Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-23 / 172. szám, kedd

VÁLASZ OLVASÓINKNAK Betegbiztosítási ügyekben Dr. Cz. A.: A táppénz legma­gasabb nnpi összegét a beteg- biztosításról szóló 1956/54 sz. törvény — az 1968/87 sz. tör­vény szerinti módosítással — 17. §-a a hatnapos munkahét esetében egy-egy munkanapra 100 korona, 5 napos munkahét esetében legfeljebb napi 120 korona összegben állapítja meg. A napi tiszta munkabért a bér­adó leszámítása után a hiva­talos táblázat szerint kell ki­számítani. A túlórái munkabér nem számítható be. A táppénz százalékos kiszabását az idézett törvény 18. §-a tartalmazza. Nagy Klára: A tényleges ka­tonai szolgálatot teljesítő dol­gozó feleségét „más komoly ok alapján“ magányosan élő anyá­nak kell tekinteni és így az L968/88 sz. törvény 10. §-ának 2. bek. alapján 35 hetes fize­tett szülési szabadságra lenne igénye. Mivel a „magányosság" feltételét a szülés után egy hó­nappal (tehát a rendes szülé­si szabadság két hónapjának ki­merítése után) teljesítette, ajánljuk, hogy munkaadó válla­lata KNP bizottságán keresztül, vagy közvetlen forduljon kéré­sével az Okresná správa nemo­cenského poistenia hivatalhoz. Ez a hivatal jogosult a törvény merevségét és szigorát enyhí­teni is, így teljesen vagy rész­ben (arány lagos mértékben) meghosszabbítani 26 beles fize­tett szülési szabadságát. T. L.: A betegállományt utó­lag csak egészen kivételesen és legfeljebb 3 napra visszamenő­en állapíthatja meg az orvos. Az orvosi döntés ellen annak közlésétől számított 3 napon belül lehet a felettes egészség- ügyi szervhez (rendszerint az intézet igazgatójához) felleb­bezni. Egyébként annak, aki a betegállomány ideje alatt — akár a munkaadó vállalat ké­relmére is — dolgozik, nem jár erre az időre táppénz, hanem fizetés. P. M.: Első gyermeke 1973. V. 30 án született, a 26 hetes fize­tett szülési szabadsága eltelte után igénybe vette a munkatör­vénykönyv 157. §. 2. bek. biz­tosított meghosszabbított fize­tés nélküli szülési szabadságot. Ezen idő alatt újból terhes lett és 1974. június 5-én megszül te a második gyermekét. Mivel az első szüléstől számított egy éven belül lelt újból terhes és gyermekét az előző szüléstől számított 13 hónapon szülte meg, az 1965/145 sz. hirdet­mény 45. §. 1. bek. értelmében az előző (első) gyermekére fo­lyósított szülési segéllyel azo­nos összegben lesz igénye 26 hétre szülési segélyre. Ezt az előírt nyomtatványon a munka­adó vállalat KNP bizottságán igényelheti. A 26 heles fizetett szülési szabadsága eltelte után, ha egész napos gondoskodással saját maga fog kisgyermekeiről gondoskodni, az 1971/107. sz. törvény alapján gyermekgondo­zási segélyt igényelhet. Ennek összege amíg két kettő évnél fiatalabb gyermekről gondos­kodik 800 korona, ha csak egy­ről, akkor havi 500 korona lesz. M. J.: A levelében foglaltak alapján nem tudjuk Önt tájé­koztatni arra vonatkozóan, hogy valamiféle ideiglenes levonás­ról, vagy más jogi alapon lör- tént csökkentésről van szó. Ira­tai alapján u juh járadék bi­zottságán kérjen közelebbi fel­világosítást. M. J.: Az 1964/103 sz. efsz nyugdíjról szóló törvény 39. § 1. bekezdése 2/a pontja szerint a nők esetében a ledolgozott időbe be kell- számítani az 1957. január 1. előtti azon időt, amikor nem tagként rendszere­sen a megkívánt terjedelemben dolgozott, ha ezt az időt egyébként az előírások szerint nem lehet biztosított időnek tekinteni. Valószínű, hogy fele­sége nem szerzett igényt sem öregségi, sem rokkantsági já radékra. Szociális segélyt az Ön nyugdíja összegére való te kintettel nem kaphat. Különböző ügyekben RAM jeligére: Polgári per­rendtartásunk értelmében tör­vénysértési panaszt a Legfel­sőbb Bírósághoz a Legfelsőbb Ügyészség, kivételes esetben az Igazságügyi Minisztérium adhat be. A törvénysértést kifogásoló állampolgárok csupán beadvá­nyaikkal fordulhatnak a Leg­felsőbb Ügyészséghez, hogy az az iratok áttanulmányozása, a ki­fogásolható törvénysértés sú­lyossága és a társadalmi érdek figyelembevételével adjon be a Legfelsőbb Bírósághoz törvény­sértési panaszt. Ezt a bírósági döntés jogerőre emelkedésétől számított 3 éven belül lehet be­adni. A Legfelsőbb Ügyészség az említett szempontok figye­lembevételével dönt a panasz beadását illetően. Az említett határidőn belül újabb lényeges adatok és érvek alapján kérni lehet, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálja felül eset­leges korábbi nemleges állás­pontját, azonban senkinek sincs perelhető igénye arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség a tör­vénysértési panaszt az ügyében tényleg beadja. S. E.: A Legfelsőbb Bíróság több döntvényének értelmében a stabilizációs kölcsönből szár­mazó juttatás szintén a házas- társak osztatlan közös tulajdo­nába tartozik, de figyelembe kell venni, hogy a házastársak közül ki köteles a stabilizációs kölcsönt és milyen mértékben megtéríteni. Az osztatlan közös tulajdon felosztása iránti bíró­sági perben kérheti, hogy a bí­róság vegye figyelembe azt a körülményt, hogy a stabilizá­ciós kölcsönből férje házasság­kötésük előtti tartozását fizet­ték ki. S. G.: Feltehető, hogy a nem­zeti bizottság által juttatott se­gélyről van szó. Ennek felhasz­nálását jogosult a nemzeti bi­zottság ellenőrizni. Közelebbi tájékoztatást a nemzeti bizott­ság gyermekvédelmi osztályán kérhet. B. M.: Valószínűnek tartjuk, hogy édesapját a gyógykezelés­sel kapcsolatos kórházi költ­ségek megtérítésére szólították fel, tehát nem büntetésről van szó. Édesapjának joga van a költség megtérítésére felszólító határozat ellen fellebbezést beadni a helyi nemzeti bizott­ságon keresztül. Dr. F. J. A PRECÍZIÓS ÖNTiÉS ÚTJAI Iparunk műszaki fejlesztése, az új technoló­gia eredményeinek alkalmazása és új megoldá­sok keresése még hatalmas lehetőségeket bizto­sít a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése terén. Az egyik ilyen utat a pre­cíziós öntés még szélesebb körű elterjesztése jelenti. Ezért hazánkban is — ugyanúgy, mint világszerte — mélyreható kutatómunka folyik új megoldások, berendezések keresése, céljából és az elért eredmények gyors alkalmazása ér­dekében. A középkor olasz ötvösei bizonyára nem gon­dolták, hogy öntészeti tudományuk valaha a ne­hézipar fejlődését fogja szolgálni, amikor mű­vészi öntvényeik előállításához viaszmintát hasz­náltak. Ez nem volt más, mint a kérdéses tárgy viaszmintájának gipszforma után való elkészíté­se. Az így kapott minta alapján készítették el a formát a megfelelő formázó-anyagból, ezt be­ágyazták, a viaszt kiolvasztották, s az így kép­ződött formaüregbe öntötték a fémet. A viaszmintás öntést később a szobrászat, majd a fogtechnika is átvette. Az ipar azonban még — megfelelő finomságú és minőségű tűz­álló kötőanyag hiánya miatt — nem alkalmaz­hatta. Különösen a vas- és acéliparban nem ke­rülhetett sor felhasználására. A gondolat azon­ban érlelődött, s az utóbbi évtizedekben tökéle­tes megoldást is talált. Megszületett az ún. nagy pontosságú, precíziós öntés technológiája. Mi a precíziós öntés lényege? Az öntendő darabról présformát készítünk, ■amelybe a megolvasztott viaszt nyomás alatt befecskendezzük. Az így kapott viaszminta fi­nomszemcséjű, tűzálló máz-bevonatot kap, majd száradása után nagy tűállóságú anyaggal, szét nem szedhető formaszekrénybe ágyazzuk. Meg­kötése után a viaszt kiolvasztjuk, a formát pe­dig kellő szilárdságúra izzítjuk. E sima, kera­mikus felületű és alakhű formába öntjük a megolvadt fémet. A kész öntvényt a fém derme­dése után a formaanyag összetörésével és el­távolításával emelik ki. Az így kapott öntvény utólagos megmunkálása teljes egészében, de leg­alábbis 90—95 százalékban feleslegessé válik. A könnyű- és színesfémeknél kötőanyagként gipszet, tűzálló anyagként pedig egyszerű kvarc­lisztet használunk. Magasabb hőmérsékleten ez a két anyag nem vált be, A tűzálló formázó­anyag repedezett, a gipsz pedig 900 fok felett már alkotóira bomlott. Magasabb hőmérsékletű öntéshez különleges tűzálló kötőanyagot kellett keresni, amely a fi­nomszemcséjű formázónyagban megfelelő kötést biztosít. Így született meg egy különleges fo­lyadék: az etilszilikát, amely nem más, mint szi- líciumtetrakloridnak alkohollal kötött vegyülete. Jellemző rá, hogy egyrészt jól hidrólizálható, vagyis vizet vehet fel, ami a kötőanyaggá való alakulása szempontjából fontos, másrészt a tűz­álló anyag részecskéit igen szilárdan — a vegyi reakció hatására az oldatából kiváló szi- líciumoxid (kvarchomok J segítségével — vé­kony tűk formájában köti össze. Lássuk most. hogyan lesz gyorsacél hulladék­ból szerszám. Tudóit dolog, hogy a fémek forgácsolással történő megmunkálására (esztergálás, marás, fúrás stb.) hengerelt vagy kovácsolt acélból, legtöbbször úgynevezett gyorsacél-anyagokból készült szerszámokat használunk. E forgácsoló szerszámok előállítása költséges, hosszú gyártá­si időt igényel és sok hulladékkal jár. Felvetődött a gondolat: hogyan lehelne e fór. gácsoló szerszámokat vagy egyéb alkatrészeket gazdaságosabb módon gyártani, úgyhogy azok a követelményeknek megfeleljenek? A szerszá­mok precíziós üntésű előállításával az ötvenes évek elején kezdtek foglalkozni. Először is a gyártandó darabról mestermin­tát, majd ennek alapján a viaszminták öntésére szolgáló présformákat (kokillák) készítjük el. A mesterminta általában acélból vagy bronzból a présforma rendszerint (öntéssel) könnyen ol. vadó ötvözetekből készül. A viaszmintákhoz 50—70 fok olvadásponté viasz (parafin, sztearin, cerezin stb.) használ­hatunk, s ezek sajtólása 55—60 fokon történik. Ha a viaszt a présformába sajtoljuk, mintegy 2—5 perc alatt megdermed, s a formából ki­szedve, megkapjuk viaszmintánkat. A viasz „szí- vódása“ mialt 1—3 órányi időtartam után lát­hatunk hozzá a minták fenyőalakú ún. „bokro- sított“ szereléséhez. Ez azt jelenti, hogy egy­szerre több darabot formázunk be. Az összesze­relt-viaszmintákat beömlő-csővel látjuk el, úgy­hogy megolvadásánál a viasz maradéktalanul ki­folyhasson, s így az üreg szabaddá váljék. Ezután ,a viaszminta megkapja elsődleges, igen finom szemcséjű tűzálló mázbevonatát, amely a mintán sima felületiéi merevedik meg. Hogy az így kezelt minta o formázóanyaghoz jobban kössön, még egy durvább szemcséjű bevonatot is kap. A bevonat vastagsága átlalában 0,5—1,5 milliméter szokott lenni. Ezután kerül sor az egyik legfontosabb mű­veiéire, az ún. formabeágyazásra. A beágyazás történhet az elsődleges bevonathoz hasonló, de durvább szemcséjű keverékkel (kvarchomok, alumíniumoxid, kovaliszt, etilszilikát keveréke) vagy vastagabb, 2—3 nnn-es elsődleges bevonat mellett egyszerű kvarchomokkal is. Az elkészített formákat szabad levegőn, majd 10—12 órán át 40 fokos hőmérsékleten szárítjuk ki. Ezután 110 fokos hőmérsékleten a forma­szekrényt beömlő nyílásával lefelé fordítjuk és a viaszt kiolvasztjuk a homokból. Előttünk áll tehát a homokforma, készen az öntésre. Előbb azonban a formát 900—950 fokra izzítjuk. A fém megolvasztására — könnyű kezelhető­sége miatt — általában buktatható elektromos kemencét alkalmazunk. Nagy teret hódít a gya­korlatban a gyorsacél-hulladék újbóli felhaszná­lása, amely azon kívül, hogy a kívánt összeté­telt biztosítja, rendkívül olcsó is. Eljutottunk tehát a legutolsó művelethez: a forma szétszedéséhez. Erre az öntés után mint­egy 20—30 perc múlva kerül sor, majd az öntött darabokat tisztító eljárásoknak vetjük alá. £z szó- daoklatban való főzéssel, homokfúvással stb. történik. Ezzel forgácsolószerszámunk máris él- köszörülésre kész állapotban van. Az eljárás rendkívül gazdaságos és termelé­keny technológiát biztosít. Eddig egy kg gyors- acél-szerszám kész súlyához 3 óra időtartamú megmunkálásra és 2,0—2,20 kg anyagra volt szükség. Most a felhasznált anyag csak hulla­dék és mindössze 1,20 kg. A forgácsoló művele­teknek 60—70 százaléka, az anyagnak pedig általában 30—35 százaléka takarítható meg. Hozzáfűzhetjük, hogy precíziós öntéssel nem­csak forgácsolószerszámok készülnek, hanem többféle varrógép- és motorkerékpár-alkatrész is, továbbá műszeripari, repülőgépipari, orvosi műszerek, mérőeszközök stb. alkatrészei is. A bátran alkalmazott új technológia így milliókat takarít meg az országnak. MŰSZAKI RAJZOK MIKROFILMEKEN Az ország tervezőirodáiban havonta sok ezer különféle tervrajz készül. A rajzok nagy része egészen nagyméretű, így raktározásuk nagy területet és megfelelő berendezést igényel. A fokozódó helyhiány csökkentésére önként adó­dik a megoldás: a mikrofilmezés bevezetése. A nagyméretű műszaki rajzok készítése igen sok időt vesz igénybe, tehát költséges, munka- igényes feladat. A rajzok elkészítése után azon­nal másodpéldányt kell készíteni, hogy az ere­detit a további munkák során megkíméljük. A másodpéldányok készítése eddig fénymásolás útján történt, aminek raktározása sok helyet foglal el. Ha biztonsági okokból több másolatra volt szükség, akkor ezek raktározása ugyan­annyi helyet igényel, mint az eredeti példányé. A nagy formátumú rajzok a munkahelyeken sok­szor kényelmetlenséget okoztak, megnehezítették a munkát. Ilyen okok alapján terjed el a ter­vezőirodákban a mikrofilm használata, amit a legolcsóbb és a leggyorsabb megoldás tervraj­zok másolására. A rajzokat nem kell drága pausztpapírra rajzolni, hanem megfelel a 70 grammos fehér rajzpapír is, amely 80 százalék­kal olcsóbb. A mikrofilm alkalmazásával óriási helymeg­takarítás érhető ej, nagy mennyiségű tervrajzot raktározhatunk kis helyen. Ez azért is fontos körülmény, mert a rajzok egy része nagy érté­ket képvisel, raktározása csak páncélszekrény­ben biztonságos. A mikrofilmre felvett rajzok olyan kis teret foglalnak el, hogy ezeket nagy mennyiségbe is elhelyezhetjük páncélszekrények­ben. Ezáltal a tervrajzokat bármilyen elemi kár ellen biztosíthatjuk, sőt semmi akadálya sin­csen annak sem, hogy azokból két vagy több másolatot készíthessünk és biztonsági okok­ból különböző helyeken tárolhatjuk őket. A tapasztalatok szerint 50 000 darab DIN A/l­es rajz raktározása kb. 130 négyzetméter te­rületet igénye], míg 50 000 mikrofilmkocka 2 nógyzetmélernyi területen elhelyezhető. Régi rajzarchívumok mikrofilmezése esetén tehát nagyterjedelmű raktárak állománya sem­misíthető meg; nem kell újabb raktárakat lé­tesíteni az új anyagoknak, így jelentős költség­megtakarítás érhető el. Űj tervrajzok készítésénél is rendkívül sok előny származik abból, ha a rajzokat mikrofilm­re fényképezik. Ezáltal szükség esetén olcsón kisebb méretű nagyítások készíthetők, amelye­ket nagyobb mennyiségben lehet kiadni a mun­kahelyekre, ahol a mérnökök az eredeti tervek másolatai alapján dolgozhatnak. Ilyen esetekben a szokásos fénymásolás teljesen mellőzhető. Egy másik szempont, amely a tervrajzok mik­rofilmezése mellett szól: a szervezési kérdés. A nagy formátumú rajzok helyet sokkal könnyebben kezelhetők és jobban áttekinthetők a mikro­filmarchívumok, vagy az egyes rajzokról készí­tett kisebb formátumú nagyítások. A mikrofilm- archívumokat közvetlenül a rajztermek közelé­ben lehet elhelyezni, mert nem igényelnek na­gyobb raktárterületet, megoldódnak a szállítási problémák és a rajzolóknak nagy kényelmet jelent a kéznél levő rajzraktár. A rajzteremben felállított 2—3 leolvasógép felhasználásával lé­nyegesen meggyorsul a munka és csökkennek a másolási költségek. A modern kombinált leol­vasó- és másológépek szükség esetén 50 másod­perc alatt azonnal felhasználható papírmásola­tot, illetve nagyítást szolgálhatnak a mikrofil­mekről, s a másolatot a rajzolók egy gomb le­nyomásával maguk állíthatják elő. Sokat használt tervrajzokat, amelyeket már nem lehet fénymásolni, ezelőtt újra kellett raj­zoltatni, ami nagy költséget és sok időt igé­nyelt. Ezeket a rajzokat most a legtöbb esetben kifogástalanul lehet mikrofilmezni. Sokszor rossz, elsárgult, piszkos rajzokról az eredetinél lénye- gesen jobb, használható nagyítás készítheteő. (d j J 1974. VII. Vagyonjogi ügyekben F. F.: A kisebb építményeket — ennek számít a garázs is — a község beépítési terveinek megfelelően kell elhelyezni. Ha a beépítési tervek erre vonat­kozóan nem tartalmaznának utalást, a telek szomszéd felő­li halárán csak akkor lehetne garázst felépíteni, ha az ellen a szomszédoknak nem lenne ki­fogásuk. A házakra vonatkozó­an 10 méter közt ír elő a ren­delet (rendszerint 5 m a saját telek határától). A szennyező építményt legalább 10 méterre kell a kúttól (saját és a szom­szédétól) elhelyezni. A garázs építéséhez építési engedély kell. A garázs elhelyezését az építé­si engedély kiadása iránti eljá­rásban a tűz és közbiztonsági szempontok, a saját és a szom­szédok jogos érdekeinek figye- lembevételével kell megoldani. K. J.: A házasság felbontása után a házastársak osztatlan közös tulajdonút képező ház értékelésére vonatkozóan az 1969/47 sz. hirdetmény az érvé­nyes. Ha a bírósági szakértő becslése magasnak tűnik, ajánl­juk, hogy mielőtt ellenszakértői vélemény kikérését indítvá­nyoznák, kérjék ki hozzáértő szakember véleményét. Ajánla­tos kikérni ügyvéd véleményét is. A stabilizációs kölcsön össze­ge szintén a házastársak osz­tatlan közös tulajdonába ment át. Az osztatlan közös tulajdon felosztásánál figyelembe kell azonban venni azt is, kit mi­lyen mértékben terhel a köl­csön esetleges visszatérítésének kötelezettsége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom