Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-07 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 VIL 7. 19 Viktor Marjanovszkij: Hét esztendőn át én voltam a legszebb férfi. Sem Oleg Sztri- zsenovot, sem Jean Marais-t, sőt még Belmondót sem lehetett hozzám hasonlítani. Magam sem tudom, miképpen lettem Ilyen szép — és valószínűleg erre a mai napig sem iöttem volna rá, ha néhány nappal ezelőtt nem találkozom össze egykori osztálytársammal és bará tómmal, Sztyepan Scseglovval. Addig nálunk minden rend-, kívül egyszerű volt. Például: jövök haza a munkából. és az én Lenocskám már az ajtóban üdvözöl: — Megjöttél, kedvesem? Megjöttél, szépségem? öh, mennyire vártam már rád! Számomra te vagy a legszebb a világ összes férfija közül. Világoszöld a szemed, orrod mint a sasé, arckifejezésed akár Szokrateszé! Es még a füled is olyan, mint Alaln Delon-nak! Néhány nappal később indulok felöltőt varratni. Az én Lenocskám meg csicsereg: — Ilyen alakhoz, mint amilyen a férjemé, minden kabát Illik. Csak nézzék meg jól! Ilyen alakot még Sophia Lorennek sem kellene szégyelleni. Pocakja egyáltalán nincs, a lába meg — akár BrumelnekI Egy idő múlva elhittem feleségem hízelgéseit, és bűnös módon hinni kezdtem, hogy szép vagyok. De még mielőtt ez a hitem olyan szilárddá vált volna, mint a mohamedánoké, ősz- szetalálkoztam osztálytársammal, Sztyepan Scseglovval. Valamikor egy padban ültünk, és már több mint tíz esztendeje nem láttuk egymást. Kerestünk hát egy csendes kis sarkot, iszogattuk a vodkát, és emlékeztünk. Amikor már a második üveget is kiürítettük, eszembe Jutott, hogy ma estére jegyünk van az operettszínházba, nekem és Lenocskának. Ránézek az órámra: szörnyűi Az előadás hétkor kezdődik, és már háromnegyed hét. Esz nélkül futottam haza. Felrohanok a harmadik emeletre, ajtót nyitok, és kis időre visszatartom a lélegzetemet. Lenocskám a szobában éppen telefonál: — Kérem, legyen a segítségemre, rendőr bajtárs! Reggel óta nyoma sincs a férjemnek. A neve? Pjotr Ivanovics Cim- baljuk. Személy leírása? Nos: hát olyan magas. Igen: magas, sovány, kicsit púpos. Egyik válla lejjebb van mint a másik. Az arca? Olyan beesett, kifejezéstelen arc. Micsoda? A haja? Valamikor barna volt, de most már csak mutatóba van néhány szál, az is ősz. Szeme? Olyan seszínü. Az orra? Vékony, hosszú, és az orra hegyén nagy fekete szemölcs van. A nagy fekete szemölcsnél elöntött a méreg. Valami csúnyát szerettem volna mondani, de aztán uralkodtam magamon. Kívülről csendben becsuktam az ajtót, és becsöngettem. Az ajtó rögtön kinyílt, és még mielőtt bármit is mondhattam volna, Lenocska már a nyo- kamban csüngött: — Élsz, drágám? Ö, mennyire féltettelek, kedvesem, szépségemI Nem. ne magyarázkodj! Fő, hogy itt vagy már mellettem. Hogyan is tudnék élni a te mennyeien szép szemed, angyali mosolyod nélkül? Hol van még a földkerekségen akár csak egyetlen ilyen büszke és nemes arckifejezésű férfi, mint te?! Szóval — nem jutottam szóhoz. Es lehet, hogy jól is van ez így. Csak az bánt, hogy ősz- szetalálkoztam volt osztálytársammal, Sztyepan Scseglovval. Ha ő nincs, a mai napig ts én lennék a földkerekség legszebb férfija. SÁGI TÖTH TIBOR tordítása SZÖVEG NÉLKÜL Eulenspiegel GAVALLÉRIA A skót belép a virágüzletbe, B így szól az elárusítónőhöz: — Kérek egy csokor rózsát. De szép legyen, mert a beteg menyasszonyomnak viszem! — Nagyon szép rózsáink vannak — feleli az elárusítónő. — Csokronként tíz penny az ára. — Visszia az egész! — kiált fel a skót. — Annyira azért nem beteg! Amint hallod, fiacskám, még mindig tart ez az átkos értekezletl Mészáros András rajza KÉRDÉS — Apuka, mi az a monológ? — Olyan beszélgetés, amilyent anyád szokott velem folytatni, kisfiam. Az utóbbi időben az anatómia fog lalkoztatja ... Zuzana Mendeová rajza AUTÓSTOP SZERENCSE A bíró a vádlotthoz: — Nézze, magának alibivel kell szolgálni a bűntett elkövetésé, nek időpontjára vonatkozóan! Ért engem? — Hogyne, bíró úr. — Tehát, látta magát valaki, amikor az a lopás történt? — Szerencsére senki. bíró úr! HÁZASSÁG — Az esküvőnket követő napokban minden reggel csókkal ébresztettem Jenőt. — És azután? — Azután vásárolt egy ébresztőórát. REKLÁM Egy svájci panzióban a következő kijelentést teszi a vendég a tulajdonosnak: — Maguknál szörnyű az ellátás! Esküszöm egyetlen barátomnak sem fogom ajánlani a panziójukat! — Akkor talán ajánlhatná az ellenségeinek — felelte a tulajdonos. MUNKAERÖCSÁBITÁS — Mondja, a hangszerével együtt nem lépne be a beat-együttesünkbe? Erdei Sándor rajza A TECHNIKA ÁLDÁSA SZÖVEG NÉLKÜL Szpilki KÉRDÉS Az étteremben egy törékeny kis öregember félénken megszólít egy férfit, aki éppen helebűjik egy kabátba. — Bocsásson meg — mondja a bácsi —, ön véletlenül nem Mr. Smith? — Nem! — veti oda foghegyről a másik. — Tudja, arról van szó, hogy én vagyok Smith, és ön most az én kabátomat veszi fel. KÖZLEKEDÉS A 12-es autóbuszon, délután ötkor. Rengeteg piros lámpa. Valaki bezörget a vezető fülkéjébe— Nem mehetnénk gyorsabban? — Dehogynem. Csak hol hagyjuk addig az autóbuszt? ALKU ÍWSlfšM ik lányomat? — Mrj'°rtuta 'tiS májpástétomki- z ifjú kérőtől. - tudja, hogy az bik lányom több ányt kap tőlem? life S ha szabad kérdeznem: hany ezerrel Idősebb?
