Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)

1974-08-16 / 193. szám, péntek

A SAJTÓ TÖRTÉNETE

Négy könyv a tömegtájékoztatás eszközéről

1974.

VIII. 16.

Egyrészt a közeledő sajtónap, másrészt a sajtóval foglalkozó egyre gazdagodó irodalom teszi indokolttá, lmgy most mi is a sajtó történetével kapcsolatos — magyarul mostanában megjelent — kiadványokkal foglal kozzunk.

Mit keli tudni a világ sajtójáról?

A Mit kell tudni a világ sajtójáról? című kötet szerzői -— Gallyas Ferenc és Fülöp Géza arra vállalkoztak, hogy áttekintsék a sajtó kialakulását, szerepét, és felsorolják a világon ma megjelenő fontosabb újságokat, valamint ezek adatait. Feladatukat — ha szövegük néhol túlságosan címszavas is — szerintünk jól megoldották. Az Ismeretterjesztő jellegű írásból megtudjuk mindazt, ami a tömegtájékoztatás egyik legelterjedtebb eszközével kapcsolatban az átlagolvasót is érdekelheti.

A zsebkönyvszerű kötél a Sajtó egyetemes fejlődése című részben egyebek között a Sajtó és történelem, A „sajtó“ fogalma és tartalma, A sajtótermékek válfajai, Az időszaki sajtó előzményei, Az első hírlapok, A sajtó elterjedése, A modern újság technikai fejlődése, A inonopolkapitalizmus és a sajtó, valamint a Munkásmozgalmi és szocialista sajtó címmel tárgyalja a sajtó történetének egy-egy fontosabb állomását. Kiemeli, hogy a sajtó nemcsak a történelem nagy szereplőinek a fóruma, hanem beszámol a mindennapok fonlos és kevésbé fontos, sőt apró-cseprő történéseiről is. Állandóan figyelemmel kíséri az élet politikai, gazdasági és kulturális eseményeit. Korát és a közvéleményt nemcsak alakítja, hanem tükrözi is. Tulajdonképpen történelmi képződmény. Társadalmi szükséglet hozta és hozza létre. Előzménye visszanyúlik egészen a társadalmi fejlődés kezdeti szakaszáig, a mai értelemben vett sajtó azonban csak a 17—18. században alakult ki, és terjedt el.

Az első két hetilapot Aviso és Reletio címmel 1609-ben Németországban, az első napilapot Daily Courant címmel 1702- ben Angliában adták ki. {Európa más országában a rendszeresen megjelenő sajtó később terjedt el. Az első magyar nyelvű hírlap például a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó — 1780-ban indult).

Csupán a felgyorsult fejlődés érzékeltetése szempontjából említjük meg, hogy a 18. század elején a Friédrich Kunig által feltalált „gyorssajtó“ eleinte (1814-ben) óránként 3.200 példányt, majd később (1827 ben) 7000 példányt nyomott. A „gyorssajtó“ továbbfejlesztéseként létrehozott rotációs gép óránkénti teljesítménye a szá zad derekára elérte a 10—12 ezer példányt. A mostanában használt legmodernebb rotációs gépek viszont óránként már 100 000 példányszámot is képesek kinyomni.

A sajtótörténeti szempontból rendkívül hasznos adatokat közlő kötet a Néhány nagy hír- szolqálali irodáról és világsajtóról című második része a világ öt nagy nemzetközi hírügynökségét (AFP. AP, Reuter, TASZSZ, UPÍ), valamint a világ 14 legnagyobb lapját mutatja be. A TASZSZ-ra a Szovjetunió hivatalos hírszolgálati irodáiéra vonatkozó adatai közül érdemes megemlíteni, hogy a TASZSZ 37 hírirodával tart szerződéses alapon anyagcserét, s hírközlő berendezései a legmodernebbek. Mintegy 40 adóállomása 60 országba továbbít orosz, angol, francia, spanyol, német, arab, olasz, görög, japán és más nyelven híreket, jelentéseket. A világlapok között a japán Asahi Simbun jelenik meg a legmagasabb (naponta 10 000 000) péidányszámban. A Pravdána'k, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága lapjának a napi példányszáma 9 000 000. Sok száz belső munkatársán kívül 40 országbán van állandó kiküldött tudósítója. A Pravda naponta mintegy 1000 levelet kap. Rovatai közül a 60 tagú levelezési rovata a legnépesebb. Mível a központi, moszkvai nyomás nem biztosíthatja, hogy u lap időben eljusson az ország legtávolabbi területeire is, a Pravdát Moszkván kívül — a repülőgéppel eljuttatott matricákkal — még 37 városban nyomják.

Fokozott érdeklődéssel olvastuk a kötetnek a harmadik- és negyedik részét. Kiváncsiak voltunk, hogy mit tud. Illetve mit ír a Mit kell tudni a világ sajtójáról? című tanulmány rólunk. a mi sajtónkról.

Az. Adatok az egyes országok sajtóidról és A magyar sajtó című fejezetekből többek kö zött megtudtuk, liogy az első rendszeresen kiadott cseh nyel vü hetilap, a Pražské Poštovní Noviny 1719-ben indult. Pozsonyban 1764-tői jelent meg németül, majd 1784-től cseh fordításban is, a Presburger Zeitung. E viszonylag igen sokáig (több, mint másfél száz évig) élt lap 1929 bem szűnt meg. A sajtó történetének fontos állomása Kassa Is. Itt indult 1788-ban a- Magyar Múzeum, az első magyar nyelvű irodalmi folyóirat. Csehszlová kiában jelenleg mintegy 1600 sajtótermék jelenik meg. A lapok együttes egyszeri példány- száma eléri a 16—17 milliót.

A Csehszlovákia mai sajtójával foglalkozó rész a magyar nyelvű központi lapok közül az Üj Szó, u Hét, az Irodalmi Szemle, a Tábortűz, a Ternté- szet és Társadalom, az Üj Ifjúság, valamint a Világ című lapokra vonatkozólag közöl néhány adatot. (Az utolsónak említett lap, 1970 ben, tehát két évvel a kötet megjelenése előtt megszűnt). Járási újságjaink közül a Garamvölgye, a Gömöri Hírlap és a Heti Hírlapunk című újságnak közli a kiadási helyét és az indulási év számát. Bár a kötet más országok sajtójának i smer tét ések or sem törekszik teljességre, kissé hiányérzetet okozott, hogy a csehszlovákiai magyar nyelvű lapok bemutatásakor a Pártélet, a Szovjet burát, a Szabad Földműves, a Szocialista Nevelés, a Nő, a Népművelés, a Barátnő, a Szakszervezeti Közlöny, a Kis Építő és a Nemeli Bizottságok című központi jellegű kiadványok elkerülték a szerkesztők figyelmét.

Századvégi üzenet

Dersi Tamás, a mai magyar sajtótudomány egyik legismertebb képviselője a Századvégi üzenet című könyvéljen a . századforduló magyar sajtójának történetét dolgozta fel. A jó újságíróra jellemző könnyed stílusban, és a jó filológusra jellemző aprólékossúggul mutalja be, elemzi, vizsgálja és értékeli az említett időszak fontosabb élclapjait, napilapjait, irodalmi folyóiratait. Könyve végén a Sajtó és történelem, valamint a Mi az újság? című terjedelmesebb tanulmányban a sajtótörténeti és müfajelméletl kutatás marxista módszerét és eredményét körvonalazza.

Kifejti, hogy a régi Magyar- ország a hírlapirodalom kutatását nagyon mostohán kezelte. A gyakran gyanúsított és megvetett, „liberális“-nak, sőt „demokratádnak tartott sajtót a konzervatív tudomány képviselői nem tették lényegesebb vizsgálódás tárgyává. Ennek tulajdonítható, hogy sem a két világháború között, sem előbb nem íródtak jelentősebb sajtó- történelmi művek. A sajtó gyors ütemű kapitalízálódása- kor, a század pl éjén, és később is, az újságírás társadalmi jelentőségéről, etikai problémáiról, közvéleményt fonháló lehetőségeiről, a sajtó és az irodalom kapcsolatáról, és a többi — a sajtótudományra vonatkozó — témáról szintézisek, nagyobb jellegű összefoglaló művek helyett csupán cikkek, beszámolók, anekdota szerű leírások születtek. A sajtótörténeti kutatás — összefüggésben a történeti' és az irodalomtörténeti kutatómunka reneszánsszával

— a felszabadulás után, az ötvenes évek derekán bontakozott ki, és lendült fel. A magyar újságírás és sajtó történetét marxista igénnyel elsőnek Dezsényi Béla és Nemes György: A magyar sajtó kétszázötven éve című, 1954-ben megjelent kézikönyve tekintette át és rendszerezte.

A Századvégi üzenet című kötetnek az újságokról, az írókról és az eszmeáramlatokról készült sikerült portréi, jegyzetel, tanulmányai jól érzékeltetik, hogy a sajtó és az iroda lom nem választható szót. Az irodalom a sajtóban gyökere zik, a sajtó viszont az irodalom részterülete. A kettő szorosan összefügg, kölcsönhatásban áll egymással.

Képeskönyv a sajtóról

Az újságírással, a sajtó törté netével és általában a tömegtá jékoztatással foglalkozó — mostanában megszaporodott — művek között jelentős helyet képvisel A magyar sajtó képeskönyve című kötet. Dersi Tamás és Szántó Tibor munkája a magyar sajtó tudomány, illet ve könyvkiadás történetében egyedülálló, és úttörői vállalkozás. Elsősorban azért, mert a sajtó történetét bemutató képeskönyv magyarul eddig nem jelent meg. A mostani kiad ványban közel 500 ábra, újságcímoldal, metszet, rajz és kari1- katúra ad képet a magyar sajtó immár közel 300 éves történe téről.

A kötet anyaga nem teljes, ám így is gazdag ismeretet nyújt. Szerintünk azonban nemcsak nz érdekesség, hanem a sajtótörténet szempontjából is a Mercurius Hungaricus-nnk inkább az első és nem a későbbi száma kívánkozott közlésre. (A Mercurius Hungaricus a Rá- fcdczi-szabadságba re idején, 1705 és 1710 között jelent meg latinul és a Magyarországon kiadott első hírlap).

A magyar sajtó képeskönyve a felszabadulás előtti Csehszlovákiában megjelent magyar nyelvű lapok közül a Kassai Munkás, Az Üt, és a Magyar Nap című lapnak közli a címoldalát, és méltatja néhány sorban a munkásságát. A képeskönyvben a Magyarországon kívül jelenleg megjelenő magyar nyelvű lapok nem szerepelnek.

Sajtótörténeti bibliográfia

Az ismertetett müveket mintegy kiegészíti, és kitűnő forrásként szolgál számos tudományág kutatójának A magyar sajtó történet irodalmának válogatóit bibliográfiája 1705—1945 című kötet. A fózsef Farkas szerkesztette és az általa, valamint a Kókay György, Sinka Erzsébet és H. Törő Györgyi összeállította bibliográfia összefoglalja a sajtótörténettel és a sajtótudo- mánnyal kapcsolatos publikációk adatait. Az Összefoglaló művek, segédkönyvek, A magyar sajtó története, A sajtó elvi és módszertani kérdései, valamint A sajtó feltételei és keretei című részre és ezeken belül számos tematikus fejezetre oszló mű mintegy 850 napilap és folyóirat, és mintegy 350 újságíró és szerkesztő írásairól nyújt tájékoztatást, egyben közli a rokontudományoknak a sajtóra vonatkozó adatait. A külföldi magyar sajtó kérdései és a Csehszlovákiában című fejezet, azokat a forrásműveket nevezi meg, amelyek a Csehszlovákiában megjelent magyar nyelvű sajtóval foglalkoznak. A bibliográfia kissé „előfutára“ A magyar sajtó története című, négykötetesre tervezett kiadványnak. A marxista igényű és összefoglaló jellegű új sajtótörténet első kötete a hírek szerint jövőre jelenik meg.

(Az elsőként és a harmadikként ismertetett kötetet a Kossuth Könyvkiadó, a másodikként ismertetett kötelet a Szép Irodalmi Könyvkiadó, a negyedikként ismeretetett kötetet a Magyar Üjságírók Országos Szövetsége adta ki.)

BALÁZS BÉLA

A szövet kezet kertészetében dolgozó lányok átadják az aratasi koszorút a szövetkezet elnökének.

(Tőthpál Gyula felvétele)

EREDMÉNYES FÉLÉV

ARATÁSI.ÜNNEPÉLY SELICÉN

A mezőgazdasági üzemekben az aratás csaknem egybeesik a gazdasági felév értékelésével, így a hagyományosan megtartott aratási ünnepélyek évzáró közgyűlésekhez hasonlítanak. A szövetkezetekben elsősorban az aratási eredményekről számolnak be, majd a félév gazdasági eredményeit ismertetik a tagsággal. Az elért hozamok és a további tervmutatók teljesítése mindenkit érdekel, hiszen a jó eredmények biztatnak, a lemaradások pedig megmutatják a tagságnak, hogy az év végéig melyik szakaszon van a legtöbb tennivaló.

Augusztus 30-én a Selicei (Sókszelőcei) Efsz-ben is megtartották az aratási ünnepélyt. A délutáni órákban a szövetkezeti tagok ünneplőbe öltözve igyekeztek a kultúrház felé, ahol a komoly munka után megérdemelt jutalom és szórakozás várt az aratókra.

Az egybegyűlt szövetkezeti tagság az elnöki köszöntő és az aratási koszorú ünnepélyes átadása után figyelemmel hallgatta végig a tartalmas elnöki beszámolót. Tamaskovics Károly, aki már több mint 15 éve áll a jól gazdálkodó selicei szövetkezet élén, beszámolójában többek között kihangsúlyozta, liogy bár az aratásban a szövetkezeti tagságnak csupán 25 —30 dolgozója vett közvetlenül részt, ami a magas fokú gépesítésnek köszönhető, az elért eredményekhez azonban mindenkinek köze van.

— Az idei aratásban elért eredményeinkért nem kell szégyenkeznünk — mondotta az elnök. — A 650 hektáron termett búza hektáronkénti hozama 58,34 mázsa, ami csaknem 10 mázsával több, mint tavaly. Az 58,15 mázsa hektáronkénti árpatermésünk, amit 276 hektáron termesztettünk, 13 mázsával nagyobb a tavaly elért hozamnál. A magas számok nemcsak az eredményes és becsületes munkát tükrözik, hanem egyben köteleznek is. Ha most Ilyen jő termést tudtunk biztosítani, ükkor jövőre még többet kell termesztenünk. Az agrotechnikai feltételeket biztosítani tudjuk. A kísérletképpen termesztett Száva jugoszláv búza például hektárodként 84,55 mázsát fizetett, s ez azt jelenti, hogy az idén elért eredményeket kedvező időjárás esetén tovább fokozhatjuk. Az időjárás mostohán bánt velünk az Idei aratásban, de az összes gabona komolyabb szemveszteség nélkül magtárainkba, került. Az állami eladási tervünket időben és maradéktalanul teljesítettük, sőt tűi is szárnyaltuk. Sokat bosszankodtunk a gabo na magas nedvességtartalma miatt, de hasonlóan, mint * legtöbb mezőgazdasági üzemben, mi is igénybe vettük » nagy teljesítményű lucernásáé rítónkat. Az itt dolgozók éjjel nappal szárították a gabonát, s így megfelelően száraz gabonái tárolhatunk raktárainkban.

Az elnök beszámolóija befejező részében megköszönte ar aratásban résztvevők munkáját, majd Papp Béla, a szövetkezed üzemgazdásza használta ki ax alkalmat, hogy a jelenlevőkkel) ismertesse a félévi gazdasági eredményeket.

— Nem ünneprontásnak szánom — mondotta Löbbek között de me'g kel1 mondani, hogy néhány termelési ágazatban nem teljesítettük a félévi tervet. Főképp a szarvasmarha-, a sertés- és baromfihústermelésben mutatkozik lemaradás, viszont a tej- és tojástermelésbeu kitűzött feladatainkat túl is szárnyaltak. Az év végéig még van lehetőség a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére.

Az üzemgazdász beszámolója után Varga Sándor, a Galőntaü Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatóhelyettese, a gálán- tai járási pártbizottság, valamid a járási mezőgazdasági igazgatóság és a Szövetkezeti Föld művesek Szövetsége galántai járási bizottsága nevében köszöntötte a selicei szövetkezei tagságát, majd a szövetkezei elnökének átnyújtotta az SZSZK Mezőgazdasági Minisztériumá nak emlékplakettjét és em’ékér- mét. Az SZLKP járási bizottsá ga, a Nemzeti Front járási h< zottsága, valamint a Galántái Járási Mezőgazdasági Igazgatóság elismerő oklevelét és 500 korona pénzjutalmat 59 szövetkezeti dolgozónak adták át. Ax. elismerésből és a jutalomosztf ból Vreblová Mária sem maradt ki, aki már 15 éve dolgozik a szövetkezet konyháján, és aratás idején gyakran 100 ember számára főzi az ízletes és kiadós ételeket. Mari néni nyugdíjas kora ellenére, ha nóh* bosszankodva is, de vidáman végzi ezt a munkát.

Az ünnepi gyűlés és a jutalom átvétele közben kialakult jó hangulatot fokozta a MATESZ esztrádcsoportjúnpk fellépése, s a reggelig tartó táncmulatságon mindenki ked vére szórakozhatott.

A tagság megérdemelte a jutalmat és a szórakozás, mert Selicén újru egy eredményes nek mondható félévet záutak.

PAK07.ni CERTRÜJ