Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-10 / 161. szám, szerda

A párt rendezvényei A jelöltek ideológiai 'és politikai nevelése Brati ;lava IV. körzeti párt- bizotts ga gondoskodik arról, hogy minden tagjelölt elsajá títsa a marxizmus—leninizmus tanításának alapjait, a párt állásfoglalásait és megismer­kedjen a CSKP-nak a szocia­lizmus győzelméért folytatott harcával. a tagjelöltek és azok, akikre a jövőben számí­tanak, pártoktatáson vesznek részt. A pértoktaláson kívül, amely elsősorban a politikai ismeretek alapjainak elsajátí­tására szolgál, a körzeti párt- bizottság öthónapos tanfolya- mot is szervezett, s így 70 falusi és a mezőgazdaságban dolgozó tagjelölt havonta 2—3 alkalommal oktatáson vesz részt. A pártoktatáson a leg­felkészültebb és a legtapasztal­tabb elvtársak adnak elő. Az említett féléves tanfolyam elő­adói pl. a vezető titkár és a körzet til-tarai. Az 1073—74-es tanévben pártoktatásra össze­sen 2637 hallgatót osztottak be. Ebből 2108 párttag, 525 tagjelölt, 1068 pártonkívüli. A tagjelöltek és a fiatal pártta­gok előkészítésének és nevelé­sének keretében a körzeti bi­zottság a folyó év januárjában megszervezte a tagjelöltek és a CSKP XIV. kongresszusa óta felvett kommunisták aktíváját. Az aktíva célja a társadalmi szervezetekben (különösen a SZISZ-ben), a tömegpolitikai feladatok végrehajtása és a személyes és szemléltető agitá­ció keretében elvégzendő mun­ka. A fiatalok pártba való belé­pésének előkészítését a SZISZ- és a szakszervezeti szervek is végzik^ Ennek alapvető formá­ját a 'szocialista munkabrigá­dokba való beszervezésben és a társadalmi szervezetek funk­cióinak betöltésében találták meg. A tagjelöltek nagyobb ré­sze már a SZISZ-ben, vagy a szakszervezeti szervekben funkciót töltött, illetve tölt be, néhányan pedig a nemzeti bi­zottságok, a CSSZBSZ és a Pol­gári Honvédelmi Szövetségben tevékenykednek, másokat, akik a politikai és a társadalmi munkában helytálltak, a párt alapszervezeteinek munkabi­zottságaiba osztották be, vagy az alapszervezetek vitaanyagá­nak előkészítésében vettek, il­letve vesznek részt. Jól bevált módszer a tagjelölteknek a szocialista munkabrigádokba való beszervezése is. A Túróci Gépgyár nemzeti vállalat petr- Žalkai üzemében, ahol több mint 460 fiatal munkás dol­gozik, négy brigádot hozjak létre. Tagjaik tevékenyen részt vesznek a SZISZ munkájában és példásan teljesítik felada­taikat. Mind a négy brigád ki­tüntetést kapott, egyikük pedig a SZISZ I. kohgresszusának kitüntetését nyerte el. Hason­ló a helyzet a nitrai Magasépí­tő Vállalat bratislavai üzemé ben és a bratislavai Matador­ban is. A kiválasztottak és a jövő tagjelöltjei előkészítésének és nevelésének további formáját a havi taggyűlések, a pártcso- portgyűlések és az olyan ter­melési értekezletek képezik, amelyeken a termelés kérdé sein kívül az időszerű politi­kai kérdéseket is megvitatják. A nevelés szempontjából po­zitívan kell értékelni azokat a beszélgetéseket, amelyeket a tagjelöltekkel a körzeti párt­bizottságon, az alapszerveze­tekben és a pártcsoportokban folytatnak. E beszélgetéseknek, amelyeket körzeti szinten az elnökség egy tagja folytat a jelöltekkel, nagy a nevelő hatásuk. Megszilárdítják a je­löltekben azt az érzést, hogy helyesen határoztak. A minőségi fejlesztésből adó­dó további feladatok végrehaj­tásánál a körzetben az aján­lók munkájának is figyelmet szentelnek. Küldetésüket min­denekelőtt abban látják, hogy munkájukkal a tagjelöltek ki­választásában és nevelésében a pár 1 szervezetnek nagy segít­séget nyújtanak. A bratislavai gépkocsiüzemek alapszerveze­tében pl. bizottság értékeli minden egyes ajánló és tagje­lölt munkáját. Ezt az illető személyi lapjába írják be a rá­bízott feladatokkal együtt. Eb­ben az irányban haladnak a Vajnoryi Efsz-hez tartozó és más alapszervezetek is. Az ajánlókkal kapcsolatos ilyen egységes munkarendszer azon­ban még több szervezetben hiányzik. Az SZLKP bratislavai IV. körzeti szervezetében a CSKP XIV. kongresszusa után a tag­ság társadalmi- és korössze­tétele jelentősen megjavult. Megnövekedett a tagjelöltek száma is, akiknek zöme a munkásság soraiból került ki. A női tagjelöltek részaránya is magasabb a körzetben, mint a női párttagok arányszáma. KERTÉSZ PÁL, az SZLKP KB dolgozója NEMCSAK AZ ISKOLÁBAN A napokban a SZISZ kelet­szlovákiai kerületi bizottságán arról érdeklődtem, vajon a tanévzárással két hónapra megszűnik-e a SZISZ-munka az iskolákban. Amint azt megtud­tam, a SZISZ vezetői a szün­idő folyamán is gondoskodnak a tagok tartalmas időtöltésé­ről. A kirándulások tervezésén kívül nagy gondot fordítanak a fiatalok nyári aktivitására. A nyári aktivitás keretében a kelet-szlovákiai kerületben 2924 főiskolás végez majd brigád- munkát. A múlt évhez viszo­nyítva ez 700 fiatallal jelent többet. A SZISZ az idén is nagy gondot fordított a kül­földi brigádok megszervezésé­re. A kerületből a közeli na­pokban 18 csoportban összesen 265 fiatal indul a baráti szo­cialista országok építőtáborai­ba. Július 8-án 105 fiatal uta­zik a Szovjetunióba. Leningrád, Uzsgorod, Lvov építésében vesznek részt. Lengyelországba 60, Magyarországra 20, Bulgá­riába és az NDK-ba 40—40 fő­iskolás utazik. A nemzetközi építőtáborokban való részvétel lényegében csereakció. Az em­lített országokból a nyár fo­lyamán 265 diák érkezik a ke­rületbe, akik az itteni 400 is­kolással főleg a gabona beta­karításában, a košicei sportte­lep, a trebišovi és a sabinovi Frucona építésében segítenek majd. Említést érdemel a középis­kolások aktivitása is. A jövő héttől kezdve ebből a kerület­ből több mint ötezer közép- iskolás kezd hrigádmunkát a különböző ipari, illetve mező­gazdasági üzemekben. A negyvennapos nyári akti­vitás keretében a SZISZ a fia­talok kulturális igényeinek ki­elégítésére két hét időt szakít. Ebben az időszakban rendezik meg az 5. nemzetközi diákta­lálkozót, amelyet a Rysy meg­mászásával kötnek egybe. —szák ÁTADTÁK A VOJANYI DESZTILLÁCIÓS ÜZEMET A múlt hét végén jelentős esemény színhelye volt a voja- nyi hőerőmű, ahol Ladislav Šeliga mérnök, az SZSZK ipar­ügyi miniszterének helyettese a kelet-szlovákiai kerület, a trebišovi járás és a hőerőmű képviselőinek jelenlétében üzembe helyezte a vojanyi má­sodik hőerőmű mellett felépí­tett desztillációs üzemet. A miniszterhelyettes ünnepi beszédében utalt az új petrol­kémiai üzem jelentőségére Ke- let-Szlovákia vegyiparának to­vábbi fejlesztése, s egész nép­gazdaságunk szempontjából. A pénteken átadott új üzem népgazdasági jelentősége első sorban abban rejlik, hogy a vo­janyi második hőerőmű üze ineltetéséhez szükséges olajat nem kell közel ötszáz kilomé tér távolságból, a bratislavai Slovnaftból ideszállítani, ann legalább hatvan nagy tartály- kocsit lekötne, terhelné a vas­úti forgalmat, és Vojanyban évente csaknem hetvenmillió korongival növelné az energia- termelés költségeit. (ik) EREDMÉNYES 25 ÉV Minisztériumi kitüntetések • Több mint 6 millió koronát érő létesítmény • A tu­domány és a technika legújabb vívmányait alkalmazzák • Az alapító tagok emlé­keznek • A pártszervezet, a hnb, az efsz és a község lakosságának összefogása Az egységes f öl Idmű vessző - vetkezetek ezekben a napokban ünneplik a szövetkezetesítés 25. évfordulóját. A Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi) járás­ban Vydrany (Hodos) község szövetkezeti dolgozói é« la­kossága az ünnepséget egy új, 6 millió 236 ezer korona ér­tékű művelődési házban tar­totta. Vagyis az új létesítmény átadása és az évforduló meg­ünneplése egy'napra esett. Ez pedig egyáltalán nem vélet­len, hiszen a nagy értékű lé­tesítmény a szövetkezet támo­gatása nélkül nem épült volna fel. Az efsz és a község fejlő dósé elválaszthatatlan egymás­tól. A művelődési ház beruhá­zásaihoz az efsz 3 millió 200 ezer koronával járult hozzá. A gépekkel végzett munka értéke 895 000 korona. Itt kell megje­gyeznünk azt is, hogy társadal­mi munkában a hodosiak 28 560 órát dolgoztak le. Éltből a fia­talok 7940 órát. A szövetkezeti tagok ledolgozott óráinak a száma 16 920. A művelődési ház építését 1972 szeptemberében cú szocialista szövetkezeti tag kialakításához“ — mondotta az elnök. Néhány adatot is megemlí­tünk a beszámolóból. Például azt, hogy míg 1955-ben az egy tehénre eső évi tejátlag 1960 liter volt, öt évvel később már 2045 litert értek eí 1970-ben 3167, tavaly pedig már több mint 3500 litert fejtek tehe­nenként. Fokozatosan emelke­dett a szövetkezet sertéster­melési terve is. 1960-ban az efsz 1312 métermázsa, 1970-ben 3172 métermázsa* tavaly pedig már 64,36 vagon sertéshúst ter­melt. A növénytermesztésben el­ért kimagasló eredmények, az új technika mesteri alkalmazá­sa, a korszerű sertésistálló üzembe helyezése, minden egyes szövetkezeti tag igyekezete hozzájárult ahhoz, hogy az efsz vagyona állandóan gyarapo­dott. A szövetkezet vagyonának értéke 1960-ban 16 millió 390 ezer, öt évvel később 19 mil­lió 713 ezer, 1970-ben 32 mil­lió 110 ezer, tavaly pedig már 55 millió 370 ezer korona volt. Az új művelődési ház kezdték el, s hat hónappal a határidő előtt fejezték be. Az ünnepségen az efsz tag jain és a falu lakosságán kí­vül jelen volt Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terének helyettese, a járási pártbizottság küldöttsége Šte fan | Ferencet vezető titkárral az élen, Bartos Andor, a já­rás termelési Igazgatóság igaz­gatója, Miklós István, a jnb el nöke és Michal Kmet, a jnb titkára, a védnökségi üzem (Turčianske strojárne) küldött­sége I. Kadlec igazgatóval az élen. Meghívták a sajtó, a rá­dió és a televízió képviselőit is. A művelődési házat Michal Kmet, a jnb titkára adta ál. Utána a pionírok és a SZISZ- tagok köszöntője következett. Egyben átadták rendeltetésé­nek a művelődési ház egyik helyiségében az állandó forra­dalmi emlékszobát. A szövetke­zet 25 éves* fejlődését Piver Dezső elnök, a helyi pártbizott­ság és a járási pártplénum tagja idézte fel ünnepi' beszé­dében. Az efsz-elnök, aki a művelődési ház építésének gondját kezdettől fogva a szí vén viselte, emlékeztetett a kezdeti nehéz időszakra, ami­kor gyakran előfordult, hogy a kifizetett előlegen kívül a munkaegységek elszámolására már nem maradt pénz, s az őszi hónapokra már az előle get sem tudták előteremteni. A zövetkezet megszilárdulásának jelei azonban már 1954-ben, majd 1955-ben megmutatkoztak „Gondoskodnunk kellett arról, hogy lépéseket tegyünk a sze mes termények és a lucerna hektárhozamának növelése ér (lekében. Bővíteni intenzív sző lészetünket és a meglevő gyü­mölcsöst. Biztosítani a gépesí­tés folyamatos bővítését s ezen keresztül megközelíteni az Ipa ri termelést. Nekünk, szövetke^ zeti vezetőknek pedig menet közben kellett megszereznünk a szükséges politikai és szakmai ismereteket s megküzdeni a napi termelési és szervezési kérdések bonyolult tömegével. A járási pártbizottság irányel­vei alapján tervszerű és céltu­datos munkával terveztük meg és biztosítottuk a káderkép­zést, a szövetkezeti tagság is kolázását... Megszerveztük a munkaiskolát, a szocialista ver senymozgalmat, ami mind hoz­zásegített bennünket az űj ar­Még egy gondolatot hadd idézzünk a beszámolóból. An­nái is inkább, mivel pontosan ást fejezi ki, amit a CSKP KB legutóbbi plenáris ülése is ki­emelt. „A jelenlegi tudományos vívmányokat csak akkor tud­juk kihasználni, ha mi magunk is művelődünk„ szakmai isme­reteket ■ és jó tapasztalatokat szerzünk. Nagy lehetőségek jövője áll még előttünk akár a további koncentrálás, a szako­sítás, a kooperálás, az integrá­ció vagy a nagyobb szövetke­zeti egységek létrehozása té­tén." Felszólalt az ünnepi össze­jövetelen) Ferencei elvtárs, a járási pártbizottság vezelő tit­kára is, s nagyra értékelte a szövetkezet eredményeit. Né­meth Jenő miniszterhelyettes pedig átadta a szövetkezetnek az SZSZK Mezőgazdasági és É lel mezősiig y i M i nisztériuma kitüntetéséi. Az efsz nyolc ala­pító tagja szintén minisztériu­mi kitüntetésben részesült. Ti­zennyolcán járási, negyven­nyolcán pedig helyi kitünte­tést kaptak. A kitüntetett alapító tagok közül néhánnyal elbeszélget­tünk. A 64 éves kommunista Gálffy Sándor így emlékezik: — Én az előkészítő bizott­ság tagja voltam. Eleinte ne­héz volt, de bíztunk a szövet­kezeti gazdálkodásban jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke vagyok, a vezetőség munkájá­ban tehát állandóan részt ve­szek. Négy fiam és egy lányom is a szövetkezetben duigoziK. Hodosi Vince már 76 éves, Hodosi Benő pedig 75. — Én határoztam el első­nek, hogy belépek a szövetke­zetbe — emlékezik Benő bácsi. — Ez akkor volt, araikor Cseh­országból visszajöttem. Négy hektár saját földem volt, hat hektárt pedig haszonbérért műveltem. Az első tíz évünk nehéz volt a közösben. Három évig én voltam az elnök he­lyettese. 1964-ben mentem nyugdíjba. Sajnos, csak 550 korona nyugdíjat kapok. Sze­rintem az alapító tagolt többet érdemelnének. A szövetkezet támogat bennünket. Most 400 korona jutalmat kaptam, kará­csonyra pedig 500 at, meg ajándékot. Huszonöt- évvel ez­előtt, sőt még tíz éve se gon­doltam volna, hogy ma ezen a helyen fogunk ünnepelni. Itt ugyanis akkor kavicsbánya volt. Erről a helyről hordták u kavicsot a falu új házainak a felépítéséhez. Most pedig ide hordják vissza a lebontott régi vályogházaktól a földet. Még mindig van mit betölteni az egykori kavicsbánya helyén. Még lebontásra váró vályoghá­zak is akadnak a faluban, nádfedeles házikó azonban már csak 3—4 van. Ma már emeletes házakat építenek. Hodosi Vince is részben sa­ját, részben haszonbéres föl­det művelt, mielőtt belépett az eísz-be. — Csoportvezető lettem — mondja, s az emlékezéskor könny szökik a szemébe. — Akkor voltam a legboldogabb, amikor négyezer koronát ke­restem. Ez akkoriban nagy sző volt, hiszen előtte Csehország­ban csak 600 korona volt a keresetem. Bizony a kezdet nem volt könnyű, ezért az alapítók ki­tartása elismerést érdemel. A hodosiak meg is becsülik az úttörők helytállását. Erről ta­núskodik a művelődési ház egyik szárnyában elhelyezett emlékszoba, melyben értékes dokumentumokat őriznek a szövetkezet megalakulásáról. Például belépési nyilatkozato­kat, egykori számadási köny­veket, kitüntetéseket, tárgya­kat. Ugyancsak az új épületben tálát otthonra a hnb, a párt- szervezet, valamennyi tömeg­szervezet, a szövetkezet irodá­ja, konyhája és ebédlője. Ott található a község ülésterme és könyvtára. A művelődési ház tehát egyaránt a szövetkezeté és az egész falu lakosságáé. Az új létesítmény előrelát­hatólag még jobban fellendíti a falu kulturális életét, mely­nek a fő szervezője Miklós Irén, a helyi magyar iskola igazgatója. Eddig 36 tagú énekkar létesült a faluban. Tagjai a helyi asszonyokból és férfiakból verbuválódtak. Mű­ködik egy öltagú citeraegyüt- tes és egy leányokból álló, hat­tagú furulyaegyüttes is a köz­ségben. Á CSEMADOK tevé­kenysége főleg az utóbbi idő­ben lendült fel. A többi tömegszervezet közül a legeredményesebb az ifjúsá­gi és a sportszervezet. Az asz­taliteniszezők „A“ csapata a kerületi bajnokság részvevője, a „B“ csapat pedig nemrég nyer­te meg a járási bajnokságot. Futballcsapatuk három is van. Ezt már Orbán Pétertől, a hnb fiatal titkárától tudjuk meg. — Személyi agitációval meg luduk nyerni a lakosságot a társadalmi munkára — mondja a titkár, majd hozzáteszi: — Főleg ha az agitátorok maguk is részt vesznek a faluszépí- tési munkákban. A tömegszer­vezetek vezetőségei külön- külön toborozzák tagjaikat az egyes munkálatokra. A pártta­gok és a képviselők mindenben az élen járnak. Eddig minden­ben segítséget kaptunk a já­rástól is. A művelődési ház fel­építésén kívül említést érde­mel az utak portalanítása, a gyalogjáró építése és az öltö­zővel is ellátott sporttelep át­adása. Óvoda és bevásárlóköz­pont is épül a faluban. Sőt, fürdőmedence építésére is gon­dolunk. Ezt már a választási programon kívül valósítanánk meg. Továbbra is számítunk a járás támogatására, a lakosság aktivitására, valamint a párt- szervezet, a hnb és a szövetke­zeti együttműködéséra Ennek fontosságát Miklós Tibor, a helyi pártszervezet el­nöke is kiemelte. Miklós elv­társtól, az ünnepi gyűlés ve­zetőjétől és az ünnepség egyik fő szervezőjétől azt is megtud­tuk, hogy az alapszervezetnek 36 rendes és 4 regisztrált tagja van. Gondoskodnak a tagság megfiatalításáról is: jelenleg 7 rendes és 4 regisztrált tagje­löltjük van. Valóban eredményes negyed- századot ünnepelhettek tehát a hodosiak, akiket kimagasló eredményeik további merész célok megvalósítására serken­tenek. FÜI.ÖP IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom