Új Szó, 1974. augusztus (27. évfolyam, 180-205. szám)
1974-08-11 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó
1970 Gépipari termelés 100 megmunkáló gépek és elektrotechnikai ipar 100 ebbűi: forgácsoló megmunkáló gépek 100 precíziós mechanika és optika 100 elektronika 100 Növekedés: 1973 1974 16U.fi 183 179 230 198 33-1 192 282 187 245 Az első jövő — Románia Szocialista Köztársaság történelmének új fejezete — 30 évvel ezelőtt született, amikor 1944. augusztus 23-án győzelmet aratott a kommunisták vezetésével előkészített felkelés és elsöpörte a fasiszta, népelle- nes Antonescu-rendszert. Az első jövő ágyúdörgéstől haugos világban született, szépségét, bőségét csak sejtették -óhajtották^ de még a bizakodó képzelet sem szárnyalhatott a magasba, inert lépésre kényszerítette a tapasztalat, a keserű múlt agyagnehéz öröksége. Évszázados múlasztást kellett pótolni és az ország népét meg kellelt tanítani arra, hogy a szabdság nemcsak a halált is vállaló forradalmárok jelszava. hanem az ember elvitathatatlan jqga. De az első jövő születése nagyon nehéz volt, a monarchista burzsoázia a nyugati tőkétől biztatva és támogatva, megkísérelte a politik li interrupciót. 1945. február 24-én a reakciós rendőrség megtámadta a bukaresti dolgozók antifasiszta tüntetését, a kizsákmányoló osztály képviselői még miniszteri bársonyszékekből akadályozták a kibontakozást, a Hohenzollern-ivíulék nemcsak a Nemzeti Demokratikus Blokkban részt vevő nagyburzsoá erőkkel, hanem a külföldi imperialistákkal is együttműködve szőtte a népáruló politika hálóját és igyekezett meggátolni az olyan történelmileg szükségszerű változásokat, mint például az államapparátus demokratizálása és a földreform. Azonban a nép harcolt és ennek köszönhető, hogy 1945. március 6-án Petru Groza kormánya vette át a hatalmat és sikerült megoldania a népi demokratikus forradalom antifeudális és antiimperia- lista feladatait. Több mint egymillió hektár földbirtokot sajátítottak ki és osztottak fel a nincstelen parasztok között, államosították a Nemzeti Bankot, állami ellenőrzés alá helyezték a "hitelrendszert, a termelést és az elosztást. De a jövő születése csak 1947. december 30-án fejeződött be, amikor feloszlatták a monarchiát és a proletariátus átvette a hatalmat. Az 1949. és 1950. évi egyéves tervek után érték el a gazdaság háború előtti színvonalát és ekkor lehetett csak megkezdeni a szocializmus tervszerű felépítését. A három évtizedes fejlődést két adattal szeretném láttatni: 1937-ben a munkaképes korú lakosság 77% -a dolgozott a mezőgazdaság- ban és 8%-a az iparban, a Románia Szociálist« Köztársaság ipara ma 13 nap alatt állítja elő az 1938-as év egész ipari termelésének mennyiségét. De nem elég a mennyiségi előrelendülést hangsúlyozni, hanem rá kell mutatni a szerkezeti változásokra is. A szocialista építés éveiben elsősorban a haladást hordozó iparágak fejlődtek rohamosan. A világpiacon ma már ismertek és keresettek a román traktorok, teherautók, Di**sel-mozdonyok és számítógépek. Ez a tendencia határozza meg a kpvetkező évek fejlődésének jellegét is. Az RKP döntése értelmében a gépipar ,és a vegyipar, amely 1972-ben až egész ipari termelés 38,5%-át adta, 1975-ben már 44%-ra emeli az arányt. Az elmúlt harminc év alatt számtalan új gyárat, üzemet építettek, nyersanyagbányákat nyitottak meg, az ország különböző részén iparközpontokat létesítettek és olyan vidékeken és városokban, ahol egykor a szürke nyomor, a kilátástalanság a fatalizmus zsákutcájába kergette a lakosságot, ma az új Ez a lelkesedés tette lehetővé az élet szépsége, gazdagsága lelkesíti a dől- egyik lefontosabb ágazat, a gépipar gozókat. egyre gyorsuló ütemű fejlődését: A múlt évben Romániában 8 161 UU0 tonna acélt gyártottak (1938-ban 284 000 tonnát). Ezzel kapcsolatban kell’ rámutatni a technológia kedvező szerkezeti változásaira is. 1968-ban például az ország acéltermelésének 84,4%-át Martinféle nagyolvasztókban állították, elő és az ún. konverteracél aránya csak 15,6% volt,- 1973-ban pedig már az országos termelés 44,3%-át az utóbbi képviselte. gok martaléka ma a hagyományos és a legkorszerűbb építőművészeti stílusokat egyesítve a városi építészet büszkesége. Az izzó acél fénye sugarazza az esti égboltot Galati felett. A vaskohóban 1968-ban csapolták az első acélt és a jelenlegi ötéves tervidőszak végén ez a kohómű állítja elő az ország acéltermelésének 47%-át. A jövö jelképu Az ország mezőgazdaságá ma négyszer többet termel mint 1948-ban. A dolgozó parasztság jövedelme 1970-hez viszonyítva 40%-kai emelkedett és a bérek az ország gazdaságában a tervezett 26 százalék helyett 35 százalékkal nőnek a jelenlegi tervidőszak végéig. A tervidőszak első három évében a városokban 325 060, a falvakban 127 000 új lakás épült és ebben az évben további 177 000 új otthonba költözhetnek a dolgozók. A családok ma 80 százalékkal több árut vásárolhatnak mint 1965- ben és az utolsó évtizedben az ország lakossága — 30 milliárd leiért — 2,5 millió televíziókészüléket, 3,2 millió rádiókészüléket, 1,6 millió hűtőszekrény és 1,1 millió mosógépet vásárolt. 635 lakosra jut egy orvos (1965: 682), 1965-től közel 35 ezer fővel nőtt az egészségügyi középkáderek száma és az átlagos életkor 70 év (1940-ben 42 év volt!) Románia a tanulók országa! 4,5 millió fiatal tanul a különböző tanintézetekben és 2 millió dolgozó munka után fejleszti tudását a tanfolyamokon, esti iskolákban, dolgozók egyetemén. A szabadság jöttének harmincadik évfordulóját ünnepli a szocialista Románia dolgozó népe. Kommunista pártja megfontolt és céltudatos vezetésével építi hazáját és kegyelettel őrzi a jelenért életüket áldozó szovjet és román hősök emlékét. Lenin írja „Elpusztulni, vagy teljes gőzzel előreiramodni. így tette fel a kérdést a történelem.“ A történelem kérdésére az RSZK a kommunizmust építő tettekkel válaszol és a második jövő fényben születik1 P. GY 1950 1970 1972 100 179 219 10(1 208 279 100 107 113 100 137 148 100 93 84 100 154 178 Az ipari termelés növekedése százalékban: 195B —1960 6,0 1966—1970 7,8 1973 14,7 1974 (terv) 16,7 Ebben az évben a tervmutatók szerint az ipar adja a , nemzeti jövedelem 68% -át. A szocialista Romániában most születik a második jövő és ezt már nem kíséri vér, szenvedés, á második jövő fényben születik! Kifényesedett az élet például Craiová- ban, amit a háború előtt a „hatszáz jöl- desúr városa“ néven emlegettek. 1938- ban 13 000 lakosa volt a városnak, ma ennyi a Craióvában tanuló diákok ?ízá- má. Minden negyedik lakos az iparban dolgozik, a modern mozdonyokat gyártó Electroputere’ Művekben, a vegyipari kombinátban, amely 30 országba. szállít műtrágyát vagy az ország egyik legnagyobb konfekciógyárában. Ma három nap alatt gyártanak annyit mint a háború előtt egy egész évben. De a vá- rös lakói nemcsak az iparra büszkék, hanem arra is, hogy például 1972-ben 1 millió darab fát ültettek ki a közterekre, hogy az egyetem 10 fakultásának 7000 hallgatója van és hogy a. craiovai Nemzeti Színház, amelynek 125 éves múltja van és amely kétszer lett a lánAhány város, annyi — immár a nemzetközi piacokon is egyre jobban ismert — gyár, üzem, vállalat. Pitesti: Petrolkémiai Kombinát, Ploiesti: Dorobantul Textilmüvek, Brassó: Tractorul Traktorgyár és az Auto Dacia üzeme ... A turista megcsodálja Drobeta-Turna Severinben a Pare Hotel modern épületét, betér egy pohár aranyszínű borra a tirgovistei tájjellegű étterembe, gyönyörködik Piatra Neamt — a teljesen újjáépült város ragyogó lakónegyedeiben, vagy a bukaresti Berceni lakónegyed toronyházai között sétálva hallgatja kísérője részletes magyarázatát arról, hogy Románia természeti kincsekben rendkívül gazdag ország, de a kincsek feltárását és a kihasználását is csak a szocialista társadalmat építő nép kezdte meg és fejleszti egyre rohamosabban. A természeti kincsek egyre nagyobb méretű felhasználását, értékesítését a statisztika is bizonyítja: Fémek — vaskohászat rr-. gépipar Kőolaj — olaj- és földgázbányászat — köolajfeldolgozás Fa — erdőgazdálkodás — fafeldolgozás Bfercen! — Bukarest új lakónegyede <9 74. VIII. 11. Jj M IS 1 Ili ä nä HS lp §9 * 11 “S k BjjpNfr W $ m mm kkpé Él lg Tg Az ország déli részén, Alexandriában épült fel a harmadik csapágygyár.
