Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-27 / 176. szám, szombat

HÉTVÉGI HÍRMAGYARÁZATUNK NEHÉZ KIBONTAKOZÁS A Ciprus körüli fejlemények a héten éles fordulatot vettek: hatezer főnyi török katonaság szállt partra Aphroditae szi­getén azzal az indoklással, hogy az Athénból irányított pucs- csistákkal szemben védelmezze fajtestvéreit. A törökök elke­seredett harcok után erős hídfőállásokat építettek ki maguk­nak. A Biztonsági Tanács üléseit követően azonban az érde­keli felek tűzszünetet fogadtak el. Egyidejűleg erkölcsi kény­szer hatására kénytelen volt lemondani Nikosz Szampszon, a ciprusi ultrák önjelölt elnöke és helyét Glafkosz Kleridesz, a ciprusi parlament elnöke és Makariosz híve foglalta el. Majdnem egyidőben Athént is politikai földrengés rázta meg: a rendkívüli helyzetre váló tekintettel lemondott a halaimat immár hét éve birtoló katonai junta és kijelentette, hogy pol­gári kormányra kívánja átruházni jogkörét. Gizikisz államfő azonnal hazahívta az 1963 óta párizsi száműzetésben élő Konsztantin Karamanlisz egykori miniszterelnököt, az ERE (Nemzeti Radikális Unió) nevű polgári párt alapító tagját és vezető politikusát, hogy vegye át a kormányfői tisztséget. Ka ramanlisz polgári koalíciós kormányát már be is iktatták, s most már a konkrét politikai megoldások keresésének és meg találásának kell szerepelnie napirenden. Ezek a fö moz­zanatok adják meg a térségben e héten lezajlott események keretét. 0 Washington kudarca A világ közvéleménye ma már világosan látja azt, amit Makariosz elnök mindjárt a nemzeti gárda puncsának kitö­résekor bejelentett, hogy Cip­rus Athénból szervezett és irá­nyított összeesküvés áldozata lett. Sőt, a közvélemény azzal is tisztában van, amit a szov­jet kormány mindjárt első nyi­latkozataiban leszögezett, hogy Athén a NATO tudtával és meg­bízásából szervezte a ciprusi komplottot. Felmerült a kérdés, vajon Washington nem tudott-e elő­re a ciprusi nép függetlensé­ge és szabadsága ellen készülő merényletről? Hisz a CIA, az amerikai központi hírszerző szolgálat ellenőrzése alatt tart­ja a NATO-t, amelyet ezernyi szál ffiz a Pentagonhoz. Az amerikai kormánykörük ugyan­is a ciprusi eseményekkel kap­csolatban meglepődtek, azaz a valóságban meglepődést szín­leltek. Ez Kissinger külügy­miniszterre különösen vonatko­zik, aki a közelmúltban diplo­maták, idegen politikusok előtt olyan kijelentést tett, hogy kü­szöbönálló tanácskozásai során sok mindenről fog tárgyalni, de Ciprusról nem. Ezzel azt a lát­szatot próbálta kelteni, mintha számára ciprusi probléma nem is létezne. Az amerikai külpolitika min­denkor tartogatott meglepeté­seket a közvéleménynek, vi­szont tagadhatatlan, hogy az utóbbi években egyre inkább az amerikai kormányköröket érik meglepetések. A veszélyes cip­rusi közjátékot, ha így nevez­hetjük a történteket, a jelek szerint amerikai sugallatra ké­szült NATO-forgalókönyv sze­rint rendezték meg, ám hiba csúszott a számításokba. Elő­ször is lebecsülték a ciprióták és Makariosz elnök viszonyát, másodszor tévesen ítélték meg a várható török reagálást, har­madszor a főszerepet annak az athéni juntának szánták, amely már régen lejáratta magát, el­vesztette nemzetközi hitelét, csakis Washington különleges támogatásával tudott fennma­radni, noha sohasem tudott az amerikaiak óhajának megfele­lően „szalonképessé" válni. Ennek a hibás számításnak tudható be, hogy a Biztonsági Tanács tárgyalásának eredmé­nyei után Washington megvonta támogatását az athéni juntától — mintha egy láthatatlan kar­mesteri pálca belntésére mon­dott volna le az athéni katonai kormány és hívta volna vissza Gizikisz Karamanliszt, a tekin­télyes polgári politikust. A Biz­tonsági Tanács határozata ugyanis a NATO és így közvet­ve Washington felsülését jelen­tette: állást foglalt a ciprusi alkotmányos rendszer, tehát Makariosz elnöksége mellett, követeli a görög katonát sze­mélyzet hazaszállítását, ezt kö­vetően a hatezer főnyi török katona is elhagyja a szigetet, s végül a ciprusi ügyek békés rendezését, amelyre Genfben Anglia, Görögország és Török­ország képviselőinek részvéte­lével meg Is történtek az első lépések. A ciprusi tűzszünet, noha előfordulnak megszegésé­nek gyakori esetei, a szocialis­ta országok vezette békeerők egyik fő követelését teljesítette. A független Ciprus ellensé­geinek további hibás számítása volt a terrorista múltjával erő­sen kompromittált Nikosz Szampszon „elnökké jelölése“. A világszervezet ezt érvényte­lennek nyilvánította, ' ami ugyancsak a NATO és bizonyos washingtoni körök felsülését jelentette. Kleridesz elnöki meg­bízatása nyilvánvalóan ideigle­nes jellegű: hivatalosan nyitva áll a visszatérés útja Makariosz előtt, erről azonban az érsek később fog dönteni. Nem véletlenül jegyezte meg a Washington Post, hogy a leg­utóbbi ciprusi eseményekkel kapcsolatban csak a szerencse mentette meg Washingtont egy újabb politikai kudarctól. 0 Mi lesz tovább? Londonban gyakran idézge­tik Lord Chalfont, volt mun­káspárti hadügyminiszter meg­állapítását, hogy „a NATO dél­keleti szárnyán tnár sohasem lesz régi helyzet“. A NATO, il­letve 'Washington a maga ku­darcát a görög juntával fizet­tette meg. A feszültséget azonban a korműnyváltozás sem oszlatta el. A ciprusi történtek annyira kiélezték egyrészt Görögország és Törökország, másrészt a cip­rusi két nemzetiség viszonyát, hogy a rendezést szinte elölről kell kezdeni, ez pedig még éve­kig eltarthat. A Karamanlisz-kormány am- nesztia-rendelete, jarosz bör­tönsziget felszámolása, számos vezető politikai és művészeti személyiség, távollétükben el­ítélt katonatiszt visszatérése bizonyos mértékben levezeti a görögországi belső feszültséget. Az új kormánynak a polgári szabadságjogok helyreállítására tett intézkedései, illetve nyilat­kozatai általános megelégedést keltettek, ám Karamanlisz irá­nyában nem szabad túlzott illú­ziókat táplálni. Franciaországi száműzetésében távoltartotta magát a görög baloldali emig­rációtól, s noha a juntával kap­csolatban olykor bírálta is az Egyesült Államokat, jó kapcso­latait az amerikaiakkal tovább­ra is megőrizte. 0 Egy a megoldás: teljes függetlenség Anglia, a ciprusi független­séget szavatoló hatalmak egyi­ke kezdetben tanúsított passzív magatartásával a NATO tervei­nek a malmára hajtotta a vizet. E tervek kudarca azonban el­kerülhetetlenül színvallásra fog­ja késztetni Angliát. A török csapatok ciprusi jelenléte, ál­lásfőik kiépítésének módja, a ciprusi török lakosságnak e vé­dett területekre való menekülé­se a görög szélsőségesek attro- citásai elől ugyanis objektívan kedvező feltételeket teremtene a takszlmra, azaz a szigetor­szág nemzetiség szerinti ketté­osztására. Mivel az enoziszról, vagyis Ciprus és Görögország egyesítéséről, amely feltétlenül tovább terjedő regionális hábo­rút idézne elő, az új athéni kormány eleve letett, elismerte Ciprus alkotmányos rendjét és Makariosz államfői voltát, most a három érdekelt félnek olyan megoldást kell keresnie, amely őrükre, legalábbis hosszú idő­re véget vetne a feszültségnek, megszüntetné a viszály okait. Ehhez azonban jóakarat kell az érdekelt felek részéről. L. L. NÉHÁNY vidd LUIS ECHEVERRIA mexikói elnök négynapos hivatalos bra­zíliai látogatásának befejezté­vel Venezuelába érkezett. A mexikói elnök ezt megelőzően latin-amerikai látogatókörül ja során Ecuadorban, Peruban és Argentínában járt. FRANCIAORSZÁG tegnap újabb légköri alomrobbantási kísérletet hajtott végre a csen­des-óceáni Mururoa-sziget tér­ségében. Június 16 óta ez im­már a negyedik francia atom­kísérlet. PÁRIZSBAN két bomba rob­bant. Egyik az igazságügy-mi­nisztérium épülete előtt, a má­sik az állami alkalmazottak szakszervezeti szövetségének irodájában. A robbanások állí­tólag összefüggésben vannak a francia börtönökben tapasztal­ható elégedetlenséggel. BRAZÍLIA rövidesen több mint 31 millió tonna kőolajat vásárol a Szovjetuniótól. A Pet- robras állami olajtársaság kép­viselője hamarosan Moszkvába utazik az erre vonatkozó meg­állapodás megkötésére. HAMBURGBAN egy bíróság életfogytiglani, illetve 12 évi börtönbüntetésre ítélt két volt SS-tisztet. A bíróság felelősnek találta őket 300 000 lengyel zsidó haláláért, akik a II. vi­lágháború idején a treblinkai haláltáborban pusztultak el. NICOLAE GIOSANT, a Román KP Központi Bizottságának tag­ját. az Agrár- és Erdészeti Tu­dományos Akadémia elnökét egyhangúlag megválasztották a Román Nagy Nemzetigyűlés el­nökének. Izlantl nem enged Hága — A Hágai Nemzetközi Bíróság döntést hozott az iz- land—angol, illetve az izlund— nyugatnémet halászati vitában. A bíróság 10 szavazattal, 4 ellenében leszögezte, hogy Iz- land jogtalanul cselekedett, amikor 12 tengeri mérföldben megállapított halászati vizeit 1972. szeptember elsejei hatály- lyal egyoldalúan 50 tengeri mérföldre terjesztette ki. A bí­róság elfogadta Nagy-Britanniá- nak és az NSZK-nnk azt az ér­velését, hogy az ilyen határ­módosításokat csak egy nem­zetközi döntő bíróság jóváha­gyásával lehet végrehajtani. Az érdekeltek közül az izlan­di kormány nem küldte el kép­viselőit a hágai tárgyalásra. Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter kijelentette, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése nem fogja befolyásolni országa halászati politikáját. Agustsson hozzátette: Izland komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy 200 tengeri mérföldre terjeszti ki halászati határait. Leunyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára és Aldo Moro olasz külügyminiszter tanácskozása a Kremlben. (TASZSZ felvétele) BREZSNYEV FOGADTA MORÓT Moszkva ■— Az SZKP Közpou ti Bizottságának főtitkára a Kremlben fogadta Aldo Moru olasz külügyminisztert. Az esz­mecsere, amelyen részt vett szovjet részről Andrej Grumiko külügyminiszter is, a kiadott közlemény szerint „meleg, ba­ráti légkörijén“ folyt. Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko, illetve Aldo Moro megerősítették ezen a találko­zón országaik szándékát, hogy további erőfeszítéseket tesznek a kétoldalú kapcsolatok szoro­sabbra fűzése érdekében. Mint Moszkvában hivatalosan bejelentették, Moro átnyújtotta Rumor olasz miniszterelnök le­velét, melyben olaszországi lá­togatásra hívja meg az SZKP KB főtitkárát, Szovjet részről a meghívást köszönettel elfo­gadták, s a felek úgy állapod­lak meg, hogy a látogatás idő­pontját diplomáciai úton tisz­tázzák. A Szovjetunió és Olaszország Moszkvában tíz évre szóló meg­állapodást írt alá a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködésének fejlesztésé­ről. A megállapodást Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereske delmi miniszter és Aldo Moro írta alá. Gromiko szovjet külügymi­niszter csütörtökön vacsorán látta vendégül olasz kollégáját, Aldo Morót. Gromiko a vacsorán kijelen­tette: A nemzetközi légkör, a népek törekvéseinek megfele­lően javul, de ez a folyamat el* lenállásba ütközik bizonyos erők részéről, amelyek szerel - nék visszarántani a világot azokba az évekbe, amelyekre a feszült államközi kapcsolatok voltak a jellemzők. Szemmel láthatóan erre vallanak a cip­rusi események, amelyekért tel­jes mértékben a görög milita­ristákra, de nemcsak rájuk há­rul a felelősség. Minden állam, amely értékeli a népek szabadságát és függet­lenségét, köteles szilárdan tá­mogatni Ciprust és annak tör­vényes kormányát, élén Maka­riosz elnökkel — azzal a cél­lal, hogy visszaállítsák a köz­társaság szuverenitását, azt a helyzetet, amely a görög kato­nai rendszer agressziója előtt állt fenn, s kivonják az összes külföldi csapatokat. Aldo Moro olasz külügymi­niszter kijelentette: A szovjet- olasz kapcsolatok teljesen meg­felelnek a jelenlegi nemzetközi légkörnek, amelyet az enyhülés folyamata jellemez. Az európai biztonság és együttműködési értekezletet történelminek nevezve, az olasz külügyminiszter reményét fe­jezte ki, hogy az értekezlet a szövegezés stádiumából hama­rosan eljut a politikai befeje­zésig. > A portugál baloldal a fegyveres erők mellett Ldsszabon — A portugál ideiglenes kormányban képvi­selt baloldali pártok szervezé­sében csütörtökön este mint­egy 120 ezren vonultak fel a lisszaboni „Május 1" Stadion­ban, hogy támogatásukról biz­tosítsák a fegyveres erők moz­galmát, az új ideiglenes kor­mányt. A tömeggyűlésen Alvaro Cun- hal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára, Mario Soares, a Szocialista Párt főtitkára és más politikusok mondtak beszé­Közös piaci megbeszélések a társulásról Brüsszel — A jamaicai Kings- tonban megkezdődött a Közös Piac kilenc tagállama és 44 af­rikai, csendes-óceáni és karib- tengeri ország képviselőinek megbeszélése a gazdasági tár­sulás kérdéseiről. A Közös Piac és a 44 ország tárgyalásai még tavaly nyáron kezdődtek meg s az eredeti ter­veknek megfelelően ez év nya­rára már be is kellett volna fejeződniük, időközben azonban komoly nehézségek támadtak a társulási feltételek és különö­sen egyes mezőgazdasági ter­mékek szállítási feltételei miatt. Különösen jelentősek a prob­lémák néhány fontos mezőgaz­dasági termékre, így a kávéra, kakaóra, mindenekelőtt a nád­cukorra vonatkozóan. Ez utóbbi témáról a kilencek külügymi­niszterei sem tudtak megálla­podásra jutni a hét elején Brüsszelben megtartott értekez­letükön. Nehézségek merültek fel a pénzügyi segély mértéke és el­osztása terén Is. A fejlődő or­szágoknak — az ipari termé­kek árában, bekövetkezett ug­rásszerű növekedése miatt —■ jelentősebb támogatásra volna szükségük. Brüsszeli megfigyelők szerint kevés valószínűsége van annak, hogy a kingstoni tárgyalások gyors eredménnyel járnának, annál is inkább, mert a Közös Piacnak a kétnapos tárgyaláson részt vevő megbízottai csak részleges felhatalmazással ren­delkeznek. A Közös Piac bizottsága a ró­mai szerződéssel összeegyezhe- tetlennek tekinti a francia kor­mánynak a mezőgazdaság vé­delme érdekében hozott egyes rendelkezéseit, beleértve a szarvasmarha-tenyésztőknek biz­tosított támogatásokat. Lardi- nois, az EGK bizottságának il­letékes tagja újságíróknak kije­lentette, jogi szempontok alap­ján kifogásokat támaszt a fran­cia rendelkezések ellen, de a probléma ennél mélyrehatóbb. Lardlonis kijelentette, az a gyakorlat, amelyet a tagálla­mok az utóbbi időben alkalmaz­nak s amelynek során nemzeti intézkedésekkel igyekeznek biztosítani saját mezőgazdasá­guk előnyös helyzetét, súlyosan veszélyezteti a közös mezőgaz­dasági politikát. det. Cunhal rámutatott, hogy a fegyveres erők mozgalma nem­zeti realitás, a demokratizálási folyamat végrehajtásának bizto­sítéka. Hangsúlyozta, hogy ten vább kell lépni a gyarmati probléma megoldásának útján* Moszkva — Arnold Kalinyin személyében kinevezték a Szov­jetunió lisszaboni nagykövetét. A jogi végzettségű Kalinyin 1929-ben született, és a Szovjet Tudományos Akadémia Világ- gazdasági és Nemzetközi Kap* csolatok Intézetéből lépett 1969* ben diplomáciai szolgálatba. New York — Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára vasárnap kétnapos látogatásra Lisszabon­ba érkezik és Portugália tenge­rentúli területeinek helyzetéről folytat majd tanácskozást. Az előzetes program szerint Wald­heim tárgyalópartnere Mario Soares külügyminiszter lesz. Valószínűleg Spinola államfő is fogadja. Robbanássorozat Belfastban Belfast — Több mint 500 ki* logramm robbanóanyagot hasz­náltak fel abban a merénylet- sorozatban, amely csütörtökön hatalmas anyagi károkat oko­zott az északír főváros, Bel­fast központjában. A törvényen kívül helyezett ír köztársasági hadsereg (IRA) terroristái ezúttal is az immár hagyományossá vált gépkocsiéi- térítésos módszert alkalmazták: találomra kiválasztott gépko­csik vezetőit arra kényszerí­tették, hogy az általuk megha­tározott helyre szállítsák a rob­banóanyagot, amely aztán az üresen hagyott gépkocsit leve­gőbe röpítette. A hatóságok sürgősen kiürítették Belfast egész központját, mielőtt 5 gép* kocsi a levegőbe repült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom