Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-31 / 179. szám, szerda

A GYÚGYULTAKAT GYÓGYÍTJÁK

Látogatóban egy járási kórház rehabilitációs részlegén

Nem tartozom azok közé, akik otthonosan mozognak a kórházak és orvosi rendelők útvesztőiben. A kórház: más világ. A pavilonokat összekötő, pázsittal övezett gya- logutakon sétáló betegekre, kórházi „egyenruhájukra“ gyermekkoromban is ösztönös félelemmel tekintettem. . A mi fogalmaink szerint a kórház egyenlő volt a betegséggel — a bajjal. A kórház titokzatos volt és félelmetes. Ki ne ismerné azt az érzést, amikor a legnagyobb csúcsforgalomban fel- sikelt a mentőautó szirénája, a száguldó fehér folt kiválik az autők tömkelegéből, a forgalom néhány pillanatra megbénul. Baj történt... A kórházban az orvosok megvívják újabb harcukat az életért. Küzdelem folyik minden percért a tudomány, a technika és az emberi akaraterő fegyvereivel.

A komáromi járási kórház egyik pincehelyiségének lejárata előtt nagybetűs tábla hirdeti: Rehabilitáció. Az értelmező szótár szerint ez annyit jelént, mint helyreigazítani, visz- szahelyezni. Az’ orvos és a társadalom szempontjából sokkal többet jelent.

Dr. Kovács István főorvos rendelőjében beszélgetünk. A napról napra fejlődő orvosi ágazatok: belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat stb. — mellett milyen helyet foglal el a rehabilitáció? Talán erről az ágról tudunk a legkevesebbet, sok ember tudatában még mindig fehér foltot jelent. Miért? — teszem fel a kérdést a főorvosnak.

— Mint gyógyászati ágazatnak nincsenek a többihez hasonló mélyebb gyökerei, hagyományai. Az orvosok körében is találkozhatunk azzal az elavult nézettel, mely szerint a rehabilitáció nem egyenrangú a többi szakorvosi gyakorlattal. A s

zomszéd szobából beszűrődik a gyógytornát vezető nővér hangja. Mi minden tartozik a rehabilitáció fogalmához? — kíváncsiskodom. A főorvos minden szót külön meggondolva válaszol: — Küldetése, hogy a betegeket visszahelyezze társadalmi és munkakörnyezetükbe. Az orvosi rehabilitáció az egyes gyógykezelésekhez kapcsolódik, tulajdonképpen utókezelés. Például a reumásoknál a betegséget a belgyógyászaton gyógyítják, de mindez eredménytelen lenne, ha nem szentelnénk figyelmet az egyes izomzatok, ízületek funkcióképességének. A funkció visszaadása a feladatunk. S ez már több mint gyógyítás, ezt látjuk a baleseteknél is, ahol a gyógyítás el sem képzelhető utókezelés nélkül.

— ???

— A betegnek eltörik vagy megbénul a keze. Feladatunk, hogy megtanítsuk a legszükségesebb mozdulatokra. Talán túl egyszerűen hangzik, de sok esetben a beteg és az orvos részéről nagy erőfeszítést kíván. Itt említem meg a munka- terápiát, a munkát, mint gyógymódot. Nálunk ezt még nem vezettük be, de Bratislavában, Piešťanyban és még sok más helyen alkalmazzák. Műhelyeket létesítenek (kovácsmühelyt, szövőműhelyt stb.) a betegek számára és ezekben átképezik azokat, akik testi fogyatékosságaik következtében lelkileg is megsérültek. Ez a reszocializá- ció. A betegnek éreznie kell, hogy még hasznos tagjává válhat a társadalomnak, szükség van rá és a munkájára. — Ez már pszichológia, nemde? —

Dr. Kovács István főorvos

Igen, pszichológus és szociológus nélkül el sem lehet képzelni a rehabilitációt. Munkájuk szervesen kiegészíti egymást.

S az eredmények?

— Néhány példát sorolok fel. A komáromi járásban, ahol sok a krónikus megbetegedés, a gyermekeknél főleg a mandulagyulladások okoznak szövődményeket. A mandulagyulladásoknál bevezettük az egyenárammal való gyógyítást, azzal a céllal, hogy a mandula kiszedését minél távolabbi időre toljuk ki, hiszen ilyen művelet elvégzése hároméves korig nem ajánlatos. Gyógymódunk fokozza a mandula ellenállóképességét s a reinfekció után kisebb a szövődmények iránti fogékonyság, előbb felszívódik a gyulladásos daganat.

— Korunk betegsége, az infarktus. Ennél milyen szerepe van a rehabilitációnak?

— Infarktus elleni gyógymód az intenzív terápia, mellyel mi is foglalkozunk majd. Ez azonnali beavatkozást jelent, és sok esetben megmenti a beteget a haláltól. A beteget állandóan felügyelet alatt kell tartani, szükséges ellenőrizni a szívműködést, a légzést, s különböző utókezeléseket kell alkalmazni. Fontos a belgyógyásszal való szoros együttműködés.

— A rehabilitációnak mely ágát emelné ki a „primus inter pares“ — első az egyenlők között — elve alapján?

— Talán a fiziatriát (fizikoterápia), mert sok minden tartozik ide: az árammal, a vízzel, a szénsavas fürdőkkel, az ultrahanggal, a diatermiával való gyógyítás stb. Különösen a röA hősugárzó sollux-lámpa alatt. A gerinc ízületi megbetegedéseinél felmelegítik a szöveteket, oldódik a görcsös állapot, s az ezt követő extenzió — súlyokkal való húzatás — nem is olyan fájdalmas.

(A szerző felvételei)

vidhullámú diatermia alkalmazható a krónikus megbetegedéseknél (isiász, karízületi megbetegedések). Egyszóval majdnem minden betegségnél alkalmazható a flziatria.

Kilépünk a kis irodahelyiségből. Az egyik spanyolfal

mögül nyögések és női „vezényszavak“ hallatszanak. A beteg az ágyon fekszik, a gyógytornát Trungel Valéria nővér irányítja, — Használ? — kérdezem Kéry Ferenci öl, a hajógyár 43 éves asztalosától. — Sokat, nagyon sokat használ. Néhány héttel ezelőtt mozdulni Is alig tudtam... Most már a lépcsőkkel is megbirkózom.

Egy másik teremben 60 év körüli férfi végzi a gyakorlatokat a IXH’dásfalnál. Az Izmok, az Ízületek nehezen engedelmeskednek, recsegnek, ropognak, sóhajtozik a beteg. — Ki kell bírni valahogy, Nagy bácsi — halljuk a nővér hangját. Kovács doktor halkan mondja: — Nagy bácsi amputálás után van ...

Tovább megyünk. Kísérőm elmondja, hogy gépi felszereltségük elég jó, hiányzik azonban egy lábbicikli és egy ergomé- ter. Van hősugárzó sollux-lám- pájuk, melyet az ízületi megbetegedéseknél alkalmaznak, a skót tust a neurotikus megbetegedéseknél veszik igénybe. Van szénsavas kádfürdő. Az ionto- forézis segítségével különféle gyógyszereket, prokaint, jódot visznek be a szervezetbe, melyek különösen az ízületi megbetegedéseknél azonnal, lokálisan hatnak. Csupán a helyszűke okoz problémát. Az Egészségügyi Minisztérium az 1974— 75-ös évekre kiadott tájékoztatójában fő feladatul tűzte ki a fiziatria és a rehabilitációs osztályok kiszélesítését. A járási kórházakban a rehabilitációs osztályokon kórházi ágyakat kellene elhelyezni, hogy a betegek egésznapos ellátásban részesüljenek, hiszen vannak akik napi háromszoros kezelésre szorulnak (bénulásoknál, agyvérzésnél), s mentőautóval eléggé költséges a beteg beszállítása.

— Nálunk ez nehezen valósul meg — mondja az orvos —, mert ebbe a pincehelyiségbe vagyunk beszorítva..,. Az osztályon 22 dolgozóra lenne szükség, csak 12-en vagyunk. Ennek ellenére tavaly például 3423 beteget vizsgáltunk ki és kezeltünk. Főleg fizioterápiás és gyógytorna-kezelésekben részesüllek. Egy kezelés 10—15 műveletből áll.

Kissé akadozik a beszélgetés, a problémákat sehol sem emlegetik szívesen. Szeretnék még egyet s mást megkérdezni.

— Tessék, bátran — biztat a főorvos.

— Sok szóbeszéd járja a csontkovácsokról...

— Nincs abban semmi ördöngösség, ez a chiropraksia, a kézzel való gyógymód, melyre ma már külön orvosokat is képeznek ki. Egyébként manipulációnak is nevezik. Hazánkban Lewit professzor foglalkozik vele. Lényege, hogy a csontokat visszahelyezzék eredeti helyükre. Ez is a rehabilitáció része, akárcsak a masszás, vagy az akupunktúra.

— A szellemi lemaradásról is hallottam már beszélni.

— Mozgásterápiával ezt is tudjuk gyógyítani, különösen a koraszülöttek esetében. Itt nem elég a gyógyszeres kezelés, ki kell fejleszteni a szellemi gyarapodáshoz szükséges mozgáscsoportokat, reflexeket. Ugyanez a helyzet a görcsös állapotoknál is.

A főorvost beteghez hívták. Elbúcsúztunk, s távozóban jóleső érzéssel gondoltam arra, hogy aki erre az osztályra, ennek az orvosnak a keze alá kerül, előbb-utóbb visszanyeri elveszített testi erejét, nehezen vagy egyáltalán nem mozduló kezét, lábát újra használhatja. Mert dr. Kovács István jó orvos. Hivatása az emberek gyógyítása, életeleme a társadalomért végzett munka. S mert jó munkát végeznek, az irányításával dolgozó kollektíva is dicséretet érdemel.

MALINAK 1STVÄN

Aktívan dolgoznak az alapszervezetek • A sorköteles sek előkészítése • Az idén 164 fiatalt javasoltak párt- tagjelöltnek # Az SZNF résztvevői a kiképzőközpontokba látogatnak • Gyümölcsözik a jó együttműködés • Tevékeny klubok és szakkörök • Túlteljesítik vállalásaikat • Több értékes létesítménnyel gazdagodnak

A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban egyre eredményesebb a Polgári Honvédelmi Szövetség munkája. Különösen érezhető ez a honvédelmi és a polgárvédelmi nevelésben, de a kluboknak és a szakköröknek sem kell szégyenkezniük. A PHSZ munkájával kapcsolatban feltett kérdéseinkre RUDOLF MACEK, a járási bizottság alelnöke válaszúit.

A cél érdekében

• Milyen a taglétszámuk?

— Járásunkban 87 alapszer- vezotnek 7700 tagja van. Ez azt jelenti, hogy a szervezettség járásunkban 5,1 százalékos. A tagtoborzásban lényegében már teljesítettük az 1975 végére meghatározott irányszámokat, örvendetes, hogy a tagilletményeket július 4-ig minden szervezetünk 100 százalékra kiegyenlítette. Ez is jelzi, hogy tagjaink és alapszervezeteink aktívan tevékenykednek és rendszeres szervezeti életet élnek.

• A szövetség egyik alapvető feladata előkészíteni a fiatalokat a katonai szolgálatra. Mi a helyzet e téren?

— A kétéves kiképzési ciklus bevezetése óta lényegesen javult a fiatalok katonai szolgálatra való előkészítése. Ehhez nagyban hozzájárult a járási honvédelmi bizottság és a helyi nemzeti bizottságok, mivel kellő részt vállaltak és vállalnak ebből a munkából, úgy, ahogy azt a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló törvény meghatározta. A kiképzőközpontok egymással verse>- nyeznek. Az oktatók, Vojtech Cigán, Jozef Zachar, Ladislav Struhár és M. Varga mérnök stb. a kellő színvonalon lelkiismeretesen dolgoznak. A rendszeres és jő munka egyik fokmérője, hogy a kiképzéseken való részvétel tavaly 96,5 százalékot tett ki és 63 fiatal szerezte meg a „Kiváló felkészülésért“ jelvényt.

— Egyre jobban előtér be kerül a politikai munka is. Minden szakasznál politikai dolgozó tevékenykedik. E téren sokkal nehezebb lemérni az eredményt, mint más szakaszon. Tavaly a kiképzőközpontot látogató sorkötelesek közül 467-en szerezték meg a Fesztivál-, 426-an pedig a Rátermettségi jelvényt. Kötelezettségvállalásaik alapján 4200 brigádórát dolgozlak le. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az említett Időben javaslatunkra 113 fiatalt vettek fel a pártba tagjelöltnek. Az idén 164-et javasoltunk tagjelöltnek. Ezekben a napokban, de főleg augusztusban a kiképzőközpontokba ellátogatnak az SZNF részvevői, hogy felelevenítsék, illetve megismertessék a fiatalokat a 30 év előtti eseményekkel, népünk harcával.

• A polgárvédelein terén mi a helyzet?

— A 11. gyakorlatot járás- szerte befejeztük, az oktatókat előkészítettük a 12. gyakorlatra. Az első félévben e feladatkört járásunkban 48 százalékra teljesítettük. Kilenc lektor és 43 oktató a Vöröskereszttel és a tűzoltókkal karöltve tervszerűen járja a falvakat. A lakosság részvétele a polgárvédelmi előkészítésben 100 százalékos. Az önsegélyes polgárvédelmi csapatok parancsnoki karának kiképzésén kívül a tanítók egy részét is előkészítjük, akik ismereteiket az iskolákban, vagy lakóhelyükön kamatoztatják. A polgárvédelem célját és eszközeit bemutató vándorkiállítást 8200-an tekintették meg. Az elért eredményekkel általában elégedettek vagyunk. Ebben nagy része van Štefan Sepeši- nek, a jnb dolgozójának és Weizner Jaroslav professzornak. Egyébként a polgárvédelmi feladatok koordinálását a járási törzskar végzi.

• Milyen a tagság érdektevékenysége?

— Jónak mondható. A legelterjedtebb a lövészet. Két klub- bán és 120 szakkörben 1741-en tevékenykednek. Eredményeik közé sorolhatjuk, hogy a bánovi Juraj Jurík a sportmester címet szerezte meg. Itt említem meg, hogy a duklai emlékversenyen tavaly 3500 fiatal, a honvédelmi többtusaversenyen pedig 2000^en vetlek részt. Az iskolák közötti lövészversenybe

mintegy 3000 diák kapcsolódott be. A 65 honvédelmi sportkörben több mint ezer tagunk dolgozik. Alapszervezeteinkben 6 automotoklub és 30 motoros szakkör tevékenykedik 1264 taggal. A rádiózás, a búvárkodás és a modellezés is egyre nagyobb teret hódít. Tevékeny munkát fejt ki az aeroklub és a tartalékos tisztek és zászlósok klubja is. örvendetes, hogy a szakkörökben és a klubokban az utóbbi időben egyre jobban előtérbe kerül a honvédelmi nevelés kérdése, amely a szövetség legfőbb feladatai közé tartozik.

— Hogyan teljesítik az SZNF 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat?

— Azzal kezdem, hogy az autóiskola 16 tagú munkaközössége — amely a szocialista ímmkabrigád címért versenyez — az évfordulóra célba ér. A népgazdaság megsegítésére ígért 700 óra helyett tagságunk már eddig több mint 8000 brigádórát dolgozott le. jól halad a tagtoborzás és a szövetség lapjaira az előfizetők megnyerése is. Tagságunk túteljesítet- te a „Z“-akció keretében felajánlott brigádórák ledolgozásának számát is. Tvrdošovcén (Tardoskedden) és Palárikovou honvédelmi otthon, Gbelcén f Köbölkúton) polgárvédelmi központ, Šuranyban, Bánovban, Szímőn. Palárikovón és Köbölkúton lőtér, Michalovcén önsegéllyel autójavító műhely épül. Ezek a létesítmények — amelyek a választási program részét képezik — nagyban hozzájárulnak majd járásunkban a honvédelmi nevelés elmélyítéséhez, színvonalának emeléséhez.

• Mivel egészítené ki az elmondottakat?

— Járásunkban a PHSZ munkája egyre eredményesebb. Ezt bizonyítja az is, hogy az országos versenyben az elsők között vagyunk. Ez természetesen nemcsak a mi érdemünk. A jnb pl. évente mintegy 100 000 koronát bocsát a honvédelmi nevelés, illetve az ehhez szükséges anyagi ellátottság biztosítására. Gondot okoz azonban, hogy bár van pénzünk, kisöbű puskát és légpuskát nem tudunk beszerezni. Pedig a régiek már úgyszólván hasznavehetetlenek, s a honvédelmi sport iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Központilag kellene ezeket a kérdéseket mielőbb megoldani, rendezni, nehogy ez a jövőben kerékkötője legyen a PHSZ munkájának, a honvédelmi nevelés további elmélyítésének. N. J.

1974. VII. 31.

A salai Duslo egyik részlege £1, (.Alexy felvétele}