Új Szó, 1974. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1974-09-11 / 215. szám, szerda
ťTfffrzó 1974. IX. 11. 5 A FILMVÁSZON KÖLTŐJE NYOLCVAN ÉVE SZÜLETETT A. P. DOVZSENKO A film viszonylag fiatal művészet; klasszikussá vált alkotóit a mától nem választja el olyan nagy időbeli távolság, mint az irodalomban, a zenében, vagy a képzőművészetben. S bár maguk a művek, még a korábban legmodernebbnek vélt alkotások is — éppen a műfaj fiatalsága miatt — gyorsan öregszenek, a film klasszikusai — köztük Dovzsenko is — napjainkban is az érdeklődés középpontjában maradtak, mert szellemük köztünk él, elévülhetetlen műveik közvetlenül szólnak hozzánk. Alekszandr Petrovics Dovzsenko, a forradalmi szovjet film klasszikusa, ma nyolcvan esztendős lenne (1894. szeptember 11-én született az ukrajnai Szosznyicában), hu 1956-ban nem szólítja el a váratlan halál. Vonzó, érdekes egyéniség, eszköztárában ott van az ecset és a toll, legjelentősebb műveit azonban mégis filmen alkotta. A filmművészettel 1926-ban került kapcsolatba. Micsoda korszak, micsoda évek, milyen élmények, melyeket eddig át- éltl Falusi tanító, biológus, forradalmár és az intervenciós háborúk katonája, hivatásos népművelő, majd diplomata Varsóban és Berlinben, festő és plak át rajzol 6, karikaturista és hírlapíró. Harminckét éves, amikor úgy érzi, hogy megtalálta legigazibb kifejezőeszközét a filmben. Több más társával együtt ott állt a szovjet filmművészet bölcsőjénél: a fiatal évek kereső, változatos korszaka után került kapcsolatba a hetedik művészettel, hogy Eizensteinnel, Pudov- klnnal s a nyomukba szegő- döttekkel megteremtse a szovjet filmet. Dovzsenko a némafilm fejlődésének utolsó szakaszában tűnt fel. Filmtevékenységét szövegíróként kezdte. Első önálló rendezői munkája A szerelem gyümölcse című vígjáték; a figyelmet azonban a Zvenigoriával, egy történelmi mondát és a közelmúlt polgárháborús eseményeit összeolvasztó sajátos hangúlatú művei vonta magára. Ezt az alkotást Eizen- stein és Pudovkin egyaránt nagyra értékelte, s egy „új eőr“ születését látták benne. A diplomáciai futár táskája című filmben a Majakovszkij által is megénekelt szovjet diplomáciai futár, Nette tragikus halálából merítette témáját. Dovzsenko mindig újat keres, szüntelenül kísérletezik. Ez az izgalmas kísérletező kedv jellemzi az Arzenált is, melynek cselekménye Kijev forradalmi hagyományairól nevezetes gyárában játszódik, az első világháború német megszállása idején. Talán egyetlen tökéletesen harmonikus műve A föld. Költői világa, atmoszférateremtő ereje, festői szemlélete ebben teljesedik ki valóban tökéletesen és megismételhetetlenül. Ez a remekmű három „örök“ lírai témát dolgoz fel: a szerelmet, a halált, és az örökké megújuló természetet — a föld, a falu kollektivizálása kapcsán. A filmben a tények igazsága a kifejezőkészség erejével, Dovzsenko természetszeretetével és a falu mindennapos életének hiteles ábrázolásával párosul. Mondanivalója, lírai hömpölygése, a paraszti környezet bemutatása sajátos jelleget ad a filmnek. A mű korszakos jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1958-ban Brüsszelben a kritikusok szavazatai alapján a világ legjelentősebb 12 filmje közé sorolták. A valósággal új stílust teremtő, felejthetetlen A földet egy történelmileg hiteles, hatásos életrajzi film, a Scsorsz követte. Ebben az ukrajnai bolsevikok egyik vezetőjének életét örökítette meg. Dovzsenko, a szenvedélyes lírikus kemény, éles eszközökkel is tud dolgozni. Ezt példázza az Iván című filmje. Micsurin című alkotásában már a színes technikát alkalmazta. Dovzsenko sajátos világát, egyéni élménykörét általános érvényűvé tudta emelni filmjeiben, a naivnak tűnő hasonlatok egyszerre távlatot kapnak, a költészet összefonódik a filozófiával, a társadalmi mondanivaló Igazságával. Sokoldalú egyéniség volt. S bár legfőbb érdeme, hogy maradandó értékű némafilmeket alkotott, kiváló festőnek és pedagógusnak is bizonyult. Évekig a moszkvai Filmművészeti Főiskolán (VGIK) tanított, majd éveken át a kijevi filmstúdiót vezette, amelyet később róla neveztek el. Éltének több mint hatvan esztendeje alatt ő maga írta valamennyi filmjének forgatókönyvét. Amikor nem dolgozhatott kamerával, tollal folytatta mondanivalójának közlését. Kiváló prózaíró volt; ezt bizonyítja A varázslatos folyó című önéletrajzi ihletésű elbeszélése, továbbá Önéletrajza, melyből tudatos alkotói képe bontakozik ki. Prózai írásaiból sokszínű, megragadó és tanulságos életpálya tárul elénk. Vallomásai, naplójegyzeteá a hatvanas években jelentek meg köteltekben, Moszkvában; magyarul Költő vagyok címmel adták közre. Művészi végrendeletnek is f el f og h a t ók D o v zs em ko n a k azok a mondatai, melyeket két héttel halála előtt egy konferencián mondott: . „Állandóan attól rettegünk, hátha nem értenek meg bennün két és emiatt örökké a kicsinyes méricskélés, a közérthetőség jelszavának hálójában vergődünk. Mindent kilúgozunk, túlegyszerűsítünk, népszerűsítünk egy általunk elképzelt prim'itív néző számára. Azoknak, akik azt mondják nekem, hogy a nép nem érti a filmjeimet, azt válaszolom: akit maga képzel népnek, az talán nem érti, de akit én ismerek, az igen." —ym — A Halkus lakótelep jfelvételünkön I Bardejov egyik legnagyobb lakótelepe. Építését csak néhány évvel ezelőtt kezdték meg. Azóta mintegy 2000 lakás épült. A munkálatokat 1975-ben fejezik be, umikor a lakótelepen 2500 lakás lesz, s 12 000 lakó számára nyújt majd otthont. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Újabb sikerek felé SZÁLT AZ A CSEMADOK Központi Bi- íottsága és a Szlovákiai Nőszö- Vetség a Szlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával, valamint a bratislavai Népművelési Intézettel karöltve szombaton és vasárnap Kálna nad Hronomon (Garamkálnán) és Coltovón (Csoltón) megrendezte a negyedik csehszlovákiai magyar népdalverseny közép- és kelet-szlovákiai kerületi döntőit. A két falu zsúfolásig megtelt kult úrházában dr. György István, a CSEMADOK KB titkára mondott ünnepi beszédet. Ezt követően á Csehszlovák Rádió népi zenekarának közreműködésével a járási döntők győztesei versenyeztek a továbbjutásért. Kálna nad Hronomon a levi- cei (lévai), a lučeneci (losonci), a nitrai, a Veľký Krtíš-i (nagy kürtösi) járásból 20, Csoltón pedig a košicei, a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), a rožňavai (rozsnyóí), a ÉNEK... trebišov i (tőket eretósi) járásból összesen 16 műkedvelő népdalénekes, éneklőcsoport és citerazenekar lépett fei. Az I—IV. kategóriában Kálna nad Hronomon, vagyis a közép-szlovákiai kerületi döntőn a legtöbb pontot sorrendben az od bo kov c ei (bőd ok i) Ilolecz Ilona, a vrbovcei (ipolyvarbói) Gyiire fánospé, a bušincel (bus- sai) férfi énekcsoport és a kováčovcei (kovácsi) női ének- főcsoport érte el. Csoltón ugyancsak kategóriák szerinti sorrendijén a Starú Bašla-i (óbásti) Cerovszkí Mária, a pet- rovcei (péterfalusi) Illés István, a Novú Bašta-i lújbásti) férfi éneklőcsoport és a stude- núi (hidegkúti) női éneklőcscr- port szerepelt a legeredményesebben. A ,két kerületi döntő tón a továbbjutás sorsa még nem dőlt el. Erre csak a hét végén a nyugat-szlovákiai kerületi döntő után kerül majd sor, —tőr— A Meridián bemutatójára készülnek Az SZNF és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére a Magyar Területi Színház Ján Solovič: Meridián című kétrészes színművét mutatja tó szeptember 13-án, pénteken 19.30 órakor. A drámát Konrád József rendezi. A főszerepet (Benedik Tamás mozdonyvezetőt] Bugár Béla személyesíti meg. Évát, a feleségét Feren czy Anna alakítja. A két Bene- dik-fiút — kettős szereposztásban — Holocsi István és Ropog József (Ilja), illetve Póthe Isi ván és Vavreczky Attila (Miki) formálja. Az orvost, Fazekas Imre játssza majd, Magdát Be hes Ildikó és Varsányi Mariku alternációjában láthatjuk. Lényegében egy család körül sűrűsödnek az események Šo- lovič kortárs-drámájában. Mai emberekkel találkozunk, akik nek életében öröm és bánat egyaránt akad. A felkelés harcaiban részt vett vasutas nem tette le most sem a fegyvert. Hű maradt eszmei hitvallásához. Aktívan veszi ki a részét az építömunkából. Ilja, az idősebbik fia élni akar a lehető ségekkel, amelyekbe úgymond beleszületett. Miki, a forradalmi nemzedék jogutódja lett. Apja nevelte ilyenné. A színmű gondolatébresztő. Arra keres feleletet, hogyan élnek tovább ma is azok az eszmék, amelyekért a felkelésben százezrek ragadtak fegyvert. S mivé lettek azok az emberek, akik ott a hegyekben küzdöttek és életüket áldozták érettünk egy jobb, igazságosabb társadalmi rend megteremtéséért. —szem— KULTURÁLIS HÍREK ■ A Szlovák Nemzeti Felkelés az irodalomban címmel a múlt héten kiállítás nyílt a Prágai Állami Könyvtárban. A gyűjteményben a fényképeken kívül számos felkelési tárgyú publikáció, általános bibliográfia, forrásművek, irodalmi alkotások és a felkelésnek a képzőművészetre való hatását tükröző művek szerepelnek. ■ Dávid Szamoljov szovjet költő verseit jelenteti meg a napokban az Odeon Könyvkiadó. Ez az esemény számunkra azért érdekes, mert a költőt erős szálak fűzik hazánk kultúrájához. A cseh és a szlovák költészet egyik legjobb fordítójaként tartjuk számon. ■ A brnói madrigál kórus nyerte a 3. díjat a főkategóriá- ban és a népdalfeldolgozások versenyében az énekkarok Arezzában megtartott XXII. nemzetközi versenyén. ■ A mai Bulgária fényképe ken címmel kiállítás nyílt a prágai Art Centrum Galériában a bolgár szocialista forradalom 30. évfordulója alkalmából. A kiállítás szeptember 20-ig tart nyitva. Igor Grossman felvétele A szlovákiai aratóűnnepély résztvevői sokáig fogják emlegetni Nitra lelkes lakóinak két napig tartó szívélyes vendéglátását, akik méltó feltételeket biztosítottak az új kenyér felejthetetlen ünnepének. Amint azt Lenárt eivtárs ünnepi beszédében is hangsúlyozta, jubiláló mezőgazdaságunk kiválóan teljesíti a XIV. pártkongresszus határozataiban előirányzott feladatokat. Nem a véletlen műve, hogy Szlovákia mezőgazda- sági üzemei a tavalyihoz ké pest ez idén 6—7 mázsával több gabonát takarítottak be hektáronként. Főleg a nyugatszlovákiai kerület dolgozói vol tak eredményesek, akik a múlt évihez viszonyítva több mint tíz mázsával gyarapították a heklárhozamoknt, s kerületi átlagban 51,1 mázsás gabonaterméssel dicsekedhetnek. Amikor e szép eredmények iránt érdeklődtem, fán Sabík mérnök, a Nyugat-szlovákiai KMI iazgatója röviden így válaszolt: — Kerületi pártbizottságunk már nyolc éve behatóan foglalkozik a gabonatermelés növelésének kérdéseivel. A negyedik ötéves terv végén mezőgazdasági üzemeink dolgozói 30,8 mázsára emelték az átlagos hektárhozamot. A még nagyobb eredmények eléréséhez a XIV. pártkongresszus és kerületi pártszerveink határozataiból indultunk ki, ami nem járt eredmenytelenül. Tavaly hét járásunk 40 múzsa fölé emelte a hozamokat. Ezek közül a Dunajská Streda i járás 50 mázsán felüli, 11 mezőgazdasági üzem pedig 60 mázsát meghaladó hektárhozamot ért el. Nos, az idén nyolc járásunk követte a dunaszerdnbelyiek példáját, s 67 re növekedett azon szövetkezetek ós állami gazdaságok száma a kerületben, amelyek 60 mázsánál is több gabonát takarítottak be hektáronként, Husák etvtárs a nyugat-szlovákiai kerület tudományosan megalapozott, pártos munkájáért a legmagasabb állami kitüntetést, a Köztársasági Érdemrendet nyújtotta át a kerület képviselőinek a mezőgazdasági termelés sokoldalú, céltudatos fejlesztéséért. Az arntóünnepélyen résztvevő SládeČkovcei Haladás Efsz tagjai körében is nagy volt az öröm, akiknek a köztársasági elnök a Munkaérdemrendet adományozta. Jozef Gajdoš mérnök, az efsz elnöke a magas állami kitüntetés átvétele után a következőket mondotta: — Valóban nagy elismerés számunkra, liogy köztársaságunk elnöke, valamint a párt és a kormány képviselői ily nagyra .értékelik népes kollektívánk jó munkáját. Tulajdonképpen az idei gabonabetakarítás második közös aratása a három falu összefogásából létrejött, társult szövetkezetünknek. 1860 hektáron termesztett búzánk 53,4 mázsát, hétszáz hektáros árpánk pedig 59,8 mázsás termést adott hektáronként, ami 54,9 mázsás átlagos hozamot jelent. A gabonatermesztésen kívül nagy figyelmet szentelünk az állattenyésztésnek is. Néhány nappal ezelőtt kezdtük meg a termelést az 1000 darab tehén elhelyezésére alkalmas korszerű istállóban, melynek építése több mint ötvenmillió koronába került. Most jó ütemben folytatjuk az őszi munkákat is, hogy a következő évben az ideinél még szebb eredményekről adhassunk számot. Az ünnepély színes forgatagában ismerősökkel, a Nitrai Állami Gazdaság kolonyi üzemrészlegének két dolgozójával, Bratli Jánossal és a korát meghazudtoló Hermann bácsival is találkoztam. A felvonulásról az Agrokomplex’74 kiállítás megtekintésére igyekeztek. — Soktól hallottam — jegyezte meg Hermann bácsi »—t hogy itt a legkorszerűbb gépeket láthatja az ember ... Valóban, ahogyan csak átléptük a bejárat küszöbét, mindkettőjük érdeklődését a kiállított különböző gépek sokasága kötötte le. Figyelmesen megszemlélték a legújabb szovjet gabonakombájnokat, a Lakarmánybetakarító gépeket, s hosszasan elidőztek az elektronikus cukorrépaegyelő g'.p- nél, melynek acélos testél szinte megsímogatták. — Nos, Hermann bácsi — szólt János elégedetten — ezek aztán gépcsodák! — Jó, jól — válaszolta. — Ám ezek nyergébe nem is ülhet akárki. Vezetőjüknek sokkal több szakismeretre van szüksége a traktorosoknál. A gépszemlét félbeszakítva együtt kötöttem ki velük egy sörkülönlegességeket kínáló sátor alatt. Miközben a frissen habzó Prazdrojjal oltották szomjukat, a gépek műszaki kivitelezőire gondoltak, akik egyre korszerűbb eszközökkel köny- nyítik meg a határban dolgozók munkáját. Vasárnap estefelé, — noha a távoii járásokból érkező vendégek már búcsút mondtak Nít- rának, — nem néptelenedett el a vásárváros területe, furák elvtárssal, a jnb kereskedelmi szakosztályának vezetőjével hozott össze a véletlen, aki az aratóiinnpeély résztvevőinek élelmezéséről, ellátásáról készségesen tájékoztatott. — Mennyi ital és étel fogyott el az úgyszólván három napig tartó ünnep alatt? — A készletek, amint tapasztalom, minden elárusílőhelyeii fogyóban vannak. Egyébként elmondhatom, hogy az étel- és italkülönlegességek mennyiségét 160 000 vendég számára biztosítottuk. Az aratóünnepé’y hagyományos italából, a muraiból hét vagont, májashurkából három vagont, házi kolbászból három vagont, pecsenyének való húsból pedig két vagont rendeltünk. A választékot ezeken kívül grillcsirkékkel, pecsenyekacsával- és libahússal bővítettük. Az ellátásban nagy segítséget nyújtottak Nitrának a szomszédos járások kereskedelmi szervezetei is, melyek tájjellegű ételeiket és italaikat kínálták vendégeinknek. Ez tekintélyes mennyiségű eledel és ital, így senki sem panaszkodhatott, bár több elárusító- hely felállítása kiküszöbölte volna a sátorok előtti hosszú sorbanállást. • • • Az aratóünnepélyt dolgos hétköznapok köyetik. Megkezdődik az év legnehezebb munkája, az őszi vetés és a betakarítás. Nem kétséges, hogy a huszonöt éves utat megjárt mezőgazdaságunk ezt a feladatát is sikeresen teljesíti. SZOMBATH AMBRUS