Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-04 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

'WT’ét héten át a film ünnepének voltunk résztvevői M\ Karlovy Varyban, a szemle hagyományos színhelyén, ahol öt kontinens filmművészete, Kelet és Nyugat adott ta­lálkozót, hogy méltóképpen adózhasson a film ünnepnap­fainak. A nemzetközi seregszemle a világ minden tájáról összegyűlt barátok találkozója volt, azoké, akiket „A NÉPEK NEMES KAPCSOLATÁÉRT, A NEMZETEK TARTÓS BARÁT­SÁGÁÉRT“ jelszó egyesít. Fennállása óta jellemzője volt ennek a fesztiválnak, hogy a népek közti megértés és tartós barátság ügyén munkál­kodjék. E hagyomány Jegyében zajlott le az idei is, melyen a régi és igaz barátok mellé újak zárkóztak fel, akiket az az elhatározás hozott a szemlére, hogy a fesztivál célkitűzé­se szellemében segítsék a haladás és az emberiség ügyét, s a világ sorsáért érzett felelősséggel a megértés és a köze­ledés eszméjének megvalósítását munkálják. Ez évben már tizenkilencedszer rendezték meg a nem zetközi seregszemlét, melyen harminc ország harminckét alkotása versenyzett; a vetélkedőn tehát valamennyi szo­cialista ország és a „harmadik világ“ alakulóban levő filmgyártásai is részt vettek, de képviseltették magukat a hagyományos filmnagyhatalmak és a haladó nyugati filme­sek is. A felvonultatott legjobb filmek közös vonása, hogy történelmi, háborús témákat vagy kortárs-problémákat vei­nek fel, napjaink időszerű, haladó eszméit tükrözik, $ a valóságot őszintén, bátran tárják elénk. A XIX. nemzetközi filmfesztiválon szereplő alkotások a vetélkedő nemes jelszavának Indokoltságát és időszerű­ségét igazolva, a népek közeledésének magasztos ügyét segítették. —ym— Rövid vakáció a címe az olasz versenyfilmnek, me­lyet a fesztivál egyik fő­dijával jutalmazták. Vitto­rio de Sica szerelmi törté­nete az olasz neorealizmus legjobb hagyományaira épül; egy munkáscsalád életét, a család létfenntartásáról gon­doskodó asszony dolgos hét­köznapjait, az agyonhajszolt munka következtében szana­tóriumi kezelésre szorult nő „rövid vakációját“ bemutat­va, az alkotó bírálja a fo­gyasztói társadalom viszo­nyait. A film fő erőssége Flo- rinda Bid kan (a képen) nagyszerű, élményt nyújtó játéka. Fehér tanító néger gyere­kek közt — így jellemezhet­nénk Martin Ritt rendező Conrack című filmjét, mely megtörtént esetet dolgoz fel. A mélységes humánum­mal átszőtt, gondolatgazdag film alkotója szellemesen ás igen eredetien szövi a cse­lekményt, s tiltakozik a faji megkülönböztetés ellen. A rendkívUl hatásos és rokon­szenves alkotás címszerepét Jón Voight (a felvételen) játssza; érzelemgazdag és lendületes alakítása emléke­zetessé teszi a filmet. A XIX. nemzetközi filmfesztivál nagydíjával, a Kristály­glóbusszal a szovjet versenyfilmet, A szerelmesek románcát tüntették ki. Andrej Mihálkov-Koncsalovszkij alkotása a fenn költ, tiszta szerelemről, a legszebb emberi érzésekről szől — költői módon, őszinte vallomás, egy sajátos egyéni­ségű művész hitvallása ez a film — a szerelemről és az életről. A szerelmesek románca Karlovy Varyban került első íz­ben a nézők elé. Itt volt az ősbemutatója, innen indult el világhódító útjára, hogy megnyerje a közönség szívét. A nagy érdeklődéssel kísért alkotásban fiatal színészek — Jelena Korenyeva és Jevgenyij Kingyinov — segítik a ren­dezői szándék valóra váltását; játékuk, fiatalos lelkesedé­sük magával ragadja a szemlélőt, egyéniségük közel áll a nézőkhöz. Ez nem is csoda, hiszen a film hőseit a Szov- jetszkij Ekran című népszerű folyóirat olvasói segítették felkutatni — a lapban közölt forgatókönyv-részlet és a mel­lékelt fényképek alapján. A felvételen: Jelena Korenyeva és Jevgenyij Kingyinov, a film szerelmespárja. i Szomorú, balladai hangvételű film a Hószakadás, mely I Cscóri Sándor író, Kósa Ferenc rendező és Sára Sándor ! operatőr sajátos művészi egyéniségére vall. Bár az alkotás története a háború utolsó szakaszában játszódik, a film koc­Í káin valóságosan nincs jelen a háború, csak a szereplők sorsán keresztül érzékeljük a lélekcsonkító eseményt. Az alkotógárda a filmben csendesen, a legegyszerűbb emberi szavakkal fejezte ki gondolatait a háborúról, az emberek ki­szolgáltatottságáról, a pusztítás, az öldöklés értelmetlensé­géről. A magyar versenyfilmben Mária Markoviöová, a zvoleni színház érdemes művésze az érzelmek széles skáláján játsz­va, remekbe szabott, magával ragadó alakítást nyújt. Külső­ségek helyett az emberi lélek rezdüléseit, szavait érzékel­teti, s ezáltal őszintén, hitelesen formálja meg az anya alakját. A képen: Szabó Imre, Haumann Péter és Mária Markoviüová. A Karlovy Vary-i nemzet­közi filmfesztiválon az idén első ízben adományozott kü­lön d.jat a Béke és Szocia­lizmus című folyóirat szer­kesztősége; ezzel a díjjal A nap, amely nem múlik el című szlovák filmet tüntet­ték ki. Az alkotás egyike azoknak a műveknek, me­lyekkel a kolibai stúdió mű­vészei a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját kö szöntik. A Martin Ťapák ren riezte film a felkelés egyik döntő mozzanatát örökíti meg. A képen; Stefan Kvielik .t film egyik jelenetében. 1974 az élet tartalmatlanságáuak kérdését. Hriszto Hrisztov rendező filmje mély gondo­latokat tartalmaz az élet ér­telméről, ar ember önmeg­valósításának, céljainak fontosságáról. Reális ve­szélyre figyelmeztet: a gyö- kértolenség káros voltára, arra a jelenségre, amikor a fiatalok idős szüleiket új környezetbe helyezik, s meg­fosztják a cselekvés lehe­tőségétől. Az alkotó átülte­tett öreg fákhoz hasonlítja ezeket az embereket, akik új talajban már képtelenek gyökeret ereszteni... A bíráló bizottság az al­kotás időszerű és őszinte mindanivalóját értékelve, a filmet fődíjjal tüntette ki. A felvételen: Nikola Dadov és Nevena Kokanova. Megindítóan szép lírai film a Szerelmesek az első év­ben, melyet Jaroslav Balík rendezett. Fiatalokról szól a történél, s a felszabadulást követő hónapokban játszó­dik, abban az időben, amikor a náci megszállás, a több évi szenvedés és tengődés után a fiatalok végre szaba­don lélegezhettek; valójában 1945 májusa után kezdhet­tek élni, ez jelentette számukra életük első esztendejét. A megváltozott körülmények közt találkozik Pavel és Helena ... A cseh versenyfilmben Marta Vancurová színesen és 'árnyaltan formálja meg az érzékeny lelkületű, törékeny Helenát. Teljesítményével a legjobb női alakítás díját érdemelte ki. A felvételen Viktor Preisszeli láthatjuk. Kellemes meglepetést szer­zett a fesztiválon a bolgárok versenyfilmje, a Gyökérte­ien fa. Élő problémát vet fel: az idősödő emberek tétlenségre kárhoztatását,

Next

/
Oldalképek
Tartalom