Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-06 / 158. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK 0 Gyorsuló ütemben A jelenlegi szovjet—amerikai csúcstalálkozó sorrendben már a harmadik volt. Az 1972-ben történt legmagasabb szintű kapcsolatfelvétel óta ugrássze­rű fejlődés tapasztalható a két nagyhatalom kapcsolataiban. Bizonyítja ezt az alábbi törté­nelmi összehasonlítás is: amióta a két nagyhatalom 1933-ban felvette a diplomáciai kapcso­latokat. 105 szerződést és meg állapodást kötött, ezekből 58-at a legutóbbi évtizedben, 41-et pe­dig éppen 1972 óta. Nagyon természetes, hogy a két különböző társadalmi rend­szert megtestesítő nagyhatalom közeledése, és együttműködése elsősorban gazdasági téren tör­tént, folytatódik és állandóan felfelé ívelő tendenciát mutat, lía csak a most megkötött tíz­éves gazdasági, ipari és műsza­ki együttműködési megállapo­dást tekintjük, ez is azt bizo­nyítja, hogy a két ország kap­csolatainak fejlesztését nem va­lamilyen ideiglenes jelenség­nek, a nemzetközi kapcsolatok valamilyen múlandó tünetének tekintik, hanem igenis tartós alapra építik azzal a céllal, hogy mindkét ország javát s végeredményben az egész világ érdekeit is szolgálja. Hisz az olyan kérdés, mint a természe­ti környezet védelme, nem két ország, nem is egy földrész, ha­nem az egész földkerekség, az egész világ érdeke, természete­sen ezért a legtöbbet a nagy­hatalmak tehetnek. Ez a kérdés ma még fontosabb azzal kap­csolatban, hogy a környezet szennyeződésének megakadá­lyozása mellett előtérbe lépett annak elérése, hogy a termé­szeti környezet megváltozása ne szolgálhasson háborús cé­lokra. ' 0 Tartós, megmásíthatatlan békés fejlődést A kölcsönösen előnyös gazda­sági jellegű szerződések hasz­nossága ma már annyira kuz- tudatba ment még a burzsoá propaganda által eléggé mani­pulált amerikai társadalomban is, hogy nemrégen egy közvéle­ménykutatás során a megkér­dezettek 98 (I) százaléka e kapcsolatok hasznossága és fej­lesztésük szükségessége melleit foglalt állást. Természetesen ennek az eny­hülési politikának heves ellen­zői is vannak, akiket bizonyos érdekközösség fűz az Egyesült Államokban nagy hatalmú hadi­ipari komplexumhoz. A szovjet —amerikai közeledés egyik bősz ellenfele, Jackson szená­tor például Nixon moszkvai lá­togatása Idején járt Kínában és a maoista vezetőkkel együtt becsmérelte a Szovjetuniót. Ni- ron elnök is tisztában van ezekkel az erőkkel, s a közel­múltban Atlantában elhangzott beszédében esztelenségnek ne­vezte azoknak a politikusok­nak az irányvonalát, akik azt akarják az elnöktől, hogy Wa­shington külpolitikájával neki tetszőén befolyásolja más tár­sadalmi rendszerű országok bel­politikáját. Az elnök felelőssé­ge tudatában jelentette ki: „az atomkorban kötelességünk a háború elkerülése. Ezt a célt kell követnünk a Szovjetunió­val folytatott tárgyalások so­rán is." A Szovjetunió a különféle té­ren megnyilvánuló közeledés mellett tisztában van vele. hogy az imperializmus terme­A SZÓFIAI ÜLÉSSZAK ÉRTÉKELÉSE szele nem változott, viszont az erőviszonyok u szocialista kö­zösségnek kedvezően alakulnak, s ez a puszta tény is józanabb, reálisabb állásfoglalásra kény­szeríti az imperialista hatalma­kat. Kissinger külügyminiszter beismerte, hogy „a hatvanas évek közepe óta olyan mélyre­ható strukturális változások mentek végbe a két nagyhuta lom viszonyúban, hogy rá va­gyunk kényszerítve a békés egymás mellett élésre". A szovjet amerikai csúcsta­lálkozóról kiadott közlemény összegezte azokat az eredmé­nyeket, amelyek az 1972. évi kapcsolatfelvétel óta születtek, illetve mutatkoznak az együtt­működés megjelölt fontos te­rületein, valamint a két fiata­lom erőfeszítései folytán a vi­lághelyzetben. Az európai fe­szültség szemmel látható eny­hülése. a közel keleti helyzet békés rendezésére tett kezdeti lépések, az indokínai helyzet további javulása — mind a nemzetközi problémákhoz való hozzáállás közelítésére tett erő­feszítések eredménye, ami az SZKP XXIV. kongresszusán meghirdetett békeprogram és békeoffenziva átiitö erejét bi­zonyítja. A közös közlemény az aláb- bi pontokban foglalta össze a fő tennivalókat: A háborús veszély ki küszöbű lése, különösen az olyan hábo­rúé, amely nukleáris és más tömegpusztító fegyverek alkal­mazását vonná maga után; a fegyverkezési, különösen a stra­tégiai fegyverkezési verseny korlátozása és végül megszün­tetése azzal a végcéllal, hogy megvalósítsák a megfelelő nem­zetközi ellenőrzés mellett törté­nő általános és teljes leszere­lést; a nemzetközi feszültség és a háborús konfliktusok forrá­sainak felszámolásában vaió együttműködés; az enyhülési folyamat megszilárdítása és kiterjesztése az egész világra; széles körű, kölcsönösen elő­nyös együttműködés kifejlesz­tése kereskedelmi, gazdasági, tudományos-műszaki és kulturá­lis téren a szuverenitás, az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján, azzal a céllal, hogy hozzá járul janak a két ország népei közötti kölcsönös megér­tés és bizalom növeléséhez*1. Ezt hivatott alátámasztani az a li dokumentum is, amelyet Nixon látogatása idején írtak alá Moszkvában, s amelyek kö­züt a legfontosabbakat lapunk­ban is közöttük. 0 A népek bizakodnak A harmadik szovjet—ameri­kai csúcstalálkozó eredményei kedvező visszhangot keltettek a világ közvéleményében. Érde­kes, hogy Angliában a legna­gyobb hatást a föld alatti atom- robbantások korlátozásáról szó­ló megállapodás keltette s a brit kormány szóvivője az ese­ményekre reagálva, nyíltan ki­jelentette, hogy a szerződés ha­tályba lépésétől kezdve Anglia magára nézve is kötelezőnek fogja tartani a föld alatti nuk­leáris kísérletekről szóló szov­jet—-amerikai megállapodást. A kapitalista világ sajtója az enyhülés útján lett újabb lépést lát Nixon moszkvai látogatásá­nak eredményeiben, amelyeket az amerikai képviselőház re­publikánus pártcsoportjának ve­zetője, fofin Rhodes tömören így jellemzett: „Nagyon biztató a víláqbéke jövőjére nézve". L. L. Moszkva — Az SZKP KB Po­litikai Bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa megvitat­ta a KGST június 18. és 21. kö­zölt Szófiában tartott üléssza­kán Alekszej Koszigin minisz­terelnök vezetésével részt vett szovjet delegáció beszámolóját. Megállapították, hogy az ülésszakon hozott döntések nagy politikai jelentőségűek. A KGST 25-évi tevékenységének sikeres eredményei meggyőző­en tanúskodnak uz SZKP-nak, valamint a testvéri kommunista és munkáspártoknak a szocia­lista országok mindenoldalú közeledésére és a szoros együtt­működésére irányuló interna­cionalista politikája győzelme ről. Az SZKP KR Politikai Bi­zottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa nagyra értékeli azt a lény, hogy a testvérpár tok és államok vezetői a KGST 28. ülésszakához intézett üze­neteikben egyhangú eltökéltsé­güket fejezték ki az iránt, hogy a jövőben is erősödik a szo­cialista országok minden terüle­tén megnyilvánuló egységét és össze fór rőt tságát, következete­sen megvalósítják a szocialista gazdasági integráció Komplex Programját, erősítik a KGST-t, tökéletesítik a KGST és a szo­cialista országok gazdasági együttműködése más nemzetkö­zi szervezeteinek tevékenységét. A Politikai Bizottság és a Mi­nisztertanács véleménye az, hogy a 28. ülésszakon hozott intézkedések megvalósítása elő­segíti a testvéri országoknak a szocialista és a kommunista építés feladatai megoldásában vállalt erőfeszítései hatéko­nyabb és tervszerűbb összehan­golását és egyesítését, s egy­úttal a szocialista közösség ere­jének és nemzetközi befolyásá­nak megszilárdítását szolgálja a társadalmi haladásért, a békéért és a nemzetközi együttműkö­désért vívóit harc érdekében. A Politikai Bizottság és a szovjet kormány jóváhagyta a szovjet delegációnak a KGST 28. ülésszakán végzett tevé­kenységét, s az illetékes szov­jet szerveket megbízta az ülés­szakon hozott döntések teljes és időben történő végrehajtásá­hoz szükséges intézkedések ki­dolgozásával és végrehajtásá­val. Jól fejlődik az NDK népgazdasága Berlin — Az NDK népgaz­daságának fejlődése az NSZEP VIII. kongresszusa óta tovább folytatódott — állapítja meg az NSZEP KB plenáris ülésének beszámolója. Hermann Axen. a párt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára elmondotta: a fejlődés pozitív mérlegét bizonyítja, hogy uz ipari árutermelés az elmúlt egy év alatt 7,8 száza­lékkal emelkedett. A munka­termelékenység pedig az ipar bán 6,7 százalékkal nőtt. A lakosság nettó pénzbevételei az idei első félévben 4,2 száza­lékkal voltak magasabbak, mint a tavalyi év azonos időszaká­ban. A továbbiakban Axen elvtárs rámutatott arra, hogy az NDK nemzetközi tevékenysége válto­zatlanul elsősorban a Szovjet­unióval és a többi szocialista országokkal való testvéri szö­vetség elmélyítésére, a nemzet­közi enyhülés politikájának ak­tív támogatására és az ország nemzetközi pozíciójának meg­szilárdítására irányul. Ezzei összefüggésben kiemelte Krich Honeckernek, az NSZEP KB el­ső titkárának nemrégiben Moszkvában Leonyid Brezsnyev- vet, az SZKP KB főtitkárával folytatott baráti megbeszélése­it. Utalva a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácsko­zó testületének áprilisi ülésére hangoztatta: az NDK a Szovjet­unióval és a többi szocialista országgal együtt minden erőfe­szítést megtesz az európai biz­tonsági értekezlet 3. szakaszá­nak mielőbbi, legmagasabb szinten való megtartásáért. Az NDK és az NSZK kapcso­latairól szólva hangsúlyozta; megvannak a tehetőségek a jó­szomszédi kapcsolatok kiépíté­sére a békés egymás mellett élés elve alapján. Kissinger Ny ugat-Európában Párizs—Róma — Kissinger amerikai külügyminiszter szer­dai brüsszeli, nyugat-németor­szági villámlátogatása után Pá­rizsba folytatta útját, ahol há­romórás megbeszélést folyta­tott francia kollégájával. Fran­cia részről „igen nyíltnak és barátságosnak“ minősítették a megbeszélések légkörét. A két külügyminiszter áttekintette a két országot kölcsönösen érin­tő kérdéseket majd tegnap egy munkareggeii keretén belül Giscard d’Eslaing francia köz- társasági elnökkel találkozott. A megbeszélések előterében a francia—amerikai kapcsolatok, valamint Nyugat-Európa és az Egyesült Államok viszonya állt. Az amerikai külügyminiszter tegnap Párizsból Rómába re­pült, ahol Leone elnökkel és Rumor kormányfővel, valamint Moro külügyminiszterrel vitat­ta meg a kétoldalú kapcsolato­kat és tájékoztatta őket a moszkvai csúcstalálkozó ered­ményeiről. Kissinger külügyminisztert fogadta VI. Pál pápa is. Római megfigyelők ezt a találkozást tartlák a legjelentősebbnek, mert Kissinger — miután az arabok és az izraeliek állás­pontját már megismerte — tisz­tázni akarja, mi a pápa állás­pontja Jeruzsálem jövendő stá­tusával kapcsolatban. A VILÁGŰR BÉKÉS MEGHÓDÍTÁSÁÉRT Neio York — Befejeződött a világűr békés célú felhaszná­lásának kérdéseivel foglalkozó ENSZ-bizottság 17. ülésszaka. A részt vevő 25 ország képviselői az ülésszakon kifejezték szilárd meggyőződésüket, hogy a közös tudományos lépések, így a vi­lágűr kutatása, csak kedvező politikai légkörben valósítható meg. Ezzel összefüggésben rá­mutattak, hogy különleges je­lentősége van a nemzetközi eny­hülési folyamat további elmélyí­tésének és kiterjesztésének. Az ülésszakon nagyra érté­kelték a Szovjetunió és az Egyesült Államok űrkutatási együttműködését, amely az 1972-ben megtartott csúcstalál­kozón aláírt szovjet—amerikai megállapodáson alapul. A két vezető űrhatalom képviselője a bizottságnak beszámolt a Szo­juz és Apollo űrhajók jövő év­re tervezett közös repülésének előkészületeiről. Nagy érdeklődéssel hallgat­ták meg a résztvevők a Szov­jetunió. az NDK, Csehszlovákia és Mongólia képviselőit, akik felszólalásukban beszámoltak a szocialista országok tnterkoz- mosz néven Ismert közös firkí- sérleteinek átfogó kutatásairól. A delegátusok elégedetten fo­gadták a légköri folyamatok nemzetközi kutatási programjá­nak előkészületeiről szóló tá­jékoztatást. A nyáron esedékes első nagy nemzetközi kísérlet­ben 35 amerikai, afrikai és eu­rópai ország vesz részt. A vita során rámutattuk an­nak szükségességére, hogy a bizottságnak mielőbb állást kell foglalnia egész sor elsőrendű fontos kérdésben, így például a Holdra vonatkozó szerződés tervezetének kidolgozásában. A bizottság pénteken megkezdte az Grobjeklumok regisztrálásá­ra vonatkozó konvenció terve­zetének, valamint a jogügyi al­bizottság előterjesztésében sze­replő más kérdéseknek megvi­tatását. NYIKOLAJ PODGORNI), a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Minisztertanács el­nöke, Gromiko szovjet külügy­miniszter és Mihail Georgadze a legfelsőbb tanács elnökségé­nek titkára Argentína moszk­vai nagykövetségén tisztelettel adózott Perón elhunyt argen­tin elnök emlékének. A FRANCIA kormány októbe­rig nem engedélyezi külföldi munkások bevándorlását. Eddig az időpontig szándékozik új bevándorlási politikát meghatá­rozni és a külföldi munkások alkalmazásából adódó problé­mák mérlegét megvonni. Fran­ciaországban jelenleg 1,8 mil­lió külföldi munkás dolgozik. A SZOVJETUNIÓ, Lengyelor­szág és az NDK néphadseregé­nek képviselői a Lengyel Nép- köztársaság fennállásának 30. évfordulója alkalmából bajtár. si találkozót tartottak az Ode- ra-Frankfurt közelében lévő fel- szabadulási emlékműnél. FIDEL CASTRO, a kubai kor­mány elnöke sajtókonferencián hozta nyilvánosságra, hogy William Fulbright az USA sze- uátusa külügyi bizottságának elnöke kérte a kubai kormány­tól, hogy képviselője elláto­gathasson Kubába. A kubai kormány eleget tett a kérésnek. OLASZORSZÁGBAN több na­pilap terjedelmes cikkekben leplezte le azt a kapcsolatot, amely a hadsereg titkosszolgá- lata és újfasiszta elemek kö­zött jött létre. Andreotti had­ügyminiszter Is elismerte, hogy az olasz szélsőjobboldal ismert egyénisége, Guido Gtannettini éveken át a titkosszolgálat ügy­nöke volt. A VOLGOGRAD! pedagógiai intézetben befejezte tanulmá­nyait a csehszlovák diákok 34- tagú csoportja. Az intézetben még 150 csehszlovák diák foly­tat tanulmányokat. A SZOVJETUNIÓ külkereske­delmi forgalma az idén 11,7 milliárd összegű növekedést ér el a tavalyihoz viszonyítva, vagyis az Idei forgalom értéke eléri az 194 milliárd rubelt. Nixon kockázata Key Bíscayne — Dr. Waltér Tkach, Nixon elnök orvosa megerősítette, hogy az elnök komoly egészségi kockázatot vállalt közel-keleti útjaval, ami esetleg az életébe is kerülhe­tett volna. Bal lábának egyik vénájában fellépett gyulladást egy vérrög megjelenése súlyos­bította, s az elnök lába salz­burgi tartózkodása idején vá­ratlanul feldagadt. Utazó orvo­sai gondosan megvizsgálták és közölték vele, hogy a vórrög esetleg elmozdulhat és a szí­vébe vagy a tüdejébe juthat, s ha nagyon nagy, könnyen ha­lált is okozhat. Az elnök azon­ban vállalta a kockázatot, és gyógyszeres kezeléssel elindult a körútra. Mire a Közel-Keletről visz- szatért, már megállapítható volt, hogy a vérrög szerencsé­re nem mozdult el. s Igv az el­nök túl van a veszélyen. Jackson—Csou En-laj megbeszélés Peking — A Kínában vendé­geskedő Henry Jackson ameri­kai szenátor pénteken reggel Pekingben 30 perces megbeszé­lés* folytatott Csou En-Iaf kí­nai miniszterelnökkel. Az esz­mecsere tartalmáról semmit seon hoztak nyilvánosságra. A szenátor „igen hasznosnak* ne­vezte pekingi tanácskozásait. Jackson a tárgyalás után Sanghajba utazott, ahonnan « tervek szerint ma tér vissza nz Egyesült Államokba. Henry Jackson a pekingi (re­pülőtéren úiságírók előtt kije­lentette. hogy Csou En-laj „re­mek formában" van, lókedvfl és igen élénk. „A miniszterel­nök láthatólag betegségen esett át, ahogy ezt maga Is elmond­ta, de a jelek szerint a legjobb úton van a gyógyulás felé — mondotta a szenátor. AZ EMBERISÉG JÖVŐJÉÉRT A/em olyan régen, a Szovjetunióban tartott parlamenti vá ‘ V lasztások előestéjén Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára választási beszédében kijelentet te: „Azt akarjuk, hogy a szov jet —amerikai kapcsolatok való bán stabilak legyenek, ne függjenek konjunkturális momentu­moktól. Amellett vagyunk, hogy további fejlesztésük szolgáljon mindkét ország, az egész világ javára." Nixon elnök most be fejeződött moszkvai látogatása és a szovjet—amerikai csúcs- találkozó során bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió minden­kor kitart meghirdetett elvei melleit, őszinte nyílt politikát folytat s az áthidalhatatlan eszmei különbségek, távolságok el­lenére a gazdasági, kereskedelmi, tudományos, művészeti és környezetvédelmi téren keresiuz együtt működést más társa­dalmi rendszerű országokkal. Érthető tehát, hogy mindkét részről nagy jelentőséget tulajdonítanak a kél legnagyobb ha­talom — a Szovjetunió és uz Egyesült Államok közeledésé­nek és békés gazdasági-tudományos együtt működésének, mert ez u tény egyben a világbéke megőrzésének fontos eleme, tényezője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom