Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-25 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. VIII. 25. Hazánk szocialista fejlődésének kifejező példája a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét viselő Žiar nad Hronom-i alumíniumkohó. Már az első ötéves tervet elfogadó IX. pártkongresszus kitűzte azt a feladatot, hogy Csehszlovákiában a'lumínfumkohót kell létesíteni. Ez a feladat a nagyvonalú szocialista iparosítás keretében is rendkívül nehéz volt, mert egy teljesen új és igényes termelési ágazat meghonosítását jelentene Csehszlovákiában. Az alumíniumgyártás ugyanis Igen iKjnyoluIt folyamat, s a második világháború előtt csak a világ legfejlettebb országai birkóztak meg vele. A szocializmust építő országokban csak a Szovietuniónak és Magyarországnak voltak gyártási tapasztalatai. Gyakran felmerül a kérdés, hogy szükség volt erre a bátor lépésre, s hogy egyáltalán célszerű-e Csehszlovákiában alumíniumot gyártani, ha nincs hozzá nyersanyagunk. A válasz egyértelműen igenlő. Az ötvenes évek elején ugyanis a világ két láborra oszlott, s a nyugati kapitalista országok szigorú gazdasági blokáddal akarták a szocialista országok fejlődését fékezni, sőt azok létét is fenyegetni. Tudni kell. hogy az alumínium a korszerű technika fontos és egyre előretörőbb fémé, s szerepet tölt be az erőviszonyok alakulásában. Csehszlovákiának. mint iparilag fejlett államnak. ilyen körülmények között okvetlenül vállalnia kellett az alumíniumgyártás igényes feladatát. Ám az elmúlt évek után is helyeslő a válasz. A technika ugrásszerű fejlődése megsokszorozta az alumíniumfogyasztást, ezért a világ alumíniumler- melése állandóan bővül. Az alumlni- uingyártó országok száma megsokszorozódott, s ma már szinte minden fejlett ország, sőt fejlődő ország is gyárt alumíniumot, bár legtöbbjük bauxitból behozatalra szorul. Az elmúlt évek során több szocialista ország kezdte meg az alumíniumtermelést, például az NDK, Lengyelország, Románia és Jugoszlávia. Ez Is bizonyítja, hogy helyes volt nálunk az elsők között bevezetni ezt a termelést. Az alumínium fő nyersanyaga a bauxit, amit mi is külföldről szállítunk Ehhez tudni kell, hogy az alu- mí ilium kohó igen nagy energiaigényű, ezért oda telepítik, ahol van elegendő energia, és inkább a bauxttot szállítják hozzá. Világviszonylatban például érdekes, hogy a bauxitkészletek túlnyomó része a földgömb déli felén található, az alumíniumter- melés döntő hányadát viszont az észa- k, félgömb iparilag fejlett országai ad iák. A bauxit jelentős részét hatalmas távolságokra, sokszor több tízezernyi kilométerre szállítják. Ilyen viszonylatban a hozzánk szállított bauxit út|át mind Magyarországról, mind Jugoszláviából közvetlen közelinek tekinthet jük. Visszatérve a kilencedik pártkongresszus határozatára, az előirányzott alumíniumkohó számára telepítési helyet kellett választani. Kinevezett kormánybizottság vette sorba a lehetőségeket Csehországban és Szlovákiában, s alapos megfontolás, összehasonlítás után a választás a Garam menti falura, az akkori Svätý Kríž nad Hronom- ra esett. Az új üzemnek jelentős szerepet kellett betöltenie Szlovákia iparosításában, éspedig az Iparilag elrna- 'radott Közép-Garam vidék fellendítésével. A további okok elsősorban a közeli felső-nyitrai szénmedence energia- kihísználásában rejlenek, valamint ab- ban, hogy a Garam vízkészlete a nagymértékű vízszükségletet fedezi, s a bauxit szállítási útja viszonylag rövid a Garam mentén. A feladat nagyságát és komolyságát egyértelműen kifejezi, hogy nem egész három év alatt kellett a gyárat megtervezni, felépíteni és a termelést megkezdeni, akkor, amikor a szocialista Szocialista hazánk a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját ünnepli. Kegyelettel emlékezünk azokra a hős napokra, amikor a nép fegyvert fogott a fasiszta elnyomás ellen, s harcba indult egy új, szabad, demokratikus Csehszlovákiáért. Ez a harc győzelemmel végződött; a szovjet hadsereg csapásai alatt a megszálló német hadsereg teljes vereséget szenvedett, s a felszabadult Csehszlovákia történelmének új szakaszába léphetett. Az elmúlt harminc év minden szempontból gyökeresen megváltoztatta hazánk életét. A társadalmi élet teljes demokratizálása, a széles néplömegek életszínvonalának nagyfokú emelése, a gazdasági élet fellendülése, a falvak és városok arculatának csodálatos megszépülése, az emberek gondolkozásának megváltozása a történelmi rövid 30 év alatt olyan eredmények, amelyek méltóak a Szlovák Nemzeti Felkelés eszméihez és hagyományaihoz. nagyiparban és építkezésben sein szervezési, sem gazdasági tapasztalatok nem voltak. De volt lelkesedés és akarat a párt által kitűzött feladatot feltétlen teljesíteni, és az elért eredmény még ma is méltón kelne versenyre hasonló építkezésekkel. Hogyan sikerült ezt elérni? Az új alumíniumkohó tervezésével a Prágai kohótervező Intézetet (Huty projekt) bízták meg. Bár ez az Intézet gép- és kohóiparban tapasztalt szakemberekkel rendelkezett, azonban nem Ismerte az alumíniumgyártást, és magába nem lelt volna képes az új gyanít megteremteni. De segítségünkre siettek a baráti országok, a Szovjetunió és Magyarország, s tapasztalt altimíni- umszakembereik segítségével a tervek hamarosan elkészültek. Az őszinte barátság és az önzetlen segíteuiakarás leküzdött minden akadályt. Lényegében szovjet és magyar műszaki rajzok alapján elkészült az új gyár tervezete, s 1952-ben az építkezést is meg lehetett kezdeni. Az új gyár szervezéséhez jó előre biztosítani kellett a szakembereket, a munkásokat, azok kiképzését, előkészítését. Olvan feladat volt ez, amire előtte kevés példa akadt nálunk, s nem csoda, hogy sokan kételkedtek, vajon lehetségese egy elmaradt falu mellett korszerű ipartelepet létesíteni. Lehetett. A párt hívó szavára százával jelentkeztek kommunisták, és az ő példájuk- * ra tömegesen pártonkívüliek, főleg fiatalok, akik lelkesen jöttek a szocializmus e nagyszabású építkezésére. Az új alumíniumkohó egymás mellé toborozta Csehszlovákia nemzeteit: a szlovákok között sok cseh szakember dolgozott, kiadősan segítettek az építkezésen és a szerelésen, többen közülük ott maradtak, s máig is az új gyárban dolgoznak. A közös cél egymás mellé állította és összefűzte őket, őszinte barátság és megértés alakult ki közöttük. A žiari alumíniumkohó e tekintetben is a Szlovák Nemzeti Felkelés in- ternaclonalista eszmélnek. Csehszlovákia népei baráti együttélésének kifejezője lelt. Az alumíniumkohó más vonatkozásban is szimbóluma a szocialista internacionalizmusnak. A már említett tervezési-műszaki segítségen kívül ez a nemzetközi gazdasági együttműködésben is megnyilvánult. A csehszlovák alumínium magyar bauxitból, lengyel katódblokkok segTtségével készült. Az új gyár szakemberei szovjet és magyar alumíniumkohókban voltak műszaki előkészítésen, a gyár építésénél és beindításánál viszont szovjet és magyar mérnökök, szakemberek szorgoskodtak. Teljes volt a megértés, ami nemcsak a munka sikerét eredményezte, hanem mély és őszinte baráti kapcsolatokat is alakított ki a résztvevők között. Az 1952—53-as években gyors ütemben folyt 'az építkezés. Nagy problémákkal és nehéz akadályokkal kellett megbirkózni. Nehéz harc volt ez, küzdelem békében, fegyver nélkül, de hasonló elszántsággal és azonos céllal, a nép boldog jövőjének kiharcolásáért, mint azt a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői tették. A munkát siker koronázta. 1953. augusztus 29-én, az SZNF 9. évfordulója napján a žiari alumíniumkohóban le- öntötték az első csehszlovák alumíniumtömböket, s ezzel a gyár első részlegét a párt- és a kormánykiildöttek, valamint a segítő országok küldöttei jelenlétében, ünnepélyesen üzembe helyezték. Ezen a napon, és ebből az alkalomból a gyár elnyerte a Szlovák Nemzeti Felkelés Üzeme elnevezést. A csehszlovák alumíniumgyártás említett emlékezetes napján az eleklro.lí- zis első kemencecsoportját indították be. Utána rövidesen és fokozatosan üzembe helyezték a további kemencecsoportokat, s már 1954 első felében üzemben volt az egész első részleg. Az alumíniumtermelés a vörös agyagra hasonló bauxittól az ezüstösen csillogó fémig két fő szakaszra oszlik. Az első szakaszban vegyi-technológiai úton nyerik a bauxitból a lisztszerű fehér port, a timföldet. A második szakaszban az olvasztott kriolitban feloldott timföldből elektrolízissel nyerik a tiszta fémet, amelyet azután különböző formákba öntve szállítanak további feldolgozásra. A gyár beindításakor még behozott timföldet és anódmasszát kellett használni. Röviddel a beindítás után hozzákezdtek az elektrolízis második részlegének építéséhez. Ebben az időbon helyezték üzembe az anódgyártást, amely nemcsak teljes önellátást biztosított, hanem az anódmassza igen előnyös kivitelét is lehetővé lette hazai nyersanyagokból. Az építkezés további szakaszában készült el a timföldgyár és a hőerőmű, valamint a további részlegek, s 195«- ban már az egész alumíniumkohó teljes mértékben üzemelt. Ekkor már az új gyár a dolgozók ezreinek nyújtott alkalmazást és jó kereseti lehetőséget. A gondok és a feladatok azonban az építkezés befejezésével nem szűntek meg, csupán új irányba terelődtek. A termelés tökéletes elsajátítása sok figyelmet kívánt minden dolgozótól, do az új üzemhez kialakult vonzalom meghozta az eredményt, s a betanult munkások közül sokan rövid időn belül a kohászat kiváló mesterei lettek. A termelés folyamán jelentkező problémákat, például az exhalátumok ártalmas hatásának leküzdését fiatal mérnökök gárdája igyekezett megoldani. Az eredmény csakhamar megmutatkozott: a tervezett kapacitást a kohó hamarosan túllépte, a gépesítés és a technológiai fejlesztés nemzetközi elismerést nyert. Lényeges eredményeket sikerült elérni a levegő szennyezettségének korlátozásában is, bár ez az alumíniumtermeléssel összefüggő világ- probléma még további hosszú, szorgal* más munkát követel. Az alumíniumkohó nemcsak a gyáron belül, hanem azon kívül is kiváltotta a Közép-Garam vidékének nagyarányú fejlődését. Az épülő lakótelepből hamarosan korszerű város fejlődött, öntudatos, szocialista város. Sokan jöttek ide a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői közül, akik megértették, hogy a háború győzelmes befejezése után ezen a helyen szolgálhatják a legjobban népük érdekét. Az újonnan települt lakosság többsége fiatalokból állt, akik itt nemcsak munkát, hanem boldog jövőjüket is keresték és alapozták. Nem csoda tehát, hogy az új város csakhamar gyermekek hadával telt meg. A város művelődését teljes mértékben áthatolták a szocializmus eszméi. Az eredmények abban az irányiján Is meggyőzőek voltak, hogy az új Žiar nad Hronom nevet csakhamar országszerte ismerték és elismeréssel emlegették. Ezzel magyarázható, hogy a közigazgatási átszervezésnél az új szocialista várost, Žiar nad Hronomot telték a járás székhelyévé. A járási szervek beköltözése új lendületet adott a város fejlődésének. Sok mindent elértek Ziaron az alumíniumtermelés 21 éve alatt, mégis azt kell mondani, hogy mindez csupán a kezdet. Az alumíniumfogyasztás rohamos növekedése törvényszerűen követeli a gyár további nagyvonalú fejlesztését. A távlati terveket már kidolgozták, s ezek a termelés lényeges bővítését irányozzák elő. De nemcsak a mennyiség, hanem elsősorban a minőség fejlesztése a fő cél. Fontos feladatok vannak az egészségvédelem és a környezetvédelem javítása terén. Az elektrolízis tervezett átépítése a világon elért legmagasabb színvonalra emeli ezt a termelési szakaszt, s lényegesen csökkenti a levegő szennyeződését. Büszkén és boldogan ünnepük Žiar nad Hronom városában a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulóját, amely részükre kettős ünnep, mert a csehszlovák alumíniumgyártás 21. évfordulóját is jelenti. E város vidékén kemény harcok folytak a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt. Ha a harcok résztvevői a környező hegyekből lepillantanának arra, ami a völgyben felépült és kifejlődött, bizonyára megnyugodva mondanák, hogy harcuk nem volt hiábavaló, céljukat elérték, s eszméjüket méltó örökösöd vették át. Ing. ALEXANDER URBANCOK dJ
