Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-06 / 158. szám, szombat

Bemutatni a legsötétebb korszakot W.. Feuchtwonger születésének 90. évfordulójóro Az NDK Nemzeti-díjával kitüntetett író életútját kezdetben versek, drámai müvek, később pedig aránylag nagy számú pró­zai írások, elsősorban történelmi regények fémjelzik. Feucht- wanger Heinrlch Mann és mások mellett az egyik legismer­tebb antifasiszta polgári író volt századunk első felében. Fia­tal korában több drámát és színházkritikát írt. Felkészültsége és nem utolsósorban politikai nézetei miatt később a nála ti­zennégy évvel fiatalabb Bertold Breeht is hozzá fordult segít­ségért és baráti tanácsért. Hazájában már a fasizmus sötét fellegei ..tornyosulnak, ami­kor megjelenik első ismert történelmi regénye, a Jud Süss és a JosephuS-trilógia. Ezekben az alkotásokban a múlt ábrázolá­sával igyekszik feleletet keresni korának súlyos problémáira, társadalmi és emberi dilemmáira. Növekvő tekintélyét, politi­kai es erkölcsi nézeteit a fasiszta körök nem nézik jó szem­mel, s ezért Feuchtwanger emigrálni kényszerül. Először Fran­ciaországban telepszik le, majd a Szovjetunióba utazik, ahol Bortold Brechttel együtt szerkesztik Moszkvában az A szó című német emigráns folyóiratot. A háború kitörése után Ka­liforniában telepszik le. A Várterem-trilógia kulcsregényé­ben, a Sikerben a húszas évek fasizálódó bajor vidékét és Németországát mutatja be. A regény két legjelentősebb figu­rája Martin Krüger történész és Jacques Tüverlin humanista író. Tüverlin a jórészt passzív humanista értelmiségi képvi­selője, aki Krüger keserű tapasztalatai ellenére bízik az ész győzelmében, amely megállást -parancsol a sötét szándékú fa­siszta mozgalomnak. Már az emigrációban jelenik meg újabb trilógiájának máso­dik része, az Oppermann testvérek, majd hat évvel később a Száműzetés című további rész, amelyben az emigrációs élet gyötrelmeit, nehézségeit mutatja be. Ebben az utóbbi regényé­ben vall legfontosabb írói céljáról: bemutatni, élövé tenni, a legkegyetlenebb, legsötétebb korszakot, amelyet a német nép a harmincéves háború óta átélt. A trilógia második részében még az úgynevezett várakozó álláspontú humanista értelmi­ségi típusát teszi a viharos történelmi események középpont­jába, a Száműzetésben viszont már megtalálható a szellem és a tett szintézise, a művészet és a politika kapcsolatának helyes értelmezése. E regény fő hőse, Sepp Trautwein végre teltekkel igyekszik feltartóztatni a fasiszta áradatot: kisza­badítja a bebörtönzött újságíró társát és megváltoznak politi­kai nézetei is. Fia a kommunisták soraiba lép, s a Szovjet­unióba, „az emberiség harmadik évezredébe“ készül. Feucht- wunger ebben a regényében felhasználta a szovjetunióbeli tar­tózkodása során szerzett pozitív benyomásait és az életét is meghatározó élményeit. Későbbi alkotásaiban is érződnek Feuchtwanger írói és vi­lágszemléletében bekövetkezett pozitív változások. A korábbi, jórészt idealista nézetei fokozatosan materialista történelem­szemléletté alakulnak. Felismert a munkásosztály és a dol­gozó tömegek történelemformáló erejét és társadalmi szerepét. Ezt bizonyítják a negyvenes évek végén és néhány esztendő­vel később megjelent regényei: a Rókák a szőlőben, a Goya, és a Balgák bölcsessége. Feuchtwangert, századunk egyik jelentős antifasiszta íróját a magyar olvasók is kedvelik. Számos alkotása jelent meg magyar fordításiján is. Sz. M. írta: Krocsány Dezső, az SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere az állóalapok kihasználásában. További területet kell nyitnunk a munkatermelékenység növe­kedésének a tudományos-mű­szaki haladás alkalmazásával, Szlovákia gazdaságának szer­kezeti átépítésével, ennek in­tenzív bekapcsoláséval a nem­zetközi munkamegosztásba és a munkaerőknek a magos műsza­ki-gazdasági mutatókkal ren­delkezők termelésbe való össz­pontosításával. A munkaerögazdálkodásban elért múlt évi eredményekkel felvázoltuk azoknak a ténye­zőknek a körét, amelyek befo­lyásolják a munkaerő kihasz­nálásának hatékonyságát a szocialista újratehnelési folya­matban. Az igények természe­tesen évről évre nagyobbak, * teljesítésűk megköveteli, hogy több erőt fejtsünk ki azoknak a racionális irányítási módsze reknek megismerése és elsa­játítása terén, amelyek meg­nyitják az utat a gazdasági fejlődés anyagi és élő forrásai egyre gazdaságosabb ráfordítá­sa előtt. Ezen igyekezet legkonkré­tabb megnyilvánulása a kom­plex szocialista racionalizálás. Hangsúlyozni kell különösen ennek komplex voltát, mert a munkaerő-, az anyag- és az energiamegtakarítás csak a termelési folyamat összes részt­vevői törekvésének eredménye lehet. A 'CSKP KB Elnökségé­nek jelentésében, amelyet J. Kempný elvtárs terjesztett elő a CSKP KB legutóbbi illésén, e témával kapcsolatban ez áll: „A munkakezdeményezés leg­hatékonyabb formáinak egyike a komplex racionalizálási bri­gádok mozgalma, amelyekben együtt dolgoznak munkások, technikusok, közgazdászok, újí­tók és kutatódolgozők. Ez a mozgalom gyakorlati kifejező­je a tudomány és a gyakorlat összekapcsolásának, a műszaki értelmiség és a munkásosztály kapcsolatának Ez azt jelenti, hogy a gépek és a technológiai eljárások mű­szaki mutatói tökéletesítésén kívül részévé kell lennie a ra­cionalizálási folyamatnak a vál­lalaton belüli irányítás szint­je jelentős emelésének, hogy a szállítói-megrendelői kapcsola­tokban mutatkozó zavarok, az építkezési beruházásokban mu­tatkozó fogyatékosságok és egyéb tényezők ne csökkent­sék az újratermelési folyamat hatékonyságát. A csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése a jövő években egyre jelentősebb mér­tékben az újratermelési folya­mat intenzifikácíós tényezői­nek növekvő részarányán fog alapulni. Ezt népgazdaságunk növekedése hagyományos for­rásainak — a munkaerőknek, a nyersanyagoknak, a fűtő­anyagoknak és az energiának — kimerülése kényszeríti ki. Egyre iilkább növekszik a tu­dományos-műszaki forradalom, az irányítás korszerű módsr.e- reinek, s a nemzetközi szocia­lista integrációnak súlya, ame­lyek a munkatermelékenység növekedésének nem sejtett le­hetőségéit hozzák. Ezeknek az új fejlődési té­nyezőknek a felhasználásával mozgósítani kell a népgazda­ság anyagi-technikai bázisának tartalékait és ennek a célnak kell alárendelni a tervező és az irányító tevékenységet is a munkaerőkkel való gazdálko­dásban. Ezen intenciók között kell megvalósulnia a Szlovák Szo­cialista Köztársaság Munka- és Szociálisügyi Minisztériuma irá­nyító munkájának, hogy kiala­kuljanak azok a feltételek, ame­lyek biztosítják a munkaerők racionális szét helyezését és hatékony kihasználását. Szük­séges, hogy e törekvés szerves része legyen a dolgozókról va­ló gondoskodás szintjének megfelelő fokozása, a munka- viszonyok stabilizálása, s ezt elő kell segíteniük az irányí­tás összes fokozatainak, a szakmai és a társadalmi szer­vezeteknek. A Szlovák Szocialista Köz­társaság népgazdasága pozitív fejlődéséhez az elmúlt évben akárcsak ennek az évnek első öt hónapjában — hozzá­járult a munkaerőknek céltu­datosabb széthelyezése és gaz­daságosabb kihasználása is. A munkaerők tavalyi növekedése 42100 dolgozót tett ki. Lénye­ges, hogy a népgazdaság szer­kezeti átépítésének tervével Összhangban a munknerőnöve- kedések azokba az. ágazatokba irányultak, amelyek a kiemelt fejlesztési programokat teljesí­tik. Az SZSZK Iparügyi Minisz­tériuma által irányított vállala­tokban 7000 dolgozóval, a szlo­vákiai építőipariján 5000-rel és a Szövetségi Kohó- és Nehéz­gépipari Minisztérium által irá­nyított vállalatokban 7900-zal növekedett a dolgozók száma. A foglalkoztatottság tervezett növekedését elérték a gazdaság más ágazatailjan is. A dolgozók számának meny- nyiségi növekedése azonban csak egyik oldala a gazdaság fejlődése fontos tényezőjének, s ezért az Irányító szervek fi­gyelmének egyre nagyobb mér­tékben e folyamat minőségi ér­tékelésére kell irányulnia. A foglalkoztatottság-szabályozás a népgazdaság-fejlesztési terv alapján hozzájárult a munka­erőgazdálkodás megjavításához. Ennek ellenére azonban ma­radnak bizonyos tartalékok a termelési folyamat irányításá­nak minőségében, a dolgozók szakképzettségének kihasználá­sában és a munkaviszonyok stabilizálásában. Fokozottabb gondoskodást A foglalkoztatottság fejlődé­sének szabályozásában e to­vábbi időszakban főképp el­mélyítéséről lesz szó, hogy a dolgozókról való gondoskodás területén befolyásolja a válla­latok tevékenységét, s ezzel a munkaviszonyok stabilizálá­sára és a munkaidő jobb ki­használására irányuló törek­vést. Lényegesen növelni kell a szabályozás kihasználását a vállalati racionalizálási progra­mok aktív befolyásolására, fő­képp az új kapacitások létesí­tésének jóváhagyási eljárásá­ban. A szocialista gazdaság dina­mikája szerkezeti változtatáso­kat tesz szükségessé, amivel szorosan összefügg a munka­erők mozgása. Ennek a moz­gásnak összhangban kell len­nie a tervelőirányzatokkal, hogy ne zavarja meg a népgaz­dasági arányokat. Ezért igyek­szünk a minimumra csökken­teni a nemkívánatos munka­erővándorlást, s különösen fon­tosnak tartjuk, hogy ne távoz­zanak a dolgozók a kulcsfon­tosságú nagy vállalatoktól. A munkahelyet változtató szemé­lyek nemkívánatos mozgásának eddigi szintjével nem lehetünk elégedettek. Ennek okai objek­tív és szubjektív tényezőkben .rejlenek. Le kell lepleznünk és következetesen el kell távo- lftanunk őket az állami és a gazdasági irányító szerveik együttműködésével. A nemzeti bizottságok feladata A nemzeti bizottságoktól el­várjuk, hogy e területeken na­gyobb erőfeszítéseket fognak kifejteni, mint eddig, mégpedig a foglalkoztatottság szabályo­zása elveinek következetes ér­vényesítésével. Arról van sző, hogy szigorúan éljenek jogkö­rükkel a munkaerőtoborzás en­gedélyezésével kapcsolatban, amit hatékonyan támogatnak azon szervezetekkel szemben alkalmazható szankciós lehető­ségek, amelyek megsértik az elfogadott jogszabályokat. E törekvés leghatékonyabb összetevője azonban a dolgo­zókról valő konkrét gandosko- dás színvonalának emelése. Nyolc szervezet a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban kísér­letképpen a gyakorlatban felül­vizsgálja e gondoskodás prog­ramjai képzésének feltételeit. Tapasztalataik kiindulópontul szolgálnak a hatodik ötéves tervben a dolgozókról való gondoskodás problematikájának a népgazdaság tervszerű irá­nyítási rendszerébe való be­építésére. A munkaerők mozgása sza­bályozásának elmélyítése és kö­vetkezetesebb realizálása, ami a többi irányítási eszközzel együtt gazdaságosabb kihaszná­lásukra irányul, már pozitívan nyilvánult meg a munkaterme­lékenység fejlődésében. A Szlo­vák Szocialista Köztársaság ipara termelésének növelését 1973 bán 69,4 százalékban, s az építőiparban 63,9 százalékban a munkatermelékenység növeke­désével sikerült elérni. A pozi­tív tendenciák mellett még to­vábbra is fogyatékosságok mu­tatkoznak a munkaidőalap és A legfontosabb ágazatokba Tájékoztassuk részletesebben a tanulókat A munkaerőkkel való gaz­dálkodás eddigi eredményei, amelyek a hatékonyság növe­lésére elfogadott intézkedések bői erednek, azt mutatják, hogy ez az út helyes. Mivel további dolgozók újratermelési folya­matba való bekapcsolásának lehetőségei gyakorlatilag ki vannak merítve, szem előtt kell tartanunk mindig a minő­ségi mércéket és ezeknek kö­vetkezetes alkalmazását az ösz- szes irányító dolgozók munká­jára. Az élőmunka gazdaságban való kihasználásának gazdasá­gosságát sokféle behatások szabják meg. Megerősíteni azt, ami pozitív és kirekeszteni azt, ami negatív, csak az ehhez a problematikához való komplex, rendszeres hozzáállással lehet. Most és a legközelebbi évek­ben a termelési ágazatokban a munkaerőket a koncentrált be­ruházással rendelkező terület tekre, a magas műszaki-gazda­sági mutatókkal rendelkező ter­melési kapacitásokra kell össz­pontosítani, minőségileg meg kell javítani az iskolák végzett növendékeinek elhelyezési rendszerét és meg kell terem­teni a feltételeket a többmű­szakos munka növelésére és a munkaidőalap teljesebb kihasz­nálására. Ehhez hozzá kell já­rulnia a nemzeti bizottságok­nak a munkaerők széthelyezó- sére és a dolgozók foglalkoz­tatottságának felügyeletére irá­nyuló tevékenységének is. A foglalkoztatottság egy évi fejlődésében kedvező, hogy a munkafolyamatba lépők lénye­ges részét jelentették az Isko­lák és szakmunkásképzők vég­zett növendékei, ami kedvező feltételeket alakít ki az új tech­nika alkalmazására és a mun­katermelékenység növekedésé­re. -' Egészében véve azonban még maradnak bizonyos hézagok, mindenekelőtt a középfokú szakiskolák végzett növendékei­vel való munka rendszerében. A középfokú szakiskolákban érettségizetteknek csaknem egynegyede nem arra a mun­kahelyre ment, amellyel a terv­ben rájuk számítottak. A dolgozók képzettségi szint­jének növelése elválaszthatat­lan része a népgazdaság haté­konysága növelése folyamatá­nak. Ezért fontos, hogy a szak­képzett erőket megfelelőkép­pen kihasználjuk. A fiatal em­bereknek a szakmaválasztás iránti döntésére mélyebben kell hatnia az iskolának, hogy a társadalmi érdek összhangba kerüljön a fiatal emberek ér­dekeivel. Ezért idejében és részletesen tájékoztatni kell az iskolák hallgatóit a munkahe­lyekről, amelyek megfelelnek a szerzett képzettségnek és « népgazdaság szükségleteinek. A Tátralomnic—Kőpataki-tó közti új többfülkés libegő alsó állo­mása környékén. (Miroslav Vodéra felvétele) CHiiuudtos iüém - gazdáifeflást Megjelent a Pórtélét 13. száma A lapnak Bt a száma kivonato­san közli a CSKP KB titkárságá­nak A pártszervezetek feladatai 1974—1975. évi pártoktatás bizto­sításában c. határozatát. A CSKP KB májusi plenáris ülése utáni teendőkkel ismertet meg bennün­ket Ant. Sloup, a CSKP KB osz­tályvezető-helyettese A fő felada­tokra összpontosítsuk és egysége­sítsük az erőket e. cikkben. |ó! kapcsolódik ehhez az íráshoz Mi­loslav Budának, a Szlovák Szak- szervezeti Tanács titkárának „Az alkotó kezdeményezés ösztönzése“ c. cikke, mely a „százezresek“ mozgalmának jelentőségével és sikereivel foglalkozik. A pártpolitikai és -gazdasági cikkek köziil a figyelmet Az ál­landósul a párton belüli élet rit­musa (észak-csehurszági tapaszta­latuk), A tagalap tökéletesítése komplex tevékenységet követel meg (a Záhiží u Mostu-i CSSZBSZ Vegyiművekben, ill. általában a vegyiparban szerzett tapasztala- mezőgazdaságban és A pártmun- tok), a Részleg-pártszervezetek a kában jobban használjak fel a pénzügyi szervek tapasztalatait c. cikkekre hívjuk fel. Tanulságos Vasil Horkovičnak, Az SZNF helye ás jelentősége Csehszlovákia legújabb kori törló­nelében c. írása. A lap tanul­mány-jellegű írásai közül kiemel­kedik a Tudományos-ateista pro­paganda — a kommunista nevelés része (dél-morvaországi problé­mák és tapasztalatok), az Alkal­mazkodókészség — koránk impe­rializmusának vonása c. konzul­tációs, valamint Az ember és a társadalom c. sorozatban A kom­munista magatartás normáinak szokássá válása c. cikkek. Gazdag a lapnak a Testvérpár­tok életéből c. rovata is, amely­ben Az SZKP történetének dicső fejezető (a lenini behívó 50. év­fordulója alkalmából közölt cikkl, A szemléltető agitáció — a tö­megpolitikai munka fontos része (a Partyijnaja Zsizny ez évi 4. számában megjelent cikk teljes szövege), az Egységes harcban a szocialista Svájcért (a svájci kom­munisták X. kongresszusát mélta­tó Írás), valamint a Gondolatok a ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának XIII. kongresszusáról címmel olvashatunk cikkeket. A lapnak a Nőmunkás — a nők politikai nevelésének jelentős esz­köze c. cikke a CSKP ötven év­vel ezelőtt megjelent első, ma­gyar nyelvű női folyóiratáról em­lékezik meg. (JkezesJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom