Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-15 / 192. szám, csütörtök
Belpolitikai kommerítár Befejezés elolt Az idei aratással kapcsolatban országszerte eleg gyakran panaszkodtunk az időjárásra. Ez alól a Košice-vidéki járás mezőgazdászai sem képeztek kivételt. Stromp András, a járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság dolgozója is így kezdte tájékoztatóját: — A száraz január, február, március után az esős április, május ás június rossz hatással volt a mezőgazdasági növényekre. A rossz időjárásból kifolyólag az idén 3773 hektárnyi repcénk is később — jóformán a gabonafélékkel egyidőben — érett be. A repce aratását július 11-én kezdtük el, s július 27-én fejeztük be. — Mikor kezdték el a gabo nafélék aratását és hogyan haladnak a munkálatokkal? — Az idén 26 046 hektár gabona várt aratásra. Ebből 15 607 hektár volt a búza, 9662 hektár az árpa, a többi pedig rozs és zab. Járásunkban főleg szovjet búzafajtákat termesztünk. Ez évben 6250 hektár .Mironovszka- ja, 4265 hektár Kaukaz, 3200 hektár Auróra és néhány hektár Jubilejnaja érett kasza alá. Árpából főleg az Ametiszt, Élig na, Dvoran, Denar fajtákat terjesztjük. Az aratást július 18- űn kezdtük 273 saját kombájnunkkal, melyből 66 E—512-es, 8 Niva, 3 Kolosz, a többi pedig SZK—4-es. Az elmúlt hetekben a kerület északibb fekvésű járásaiból 97, a nyugatszlovákiai kerületből pedig 37 kisegítő kombájn érkezett járásunkba. Eddig a vetésterület 71,5 százalékán végeztük el az aratást. 11 034 hektár búzát és 8082 hektár árpát arattunk le. Gabonaneműekből az átlagos hektárhozam 38 mázsa. A tervezett 40 mázsát nem valószínű, hogy elérjük. — Miben látja ennek okát? — Az aratás ideje alatt járásunk területét négyszer verte el a jég. Az Állami Biztosító dolgozóinak a megállapítása szerint május elejétől július 23- ig 73 millió 407 632 korona értékű jégkár keletkezett járásunkban. A Kecér-völgyben például 90 százalékos jégkárt ismertek el. Itt egy hektárról 8 mázsa gabonánál többet nem tudnak betakarítani. — Mikor fejezik be az ara tást? — Ha az idő kedvez, a hét folyamán befejezzük az aratást.’ —szák A KGST tagországokban ä tudományos készülékek és műszerek fejlesztése a tudományos kutatóalap szocialista integrációjának, valamint annak alapján történik, hogy az egyes tagállamokban melyik készülék, illetve műszer gyártását vezetik, be. Erre szolgál például a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szovjetunió Akadémiája között a tudományos kutatókapacitás nemzetközi integrációjáról nemrég megkötött szerződés. Ennek alapján az atomfizika mágneses rezgésekkel foglalkozó ága és a kroma- tográfia műszereinek fejlesztésével fognak a két ország intézetei foglalkozni. A kutatómunka eredményei alapján kifejlesztett készülékeket és műszereket a brnói Tesla nemzeti vállalat és a prágai Laboratóriumi Készülékeket Gyártó Üzem fogja gyártani. Felvételünkön: Dr. Karéi Tesarík és dr. Ivana Borkovcová, a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói Analitikai Intézetének dolgozója a kőszénkátrány piridinszármazékai kromatográfiai elemzésének értékelése közben. (Felvétel: ČSTK — Fr. Nesvadba) Ertekeltékadolgozök kezdeményezését A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom trebišovi járási bizottságának elnöksége a napokban értékelte a járás dolgozóinak a termelőmunka különböző területén az év első felétíén elért eredményeit. A CSKP KB, a kormány és a többi központi szerv felhívása a szakszervezeti bizottságok gondos szervező munkája következtében elkerült minden munkahelyre, s megértésre talált a dolgozók körében. Kezdeményezésük értékes felajánlásokban öltött formát, melyek értéke meghaladta az 59 millió koronát. Az értékelés szerint ezek 72 százalékát már hat hónap alatt teljesítették a trebišovi járás dolgozói. Széles körű verseny folyik a járásban a szocialista munkabrigád, a „Mindenki szocialista módon“, s egyéb mozgalom keretében az SZNF és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának kollektívája, üzeme cím elnyeréséért, a költségek csökkentése s az energia- és az anyagmegtakarítás terén. A „Mindenki szocialista módon“ mozgalomba a járás területén 872 kollektíva, 260 üzem és 38 vállalat kapcsolódott be. Igen jelentősek az energia- és az anyagmegtakarításra tett vállalások. Ezzel kapcsolatban például 18 gazdasági egység közel négymillió korona értékű felajánlást telt. A valóságban csaknem 22 millió korona értékű megtakarítást értek el eddig. A gazdasági feladatok é9 a felajánlások sikeres teljesítésében fontos szerepet játszik a szemléletes agitáció. A kelet-szlovákiai kerület legfontosabb üzemeiben megejtett s a dolgozók kezdeményezésének eredményeit elemző ellenőrzések több olyan szervezési fegyátékosságra figyelmeztetnek, amelyekből a trebišovi járás üzemei, vállalatai is okultak. Ezek ismeretében törekednek az eddiginél még jobb eredmények elérésére. fik) KULTURÁLTABB UTAZÁST Szlovákiában tömegközlekedési eszközökkel, tehát vonattal, autóbusszal és városi közúti jármüvekkel mintegy kétmillió ember jár munkába és iskolába. Ez a tény növeli a tömegközlekedés jelentőségét. A pontos és kifogástalan közlekedéstől nemcsak az utasok megelégedettsége, hanem a munkahelyeken elért gazdasági eredmények is függnek, mert egyáltalán nem mindegy, hogy miképpen, milyen idegállapotban jutnak el az emberek a munkahelyükre. A legtöbb probléma ezzel összefüggésben a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat járataival kapcsolatban merül fel. Szlovákiában ma hozzávetőlegesen 1800 autóbuszvonalat tartunk nyilván, és csak alig harmincegynéhány olyan község van, amely nincs bekapcsolva az autóbuszhálózatba. Ezek közül tizenhárom csak egy km-nyi távolságra fekszik az autóbuszmegállóhelytől, tíznek pedig vasútállomása van. íme tehát elmondható, hogy Szlovákiának jól kiépített aiitóbuszhálózata van. Ezzel szemben nem elég sűrűk a járatok, főleg nagy forgalmú útvonalakon, ami pedig színién a minőség egyik mutatója. A problémákat azonban könnyebb megállapítani, mint megoldani. Ez erre a területre is érvényes. Egyes nagy forgalmú vonalakon újabb és újabb járatokat kellene üzembe helyezni. Ezt a CSAD kellő mértékben nem tudja biztosítani annak ellenére, hogv a vállalat Szlovákiában évente több mint 400 új autóbuszt kap. Ezeket azonban a forgalomból műszaki okok miatt kieső kocsik pótlására kell nagyrészt felhasználni. Így azután új autóbuszjáratok beállítására csak igen szerény mértékben kerül sor. A megoldás, és ezt máskor és sokszor hangoztatták, nemcsak új járatok beállításában keresendő. Az autóbuszok általában csak csúcsforgalom idején — tehát munkakezdés előtt és után — zsúfoltak. EzzbI eljutottunk ismét althoz a régen ismert problémához, hogy a csúcsforgalini időben be kell vezetni a lépcsőzetes munkakezdést az üzemekben és a szervezetekben, különösen a nagyobb városokban, mégpedig 6 és fél 8 óra között. Sok helyütt már így osztották be a munkakezdést, másutt azonban, különösen egyes járási székhelyeken gyakorlatilag még nem oldották meg ezt a problémát. A nemzeti bizottságok javaslataikkal kapcsolatban meg nem értéssel találkoznak. Azok a dolgozók is, akik a legtöbbet panaszkodnak a kényelmetlen utazásra, amikor arról van szó, hogy meg kellene változtatni a munkakezdés idejét, szembeszállnak a javaslattal, így aztán továbbra is zsúfolt autóbusszal utaznak, jóllehet megvan a megoldásnak, vagy legalábbis a helyzet enyhítésének reális lehetősége. Nagyon időszerű inosl, a közelgő ősz előtt, hogy a nemzeti bizottságok a helyi viszonyok alapján megvizsgálják, milyen mértékben történik az említett kormányhatározat teljesítése, és szigorúbban nyúljanak hozzá a kérdés megoldásához. Meg kell említeni azt a tényt is, hogy aránylag gyorsan növekszik az üzemek és p vállalatok tulajdonában levő autóbuszok száma. Jelenleg több mint 1300 ilyen autóbuszt tartanak nyilván Szlovákiában. Nyilván helyes, ha az üzemek, különösen a nagyobbak, igyekeznek saját autóbuszuk beállításával megjavítani alkalmazottaik üdülési és kulturális lehetőségeit. Ilyen célra azonban a legtöbbször csak pénteken délután, szombaton és vasárnap veszik igénybe az autóbuszokat, s még így is általában csak a nyári hónapokban. így aztán aligha lehet elmondani, hogy ezek az üzemi autóbuszok teljes mértékben ki lennének használva. Egyes vállalatokban a vezetőség azonban eze két az autóbuszokat az alkalmazottak szállítására is felhasználja. Reméljük, hogy a példát más vállalatok is kik vetik. JAROSLAV MEŠKO JOZEF HR OZ I E N Č fK : A Szlovák Menüett Felkelés és kapcsolaln a siovjet nép harcéval % A CSKP moszkvai vezetőségének kulcsszerepe A CSKP moszkvai vezetősége nagyon jelentős szerepet játszott külföldi ellenállásunkban a második világháború Idején. Azoknak az intrikáknak és akadályoknak ellenére, amelyeket élén Beneššel a londoni emigráció gördített az útjába, azoknak a nehézségeknek ellenére, amelyek a hazához fűződő kapcsolatok rendszertelenségéből eredtek, a CSKP moszkvai vezetősége hatékony harcosa lett Csehszlovákia felszabadításának, megbízható ereje külföldi ellenállásunknak. A CSKP moszkvai vezetősége rakta le az alapját a második világháború idején annak a szoros és közvetlen együttműködésnek, amely hazánk és a Szovjetunió, valamint kommunista pártja között a háború után kialakult és hazánkban a szovjet hadsereg általi felszabadítása után további fejlődésünknek, békés országépítő munkánknak nagy támasza lett. Az antifasiszta ellenállásunk és a szovjet nép közötti szoros együttműködés két Irányban fejlődött: 1. a Szovjetunió területén, mégpedig megszállt részén a partizánosztagokban, továbbá a Nagy Honvédő Háború arcvonalain; 2. az ellenállási mozgalom hazai frontján, különösen pedig a Szlovák Nemzeti Felkelésben. Ennek az együttműködésnek, valamennyi megnyilvánulásának és formájának nemzetközileg érvényes dokumentumok jelentették az alapját, éspedig: az 1941. július 18-án kötött egyezmény, valamint az 1943. december 12-én aláírt szerződés. Az 1941. július 18-án megkötött egyezőiének rendkívüli nemzetközi jelentősége volt. A hazai fejlődés, a társadalmi-politikai változások, az ellenállás növekvő mozgalma, a szovjetpárti irányzatok erősödése, az a felismerés, hogy biztonságunknak a Szovjetunió záloga — mindez jelentős békés tényező volt, kialakította a szövetségi szerződés megkötésének feltételeit. Hangsúlyozni kell, hogy a nemzeti felszabadító harc vezető erejének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának minden erőfeszítése, mégpedig mind a moszkvai vezetőségnek, mind a CSKP és az SZLKP Illegális hazai vezetőségének minden erőfeszítése a hazai helyzet fejlődése alapján egyértelműen arra irányult, hogy a fasizmus elleni harcunkban a Szovjetunióra támaszkodjunk. A szövetségi szerződés aláírása tehát egyenesen a kommunista párt koncepciójából és céljaiból, egész munkájából következett. Ha az 1941. július 18-án aláírt egyezmény annak lehetőségét teremtette meg, hogy a csehszlovák antifasiszta katonai erőket a Szovjetunió területén fejlesszük, az 1943. december 12-én aláírt szerződés már magasabb szakasz elérését jelenti annak az együttműködésnek és segítségnyújtásnak a fejlesztésében, amely a Szovjetunió és a mi nemzeti felszabadító mozgalmunk között kialakult, illetve amelyet a Szovjetunió mozgalmunknak nyújtott. Nemzeteink számára ez nagy támogatást Jelentett a fasizmus elleni harcban, biztosította állami és nemzeti szabadságunkat a jövőben. A szerződés a két ország köztőtti barátság alapja lett, megteremtette annak lehetőségét, hogy közösen járjunk el minden nemzetközi kérdésben, megteremtette a háború utáni együttműködés távlati fejlesztésének feltételeit. A nemzetek antifasiszta ellenállásában a segítség döntő, objektív tényezője a szovjet hadsereg harca volt a Nagy Honvédő Háború arcvonalain. A moszkvai, a doni, a kaukázusi és a lennigrádi nagy támadások után a szovjet hadsereg 1943. január 30-án Sztálingrádnál tetőzte be győzelmének sorozatát. Ez n győzelem a második világháború egész stratégiájában nagy jelentőségű volt, s ugyanakkor döntő hatást gyakorolt az egész európai ellenállási mozgalomra. A megszállt és a csatlós országokban kialakult ellenállás így új, magasabb fokot ért el. Megalakultak a nemzet^ felszabadítás új frontjai. A szovjet hadsereg sztálingrádi győzelme hatalmas lendületet adott a csehszlovák ellenállási mozgalomnak Is. A sztálingrádi győzelem és a szovjet hadsereg további csapásai után, aszerint, hogy az arcvonalak mennyire közeledtek hazánk határaihoz, fokozódott és megérett a nemzeti tömegekben az az elszántság, hogy fegyverrel a kézben lépjenek fel a német fasizmus és hazai csatlósai ellen. A Szovjetuniónak a ml nemzeti felszabadító harcunknak nyújtott segítsége a Szlovák Nemzeti Felkelésben nyilvánult meg igen számottevően. Ez nem volt véletlen, hanem az előző fejlődés törvényszerű következménye. Az egész korábbi belpolitikai fejlődés ugyanis világosan bizonyítja azt, hogy a szlovák nép várta, és úgy fogadta a szovjet segítséget, mint a baráti kapcsolatok fejlesztésének természetes megnyilvánulását, mint a Szovjetunió Internacionalista politikájának konkrét eredményét. És nyomban hangsúlyoznunk kell, hogy a szlovák nép nem passzívan fogadta ezt a segítséget, hanem mindenekelőtt saját harcával igyekezett hozzájárulni a közös cél eléréséhez — a hitleri Németország vereségéhez. Ismeretes, hogy a Szovjetunió segítsége nem juthatott érvényre minden országban azonos intenzitással. Ezt a haladó erők ellenállási mozgalmának foka, valamint a megszállás Jellege, illetve az ország függőségének formái befolyásolták. Ebben á vonatkozásban tanúságtételt hagyott ránk Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának 1944. augusztus 15-én kelt dokumentuma is. A dokumentumban az áll, hogy az ejtőernyős partizáncsoportok, amelyeket a CSKP moszkvai vezetőségének kérésére Csehszlovákiába küldtek, azt jelentik, hogy Szlovákiában rendkívül kedvezőek a partizánmozgalom fejlesztésének feltételei, s a továbbiakban számos példát hoznak fel a forradalmi helyzet fokozódására, a nép és a hadsereg rokonszenvére, amellyel az ejtőernyősök Szlovákia területén találkoznak. A szovjet segítség az egyezményekből és a szerződésekből indult ki Hangsúlyozni kell, hogy annak a segítségnek minden formája, amelyet a Szovjetunió nekünk a fasizmus elleni harcban nyújtott, egyenesen az egyezményekből és az 1943. december 12-én aláírt szerződésből eredt, s hogy ezt a segítséget ilyen vagy olyan módon mindig kértük. A nyugati burzsoá történészeknek - az az állítása, hogy a Szovjetunió önkényesen 1974. VIII. 15.
