Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-28 / 203. szám, szerda

Bohuslav Martinu halálának 15. évfordulójára Tizenöl évvel ezelőtt — 1959. augusztus 28-án — halt meg a svájci Liestalban Bohuslav Mar­tinu, jelentős cseh zeneszerző, századunk első felében a cseh és a világ zeneirodalmának egyik legsajátosabb egyénisége. Jóllehet életének na­gyobb részét külföldön töltötte, mindenkor cseh zeneszerzőnek tartotta magát, hazájával — mű­vészek és barátok révén — állandó kapcsolat­ban állt, amint azt gazdag levelezése és művei­w m eneje nek cseh ihletésű részei és zenei formanyelve is bizonyította. Objektív okok és számos feles leges félreértés okozták, hogy Bohuslav Martinu külföldön élt, holott az volt a vágya, hogy élete alkonyán visszatérhessen a hazájába. Az 1890. december 8-án Poličkán született B. Martinü életútja és művészpályája bámulatosan bonyolult, de ugyanakkor gyötrelmes volt. Ta­nulmányait a prágai konzervatóriumban nem fe jezte be. szorgalmas önműveléssel növelte tudá­sát, a Cseh Filharmónia hegedűse, majd rövid ideig Josef Suk tanítványa volt. 1923-ban ösztön díjjal utazott Párizsba, Albert Roussel kiváló francia zeneszerzőhöz ós ettől kezdve csak rövid látogatásokra érkezett haza. A Rousselnél folyta­tott tanulmányoknál is maradandóbb hatással volt rá Igor Stravinsky zenéje és a párizsi Hatok szer zői munkássága. Ez a hatás ösztönözte az olyan zenekari műveit, mint a Polčas (Félidő, 1924), Vrava (Gyülekezet. 1920). Bár ezeket a műveket a maguk idejében nagyra értékelték, ma már csak a divatos avantgarde vetületének tekinthe­tők. Azonban Martinű nem süllyedt el ebben a viharos örvényben, hanem fokozatosan megtalál­ta saját kifejezésmódját, újszerűén és erősen a világ zenei fejlődésébe illeszkedve, a cseh zene hagyományához kötődött. Párizsi korszakának 140 művében elszántan követi célját: egyszerű eszközökkel elérni a tökéletes kifejezést, a tar­talom és a forma összhángját. Nem effektuso­kat keres, hanem különös hangsúlyt helyez a kifejezés világosságára és tisztaságára, a szerves egységbe foglalt zenei elemek alapján. A harmincas évektől a cseh és különösen a morva népköltészetből és népdalból merít. Első sorban a nagy színpadi művei láttatnak kifeje­zetten nemzeti elemeket, a Špaliček, (balett), a Hry o Márii (Játékok Máriáról, opera), a Di­vadlo za bránou (Színház a kapu alatt, opera), és a Kytica (Csokor) című kantáta. Műveit itt­hon Mánes zenei csoportja népszerűsíti és ka­maraműveit 1933-tól rendszeresen műsorra tűzi. Zenekari alkotásait a Cseh Filharmónia Václav Talich vezényletével mutatta be, említett színpa­di müvei pedig a prágai és a brnói cseh szín­padokon arattak sikert. Színpadi alkotómunká­ját a hazai interpretáció lehetősége bővíti és a második világháború előtt Prágában bemutatott Julietta című operájával éri el tetőfokát. 1938-ban, utolsó látogatása idején, alkotó er©^ je csúcsán írta egyik legnagyobb művét. Kettős­verseny két vonószenekarra, zongorára és üst­dobra címmel. Ebben az alkotásában hatalmas erővel és új formanyelvvel szólal meg saját mozgalmas sorsa, de érezhetők benne a Mün­chent megelőző tragikus események is. A nácik elől New Yorkba menekül, a megszállás alatt a Tábori mise című kantátával (1939) és az Emlék Lidicének cimű zenekari művével fejezte ki együttérzését saját népével. Amerikai korsza­kának világszerte ismert alkotásai elsősorban a korhű tartalmú és kifejezésit szimfóniái (ösz- szesen hat). Ezekben új zeneszerzői technika érvényesül és gyakran a cseh és morva népi dallamkincshez kötődnek. A háború után Ame­rikában, 1953 tói pedig felváltva Franciaország bán, Amerikában és Olaszországban élt, majd végleges hazatérése előtt még Svájcban akart pihenni. Sajnos, a sors másképp akarta és 1959. augusztus 28 ;ín a liestali szanatóriumban meg Ildit. halhatatlan B. Martinű végtelenül szorgalmas és termé­keny zeneszerző volt. Életműve — mintegy 300 szerzemény — minden zenei műfajt felölel és ezek jelentős része a világ nagy zeneműkiadói nál jeient meg. Hat szimfóniát, öt zongorakon­certet, 10 operát, 12 balettet, 10 kantátát és 7 vonósnégyest írt, emellett számtalan zongora művet, dalművet kórusművet, film- és színpadi kísérőzenét alkotott. Vokális művei egyensúlyban állnak hangszeres szerzeményeivel, színpadi mű vei pedig szimfonikus alkotásaival. Életművé nek ezt az egyensúlyát és terjedelmét annak köszönheti, hogy egész életét a zeneszerzésnek szentelte. Ehhez azonban bátorságra, a saját út­ja igazába vetett hitre volt szüksége. Martinü mindkettővel rendelkezett. Ezért sikerült a leg­magasabb célt elérnie: művei újszerűek, nemze­tiek és érthetőek. Itthon és külföldön egyaránt sikert aratnak és az egész művelt világon ter­jesztik a cseh zene dicsőségét. A szerzőt min­denütt becsülik és tisztelik és nevét Dvorak és Janáček nevével együtt emlegetik. ALFRÉD GABAUER Szenvedéssel terhes életút SZENCZI MOLNÁR ALBERTRE EMLÉKEZÜNK Lehetetlen követni a nyo­mokat, miket hat évtizednyi élete alatt nyugtalan léptei Európa földjébe véstek. Lehe tetten felmérni szenvedését, örökös kínlódását és lehetet­len a nagyságához méltó fé­nyekben felszikráztatni terem­tő, alkotó szenvedélyét. Szell­őzi Molnár Albert volt — Né- gyessy szerint — „az iroda­lom szenvedélyének tán első rabja magyar fajunkból“, Ady Endre pedig az Erdélyről írt cikkében állapította meg: „Itt siratja az első magyar kultúr ember, Szenczi Molnár Albert, hogy ó magyar, de nem lenne más egy világért sem...“ (Fi­gyelő, 1905). A molnár fia 1574. augusz tus 30-án született Szencen. Tizenkétéves volt, amikor mint győri diák, néhány diák­társával vándorútra indult és többnyire gyalog bejárta Fel- ső-Mugyarországot, majd Gön- czön Károlyi Gáspár szolgála­tába szegődött és segédkezett a bibliafordítás kinyomtatá­sánál. Ezt követően Debrecen­ben tanult tovább, Kassán ne velősködött, majd 1590. no vember 1-én elindult kilenc évig tartó külföldi vándorút- jára. A német protestantizmus fellegváraiban, Wittenbergben, Drezdában és Heidelbergben tanult, de szegénysége miatt sehol nem tudott megállapod­ni. 1593-ban Strassburgba ment, ahol három évig ingye nes helyet kapott egy kollé­giumban, de még le sem telt a három év, amikor ismét kénytelen volt kezébe venni a vándorbotot, inért a kollégium evangélikus vezetősége kizár­ta a kálvinista Szenczit. Svájc Olaszország ós ismét lieidel­berg felé kanyarodott életé­nek szeszélyes ösvénye, ahol 1599-ben jelent meg első nyomtatott műve, egy össze­állítás, de annyira eladóso­dott, hogy még ugyanabban az évben távoznia kellett és újra elindult Felső-Magyarország- ra, támogatókat keresni. Ekkor még csak huszonöt éves volt, de már a nyomor minden savában lúgozódott, azonban szenvedélye, intellek­tuális rajongása töretlen erő vei lángolt és úgy érzem, hogy éppen Szenczi Molnár Albert­unk és a hozzá hasonló min­dent vállalóknak köszönhet­jük, hogy Ady megállapíthat­ta: „A dolog úgy áll, hogy a magyarságot még a magyar j öu rak ezeréves párt ossága vadsága, idégensége és lelket lensége se tudták elsikkasztó ni Európából és a történelem bői.“ Második külföldi tartózko­dása 12 évig tartott. Egyebek között Frankfurtban korrektor volt, majd hosszú idő után Altdorfban sikerült egy időre megpihennie és elkészíthette Elementa grammatiea Lqtinae című (el veszett] munkáját, valamint magyar—latin szótá­rát, amely bizonyos javítások­kal, bővítésekkel a 19. szá­zadig használatban volt. A szótár egyik példányát — tá­mogatást remélve — szemé­lyesen vitte el Prágába Rudolf császárnak, és Altdorfban fe­jezte be 1606-ban élete fö művét, Dávid zsoltárainak ver­ses fordítását. Moritz hesse- ni fejedelem támogatása hat nyugodt évet biztosított a szá­mára; fordított és írt, többek között egy magyar nyelvtant is. A viszonylagos nyugalom évei alatt megnősült, majd Ro- honcon volt prédikátor, Komá­romban lelkész, Erdélyben megismerkedett Bethlen Gá­borral, Ambergben mint se­gédtanító, Oppenheimban mint kántor tevékenykedett. 1619- től három évig Heidelbergben élt, de a harmincéves háború miatt menekülnie kellett. Tilly spanyol katonái kifosztották és megkínozták. Hanau, Amsz­terdam, Anglia, Danzig, Kassa voltak a következő tartózko­dási helyei és közben szünet nélkül dolgozott, írt, fordított, míg végül 1626 körül utolsó tartózkodási helyére, Ko­lozsvárra költözött. Élete utolsó éveiről keve­set tudunk, mert naplóját csak 1(317 ig vezette. Bizonyosnak látszik, hogy 1628 júliusában Léván, 1633-ban pedig Debre­cenben járt, nyilván anyagi segítséget hajszolva és talán ekkor írta le, hogy az ember „a Summám bonumot, melyet az urak kegyelmében keresett, meg nem szerezheti és az urak kedvében, grát iájában semmi igaz, leljességes, sem állandó nincs és bódog éle let s igaz örömei sem adhat“. Szegénységben, elfeledve halt meg 1634. január 17 én ós ha tál más filológiai munkásságá­nak jelentőségét csak az utó­kor értékelte. Nem volt költő, de úgy ér­zem, Szenczi Molnár Albertra is érvényes az, amit Illyés Gyula mondott a magyar kül-^ tö hivatásáról: „...magyar költőnek lenni mindig is, most is egyet jelentett, és egyet jelent az őrző, a virrasztó gyötrelmes tisztével“. PÉTERFI GYULA ■ A XIV. század végéről származó kiváló a I la pút bán levő freskókat fedeztek fel a régészek a szovjetunióbeli Pszkov ősi székesegyházának feltárásakor. Leningrádi mű­vészettörténészek véleménye szerint a falfestmények az ősi orosz művészet legkiválóbb al­kotásai közé tartoznak. ■ Hatszáz amatőr együttes részvételével folklórfesztivált KULTURÁLIS HÍREK rendeztek Rosztovban. Üst ko zák katonadalokat, a népszó kasokhoz kapcsolódó énekekei és lakodalmi rigmusokat adtak elő, és a mai falu életéről is énekeltek. Az első díjat To manovszkaja kozák falu kóru­sa nyerte, ebben öreg kozákok gyermekeikkel, valamint uno­káikkal énekeltek együtt, s ugyancsak első díjat kapott az akszaji művelődési ház ének­kara is. ■ A SZISZ politikai oktatá­sának Ingntóbhi évfolyamában Hazánkban több mint 2500 irodalmi kör működött, s ezek­ben mintegy 38 000 fiatal tevé­kenykedett. Az irodalmi körök száma az előző évvel szemben 70, . tagjainak száma pedig mintegy 50 százalékkal emel­kedett. A Saeai Ejsz dolgozói (Košice vidéki járási elkezdték a borsó szedést. Felvételünkön: Michal Timko az E—512-es típusú kom­bájnt irányit ja. (Felvétel: A. Hasčák — ČSTKJ 9 A Harcai Gép- és Traklorállo más azonnal elvégzi a Super 50 es traktorok differenciáljainak gene­ráljavítását, mégpedig cseré for­májában. Máris nagyobb mennyi­ségű megjavított differenciál van raktárunkon. Az érdeklődök egész Szlovákia te­rületén jelentkezhetnek a saját járásukban levő GTÁ-kon vagy megrendelésüket egyenesen válla­latunknak küldjék el. Címünk : STS, n. p. Košice — Barca, PSČ 1144 12, tel.: Kosice — 881-13, 813-18, Moldava nad Bod- von 21192, 2070. Nagyobb mennyiségben megren­delt differenciálokat (4, 7 vagy 10 darab) saját teherkocsinkkal szál­lítjuk el. A generál javítás egységes ára 3400 korona + az esetleges (iibli lelni unka. ŰF 115 ■ Kiadó alig használt Moszkvics 408 — egészen új. Cím: Lengyei Zoltán, Pribeta, komáméi járás, telefon: 931 87. Ü-953 ■ Kiadó fehér Fiat 125 p/1300 — 1972. Varga Béla, Kajul 340, ga­lántai járás. Ü-955 ■ Vennék bázat Bratislavában vagy környékén. Az eladóktól le velet várok. Cím: Ipeľský Sokolec, poste restante. 0 954 B Eladó Zsiguli — gyártási óv 1972 — 22 DOH kilométerrel. Tele fen Bratislava: 626 40. 0-957 B Eladó 6 páva. Cím: Fülöp Kdé- né, Selice, 182., galántai járás. 0 959 B Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik elkísérték utol só útjára felejthetetlen drága fiúnkat, a szeretett férjet és a |ó édesapát Václav Imrét a deák! temetőbe, és virágado­mányaikkal enyhítették fájdalmun­kat. A gyászoló család Ü 960 Nyarlásra, szabadságra, jó, ha viszünk tranzisztoros diókészüléket. rá Egy kis zene, szórakozás és összeköttetés a világ gal. A DOMÁCE POTREBY (háztartási cikkeket érté­kesítő) vállalat szaküzletei felkínálják a RIGA, a CARINAt a SELENA, a MERIDIÁN, a TOMIS és a NEPTUN szovjet és hazai tranzisztoros rádió- készülé,Keket. ÚF-117 AZ INTERHOTEL BRATISLAVA VÁLLALATI IGAZGATÓSÁGA A P0ŠEŇ LAKÓNEGYEDBEN ÉPÜLT ÚJ BRATISLAVA SZÁLLODÁBA 1974. október 1 -i belépéssel FELVÉTELRE KERES: • szakácsokat, szakácsnőket, pincéreket, felszolgáIónokét, segéderőket, takarítónőket, gazda sszonyoka t, kifutókat, kertészeket, asztalosokat, ® kárpitosokat, • segédmunkásokat, • portásokat, • hűtősöket. AZ ÉRDEKLŐDŐK A BRATISLAVA SZÁLLODA IRCD* "ÄN JELENTKEZZENEK, POŠEN, URXOVA UL. ÜF—'119 0 0 0 0 UÜL 1974 VIII. 2fl. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom