Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-24 / 173. szám, szerda
Aratási pillanatképek Mezőgazdasági üzemeinkben mindenütt alaposan felkészültek a gabonabetakarításra, de a szeszélyes időjárás nagyon lelassítja az aratási munkálatok zavartalan menetét. A múlt hét végén a komáméi (komáromi) járás két szövetkezetébe látogattunk el, hogy képet nyerjünk eddig elvégzett aratást munkálataik eredményeiről. Rövid kőrútunk során először a Dolný Peter-i (Alsópéteri) Egységes Földművesszövetkezetben álltunk meg. A szövetkezet udvarán 11 kombájn sorakozott Indulásra készen. Az udvaron várakozó kombájnosok egyikétől megkérdeztük, hogy hány hektárt sikerült eddig levágnia. — Eddig bizony elég keveset, mert a tizenhetediket kiadós eső következtében kétnapos kiesésünk volt — felelt Kramperb losef, az Okfíneki Gtá dolgozója, a nymburki járásból, aki társával, Koula Ja- roslavval együtt már a harmadik idényben arat Szlovákiában. Az eredményekről és a hozamokról Terbák Zoltántól, a szövetkezet agronómusától kaptunk bővebb tájékoztatást. — Bevezetőben röviden el kell mondanom, hogy a mi határunk nagy része homokos, illetve könnyű talajú — kezdte az agronómus. — Szövetkezetünk fennállásának 25 éve alatt ebben az évben sikerült először túlszárnyalni búzából és árpából egyaránt az 50 mázsán felüli átlagos hektárhozamot. Három évvel ezelőtt csak 32, de tavaly már 42 mázsa búza termett hektáronként. Éppen ezért az idei eredményeink, amelyek már biztosra vehetők, nagy előrelépést jelentenek. összesen 2650 hektáron gazdálkodunk. Az idén 560 hektáron vetettünk búzát, amelynek az 50 százaléka Kaukaz, a többi pedig Jubilejnaja és Aurora. Százhúsz hektáron termesztettünk árpát, amelyből 52—54 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el. A tavalyi évhez viszonyítva az idén tíz nappal később kezdtünk aratni, s az állami gabonaeladási tervünket 120 százalékra teljesítettük. A kicsépelt gabona a nagy nedvességtartalom miatt mind szárításra szorul, amit szüntelenül üzemelő saját szárítónkon végzünk. • * • A szomszédos Chotíni (Heté- nyi) Efsz-ben Lamy Mikulással, a szövetkezet elnökével sikerült beszélnünk az aratás, menetéről. — A 600 hektáron termesztett gabonánk aratását 9-én kezdtük meg. A nedvességtartalom elérte u. 25—26 százalékot, ezért minden raktározásra kerülő gabonát három műszakban kétszer átszárítottunk. A tavalyi eredményeinkhez viszonyítva az idén búzából és árpából átlagosan 10 mázsával több termett. Árpából, aminek az aratásával már végeztünk, hektáronként 52 mázsát takarítottunk be. Minden jel arra mutat, hogy búzából is elérjük az 50 mázsás átlagos hektárhozamot. Ha az időjárás is kedvez, a hét elején a búza is a magtárainkba kerül. — Az aratás idején nem merültek fel különösebb nehézségek ľ — Eddig minden jól ment, ami részben az alapos felkészülés eredménye. A gépekkel nem volt baj, az esetleges kisebb javításokat az Agrotechnika hurbanovói (ógynllai) kirendeltségén keresztül biztosítottuk. Zavartalan az aratók üdítő italokkal és élelemmel való ellátása is, amit a Jednota fogyasztási szövetkezet alkalmazottainak köszönhetünk. • • • Útban hazafelé megálltunk a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat hurbanovói részlegén, ahol Nagy Imre részlegvezető-helyettessel beszéltünk. Kérdésünkre, hogy milyen minőségű gabonát vásárolnak fel, hogyan szárítják és hol tárolják, röviden így válaszolt: — Kilenc szövetkezettől, egy állami gazdaságtól és egy mezőgazdasági kísérleti állomástól vásárolunk fel gabonát. A beérkezett gabona 65—70 százukká' szárításra szorul, s a gabona nagy részét a szabad ég alatt tároljuk. Egy nagy teljesítményű jugoszláv, gázfűtésre működő szárítónk van, amivel két 12 órás műszakban szárítjuk a gabonát. Ezzel a szárítóval óránként 3—3,5 százalék vizet párologtatunk ki, s működésével és teljesítményével egyaránt elégedettek vagyunk. Felvásárlási tervünket egyébként 17-én 110 százalékra teljesítettük. (pákozdi) A Nové Zámky-i (ársekíijvári) járás Szlovákiában elsőként teljesítette a gabona állami felvásárlási tervét, s ezt még további 10 százalékkal akarják megtoldani. Vasárnap több mint 400 kombájn dolgozott a járás területén. A Lipovái Efsz-ben a repülőgépről vetett Mironovszkaja búza termése a becslések szerint a hatvan mázsát is meghaladja. Stefan Smatlák mérnök, a szövetkezet elnöke (középen) elégedetten szemléli a szépen fejlett kalászokat. (A ČSTK felvétele) Társadalmi összefogással Mezőgazdasági üzemeink a gabonafélék termesztésében néhány éve kimagasló eredményeket érnek el. A búza és az árpa hektárhozamai a tökéletes agrotechnikai módszerek, a gépi technika, a műtrágyák és nem utolsósorban a nagy ter- mőképességü fajták jóvoltából a vártnál is nagyobbak és fokozatosan tovább emelkednek. Azt is elmondhatjuk, hogy a begyűjtési technika a termésátlagok növekedésével párhuzamosan fejlődik, és a korszerű, nagy teljesítményű gépek segítségével az aratási munkákat gyorsan, valamint minőségileg kifogástalanul tudjuk elvégezni. Ugyancsak fontos feladat a kicsépelt gabona betakarítás utáni megfelelő kezelése, vagyis a tisztítás, a szárítás és a raktározás. E munkák minőségileg kifogástalan teljesítésére pórt- és állami szerveink határozataival összhangban már eddig is sokat tettünk. Az 19S4- es 24. számú kormányhatározat óta pl. Szlovákiában 40 toronysiló épült fel, és a rendelkezésre álló gépek segítségével tavaly már 315 000 tonna gabona előtisztítását és 1 434 000 tonna gabona szárítását sikerült elvégezni. Szocialista társadalmunk ezekre a beruházásokra millfár- dokat fordított, de raktárkapacitásaink — elsősorban a terméshozamok dinamikus fejlődése következtében — még mindig kevésnek bizonyulnak, a hiányt pedig egyelőre csupán társadalmi összefogással tudják pótolni. A gyakorlat igazolja, hogy ez a társadalmi összefogás megvan, létezik. Erről Oslanec Dezsővel, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat ko- márnói üzemének igazgatójával folytatott beszélgetésünk során is meggyőződtünk. — Mindent elkövettünk — mondta az igazgató —, hogy a termést a kedvezőtlen időjárás ellenére is gyorsan és szemveszteség nélkül takarítsuk be. Habár az aratást a szokásos július 5-i időpont helyett teljes ütemben csak július 13—14- én kezdtük meg, ma már elmondhatjuk, hogy a leviceiak felhívására adott válaszunk feladatait maradéktalanul teljesítettük. Az időjárás okozta nehézségeket és eltolódásokat úgy ellensúlyoztuk, hogy a kidolgozott felvásárlási tervtől eltértünk, és a kombájnok átcsoportosításával összhangban a felvásárlás szakaszán is átcsoportosítást végeztünk. így, az átcsoportosított gépek segítségével arató szövetkezetekben nem halmozódott fel a gabona, mivel a begyűjtőit termést nemcsak az eredetileg kijelölt helyre, hanem átmenetileg más körzet átvevő helyére is elvi- hették. Ez a szárító kapacitások jobb kihasználását is lehetővé tette, mivel a szárítók nem várták tétlenül, amíg körzetükben is megindulhatott az aratás. Persze, amint az igazgató is hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy azok a mezőgazda- sági üzemek, amelyek korábban kezdhették' meg az aratást, az aratásra még várakozókat kiszorították a raktárakból. Ilyesmi nem fordulhatott elő, hiszen a felvásárlás így is az előre kidolgozott terv szerint történt, és egyik szövetkezet, vagy állami gazdaság sem léphette túl a tervben megszabott leadható gabonamennyiséget. — A terv szerint az állami alapokba 4443'vagon gabonát vásároltunk fel, ezt a mennyiséget még megtoldjuk. Különös figyelmet fordítunk a vetőmagként szolgáló gabonák tárolására. Ezek aratásának megkezdését csak megbízottunk engedélyezhette, aki előbb meggyőződött a mag teljes biológiai érettségéről. Társadalmi összefogás és segítség nélkül gabonáinkat e gondos előkészületek mellett sem tudtuk volna elfogadható módon kezelni és tárolni. Az egész termésnek mintegy 62 százalékát tudjuk azonnal felvásárolni, de ennek is 18 százalékát pótraktárakban helyezzük el. Ami a pólraktára- kat illeti, a nem mezőgazdasági üzemeknél is nagy megértésre találtunk. Átmenetileg különböző helyiségeiket bocsátották rendelkezésünkre. Mindenekelőtt a Čilizská Radvaň-i (csilizradványi) paprikaüzemet, a komárnói (komáromi) és a hurbanovói (ógyallai) útkarbantartó vállalatot, a Jednota fogyasztási szövetkezetét, valamint a gép- és traktorállomás egyes brigádközpontjait szeretném kiemelni, akiktől a legnagyobb segítséget kaptuk. A segítség valóban sokat |e- lent, hiszen még így is mintegy 1400 vagon gabonát átmenetileg szabadon, betonfelületen tárolnak és szárítanak. A garmadában történő szárításnál nagy segítséget nyújtanak az alkalmi brigádosok, elsősorban a diákok, de több helyen, így a Zemlanská Olőa-i (nemes- ócsai) felvásárló központban már külön az erre a célra vásárolt traktorral forgatják a gabonát. És természetesen a szövetkezetekről sem feledkezhetünk meg, ahol a gabona át nem vehető részét készséggel és nagy gonddal tárolják. EGRI FERENC A CSEH SZOCIÁLIS FESTÉSZET ÚTTÖRŐJE Jösef Václav Myslbeknek, a 19. század legnagyobb cseh szobrászának tehetséges festő fia műveit kevesen ismerik. Életéről és munkásságáról először 1954-ben jelent meg egy kiadvány, ám a szerző kissé tizük látókörű felfogásban foglalkozik a festővel. A könyv írója (Z. Piláf) igyekezett Karéi Myslbek egész életművét beleszorítani a szociális tárgyú festészet hatókörébe, amivel jócskán elszegényesítette a művész sokoldalú kifejezési módját. Igaz ugyan, hogy K. Myslbek egyike volt a cseh szociális festészet úttörőinek. Sőt, ö volt talán a legelső, aki már nem eszményítve, romantikusan ábrázolta az egyszerű néprétegeket, hanem mélyrehatóan, meggyőzően. A jogot, majd bölcsészelet tanult fiatal Myslbek — nyelvtanári működése mellett, apja helytelenítése ellenére — titokban járta a festőiskolát (Pirner, majd 1890-tól Hynais tanítványa volt). Mint kollégáinak zöme, nemsokára ő is a MÄNES nevű festőtársulat tagja lett, részt vett közös kiállításaikon. Akárcsak társaira, eleinte rá is hatott a francia impresszionizmus. Első festményei — a „Bikaviadal“ és a „Tó hajóval“ (1904-ből), majd nővére arcképe (1905-ből) — szabadban készített képek, a ple- nérlzmus jellegzetes jegyeivel. De már ekkor észrevehető rajtuk részint a realizmushoz, részint pedig a dekoratív stilizáló irányzathoz érzett rokonszenve (főleg a spanyol festészet befolyása alatt). Velascjuez és Goya példája nemsokára döntő hatással lett a művész további fejlődésére. Szembeszállva az akkor dívó impresszionista ler- mészetábrázolással, s az embernek csak másodrendű szerepeltetésével a képen — a különben félénk és melankolikus festő saját útjára lépett, a figurális festészet útjára. A „Kosztümtanulmáni/" című képe 1905-ből első lépés ezen az úton. A kép — a 20. században oly rilka egyflgurás megoldásával — visszatérést jelent a múlthoz, az ember jelentőségének rehabilitálásával viszont megelőzte emberséget áhító korunkat. A folttechnika elhagyásával itt már tömbszerűségre, valósághűségre és lélekábrázo- lásra törekedett a festő. Mivel egyre többet Időzött az egyszerű emberek körében, az őket ábrázoló képei sosem felületesek. A „Vidéki cirkusz előtt“ című olajkép a vándorartisták életének fénytelen, ismeretlen oldalát mutatja. Igazságszerele- te fokozatosan teljesen a kizsákmányolt rétegek nyomorának ábrázolására késztette. „A vak", a „Kivándorlók“, a „Szerencsétlenség“, a „Pihenő munkások“, a „Koldusok" mind ezt az őszinte rokonszenvezést, együttérzést bizonyítják, s közben távolról sem üres frázisok, vagy szentimentális pillanatképek. A „Szerencsétlenség“ egyébként az első festmény, melyen Myslbek a városi munkásokat örökítette meg. Az aszfaltos alapozástól sötét tónusú „Kivándorlók“ és a „Hulláskamra“ című képek (1907-1908- ból) nagyvonalú, mély realizmusukkal, nyomasztó hangulatukkal a kapitalista rendszert bírálják. A „Kórházban“ című kép uralkodó szürkéi, szinte liánként kúszó ecsetvonásai is a kétségbeesett kiúttalanságot fejezik ki. „Fekete bohóc“ mintha saját lohangoltságának szimbóluma lenne. Az említett képeken mindenütt az embert helyezte előtérbe alkotójuk. Önálló kiállításon 1908-ban és 1910-ben mutatta be műveit. 1910 után megnövekedett érdeklődése a természet iránt. Mintegy öt nagyobb tájképet festett. Ez irányú érdeklődése azonban szoros kapcsolatban állt figurális festészetével, mivel természettanulmányai főként a háttér kitöltésére korlátozódtak. Legkedvesebb témái a furcsa, bütykös, kicsavarodotl fák, fantasztikus sziklaképződmények, kőbányák puszta térségei, súlyos ólomfelhőkkel. Legtöbb tájképe a japán festészetre emlékeztet. K. Myslbek grafikával is foglalkozott, mintegy 10 grafikát készített maratással és hideglű technikával. Grafikái olajképeinek változataiként születtek. Akárcsak figurális és tájképein, grafikáin is főleg Goya és a szecesz- szió (a század elején uralkodó stílus) halasa tükröződik. K, Myslbek 1915-ben, sajátkezűleg oltotta ki életét, a világháború, az erőszak elleni tiltakozásképp. Jelentősége nemcsak abban rejlik, hogy a modern szociális festészet egyik alapító tagjának számít, hanem abban is, hogy be tudott kapcsolódni ko rának legfrissebb mfívésžetí áramlatába, melynek segítségével kifejezést adhatott saját énjének. L. GAí,Y TAMARA ■ Vincent BeneS kiállításon eddig nein szerepelt alkotásait állították ki a napokban a prágai Műnesben. A kiállított képek többségét a művész 1908 és 1916 között festette. E3 Aiario Pelliciolli, a világhírű képzőművészeti alkotások egyik legrangosabb restaurálója nemrég, 88 éves korában, az észak-olaszországi Bergambai* elhunyt. APRÓHIRDETÉS © A Dunajská Stieda-1 Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága 1974. szeptember 1-től felvesz: — 1 nevelőt — pedagógiai végzettséggel. Férfi, testnevelési szakkal, előnyben részesül. Cím: SPTŠ — Dunajská Streda. 0F—109 © Eladó 350 cm3 es oldalkocsis motorkerékpár jó állapotban. Gyártási év 1969. Ár megegyezés szerint. Cím: Kupček Jozef, ul. 1. mája 34, Kllakovo. 0—843 ® Eladó kertes ház (2 szoba, konyha és éléskamra). Jelige: Azonnal. 0—845 © Eladó Skoda 110 L — 34 000 kilométerrel. Fekete Arpád, Juro- vá 118, Dunajská Streda-j járás. 0—847 © Ezúton mondok köszönetét mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, a Polana n. v. dolgozóinak, szomszédoknak. Ismeró síiknek, akik szeretett jó férjem, Trebitscb flanns temetésén megjelentek, s koszorú-, virágadományaikkal soha el nem múló fájdalmamon enyhíteni igyekeztek. A gyászoló feleség. 0—839 © Fájó szívvel mondunk köszönetét mindazon rokonoknak és Ismerősüknek, akik 1974. Június 23 án elkísérték utolsó útjára a drága jó feleséget, édesanyát; anyóst, testvért és nagymamát. Szabó I.ajosné Kázniér Erzsébetet a hodosl temetőbe, és vjrágado- monyaikkal, részvétükkel enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0—841 © Fájó szívvel mondunk hálás köszönetét minden kedves rokonnak, jó barátnak és ismerősnek; akik elkísérték utolsó útjára id. Gecse Antalt 1974. június 26-án a sajószentkl- rályj temetőbe, és virágadományaikkal igyekeztek enyhíteni mély fájdalmunkat. A gyászoló család. 0—844 © Aki szerette, az nem felejti el, aki ismerte, az megemlékezik a most egy éve elhunyt fiunkról, testvérünkről. Battka István, kajalj lakosról. Nagy fájdalommal, könnyes szemmel emlékezik édesapja, édesanyja és testvére feleségével együtt. Ezúttal mondunk köszönetét mindazoknak, akik részvétükkel igyekeztek enyhíteni fájdalmunkat. Soha nem felejtjük ell
