Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-12 / 216. szám, csütörtök

Ahol öröm híszolgálni fcenka egy eldugott kis falu • Rimavská Sobota-i (rima- szombati] járásban. A csehszlo­vák—magyar államhatár köze­liben fekszik. A mintegy 260 lakosú kisközségben mindenben a korszerűt, a kulturáltat ked­velik az emberek. Erről teltek tanúbizonyságot az elmúlt év­ben is. A községben az élelmiszerüz­let és a vendéglő egy régi épü­letben volt elhelyezve. Az üz­letben szinte egymás tetejére rakták az árut. a vendéglő sö­rösládái pedig eltorlaszolták a folyosót. Az egészségügyi elő írásoknak nem megfelelő üzlet­öttagú bizottságot bíztak meg. Tagjai jó példával jártak elől. Stittö Sándor, a felügyelő bi­zottság elnöke például 440 brigádéra ledolgozására vállal­kozott, de összesen 688 órát dolgozott. A felügyelő bizott­ság egy másik tagja, járdán- házi Elemér még őt is túlszár­nyalta. A kötelezettségvállalás­kor szerény volt. 110 brigád­órát íratott be, azonban amikor munkára került a sor, 738 órán át becsületesen dolgozott azért, hogy a falunak korszerű üzlete legyen. A bizottság további tag­jai vollak: Habócsik Pál, Fükö Lajos, fíockó László. Ök is ki­Az új üzletben öröm kiszolgálni és vásárolni helyiségben nehezen lehetett rendet tartani. A fal beázott, a penészesedét; megelőzése Trenka Júlia üzletvezető fárad­ságos munkájába került. A nemzeti bizottság vezetői ós a falu lakossága körében gyak­ran szóba kerül, hogy Lenkén is lehetne korszerű üzlet és vendéglő ... Arra azonban nem számíthattak, hogy a Jednota üz­letet épít a faluban. Egyszer azonban kaptak tőlük 12 000 koronát arra, hogy vezessék be a vendéglőbe a vízvezetéket. A poharak mosásához ugyanis a harmadik szomszédból vödör­ben hordták a vizet. Ekkor született meg a gondolat: ha befektetésről van szó, fektes­sük a pénzt újba! Nemsokára a „Z“-akci6ban hozzá is láttak az üzlet és a vendéglő építésé­hez. A helyi nemzeti bizottság dolgozói összegezték a kötele­zettségvállalásokat. Az építke­zési engedély is hamar meg­érkezett a járásról. 1973. ápri­lis 28-án kimérték az alapot; húsz ember azonnal hozzáfo­gott a kiásásához. Ezután már gyorsan követték egymást az események. Lerakták az alapo­kat, a téglafal napról napra nőtt... Az emberek keze alatt égett a munka. Meg akarták tartani adott szavukat. Az építkezés vezetésével egy Aki a vendéglő asztalaira friss virágot tesz (A szerző felvételei) vették részüket az építkezés­ből. Az üzletház építésekor a bot- tovói üzletház tervrajzát vették alapul, melyen néhány hasznos változást eszközöltek. így na­gyobbra építették a vendéglőt és pincét Is építettek az épület alá. A tágas pincében a sörös­hordók kaptak helyet. Három nappal a vállalt ha­táridő előtt a, falu vezetői megjelentek a fogyasztási szö­vetkezet járási székhelyén, és átadták az új üzlet és vendéglő kulcsát. Lám, ilyen em berek élnek Lenkén. Dolgosak, becsületesek, olyanok, akik megtartják adott szavukat. Nem véletlen tehát, hogy a felügyelő bizottságok munkájának értékelésekor e falu felügyelő bizottsága szlo­vákiai méretben a negyedik leit. Trenka Júlia üzletvezető büszkén- mutatja az üzletet, a raktárhelyiségeket, melyeket most már könnyen rendben tud tartani. Az áruellátással is elé­gedett. Az üzlet havonta 60 ezer korona forgalmat bonyo­lít le. Az asszonyok is szívesen vásárolnak az új üzletben. A vendéglő tiszta- Amikor belép­tem az ajtaján, kellemes meg­lepetés foga­dott: az aszta­lokon frissen vágott virág dí­szelgett. Kovács Erzsébet min­dennap friss vi­rággal kedves­kedik a vendé­geknek. Itt is­merkedtem meg Csizmadia Ist­vánnal, aki a legügyesebb he­gesztők közé tartozik. Miköz­ben szomját ol­totta, boldogan nézett körül a helyiségben. „Az én kezem nyoma is meg­látható az épü­leten" — mon­dotta. A régi üzlet épületét a fia­talok kapják meg. A tervek szerint klubbá alakítják át. falu lakosai a ságát dicsérik BORZI LÁSZLÓ Gyógyszerek a KGST-országokba (ČSTK) — A hlohoveci Slo- Vak'ofarma nemzeti vállalat több mint 170-fóle gyógyszert gvárt, amelyből 15-öt rendsze­resen szállít a KGST-tagálla- mokba. Mindenekelőtt a Szov­jetunió tartozik az állandó vá­sárlók közé, ahová például már t’ibb mint húsz év óta szállít- v k az asztmatikus megbetege­dések gyógyítására szolgáló „Aetastman“ nevű gyógyszert. A Slovakoiarma nemzeti vál­lalat minden évben néhány új gyógyszerrel gazdagítja a bel­földi piacot. Az idén a pezsgő acilpirin gyártására készülőd­nek, amelyet elsősorban a gyermekgyógyászatban használ­nak majd fel. A vállalat termé­kei közé még tíz, a belföldi piac számára gyártott kozmeti­kai készítmény is tartozik. Köz­tük a legismertebb a néhány változatban készített Gélé Ro- yal krém. A fogyasztók érdekében A „Jó ötlet aranyat ér“ akció szervezőinek kelet- szlovákiai értekezletén sok szó esett a zöldségei látásról is, azaz, hogy rugalmasab­ban kell reagálni a vásárlók igényeire, s nemcsak azon kell igyekezni, hogy elég zöldség legyen a piacon, hanem hogy az mindig friss is legyen. Ez egyben az egyedüli módja, hogy a zöld­ségüzletek felvehessék a versenyt a nem egyszer túl­zott árakat szabó magánel­adókkal. A prešovi tapaszta­latok azl mutatják, az emlí­tett tényeket érdemes szem előtt tartani. Itt a Zeleninu vállalat több szövetkezettel szerződést kötött, amelyek­től az üzletek közvetlenül kapják az árut, s így az még jóformán harmatosán kerül a vásárlók elé. A prešovi járásiján a megfelelő zöld­ségellátás érdekében még többet is tettek — a gazd- asszonyok legnagyobb örö­mére bevezették a vasárna­pi zöldségárusítást, hisz a saláta például még a Jég szekrényben is megfonnyad egyik napról a másikra. A prešovi Járásban 19 üz­let tart nyitva vasárnap. Te­jet, kenyeret, húst, zöldsé­get és más élelmiszereket vásárolhatnak a fogyasztók, akik hálásak e szolgáltatá­sért a kereskedelmi szer­veknek. Tavaly ősszel a Ze­lenina vállalat hordós sa­vanyításra szánt káposzta vágását is bevezette, s a si­keren felbuzdulva idén . is tervbe vette ezt a szolgál­tatást. Előkészületek foly­nak egyes szövetkezetekben kis zöldségadagok csomago­lására, sőt a napra és órára történő gyümölcs- és zöld­ségszállítást is be akarják vezetni. Mi az elmondottakból a tanulság? Az, hogy sok mindent meg lehet valósí­tani, ha a felelős gazdasági funkcionáriusok, esetünkben a vezető kereskedelmi dol­gozók nem engedik el a fü­lük mellett a fogyasztók ké réseit, hanem minden jó öt­letet felhasználnak a szol gáltatások javítására. MARGITA PLIŠTILOVÄ Az elismerés kötelez Az idei szlovákiai aratóünne­pély alkalmából Nitrán „Az építésben szerzett érdemekért“ állami kitüntetésijén részesített ték többek közt a Košice vidé ki járást. Ján Špak mérnök, a Košice- vidéki Járási Nemzeti Bízott Ságnak az SZNF' jubileumi ün­nepségein Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke a sajtó kép­viselőit tájékoztatta azokról az eredményekről, melyek alapján a járás az említett magas el­ismerést megkapta. # — Az elmúlt évi nitrai ara tóünnepélyen járásunk nevében közöltük a CSKP KB főtitkárá val, Gustáv Husák elvtárssal, hogy az idén gabonafélékből — az 1973-as évben elért 35,9 má­zsa helyett — legalább 40 má­zsás átlaghozamot érünk el hektáronként. Adott szavunkat megtartottuk, s hála a mező- gazdasági dolgozók igyekezeté­nek, járási viszonylatban 40,2 mázsás hektárhozamot értünk el. Ennek az eredménynek el­ismeréseként kapta járásunk az állami kitüntetést. Még jobb eredményre számítottunk, hi­szen a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett Valalikyi Állami Gaz­daságiján például 51,3 mázsás hozamot értek el átlagosan 1872 hektáron. A Čaňai Efsz- ben az átlaghozam 215 hektá­ron meghaladta az 55 mázsát, viszont a járás néhány részé­ben, Kamenica. Svinica, Backo- vik községek határában óriási károkat okozott a jégverés, s alig termett hektáronként tíz mázsa. A jég egyébként járá­sunk területén 1600 hektáron teljesen és csaknem négyezer hektáron részben elverte a ter­mést. Tudatában vagyunk an­nak, hogy vannak még tarta­lékaink, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy a jövő évi termés sokkal lobb legyen. Erre a magas elismerés Is kö­telez bennünket. I tk) Hírneves még ma is A honfi tájon, Santovka (Szántó) község mellett, a Búr patak jobbpartján talán ember- emlékezet óta bugyognak az üdítő ásványvizet szolgáltató forrósok. Az oklevelek említé­se szerint 1578 óta hitelesen, hivatalosan ismertek. A forrá­sok vizét tudományos módsze­rekkel először 1863-ban Molnár János vegyész, maid 1887-ben dr. Molnár Nándor vizsgálták meg, és ahogy Brza Vojtech elvtárs, a Nyugattszlovákiai Ás­ványvíztöltő Vállalat igazgatója tájékoztatott bennünket: azóta is évről évre vizsgálják, elemzik^ összetételét. Nem változott az­óta sem. A szántói savanyúvíz hírneves még ma is. Sőt, napjainkban nagyon is keresett üdítő ital. A TÓLTÜ ÁLLOM ÁS egyik legfontosabb munkahelye az üveg­mosó, ahol a felvételen is látható HORVÁTH GIZELLA dolgozik. Egyedül, hisz az automatikus mosógép kezelése ma már elég „könnyű" munka. Sokkal körülményesebb munkafeladat például a gép „kiszolgálása", vagyis az üres üvegpalackok futószalagra való kirakása. Ott hárman dolgoznak, BERKES MARGIT, GRE- GU S fÜLIA, DROZDlK RÓZSA. Ügyességüktőlf gyorsaságuktól függ, hogy m/ilyen gyorsan kerülnek az üvegek a mosógépbe, s onnan a töltőbe. NAGYON FONTOS, hogy a víz teljesen tiszta és teljesen száraz üvegpalackokba kerüljön. Erről KLEN1AROVÁ MARGITA gondos­kodik. Egyetlen mozdulattal. Azután egy másik mozdulat kö­vetkezik: a töltés. Olyan egyszerű és számára olyan megszokott ez a mozdulat, hogy egyszerre két üveget vesz kézbe. Es a föld­re alig-alig csöppen a szénsavval dúsított vízből. FUTÓSZALAG viszi tovább a megtöltött üvegpalackokat a másik terembe, mely a felvételen is látható. LACŽKÓ BERTA elé, aki­nek az a feladata, hogy figyelje, ellenőrizze a palucklezáró gép munkáját és az eléje kerülő üvegekre címkéket ragasszon. MENYHÉRT OTTlLIA munkajeladata az ellenőrzés. Ülve figyeli az átvilágított üvegpalackokat. Ha valamelyik hibás, vagy nincs tele, egyszerűen leemeli a futószalagról. MIKULAJSOVÄ MÁRIA elé már a „kész áru" kerül. Munkafeladata: berakni az üvege­ket a ládába. SOKKAL NEHEZEBB munka a raktározás és a szállítás. Tízen dolgoznak a raktárban. OROSZ­LÁNY LÁSZLÓ kezeli a rakodó­gépet, mely eqyszerre 8—10 lá­dát emel egyik helyről a má­sikra. Mostanában nagyon sok a munkája. A töltőállomás két műszakban üzemel. Négy saját teherautójuk szállítja az árut, de u nagyraktárak, a különféle kereskedelmi vállalatok gyak­ran saját teherautóikat is elkül­dik, csakhogy minél előbb és minél több megtöltött üvegpa­lack jusson a vásárlók elé. PIATRIK V LADIMÍR elvtárs, az üzem vezetője megnyugtatott bennünket, lesz elegendő, hisz naponként 75—80 000 palackot töltenek meg a még ma Is hír­neves szántói savanyúvizei adó forrásokból. HAJDÜ ANDRÁS RENYÁK JÓZSEF felvételei ÚJ- szó 1974. IX. 12. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom