Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-04 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

A HERNYÓK Andris délután meglátogatta Pistit. Futballozni hívta. — Most nem mehetek — uta­sította el a hívást Pisti, — se­gítek édesapámnak leszedni a hernyókat az almafáról... — Bizony, fiacskám — szólt Pisti édesapja Andrishoz menj te is haza, és nézz szét föl a kertben: Ha hernyót ta­lálsz, pusztítsd el, különben nem lesz almátok az idén ... Andris tudta, hogy a her­nyók nagyon kártékonyak, megrágják a fa zsenge leveleit, és ha a fának nincs mivel lé­legeznie, elpusztul. Otthon be­ment a kertbe. Csak néhány hernyófészket fedezett fel, de azokat levágta a fáról, össze­gyűjtötte egy rakásra, és elé­gette. Amikor végzett, bekuk­kantott a szomszéd kertbe. — Hűha, mennyi hernyó hem­zseg ott az almafákon! — kiál­tott fel önkéntelenül. — Segí­tenem kellene a szomszédék- nak — gondolta, de azután el­vetette a szép gondolatot: — Hogyisne! Hiszen nem is a mi fáinkról van szó ... Nem segített. Almaszüretkor Andriséknál szűkös volt a termés. Néme­lyik gyümölcs még zölden le­esett a fáról, mert kukacos volt. Később kukacossakká vál­tak azok az almák ls, amelyek az éretlenül lehullottakat túl­élték. Szép iskolakert Vajon milyen most a ti is- kolakertetek? Ha gondozzátok, bizonyára szép. A jabloňoví (szádalmási) alapiskola kertje azonban mindenesetre gyö­nyörű. Elképzelhetitek, hogy milyen, ha még a hazánkba lá­togató Szegedi Tanárképző Fő­iskola hallgatóinak is megrau- mutatták. TÓTH ROZÁLIA — Hogyan lehetséges, hiszen egy hernyó sem maradt a ml fáinkon, az utolsóig elpusztítot­tam őket — csodálkozott And­ris. — Az ám, de a szomszédo­tok nem pusztította el a kárte­vőket! — szólt Pisti. — Hja — mondta Pisti édes­apja —, a hernyók nem ismerik a kerítést. Szlovákból fordította: KENDI MÁRIA PETRIK JÓZSEF: Gyalogút Merre megy a gyalogút? Kérdezzük meg a fiút. Gyalogút, gyalogút, föl is út, meg le is út. Dombról jő a kicsi szél, csak a fűszálakig ér. Kicsi szél, kicsi szél, vihar lesz, míg ideér. Fut a lejtős ugaron, átszökken a patakon, úttalan utakon, elviszi a kalapom­Cseretáborban voltunk, Magyaror "fezágon, Sopron mellett. A mi, 27 tagú csoportunk Nyitráról indult, s Medvénél találkoztunk azokkal a magyar • úttörőkkel, akik Cseh Szlovákiába jöttek. Egy hetet töl­töttünk a cseretáborban. Sok szép emlékkel tértünk haza. Szovics |udit A barátság jegyében és a Pionír­barangolás 74 akció keretében Ján 1.ukái: igazgató és ]án Zubka ta­nár vezetésével Zádielske Dvorni- ky községből 20 pionír a magyar- országi Bükkszentlászló községbe látogatott. A magyar úttörők ösz- szel fogják viszonozni csehszlo vákiai pajtásaik látogatását. Iloldi János Az iskola kertjének és udvarának nyári gondozását Naszvad község ben az alapiskola pionírcsapatá­nak 4. raja vállalta. Július hónap­ban példásan eleget tettek ennek a vállalásnak Nemes Edit, Zsom­bora Erzsébet, Csontos Márta. Né metb Éva, Turcsek Veronika. Eb­ben a hónapban a raj másik fele vette át a kert és az udvar gon dozását. Tóth Erikd Kevés a rajvezető A kelet-szlovákiai kerületben 486 pionírcsapat keretében, 7852 rajban 174 754 szikra és pionír tevékenykedik. Akik fi­gyelemmel követték a jubileu­mi ünnepségekre való előkészü­letet és a „Bátor Pionírtettek Vonata“ kelet-szlovákiai útját, jól tudják, hogy szép sikereket értek el a kerület pionírjai. En­nek ellenére is akad azonban néhány probléma. Főleg a ve­zetés, irányítás terén. A leg­több vezető rögtönöz, és nem alkalmazza a pionírmozgalojn egységes nevelési rendszerének módszereit a munkában. Leg­főbb probléma azonban az, hogy kevés a rajvezető, a szak­képzett csapatvezető. Jelenleg a kerületben még további 3900 szakképzett pionírvezetőre vol­na szükség. Viszont örömmel állapították meg, hogy a* utób­bi időben egyre több fiatal ér­deklődik a pionírvezetőket kép­ző szakiskolák iránt. —SZÁK Balszélső piros-fehérben Nem mindegy az, hogy mi­lyen mezben, milyen szerelés­ben rúgja a labdát a focista. Még akkor sem, ha története­sen pionírsportoló az illető. Sőt, akkor talán még nagyobb is a jelentősége, hisz attól függően emlegetik majd évek múlva az újságírók: „Szervez, tartja a labdát, irányít és csil­logtatja technikai tudását ez a keménykötésű fiú, aki évek­kel ezelőtt a piros-fehérben játszó Slavín balszélsőjeként tűnt fel a hazai labdarúgás e- gén ...“ A piros-fehér meznek külön­ben nagyon is nagy jelentő­sége volt a Hradec nad Mora- vicou mellett megrendezett X. országos pionírtalálkozőn, mert ahogy illő, itt is megren­dezték az altáborok közötti lab­darúgó bajnokságot. Tizenkét altábor, tehát 12 csapat mérte össze tudását. Bőven volt idő, tehát „mindenki mindenkivel“ alapon szervezték meg a baj­nokság küzdelmeit. Sőt, rá­adásul még „Csehszlovákia vá­logatottja“ is megmérkőzött a „Világ válogatottjaival“, azaz a sátorváros 10 országból érke­zett pionírvendégeinek leg­jobb focistáival. Piros-fehérben a Slavín altá­bor csapata játszott. A nyugat­szlovákiai pionírok táborának legjobb labdarúgói. Éppen utol­só mérkőzésüket játszották, a második félidőben, amikor mi is a szurkolók közé álltunk. Nos, fogcsikorgatő küzdelem volt ott. A sárga mezes Besz- kidek csapata erős ellenfélnek bizonyult, de nem hagyták magukat a piros-fehérek sem. Nagyszerűen játszott a balszél­ső. Ahogy a sportújságírók szokták jellemezni az ilyen­fajta játékot: „ötletes, ele­gáns színes és kiismerhetetlen mozdulásai a játékot széppé, izgalmassá telte ..“ Mi Is felfigyeltünk erre'a balszélsőre, s amikor a mér­kőzés végén Slavín csapata Veszprémi Bedrich, az eszüst- érines balszélsn megkapta az ezüstérmet, igye keztünk a közelébe férkőzni. Amikor átvette ezüstérmét, bemondta adatait: — Prágai vagyok... Bed- fich Veszprémi... Es zével kell írni, hogy Veszprémi... Szlovákul kérdeztük tőle: — Tudod, hogy «gészen ma­gyaros hangzású a neved? És ő magyarul válaszolt: — Hogyne tudnám ... Prá­gai vagyok, de édesapám Vág- farkasdról származik. Ott szok­tam nyaralni minden nyáron, és most is azért lakom a Sla­vín altáborban, azért játszom piros-fehérben, mert így stílu­sos, így az igazi... Azután hosszan elbeszél­gettünk. Prágában a második kerületben laknak. Édesapja a Banské Stavby vállalat mun­kása, édesanyja otthon, a ház­tartásban dolgozik. Három nő­vére van. ősszel már kilence­dikes lesz. Az országos pionír- találkozóról Vágfarkasdra uta­zik, ott folytatja a nyaralást. Barátait is emlegette, de so­hasem mondta úgy, hogy ez cseh, szlovák vagy magyar fiú. Erre csak úgy következtettünk, hogy milyen hangzású nevet mondott, hova valónak jelölte meg egyik másik barátját. Erre , ilyen jellemzést szoktak használni az újságírók: „Tény, hogy nemzetköziségből jelesre vizsgázott...“ Ez azonban olyan természe­tesen, olyan magától értetődő módon nyilvánult meg, hogy nem volt beszélgetésünk témá­ja. Különben sokkal szívderí­tőbb volt arról beszélgetni, hogy lövései a második félidő­ben nyolc alkalommal tették próbára az egyébként nagysze­rűen vetődő kapus idegeit. Két­szer olyan „bombát“ lőtt, hogy már-már aranynak látták csil­logni az ezüstérmet a piros­fehér játékosok. Mindez pedig szép teljesítmény egy balszél­sőtől, nemde? Meg is kapta az ezüstérmet. Életében az elsőt. A többiért persze még küzde­ni kell majd. Biztassuk hát a költő szavaival: „Előtted ^ a küzdés, előtted a pálya ...“ HAJDÚ ANDRÁS (A felvételt Tóthpál Gyula készítette) Hősökre emlékezünk A hagyományos gombaszögi országos dal- és táncünnepély egyik műsorát „Hősökre emléke­zünk“ címmel rendezték meg. Ennek keretében lépett fel a bratislavai SZŐTTES népművészeti együttes, melynek alkalmi szereplői bemutatták a fényképen is látható jelenetet: Látogatás az Isme­retlen Katona sírjánál. Ez a jelenet egyébként napjaink valóságát eleveníti meg, hisz pionírjaink most, a nyári vakáció idején, a Pionírbarangolás 74 akció során ugyanezt cselekszik. BORZI LÁSZLÓ # TÖRD A FEJED! 0 NYÁRI BESZÉLGETÉS " Annuska és Julika — mindketten nyolcadikosok — a vakáció idején véletlenül találkoznak a va­sútállomáson. Annuska csodálkozva kérdi Juliká- t-ól: — Hol bámultál le ilyen pompásan? Julika válasza megtalálható a rejtvényben. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része. 10. Nyírfa­féle. 11. Méhlakás. 12. Vissza: patakocska. 13. Szi­bériai nagy folyó. 15. A magyar főváros rövidíté­se. 16. Érzékszervünk. 18. Baráti állam a Karib- tenger mellett. 20. Mongol méltóság. 22. A szo­cializmus legnagyobb tanítója. 24. Pert indít. 26. ... - fut, ide-oda futkos. 27. Legalább egyéves bor. 29. Nóta. 31. Szovjet folyó. 33. Kutyák. 35. ötven­egy római számmal. 36. Szlovák tagadás. 38. Név­napja július 10-én van. FÜGGŐLEGES: 1. Vérengző római császár. 2. Mikimausz is ez. 3. Márton, Elek. 4. Zárul egyne- mű betűi. 5. Vissza: ruha és cipőtisztító eszköz. 6. Gyarapítja tudását. 7. Személyes névmás. 8. Ló­csemege. 9. Valamikori gazdasági intéző. 14. Rit­ka férfinév (névnapja jan. 2.) 17. Lónév. 19. Pozi­tív elektród. 21. Vissza: nemes fafajta. 23. Olasz­ország. 24 A válasz második része. 25. Nagyszerű bab. 28. San ... város az olasz Riviérán. 30. Tró­pusi kúszónövény (ék. h.). 32. Valamit képes tar­tani vagy vinni. 34 Veszteség. 37. És franciául (ET). 39. Az SZKP főtitkárának névjele. Beküldendő a vízszintes 1., valamint a függőle­ges 24. számú sor megfejtése. S. M. GYERMEKVILÁG A július 21-én közölt keresztrejtvény helyes meg­fejtése: „Cselekedni lehet fejetlenül, de gondol­kodni nem.“ — 130 megfejtés érkezett. Sorsolás­sal könyvjutalomban részesülnek: Nagy Csaba, Cil. Radvan (CsilizradványJ, Mizser Gyöngyi, Fi­ľakovo (Fülek), Miien Marcell, Figa (Füge), Kász Eszter, Čakany (Csákány), Pribék Bertalan, Král. Chlmec (Királyhelmec).

Next

/
Oldalképek
Tartalom