Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-21 / 29. szám, Vasárnapi Új Szó
1974 VIL 21 meg. A szeminárium első napjának programjaként a résztvevők megtekintették a štúrovói (párkányi) Délszlovákiai Cellulóz- és Papírgyárat, valamint a Palárikovói Erdőgazdaság nyárfaállományát. A második nap folyamán előadások hangzottak el a nyárfatermesztés, a fakitermelés, szállítás és raktározás, valamint a gyárak mechanikai és vegyi feldolgozásának témaköréből. A hozzászólások elhangzása után egy bizottság határozati javaslat formájában kidolgozta a legsürgősebb tennivalókat, és ezek megvalósításának módjait. már hosszabb ideje magas fokú kf* termelés foiryik, míg lomberdőinkben aránylag nagy élőfakésafettel rendelkezünk. A lombos fák vegyi feldolgozására eddig úgyszólván egyetlen modern üzemünk, a Kelet-Szlovákiá- ban létesített hencovcei cellulózgyár rendezkedett be, amely a kelet-szlovákiai bükkerdők fanyersanyagát dolgozza fel. A Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár második gyáregységének üzembe helyezése ezen a téren is gyökeres változást jelent. A gyár évente mintegy 350 000 köbméter lombos fát dolgoz majd fel, melynek 52 százalékát nyárfa, 30 százalékát bükk, 18 százalékát pedig gyertyán alkqtja. Ezzel kapcsolatban rendkívül figyelemre méltó és kedvező az a tény, hogy a feldolgozásra kerülő fanyersanyag vastagsága 5 cin től 50 cm-ig terjedhet, s így ipari feldolgozásra kerül az eddig csak tűzifaként felhasznált vékony faanyag is. Az egyes munkafolyamatok, kezdve a fa kéregtelenítésétől a késztermékek előállításáig, gépesítve, illetve automatizálva lesznek. Bár a lombos fák .a rövid rosthosszúság következtében kevésbé alkalmasak a vegyi feldolgozásra, a Cellulóz- és Papíripari Kutatóintézet dolgozóinak eredményes munkáját bizonyítja, hogy új technológiai eljárások kidolgozásával ezt a problémát is megoldották. A gyár legfontosabb termékét a hullámpapír alkotja majd, évi 150 000 •tonna mennyiségben. A gyártáshoz szükséges nyersanyagot 80 százalékban az említett fafajokból előállított félcellulóz, 20 százalékban pedig hulladékpupír képezi. A szükséges félcellulóz előállítása teljesen új, először hazánkban alkalmazott modern eljárással történik. A hullámpapír a modem csomagolástechnika egyik legfontosabb alapanyaga, amely lemez §s doboz formájában — mindenekelőtt könnyű súlya, nagyfokú szilárdsága, jó kezelhetősége és tárolhatósága, esztétikus formája, s néhány más kedvező tulajdonsága révén — vezető szerepre tett szert a csomagolástechnikában. A fejlett ipari országokban a felhasznált csomagolősze- rek ötven százaléka papírból kéA Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár, amely 70 hektárnyi területen fekszik, Európa egyik legnagyobb és legmodernebb ilyen jellegű üzemei közé tartozik. Az első gyáregység termeléséről, melyet a szeminárium résztvevőinek alkalmuk nyílt megtekinteni, a fentiekben már röviden beszámoltunk. A résztvevők figyelmét elsősorban a befejezés és átadás előtt álló második gyáregység kötötte le, amely a hagyományokkal ellentétben, de a lehetőségeknek és kívánalmaknak megfelelően, kizárólag lombos fák vegyi feldolgozására rendezkedik be. A termelés valóban világszínvonalon történik majd. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a gépi berendezéseket mintegy 17 állam vállalatai szállítják, melyek közül jó néhány igen magas színvonalú fafeldolgozó iparral rendelkezik, mint pl. Kanada, az USA, Finnország, Svédor- ság, Ausztria, az NSZK, Lengyelország, stb. Az elmondottakkal kapcsolatban szükségesnek tartjuk még megjegyezni, hogy a lombos fák vegyi úton történő feldolgozásának nálunk hagyományai nincsenek, s tapasztalataink ezen a téren ugyancsak meglehetősen hiányosak. Cellulóz- és papírgyáraink többsége ugyanis még öz évszázad elején épült# s elsősorban a fenyőfélék feldolgozására rendezkedett be. Ezeknek fája ugyanis cellulóz- és papírgyártásra a farostok kedvező hosszúsága következtében alkalmasabb, mint a lombos fáké. A Szlovák Szocialista Köztársaság erdeinek több mint 50 százalékát azonban lomberdők alkotják. Éppen ezért a jövőben elsősorban ezeknek a fáját kell felhasználni a vegyi úton történő feldolgozás céljaira, annál inkább Is, mivel a fenyőerdőkben szül, s ezen belül a hullámpapírle- mezből gyártott termékek részaránya eléri a 30—40 százalékot. A hullámpapírból készített dobozok a csomagolástechnika legmagasabb igényeit is kielégítik, s így alkalmasak a legigényesebb áruk csomagolására is. A hullámpapírból készített lemezek és dobozok iránt óriási az érdeklődés Bár kissé különösen hangzik, a problémát jelenleg az évente szükséges 190 000 köbméter nyárfameny- nyiség „előteremtése“ jelenti. Erdeink évi nyárfatermése jelenleg csupán 140 000 köbméter körül mozog, amelynek egy részére a mechanikai fafeldolgozó ipar is igényt tart. Az erdőn kívüli fásításokban vannak ugyan bizonyos tartalékaink (elsősorban nyárfasorokban, facsoportokban), amelyeknek tervszerű feltárása és kitermelése elsőrendű nemzet- gazdasági érdek, s a legközelebbi feladatok egyikét képezi. Mivel ezeknek jelentős hányada a mezőgazda- sági és vízügyi szervek területén fekszik, s így ezeknek a szerveknek a tulajdonában van, ismételten szükségesnek tartjuk hangsúlyozni a fásítások védelmét. A cellulóz- és papírgyár második gyáregységének üzembe helyezése újabb munkalehetőséget biztosít a környék számára. Kézzelfogható bizonyítéka ez többek között a helyesen értelmezett lenini nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításának is. Reméljük, hogy qz új gyáregység üzembehelyezése valóban új fejezetet nyit Szlovákia papírgyártásában, lehetővé téve papírfogyasztásunk, s ezen keresztül az életszínvonal további emelkedését, s a CSKP XIV. kongresszusa irányelveinek valóra váltását. KOHÁN ISTVÁN előrejelzések szerint Í990 ig papíriparunk össztermelése csaknem 300 százalékkal növekszik az 1970-es időszakkal szemben. Kétségtelen, hogy cellulóz- és papíriparunk ilyen arányú fejlesztése csak a tudomány és technika legújabb eredményeinek felhasználásával valósítható meg. Hazai viszonylatban ez űj, modern és nagy kapacitású cellulóz- és papírgyárak építését jelenti, amelyek a világszínvonalon álló technika és technológia segítségével képesek a hazai nyersanyagból jó minőségű cellulózt és papírt előállítani. Ennek a fejlődési folyamatnak egyik igen fontos, mondhatnánk döntő jelentőségű láncszemét képezi 'a stúrovői (párkányi) cellulóz- és papírgyár. A gyár fejlesztése fokozatosan, szakaszonként történik. Az első szakaszban üzembe helyezett gyáregység fenyőfélék, valamint hulladékpapír és rongy feldolgozására rendezkedett be. Évi össztermelése mintegy 60 000 tonna, elsősorban külföldön is nagy keresletnek örvendő szigetelő lemezeket és kartonféleségeket gyárt. A teljesen gépesített, illetve automatizált termelési folyamatok valóban világszínvonalról tanúskodnak. A különböző nagyságú és formájú, ízlésesen kivételezett kartondobozok gyakran idegen nyelvű feliratai a termékek kiváló minőségének külföldi elismerését bizonyítják. A dolgozók elégedettsége, amely elsősorban a jó munkakörnyezet, a szociális gondoskodás és a jó kereseti lehetőségek következtében nyilvánul meg, nagyban hozzájárul a gyár feladatainak sikeres teljesítéséhez. A gyár második egysége ugyancsak rövidesen, 1974 harmadik negyedévében kezdi meg a termelést. Termelési technikáját és technológiáját tekintve, úgyszólván egyedülálló lesz hazánkban. Üzemeltetése, főleg pedig fanyersanyaggal való ellátása bizonyos problémák megoldását teszi szükségessé. A problémák megoldásával kapcsolatos kérdéseket az erdőgazdaság és a faipar gyakorlati és tudományos munkatársai, valamint az erdészeti és faipari kutatásban dolgozók az 1974. június 13-án és 14- én Komárnóban (Komárom) megtartott szeminárium keretében vitatták Statisztikai adatok bizonyítják, liogy a papírfogyasztás mind hazai, mind pedig világviszonylatban évről évre növekszik. Elképzelni is nehéz, mi történne, ha egyszerre nélkülöznünk kellene a papíripar termékeit. Szinte megállna az élet, ha a gyárak nem tudnák mibe csomagolni termékeiket, ha nem jutnánk hozzá az ügyvitelhez szükséges írópapírhoz, könyvekhez vagy füzetekhez, újságokhoz, csiszolópapírhoz, hogy csak a legfontosabb papírszükségleteket említsük. Bár a papír az emberiség egyik legrégibb mesterséges nyersanyaga, jelentősége a jelek szerint a modern világban sem csökken, mivel képes az új idők szükségleteihez való alkalmazkodásra, s az egyéb anyagokkal folyó versenyben nagyszerűen megállja helyét. Rendkívül kedvező tulajdonságaihoz tartozik, hogy felhasználva a modern technika vívmányait, kitűnően társul a többi anyaggal (műanyag, alumínium és egyéb kémiai termékek), s így újabb, jobb tulajdonságokkal rendelkező termékeket segít létrehozni. Az egy lakosra jutó évi papírfogyasztást nem véletlenül tekintik a mai modern világban az illető állam kulturális színvonala egyik fontos inérőszárnának. Ezen a téren ma már nincs szégyenkeznivalónk, mivel a világátlag 35 kg körül van, hazánkban viszont az egy főre eső évi. papírfogyasztás 58 kilogrammot ér el. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az említett fogyasztással világviszonylatban csak a 26. ht lyen állunk, s egyes államokban az egy lakosra jutó évi papírfogyasztás ennek a többszörösét is eléri. Mivel népgazdaságunk papírellátása nem mondható .kielégítőnek, a csehszlovák papíripar előtt fontos és felelősségteljes feladat áll. Be kell biztosítania az egyre növekvő hazai - papírszükségletet, hogy ezen a téren is elérhessük a fejlett ipari államok színvonalát. Ezt a feladatot konkretizálják a CSKP XIV. kongresszusának irányelvei, melyeknek értelmében papír- és kartonlemez-termelésünket az 1970-es színvonalhoz képest 1975-ig mintegy 43 százalékkal kell növelni. A fejlődés azonban nem áll meg. A tudományos módszerekkel ellenőrzött ■ifi11 ; Sí fi 1 §S3 B íi !>XÖK S ** I Ä M ** BK tíi ** T&fľ J ^ a I dt ' SBĽ S §88 I J ’TäL L wľi i L J sk fííL * 18 T °" ' * j ° ľl»; (A ČSTK felvételei)