Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-04 / 156. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1974. július 4. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 156. szám Ára 50 fillér TÉNYEK, ADATOK Készülünk a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának a megünneplésére. Cikkeket közlünk a felkelés politikai, társa­dalmi és történelmi jelentőségéről. Az írásokból egybehangzóan az csendül ki, hogy Csehszlovákia fegyveres és politikai harca a nemzeti és a szociális szabadságért a Szlovák Nemzeti Fel­keléssel kezdődött, és a cseh népnek az 1945 májusában ki­robbant prágai felkelésében, majd a felszabadulásban érte el te­tőpontját. A felkelés volt Csehszlovákia népei nemzeti és de mokratikus forradalmának a kiindulópontja. A nemzeti-demok­ratikus forradalom diadalmas térhódítása megnyitotta köztár­saságunkban a népi demokratikus, majd később a szocialista társadalom sokoldalú felvirágoztatásához vezető utat. Az évfordulóra készülve elemezzük a felkelés óta eltelt idő­szakban elért sikereinket. Jólesően állapítjuk meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkásainak, földművesei­nek és értelmiségének az elmúlt 30 évben végzett munkája bő­ven gyümölcsözött. Kimagasló sikereket értünk el az élet min­den területén. Kiépült korszerű, szocialista iparunk és a felap­rózott mezőgazdasági termelést felváltotta a sikeresen fejlődő nagyüzemi szövetkezeti termelés. Az életszínvonal emelkedését, a kultúra, a művelődés és a tudomány kibontakozását tekint­ve Csehszlovákia a világ legfejlettebb országai közé tartozik. Győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, megszilár­dult a dolgozók politikai és erkölcsi egysége. A cseh és a szlovák nemzet, valamint a magyar, az ukrán, a lengyel, a né­met és a többi nemzetiség barátsága és testvéri együttműködé­se megsokszorozza szocialista társadalmunk erejét. Békénket, fejlődésünket biztosítja a Szovjetunió vezette szocialista világ­rendszerhez fűződő szövetségünk. A felszabadulás óta eltelt évek sikere ékesen bizonyítja, hogy mire képes az a nép, amelyik megszabadul a szociális és a nem­zeti elnyomás bilincseitől és a szocializmus útjára lép. Ered­ményeink különösen akkor szembeötlőek, ha figyelembe vesz- szük, hogy a szocialista építés során számos nehézséggel is ta­lálkoztunk, számos akadályt kellett leküzdeni. Pártunk azon­ban úgy dolgozta ki a politikai és gazdasági vezetés irányvo­nalát — jól látható ez a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plénumán elfogadott határozatból is —, hogy az új társadalom építésének általános törvényszerűségeit alkotóan alkalmazta az iparilag fejlett Csehszlovákia feltételeire. Előbb a XIV. kong­resszus is marxista alapon elemezte a gazdasági növekedés korszerű tényezőit, egyben leleplezte és elutasította a revizio­nista koncepciókat, megszilárdította a szocializmusnak megfe­lelő gazdasági irányítási elveket. Hosszan sorolhatnánk, hogy milyen eredményeket értynk ©1. A rohamos fejlődés érzékeltetésére azonban talán elég, ha csu­pán azt említjük meg, hogy a felszabadulás óta Csehszlovákia ipari termelése 7,6-szeresére (ezen belül a gépgyártás termelé­se több mint 16-szorosára, a vegyiparé csaknem 19-szeresére), az építőipar termelése 8,6-szeresére, a nemzeti jövedelem 4,3- szeresére nőtt. A mezőgazdaság bruttó termelése 79 százalékkal nagyobb, mint 1948-ban volt, noha a mezőgazdaságban foglal­koztatottak száma a háború előtti időszakhoz képest mintegy harmadára csökkent, és kisebb lett a megművelt földterület is. A szocialista termelési viszonyok győztek nemcsak a város­ban, hanem a falun is^ ' Érdemes megjegyezni, hogy az emberek alapvető létszükség­leteinek a kielégítésére fordított összegek nagyságát tekintve Csehszlovákia a szocialista építés kezdetétől a világ fejlett or­szágainak élvonalában halad. A társadalmi fogyasztási alapok­ból ma már évi 5500 korona jut egy lakosra. A lakosság jö­vedelme az utóbbi két évtizedben — az 1953-as pénzreform óta — több mint háromszorosára nőtt. A családoknak ma már mint­egy a hetven százaléka abba a kategóriába tartozik, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja a 800 koronát. 1945 után 1700 000 lakás épült, ami a jelenlegi lakásállomány­nak csaknem a negyven százaléka. Arról, hogy a világ fejlett ipari államai közé tartozunk, az is tanúskodik, hogy Csehszlovákia a világtermelésnek majd­nem 2 százalékát produkálja, míg lakossága a világ lakosságá­nak csupán 0,4 százaléka. Az egy főre eső termelése 4,5-szer több a világátlagnál. Az ipar és a mezőgazdaság magas szín­vonala mellett az alapvető mutatókat illetőleg is a világ élen­járó országai közé tartozunk. Az egy főre eső acéltermelésben az ötödik helyen, a szénfejtésben a harmadik helyen, a kaló­riafogyasztásban a harmadik helyen, a gépgyártásban meg már az első helyen állunk. A jó munkáról adott számot a minap a Szövetségi Gyűlés is, amely jóváhagyta az 1973. évi zárszámadást és többek között megállapította, hogy a lakosság reáljövedelme az utóbbi három évben 6 százalékkal növekedett, vagyis 1 százalékkal meg­haladta a tervelőirányzatot. A havi átlagbér az 1970-es 1938 koronáról 1973-ban 2101 koronára emelkedett. Munkánknak, fejlődésünknek olyan adatai ezek, amelyek ön­magukban is beszélnek. Eredményeink azt bizonyítják, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével egyre nagyobb sikereket érünk el, a dolgozó nép egyre jobban él. BECSES VENDÉGEK KÖZÉP-SZLOVÁKLÁBAN (ČSTK) — lvan Haritonovics funak, az SZKP KB tagja, az SZKP tulai területi bizottságá­nak első titkára, aki feleségé­vel a közép-szlovákiai kerület­ben tartózkodik, tegnap a lu­čeneci járásba látogatott. A szovjet vendégeket, akik Luöe- necen (Losoncon) a járási párt- bizottság székházába látogat­tak, Ondrej Barto, a járási párt­bizottság vezető titkára fogad­ta. A szívélyes fogadás után Ju­nak elvtárs vörös szegfűcsok­rot helyezett ©1 a Lenin emlék­műre. A Rimavská Sobota-i járási pártbizottság székházában Ján Lacik, a járási pártbizottság tit­kára és Ján RepáS, a járási nemzeti bizottság elnöke fogad­ta a szovjet vendégeket. Délután a Včelíncei Efsz szö­vetkezeti dolgozói látták ven­dégül a szovjet elvtársakat. Befejeződött a szovjet-amerikai csúcstalálkozó Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon közös közleményt és dokumentumokat írt old Moszkvában • Az amerikai elnök és kísérete elutazott a Szovjetunióból Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon aláírja a csúcstalálkozóról kiadott közös közleményt. (TASZSZ felvétele]! Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Moszkvában tárgyalást folyta­tott Richard Nixonnal, az Egye­sült Államok elnökével. Ezzel az utolsó megbeszélés­sel befejeződtek azok a tárgya­lások, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára, Nyikolaf Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke és Andrej Gromiko szovjet külügyminisz­ter folytatott Richard Nixonnal, az Egyesült Államok elnökével és Henry Kissingerrel, az Egye­sült Államok külügyminiszteré­vel. A tárgyalások befejeződése után Leonyid Brezsnyev és Ri­chard Nixon szovjet—amerikai Bár az időjárás még sze- szélyeskedikj hamarosan megkezdődik az aratás. E nagy csatára készülnek a Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban is, ahol a mezőgaz­dasági üzemekben ezekben a napokban az utolsó előké­születeket teszik meg. Pén­teken összeül a járási aratá­si bizottság, amelyen a fel­vásárló, a vendéglátó álla­mi kiskereskedelem képvi­selői is részt vesznek, illet­ve beszámolnak arról, ho­gyan készültek fel az idei kény érc sat ára. Ezen a na­pon tartják értekezletüket a kombájnosok és a gépesítők is. közös közleményt írt alá a csúcstalálkozóról. Aláírták továbbá a rakétael­hárító rendszerek korlátozásá­ról a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között létrejött megállapodáshoz csatolt jegyző­könyvet, a föld alatti nukleáris kísérletek korlátozására vo­natkozó szerződést és az ehhez csatolt Jegyzőkönyvet, amely szabályozza a megjelelő ada­tok cseréjét, annak érdekében, hogy biztosítsák a felek szerző­déses kötelezettségeinek nem­zeti műszaki eszközökkel tör­ténő ellenőrzését. Közös nyilat­kozatot írtak alá azokról az In­tézkedésekről is, amelyek a természeti környezetre haló eszközök katonai célú felhasz­nálásának veszélyei ellen irá­nyulnak. Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai kül* ügyminiszter két jegyzőkönyvet írt alá. Ezek szabályozzák a stratégiai fegyverzetek pótlá- sát, leszerelését, vagy megsem­misítését, amennyiben ezek a kérdések a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló szerződés és az 1972-ben a stra• tégiai támadó fegyverek korlá­tozására hozott néhány intéz* kedésről aláírt ideiglenes egyezmény érvényes cikkelyei­nek megvalósítása során felme­rülnek. A dokumentumok aláírásánál jelen volt Nyikolaf Podgornij, a a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke, Alek­szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, va­lamint több más szovjet vezető személyiség és amerikai állam• férfi. (Folytatás a 3. oldalon] SZÖKÜL A HATÁR A repce vetésterületének 30 százalékát már learatták • Az idén 60 kombájnnal több vesz részt az aratásban • Gondot okoz a raktár- és az alkatrészhiány • Hosz* szabbított műszakban dolgoznak majd a gépek A REPCÉT MÁR ARATJÁK, s az 1040 hektárnyi terület 30 százalékát már rendre vágták, 15 százalékát már kicsépelték. Az eddigi hektárhozam 21 má­zsa körül mozog, míg tavaly csak 15—16 mázsás átlaghoza­mot értek el. A járásban az idén a búza vetésterületét 1541 hektárral növelték, össze­sen 35195 hektárról kell a termést betakarítani. Az ara­tásban 358 kombájn — 201 a mezőgazdasági üzemeké — vesz részt. Ez hatvan kombájnnal több, mint a múlt évben volt. Vendégkombájnosok érkeznek Csehországból és Észak-Szlo- vákiából, ahol később érik be a gabona. így egy kombájnnak 98 hektárról kell kicsépelnie a magot. Ha megkapják a terve­zett 40 nagy teljesítményű kombájnt, akkor ez az átlag 10 hektárral csökken. — A gabonafélék aratását já­rásunkban július 10—12-e közt kezdjük meg — tájékoztat Mi­chal Chri&tuv, a Járási Mező- gazdasági Termelési Igazgató­ság agronómusa. S ha az idő­járás kedvez, úgy 12 nap alatt be is fejezzük. A múlt évi ta­pasztalatok alapján a gépek csoportos munkába állítását tervezzük. Tavaly járási vi­szonylatban búzából 44, árpá­ból 40,7 mázsás átlaghozamot értünk el. Hogy az idén meny­nyi lesz? Nem akarok jósolni. Egy azonban biztos, nagyobb lesz a múlt évinél. TÖBB ÉVES GOND Azt gondolhatná az ember, hogyha ilyen jó termés ígérke­zik, akkor nincs gond. Pedig nem így van. Már most tudják, hogy a raktárak kapacitása ki­csi. Éppen ezért még a héten fölülvizsgálják a raktárhelyisé­geket, hogy a megtermett gabo­na idejében tető alá, illetve a raktárba kerülhessen. S ami a gépek előkészítését illeti, ez sem jár gond nélkül. A kombájnok nagyobb részd ugyan ki van javítva, de né­hány E-512-eshez még alkat­rész, főleg golyóscsapágy hiányzik. Ez az oka annak is, hogy a szalmapréseknek is csak a 80 százaléka üzemképes. A legrosszabb a helyzet a so­rológépek terén. Kiöregedtek, de újakat nem kapnak. Pedig ha az időjárás továbbra IS ilyen szeszélyes marad, akkor ezekre igen nagy szükség lesz? VERSENYEZNEK A KOMBÁJNOSOK Az érsekújvári járás az el­sők között válaszolt a lévai já­rás mezőgazdasági üzemeinek felhívására. Az Érsekújvári já. rási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság nem titkolja azt sem, hogy az idén az állami terményeladási tervet az elsők között akarják teljesíteni. Ezért a kombájnosok hosszabbított műszakban dolgoznak majd, s versenyeznek nemcsak a leg­több learatott hektárért, hanem a minél kisebb szemveszteső- gért is. —nj-»

Next

/
Oldalképek
Tartalom