Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)

1974-09-11 / 215. szám, szerda

ťTfffrzó 1974. IX. 11. 5 A FILMVÁSZON KÖLTŐJE NYOLCVAN ÉVE SZÜLETETT A. P. DOVZSENKO A film viszonylag fiatal művészet; klasszikussá vált alkotóit a mától nem választ­ja el olyan nagy időbeli tá­volság, mint az irodalomban, a zenében, vagy a képzőmű­vészetben. S bár maguk a művek, még a korábban leg­modernebbnek vélt alkotások is — éppen a műfaj fiatal­sága miatt — gyorsan öreg­szenek, a film klasszikusai — köztük Dovzsenko is — nap­jainkban is az érdeklődés kö­zéppontjában maradtak, mert szellemük köztünk él, elévül­hetetlen műveik közvetlenül szólnak hozzánk. Alekszandr Petrovics Dov­zsenko, a forradalmi szovjet film klasszikusa, ma nyolc­van esztendős lenne (1894. szeptember 11-én született az ukrajnai Szosznyicában), hu 1956-ban nem szólítja el a vá­ratlan halál. Vonzó, érdekes egyéniség, eszköztárában ott van az ecset és a toll, leg­jelentősebb műveit azonban mégis filmen alkotta. A film­művészettel 1926-ban került kapcsolatba. Micsoda kor­szak, micsoda évek, milyen élmények, melyeket eddig át- éltl Falusi tanító, biológus, forradalmár és az interven­ciós háborúk katonája, hiva­tásos népművelő, majd dip­lomata Varsóban és Berlin­ben, festő és plak át rajzol 6, karikaturista és hírlapíró. Harminckét éves, amikor úgy érzi, hogy megtalálta legiga­zibb kifejezőeszközét a film­ben. Több más társával együtt ott állt a szovjet film­művészet bölcsőjénél: a fia­tal évek kereső, változatos korszaka után került kapcso­latba a hetedik művészettel, hogy Eizensteinnel, Pudov- klnnal s a nyomukba szegő- döttekkel megteremtse a szovjet filmet. Dovzsenko a némafilm fej­lődésének utolsó szakaszá­ban tűnt fel. Filmtevékenysé­gét szövegíróként kezdte. El­ső önálló rendezői munkája A szerelem gyümölcse című vígjáték; a figyelmet azon­ban a Zvenigoriával, egy tör­ténelmi mondát és a közel­múlt polgárháborús esemé­nyeit összeolvasztó sajátos hangúlatú művei vonta ma­gára. Ezt az alkotást Eizen- stein és Pudovkin egyaránt nagyra értékelte, s egy „új eőr“ születését látták benne. A diplomáciai futár táskája című filmben a Majakovszkij által is megénekelt szovjet diplomáciai futár, Nette tra­gikus halálából merítette té­máját. Dovzsenko mindig újat keres, szüntelenül kísér­letezik. Ez az izgalmas kí­sérletező kedv jellemzi az Arzenált is, melynek cselek­ménye Kijev forradalmi ha­gyományairól nevezetes gyá­rában játszódik, az első világ­háború német megszállása idején. Talán egyetlen tökéletesen harmonikus műve A föld. Költői világa, atmoszférate­remtő ereje, festői szemlélete ebben teljesedik ki valóban tökéletesen és megismételhe­tetlenül. Ez a remekmű há­rom „örök“ lírai témát dol­goz fel: a szerelmet, a ha­lált, és az örökké megújuló természetet — a föld, a falu kollektivizálása kapcsán. A filmben a tények igazsága a kifejezőkészség erejével, Dov­zsenko természetszereteté­vel és a falu mindennapos életének hiteles ábrázolásá­val párosul. Mondanivalója, lírai hömpölygése, a paraszti környezet bemutatása sajátos jelleget ad a filmnek. A mű korszakos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1958-ban Brüsszelben a kritikusok szavazatai alapján a világ legjelentősebb 12 film­je közé sorolták. A valósággal új stílust te­remtő, felejthetetlen A föl­det egy történelmileg hiteles, hatásos életrajzi film, a Scsorsz követte. Ebben az uk­rajnai bolsevikok egyik veze­tőjének életét örökítette meg. Dovzsenko, a szenvedélyes lírikus kemény, éles eszkö­zökkel is tud dolgozni. Ezt példázza az Iván című filmje. Micsurin című alkotásában már a színes technikát alkal­mazta. Dovzsenko sajátos világát, egyéni élménykörét általános érvényűvé tudta emelni film­jeiben, a naivnak tűnő ha­sonlatok egyszerre távlatot kapnak, a költészet összefo­nódik a filozófiával, a társa­dalmi mondanivaló Igazságá­val. Sokoldalú egyéniség volt. S bár legfőbb érdeme, hogy maradandó értékű némafil­meket alkotott, kiváló festő­nek és pedagógusnak is bizo­nyult. Évekig a moszkvai Filmművészeti Főiskolán (VGIK) tanított, majd éveken át a kijevi filmstúdiót vezet­te, amelyet később róla ne­veztek el. Éltének több mint hatvan esztendeje alatt ő ma­ga írta valamennyi filmjének forgatókönyvét. Amikor nem dolgozhatott kamerával, tol­lal folytatta mondanivalójá­nak közlését. Kiváló prózaíró volt; ezt bizonyítja A varázs­latos folyó című önéletrajzi ihletésű elbeszélése, továbbá Önéletrajza, melyből tudatos alkotói képe bontakozik ki. Prózai írásaiból sokszínű, megragadó és tanulságos élet­pálya tárul elénk. Vallomásai, naplójegyzeteá a hatvanas években jelentek meg kötel­tekben, Moszkvában; magya­rul Költő vagyok címmel ad­ták közre. Művészi végrendeletnek is f el f og h a t ók D o v zs em ko n a k azok a mondatai, melyeket két héttel halála előtt egy konferencián mondott: . „Ál­landóan attól rettegünk, hát­ha nem értenek meg bennün két és emiatt örökké a kicsi­nyes méricskélés, a közérthe­tőség jelszavának hálójában vergődünk. Mindent kilúgo­zunk, túlegyszerűsítünk, nép­szerűsítünk egy általunk el­képzelt prim'itív néző számá­ra. Azoknak, akik azt mond­ják nekem, hogy a nép nem érti a filmjeimet, azt válaszo­lom: akit maga képzel nép­nek, az talán nem érti, de akit én ismerek, az igen." —ym — A Halkus lakótelep jfelvételünkön I Bardejov egyik legnagyobb lakótelepe. Építését csak néhány évvel ezelőtt kezdték meg. Azóta mintegy 2000 lakás épült. A munkálatokat 1975-ben fejezik be, umikor a lakótelepen 2500 lakás lesz, s 12 000 lakó számára nyújt majd otthont. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Újabb sikerek felé SZÁLT AZ A CSEMADOK Központi Bi- íottsága és a Szlovákiai Nőszö- Vetség a Szlovákiai Szövetke­zeti Földművesek Szövetségé­nek Központi Bizottságával, va­lamint a bratislavai Népműve­lési Intézettel karöltve szomba­ton és vasárnap Kálna nad Hronomon (Garamkálnán) és Coltovón (Csoltón) megrendez­te a negyedik csehszlovákiai magyar népdalverseny közép- és kelet-szlovákiai kerületi döntőit. A két falu zsúfolásig megtelt kult úrházában dr. György Ist­ván, a CSEMADOK KB titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően á Csehszlovák Rádió népi zenekarának közreműkö­désével a járási döntők győzte­sei versenyeztek a továbbjutá­sért. Kálna nad Hronomon a levi- cei (lévai), a lučeneci (loson­ci), a nitrai, a Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi) járásból 20, Csoltón pedig a košicei, a Ri­mavská Sobota-i (rimaszomba­ti), a rožňavai (rozsnyóí), a ÉNEK... trebišov i (tőket eretósi) járás­ból összesen 16 műkedvelő népdalénekes, éneklőcsoport és citerazenekar lépett fei. Az I—IV. kategóriában Kálna nad Hronomon, vagyis a kö­zép-szlovákiai kerületi döntőn a legtöbb pontot sorrendben az od bo kov c ei (bőd ok i) Ilolecz Ilona, a vrbovcei (ipolyvarbói) Gyiire fánospé, a bušincel (bus- sai) férfi énekcsoport és a kováčovcei (kovácsi) női ének- főcsoport érte el. Csoltón ugyancsak kategóriák szerinti sorrendijén a Starú Bašla-i (óbásti) Cerovszkí Mária, a pet- rovcei (péterfalusi) Illés Ist­ván, a Novú Bašta-i lújbásti) férfi éneklőcsoport és a stude- núi (hidegkúti) női éneklőcscr- port szerepelt a legeredménye­sebben. A ,két kerületi döntő tón a továbbjutás sorsa még nem dőlt el. Erre csak a hét végén a nyugat-szlovákiai kerületi döntő után kerül majd sor, —tőr— A Meridián bemutatójára készülnek Az SZNF és hazánk felsza­badulása 30. évfordulója tiszte­letére a Magyar Területi Szín­ház Ján Solovič: Meridián című kétrészes színművét mutatja tó szeptember 13-án, pénteken 19.30 órakor. A drámát Konrád József rendezi. A főszerepet (Benedik Tamás mozdonyveze­tőt] Bugár Béla személyesíti meg. Évát, a feleségét Feren czy Anna alakítja. A két Bene- dik-fiút — kettős szereposztás­ban — Holocsi István és Ropog József (Ilja), illetve Póthe Isi ván és Vavreczky Attila (Miki) formálja. Az orvost, Fazekas Imre játssza majd, Magdát Be hes Ildikó és Varsányi Mariku alternációjában láthatjuk. Lényegében egy család körül sűrűsödnek az események Šo- lovič kortárs-drámájában. Mai emberekkel találkozunk, akik nek életében öröm és bánat egyaránt akad. A felkelés har­caiban részt vett vasutas nem tette le most sem a fegyvert. Hű maradt eszmei hitvallásá­hoz. Aktívan veszi ki a részét az építömunkából. Ilja, az idő­sebbik fia élni akar a lehető ségekkel, amelyekbe úgymond beleszületett. Miki, a forradal­mi nemzedék jogutódja lett. Apja nevelte ilyenné. A színmű gondolatébresztő. Arra keres feleletet, hogyan élnek tovább ma is azok az eszmék, amelye­kért a felkelésben százezrek ragadtak fegyvert. S mivé let­tek azok az emberek, akik ott a hegyekben küzdöttek és éle­tüket áldozták érettünk egy jobb, igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért. —szem— KULTURÁLIS HÍREK ■ A Szlovák Nemzeti Felke­lés az irodalomban címmel a múlt héten kiállítás nyílt a Prágai Állami Könyvtárban. A gyűjteményben a fényképeken kívül számos felkelési tárgyú publikáció, általános bibliográ­fia, forrásművek, irodalmi al­kotások és a felkelésnek a képzőművészetre való hatását tükröző művek szerepelnek. ■ Dávid Szamoljov szovjet költő verseit jelenteti meg a napokban az Odeon Könyvki­adó. Ez az esemény számunkra azért érdekes, mert a költőt erős szálak fűzik hazánk kul­túrájához. A cseh és a szlovák költészet egyik legjobb fordító­jaként tartjuk számon. ■ A brnói madrigál kórus nyerte a 3. díjat a főkategóriá- ban és a népdalfeldolgozások versenyében az énekkarok Arezzában megtartott XXII. nemzetközi versenyén. ■ A mai Bulgária fényképe ken címmel kiállítás nyílt a prágai Art Centrum Galériában a bolgár szocialista forradalom 30. évfordulója alkalmából. A kiállítás szeptember 20-ig tart nyitva. Igor Grossman felvétele A szlovákiai aratóűnnepély résztvevői sokáig fogják emle­getni Nitra lelkes lakóinak két napig tartó szívélyes vendéglá­tását, akik méltó feltételeket biztosítottak az új kenyér fe­lejthetetlen ünnepének. Amint azt Lenárt eivtárs ünnepi be­szédében is hangsúlyozta, jubi­láló mezőgazdaságunk kiválóan teljesíti a XIV. pártkongresszus határozataiban előirányzott fel­adatokat. Nem a véletlen mű­ve, hogy Szlovákia mezőgazda- sági üzemei a tavalyihoz ké pest ez idén 6—7 mázsával több gabonát takarítottak be hektáronként. Főleg a nyugat­szlovákiai kerület dolgozói vol tak eredményesek, akik a múlt évihez viszonyítva több mint tíz mázsával gyarapították a heklárhozamoknt, s kerületi át­lagban 51,1 mázsás gabonater­méssel dicsekedhetnek. Amikor e szép eredmények iránt érdeklődtem, fán Sabík mérnök, a Nyugat-szlovákiai KMI iazgatója röviden így vá­laszolt: — Kerületi pártbizottságunk már nyolc éve behatóan fog­lalkozik a gabonatermelés nö­velésének kérdéseivel. A negye­dik ötéves terv végén mezőgaz­dasági üzemeink dolgozói 30,8 mázsára emelték az átlagos hektárhozamot. A még nagyobb eredmények eléréséhez a XIV. pártkongresszus és kerületi pártszerveink határozataiból indultunk ki, ami nem járt eredmenytelenül. Tavaly hét já­rásunk 40 múzsa fölé emelte a hozamokat. Ezek közül a Dunaj­ská Streda i járás 50 mázsán felüli, 11 mezőgazdasági üzem pedig 60 mázsát meghaladó hektárhozamot ért el. Nos, az idén nyolc járásunk követte a dunaszerdnbelyiek példáját, s 67 re növekedett azon szövet­kezetek ós állami gazdaságok száma a kerületben, amelyek 60 mázsánál is több gabonát takarítottak be hektáronként, Husák etvtárs a nyugat-szlo­vákiai kerület tudományosan megalapozott, pártos munká­jáért a legmagasabb állami ki­tüntetést, a Köztársasági Ér­demrendet nyújtotta át a kerü­let képviselőinek a mezőgazda­sági termelés sokoldalú, cél­tudatos fejlesztéséért. Az arntóünnepélyen résztvevő SládeČkovcei Haladás Efsz tag­jai körében is nagy volt az öröm, akiknek a köztársasági elnök a Munkaérdemrendet adományozta. Jozef Gajdoš mér­nök, az efsz elnöke a magas állami kitüntetés átvétele után a következőket mondotta: — Valóban nagy elismerés számunkra, liogy köztársasá­gunk elnöke, valamint a párt és a kormány képviselői ily nagyra .értékelik népes kollek­tívánk jó munkáját. Tulajdon­képpen az idei gabonabetaka­rítás második közös aratása a három falu összefogásából lét­rejött, társult szövetkezetünk­nek. 1860 hektáron termesztett búzánk 53,4 mázsát, hétszáz hek­táros árpánk pedig 59,8 mázsás termést adott hektáronként, ami 54,9 mázsás átlagos hoza­mot jelent. A gabonatermeszté­sen kívül nagy figyelmet szen­telünk az állattenyésztésnek is. Néhány nappal ezelőtt kezdtük meg a termelést az 1000 darab tehén elhelyezésére alkalmas korszerű istállóban, melynek építése több mint ötvenmil­lió koronába került. Most jó ütemben folytatjuk az őszi mun­kákat is, hogy a következő év­ben az ideinél még szebb ered­ményekről adhassunk számot. Az ünnepély színes forgata­gában ismerősökkel, a Nitrai Állami Gazdaság kolonyi üzem­részlegének két dolgozójával, Bratli Jánossal és a korát meg­hazudtoló Hermann bácsival is találkoztam. A felvonulásról az Agrokomplex’74 kiállítás megte­kintésére igyekeztek. — Soktól hallottam — je­gyezte meg Hermann bácsi »—t hogy itt a legkorszerűbb gépe­ket láthatja az ember ... Valóban, ahogyan csak át­léptük a bejárat küszöbét, mindkettőjük érdeklődését a kiállított különböző gépek so­kasága kötötte le. Figyelme­sen megszemlélték a legújabb szovjet gabonakombájnokat, a Lakarmánybetakarító gépeket, s hosszasan elidőztek az elekt­ronikus cukorrépaegyelő g'.p- nél, melynek acélos testél szin­te megsímogatták. — Nos, Hermann bácsi — szólt János elégedetten — ezek aztán gépcsodák! — Jó, jól — válaszolta. — Ám ezek nyergébe nem is ülhet akárki. Vezetőjüknek sokkal több szakismeretre van szüksé­ge a traktorosoknál. A gépszemlét félbeszakítva együtt kötöttem ki velük egy sörkülönlegességeket kínáló sátor alatt. Miközben a frissen habzó Prazdrojjal oltották szomjukat, a gépek műszaki ki­vitelezőire gondoltak, akik egy­re korszerűbb eszközökkel köny- nyítik meg a határban dolgo­zók munkáját. Vasárnap estefelé, — noha a távoii járásokból érkező ven­dégek már búcsút mondtak Nít- rának, — nem néptelenedett el a vásárváros területe, furák elvtárssal, a jnb kereskedelmi szakosztályának vezetőjével hozott össze a véletlen, aki az aratóiinnpeély résztvevőinek élelmezéséről, ellátásáról kész­ségesen tájékoztatott. — Mennyi ital és étel fogyott el az úgyszólván három napig tartó ünnep alatt? — A készletek, amint tapasz­talom, minden elárusílőhelyeii fogyóban vannak. Egyébként el­mondhatom, hogy az étel- és italkülönlegességek mennyisé­gét 160 000 vendég számára biz­tosítottuk. Az aratóünnepé’y hagyományos italából, a murai­ból hét vagont, májashurkából három vagont, házi kolbászból három vagont, pecsenyének va­ló húsból pedig két vagont rendeltünk. A választékot eze­ken kívül grillcsirkékkel, pe­csenyekacsával- és libahússal bővítettük. Az ellátásban nagy segítséget nyújtottak Nitrának a szomszédos járások kereske­delmi szervezetei is, melyek tájjellegű ételeiket és italaikat kínálták vendégeinknek. Ez te­kintélyes mennyiségű eledel és ital, így senki sem panasz­kodhatott, bár több elárusító- hely felállítása kiküszöbölte volna a sátorok előtti hosszú sorbanállást. • • • Az aratóünnepélyt dolgos hét­köznapok köyetik. Megkezdődik az év legnehezebb munkája, az őszi vetés és a betakarítás. Nem kétséges, hogy a huszonöt éves utat megjárt mezőgazda­ságunk ezt a feladatát is sike­resen teljesíti. SZOMBATH AMBRUS

Next

/
Oldalképek
Tartalom