: kazángyártás közben. magyar, a román és a jugoszláv villanytelepek Feladataikat becsületesen teljesítik. Jelenleg egy előtti — kazánját szerelik. Egyúttal további ma kazánokat. Kiviteli tervüket 105 százalékra tel (Felvétel: J. LofaJ — ČSTK) Nélkülözhetetlenek A szocialista munka verseny (teret biztosít a dolgozók kezdeményező készségének, aktivitásának, hasznos és jó ötleteik gyakorlati kivitelezéséhez, s nem egy esetben jelentős mértékben hozzájárul a termelési problémák sikeres megoldásához. A revúcai Háncsfeldolgozó Textilüzemben 40 kollektíva kapcsolódik be a szocialista műn ka verseny be, közülük 13 már a szocialista munkabrigád címmel i& büszkélkedhet. Legtöbb munkabrigád a fonó- és a szü- vőrészlegen alakult, számszerűit 14 és 12. S hogy ezek a kollektívák nemcsak papíron léteznek, hanem életképesek, s a szükségben is számítani lehet rájuk, azt a szövőrészleg példája markánsan — bizonyítja. — 1973-ban üzemünknek sok problémát okozott, hogy a szüvőrészleg nem teljesítette a termelési feladatokat. A napi termelési tervet ezen a részlegen körülbelül csak 9U százalékra teljesítették. A lemaradás egyre nőtt, s e«t éjszakai műszakok beiktatásával és a szabad szombatokon próbáltuk behozni — emlékszik vissza a ma már csak rossz emlékként élő problémákra Július Adamec termelésvezető. — Ez azonban nem volt a legjobb megoldás. Üzemünk dolgozóinak 67,9 százaléka ugyanis nő, tehát a szövőrészleget) is zömmel olyan nők dolgoznak, akiknek a szabad időre és a pihenésre még nagyobb szükségük van, mint a férfiaknak. A túlórázás pedig a szabad Idő rovására ment. Ezért a részleg műszaki-szervezési problémáinak megoldása mellett a dolgozók munkakezdeményezésének fellendítésével próbáltuk keresni a megoldást. Tanácskozásra hívtuk össze a szövőrészleg kommunistáit, szakszervezeti vezetőit és szocialista munkabrigádjait. A tanácskozást követő hőnapban már pozitív eredményeket könyvelhettünk el. Azóta a részleg nemcsak teljesíti, hanem túl Is teljesíti a termelési tervet. S míg a tavalyi év első félévében 12 936 volt a túlórák száma, idén ugyanezen idő alatt csak 2470. Hogy a helyzet így alakult, ebben igen nagy szerepet játszottak a szocialista munka- brigádok. — Köztük az ifjúsági kollektívák is — fűzte hozzá Adamec elvtárs utolsó mondatához Penzeviaterová Jarmila, az üzem munkaverseny-felelő- se. — Üzemünk 1090 dolgozója közül 812 harmincöt éven aluli. A szövőrészlegen pedig különösen sok a fiatal. Tavaly, amikor nagy szükség volt ott a segítségre, a SZISZ is akcióba lépett. Versenyt hirdetett a legjobb szövőnő címért. A versenybe, mely 450 000 korona hasznot eredményezett, 72 lány kapcsolódott be. Az üzem negyven kollektívája közül kilenc ifjúsági. S az ifjúsági kollektívák egyik legjobbika, a 12 tagú „Barátság Szocialista Munkabrigád, éppen a szövőrészlegen dolgozik. — Kollektívánk 1971-ben alakult — mondja Éva Frafío- vá, a brigád vezetője, akit néhány percre sikerült elhívnunk a szövőgép mellől. — Azóta jót és rosszat közösen vállalunk. Teljesen más, sokkal meghittebb így köztünk a munkatársi viszony. Könnyebb a munkaszervezés is. Nem okoz problémát például, ha egyikünk hiányzik. Hogy aznap se maradjunk le, valamelyik brigádtag a hiányzó gépét is kezeli. Ez látszólag kicsiség, a valóságban azonban sokat jelent.“ Kalinov ünnepre készül Már régebben járja a hír, hogy hazánk elsőként felszabadított községének, Kalinov- nak a lakossága közel egy esztendeje csinosítja háza táját. Méltóan óhajtjuk megünnepelni a hős szovjet katonák által harminc esztendővel ezelőtt kivívott szabadságuk évfordulóját. Kalinov ma valóban az egyik legszebb község. Ezt állította egy, a napokban Kalinov bán járt tábornok is. A lakosság versenyben áll a legtökéletesebben rendezett udvarért, házért,* környezetért. Egyébként a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére versenyre hívták fel a kelet-szlovákiai kerület többi községének lakosságát. A jijjbileuml ünnepségek szep- teonbj||p 20-án kezdődnek Kali- liovlS#n; a községi kultúrház- ban megnyitják a svidníki Katonai Mjúzeum dolgozói által rendezett, a felszabadító harcokat . dokumentáló kiállítást. Majd az ország minden kerületéből érkezett pionírküldöttségek — csaknem 240 fiatal -- lampionos menetével, tűzijátékkal, s a környező dombokon fellángoló tábortüzek mellett a volt harcosokkal folytatott beszélgetésekkel zárul az első nap. Másnap reggel a humennét járási és a kalinoví helyi politikai s társadalmi szervek ünnepi ülésével, délelőtt pedig ünnepi nagygyűléssel, kulturális- és sportrendezvényekkel folytatódnak az ünnepségek. Az ünnepségen jelenlevő fiatalok részére megrendezik a „hála menetét“, amely Kalinov- ból az országhatáron elhelyezett határkőig vezet, ahol az első felszabadító szovjet katonák hozzáiik érkeztek 30 esztendővel ezelőtt... lik) A tizenkét tagú kollektíva a félév elején tett kötelezettségvállalást hiánytalanul teljesíti. Munkájukkal elégedettek, pedig nem kis feladat hárul rájuk. A terv teljesít és mellett ugyanis a minőségre is fokozottan kell ügyelniük, mert munkájukat nemcsak itthon, hanem külföldön is bírálhatják. Az általuk készített terméket a Szovjetunióba is exportálják. Az elmondottak nem kíván nak kommentárt. Ennek az üzemnek — mint ahogy Adamec elvtárs mondta — csakugyan alappillérei a szocialista munkabrigádok. Nélkülük az elért eredmények és az üzem termelése ma már elképzel heteden. FLÔRIANNÉ M. MÁRTA Vízlevezető csatornát építenek (ČSTK) — Hazánk legnagyobb vízlevezető csatornáját építik meg a közeljövőben az észak-csehországi barnaszénmedence holesicei Ján Svenna Bányájának környékén (mosti járás). Azt a vizet fogja elvezetni, amely homokrétegeken keresztül ► jut az aknába, és akadályozza a bánya vágás- frontjának. kiterjesztését. A vízlevezető évi teljesítménye 10 millió köbméter víz lesz. A feladatvégrehajtásával egy komplex bizottság foglalkozik. Csökkenő irányzatú, de... Tények bizonyítják, hazánkban magas színtű az egészségügyi ellátás. Az utóbbi években az üzemekben is egyre nagyobb gondot fordítanak a munkavédelmi előírások megtartására, az egészséges munkakörnyezet kialakítására. E gondoskodás eredményeként a munkabalesetek száma 1970-től csökkenő irányzatú. Szlovákiában — az említett évben — ezer beteg- biztosi Iást élvező dolgozóból átlag 53-nt, az elmúlt évben pedig már csupán 42-t ért mu uka baleset. A 4? es szám ezrek felelőtlenségéi és foledékenységét jelzi. A műn ka balesetek okait vizsgáló bizottságokban a gazdasági vezetők igen gyakran hivatkoznak az „objektív akadályokra“, melyek gátolják a biztonságos és egészséges munkahelyek kialakítását. jegyzőkönyveket olvasgatva időnként úgy éreztem, hogy az „illetékesek“ több energiát fordítalak az indoklásra, az okok pontos körülhatárolására, mint gyakorlati eltávolításukra. Ez szubjektív vélemény. De abból fakad, hogy helyenként igen kétes értékű az indoklások létjogosultsága. Mert mit gondoljunk akkor, ha égy súlyos — netán halálos baleset után az évek óta „objektívnak“ minősített akadályokat szinte napok alatt felszámolják? Vannak valóban objektív okok is. Az öreg üzemekben nem szüntethetik meg máról holnapra u balesetveszélyes munkahelyeket. Ezekben a m ű h e 1 y e k ben, ü z em rés z 1 e ge - ken is termelni kell. Ezt elismerik a munkások. Azt viszont már szóvá teszik, ha a vezetők a lehetőségekhez mértén sem igyekeznek csökkenteni a balesetveszélyt. „Űj irodaház építésére van pénz, de a műhelyben a szellőzőbe- rendezés kicserélésére nincs. Melyik a fontosabb?“ Szükséges. liogy a gazdasági vezetők jobban figyeljenek a munkások szavára ós több gondot fordítsanak a munka- védelmi előírások megtartására. Ne csak a súlyos, hanem a könnyebb balesetek okait is elemezzék. Hiszen a munkaképtelenség az egyénnek és az üzemnek egyaránt anvagi kárt jelent. Szlovákiában az elmúlt évben 76 076 munkabaleset történt. A nem munkaviszonyban történt balesetek száma 152 987 volt. A társadalmi kár: a dolgozók balesetből származó munka- képtelenség miatt több mint 4,7 millió napot hiányoztak munkahelyükről. Másoknak kellett teljesíteniük helyettük a feladatokat, ez is hozzájárult a túlórák számának ugrásszerű növekedéséhez. A közelmúltban a kötelezettségvállalások teljesítésé nek nyilvános ellenőrzése során az eredmények mellett helyenként figyelmeztető jelenségek Is felbukkantak. Helyes, ha a gazdasági vezetés és a szakszervezet a termelési feladatok teljesítésére összpontosítja erejét, de helytelen, ha az emberről való gondoskodást nem a termelési feladatok szerves részeként értelmezik. Azt persze nem mondja ki senki, hogv „ez másodrangú feladat“. De a figyelmes vizsgálódó kiérzi ezt a gazdasági vezetőknek a problémák megoldására való hozzáállásából. Alapos vizsgalatot igényelne a szakszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolatainak feltérképezése a kisüzemekben. Mert elgondolkoztató, ha helyenként a szakszervezet egészen felületes indoklásokat is elfogad, ahelyett, hogy a munka biztonságának javítására kényszerítené a gazdasági vezetőket. A nyugat-szlovákiai kerületben a közelmúltban 72 kisüzemben végeztek felméréseket. Helyi gazdálkodási, közszükségleti és járási ipari vállalatokról van szó. Az említett kisüzemekben 255 balesetveszélyes, vagy az egészségre káros munkahelyet tar? tanak nyilván. Az itt dolgo zóknak veszélyességi pótlék címén az első fél évben több mint egymillió koronát fizettek ki. Ez szép összeg, megszolgálták, akik kapták. Csupán az a kérdés: vajon menynyit segít — a fél évenként egymillió — az egészséges és biztonságos munkahelyek kialakításában? Mert a pénz az „mindenkinek jól jön, ha adják“, de azt is tudni illik, hogy az egészséget még pénzért sem lehet megvásárolni. E kérdésben határozottabban kellene állást foglalniuk a szakszervezeteknek. Hiszen a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás megvalósítása kötelező érvényű, szerves része a termelési feladatok teljesítésének. S egyetlen munkahelyen sem függhet néhány „illetékes“ vezető jóindulatától. Erre a pártbizottságoknak, a kommunistáknak kell ügyelniük. S a gazdasági vezetők ne veszélyességi pótlékot tervezzenek „hosszú távra“, hanem készítsék el a balesetveszély okai felszámolásának időrendi tervét, és pontosan hajtsák végre a megszabott feladatokat. Egyedül ez eredményezheti a munka- balesetek számának további — indokolt — csökkentését CSETÖ JÁNOS Nemcsak folyékony kenyerünk... Egyik külföldi barátom, aki nyári szabadságát nálunk töltötte, többek között afelől is érdeklődött, mennyi sört fogyasztunk évente? Bevallom — meghízható .tda tok Iiíján — akkor csak nagy általánosságban választoltam a* kérdésre. A nitijai Agrokomplex 74 kiállítás keretében meg rendezet t sajt óérte,kezletpn azonban a sör- és a malátagyárak vállalati igazgatóságának szakvezetői nyilvánosságra hoz ták az erről szóló adatokat. Az adatok szerint Szlovákia lakosainak évi fogyasztása a félszabadulás előtt alig teli ki 12 litert személyenként. És ma? A gyerekeket is beleszámítva — szlovákiai viszonylatban. 120 liter sört fogyasztunk. Nem csoda tehát, ha kedvelt nem zeti Italunkat manapság folyé kony kenyérnek is hulljuk emlegetni. A fogyasztás ilyen arányú emelkedését kétségkívül a sör gyártás fejlődése telte lehető vé. A tőkés köztársaságban .Szlovákia gyárai mindössze 400 hektoliter sört állítottak elő évente. Ez a mennyiség az 1945—1950-es évek alatt 1 millió 132 ezer hektoliterre nö vekedett. A következő tíz év alatt újabb sörgyárak épültek, és az árpamaláta előállításában is nagy lépést téttünk előre. Ennek eredményeképpen a 60-as évek elején már 2 millió 237 ezer hektoliter sört gyártottunk, ami az utóbbi évek alatt további 425 000 hektoliterrel emelkedett. — Mit kezdünk ilyen tekintélyes mennyiségű áruval? — A sör — válaszolta Štefan funas mérnök vállalati igazgató — nemcsak folyékony kenyerünk, hanem fontos kiviteli cikkünk is, amit előnyös árakért értékesítünk a külföldi piacokon. Bár igaz, hogy Szlovákia sörgyárai csak 1968-ban kapcsolódtak be az exportfeladatok teljesítésébe, ám a múlt években már 159 000 hektolitert, a folyó év első nyolc hónapjában pedig 102 000 hektoliter sört szállítottunk, s a hátralévő hónapokban is ki tudjuk elégíteni külföldi megrendelőink igényeit. Természetesen a sörgyártár- son kívül komoly népgazdasági jelentősége is van a sörárpa termesztésének, mely kedveit italunk gyártásának fontos alapanyagát képezi. Szlovákiai viszonylatban mintegy 100 000 vaeqnra tehető az' az árpa1* mennyisig melyet malátakészítés céljaira termesztünk. Ez az árufajta is keresett, jól jövedelmező cikk a világpiacon. Az ország kivitelének csaknem a telét — 100 tonnát — a szlovákiai malátagyárak biztosítják. Tavaly romlott a sörárpa minősége, ami a szakszerű betakarítás elmulasztásával és az árpa utókezelésében elkövetett hibákkal magyarázható. A minőség csökkenése természetesen az exportfeladatok teljesítésében is kedvezőtlenül jelentkezett. Ez idén a minőség javítására a söripari vállalat a reszortminisztériummal karöltve megszervezte a mezőgazdasági üzemek versenyét, mely szép eredményeket, a gazdaságnak pedig nagyobb jövedelmet biztosított. E nemes vetélkedőben a Trnavai Mezőgazda- sági Technikum Tangazdasága, a Špacineei Magnemesítő Állami Gazdaság és a nitranyi társult szövetkezet hódította el « pálmát a ranglistán. Szlovákia söripari üzemei az alkoholmentes üdítőitalok gyártásában az állandóan emelkedő igények kielégítését sem tévesztik szem elől. Viszont a beruházási keretek korlátozottak, amiért főleg Dél-Szlovákia járásaiban vontatottan halad az új üzemek építése. Egy főre számítva csaknem 34 liter üdítő italt állítanak elő évente. Ez nem sok, de a vállalati igazgatóságnak végeredményben az a törekvése, hogy a sör hódo lóin kívül mind mennyiségijen, mind választékban teljes mértékben kielégítse az alkohol- mentes italok kedvelőinek jogos igényeit is. (szombat h) 1974. IX. 13.
