Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-03 / 155. szám, szerda

JÚLIUS 10-ÉN SZAVAZÁS A SZÖVETSÉGI GYŰLÉSBEN Bonni bejelentés SÚLYOS GAZDASÁGI KORLÁTOZÁSOK IZRAELBEN Bonn — A bonni külügymi­nisztériumban bejelentették, liogy a Szövetségi Gyűlés jú lius 10 én rendkívüli ülésén sza vazást tart a Szövetségi Ta náesnak a csehszlovák—nyu gatnémet kapcsolatok normált ’zálásáról szóló szerződés el len emelt kifogásairól. Tekin­tettel arra, hogy a Szövetségi Gyűlésben a kormánykoalíció többséggel rendelkezik a gyű­lés elutasítja a Szövetségi Ta­nács kifogásait és ismét jóvá­hagyják a szerződést. Scheel elnök aláírása után kerülhet sor a szerződés ratifikálására. Kurt Maltick szociáldemokra­ta képviselő, a Szövetségi Gyű­lés külügyi bizottságának alel­nöke kijelentette, hogy az el­lenzéki pártok halogató manő­verezései ellentétben állnak az NSZK nemzeti érdekeivel. Az ellenzék hasonló akciói azt bi­zonyítják, hogy továbbra is el­lenzik a koalíciós kormány keleti politikáját, melynek cél­ja az NSZK kapcsolatainak normalizálása a szocialista or­szágokkal. Az etiópiai minisztertanács rendkívüli ülése Addisz Abeba — Az etiápiai hadsereg különféle fegyvörne mei és a rendőrség képviselői­ből alakult katonai tanács újabb megbeszéléseket folyta­tott az Addisz Abeba-i kor­mánnyal. A katonai tanács szoros érintkezésben van a fegyveres erők más etiópiai városokban állomásozó alakulataival. Az ország keleti részében lévő llarrar katonai akadémiájának és az ott állomásozó 3. hadosz­tálynak képviselői a főváros bán tartózkodnak, és tárgya lásokat folytatnak a katonai tanács tagjaival. A folytatódó letartóztatások­ról szóló hírügynökségek meg­állapítják, hogy az őrizetbe vettek három nagy csoportba sorolhatók: a császár közeli ta­nácsadói, akik a hagyományos hierarchia részét alkotják; kor- mánytiáztviselők és a parla­ment tagjai, a közigazgatás magasrangú vezetői. A katonai tanács egyébként továbbra is feltétlenül lojális a 81 éves Hailé Szelasszié császárhoz. Kedden rendkívüli ülést tar­tott az etiópiai minisztertanács, hogy megvitassa a különböző fegyvernemek és a rendőrség képviselőiből alakult katonai tanács által előterjesztett ja­vaslatokat, amelyeket a kor­mány képviselőinek és a kato­nai tanács tagjainak találkozó­ján ismertettek. A találkozó után kiadott közleményben a katonai tanács rámutatott, liogy javaslatai megbatározott intézkedések elfogadását irá­nyozzák elő abból a célból, liogy „biztosítsák a miniszter- tanács normális tevékenységét a korábban megígért reformok ualóravál Iásóban“. A fegyveres erők és a rendőr ség kedden újabb letartóztatá­sokat hajtott végre magasran­gú állami tisztviselők köréhen. Mint Addisz Abeba-ban rámutat­lak, a letartóztatottak között elsősorban az arisztokrata elit képviselői, volt tartományi kormányzók találhatók, akik korábban különböző csalásokat, visszaéléseket követtek el. Chirac nyilatkozata LI étfőn sajtóirodák közöl- ** ték a gyászhírt: juan Domingo Perón, Argentína 78 éves elnöke hosszú betegeske­dés után, heves szívroham kö­vetkeztében elhunyt. A várha­tó, de mégsem várt gyászhír egész Argentínában megdöbbe­nést keltett. Nem egyszerűen az államelnök halálozott el, ha nem egy olyan nem mindennapi politikai személyiség, aki szint bóluma lett mindannak, ami po­zitív változásokat jelentett Ar­gentínában. Perón személyében viharos pályafutású katona politikus tá­vozott az életből. Katonai kar rierjét 16 éves korában kezd­te, állandóan felfelé emelke­dett a ranglétrán. 1943. június 4-én indult el politikai karrier­je, amikor egyik vezetője volt a puccsal hatalomra került jun­tának. Az ország alelnöki mél­tóságába emelkedett, emellett a hadügyi és népjóléti tárca tu­lajdonosa lett. Népszerűsége már akkor olyan nagy volt, hogy amikor bizonyos katonai körök nyomására háttérbe kel­lett vonulnia, a tömegek fel­lépésükkel kikényszerí tették Perón újból politikai szereplé­sét. Perónt 1946 márciusában köztársasági elnökké választot­ták, s ezt a tisztségét 1955 szeptemberéig töltötte be, ami­kor Washingtonból szervezett katonai puccsal megbuktatták és száműzték. A juszticialista mozgalom ve­zére 18 évi száműzetés után ta­valy tért vissza hazájába és a szeptemberi elnökválasztáson a elsősorban az energiaválság bontotta meg. Jelezte: a kor­mánynak az a szándéka, hogy a következő hónapokban csök­kenti az áremelkedések mérté­két, megfékezi az inflációt, az adórendszer terén reformokat és „jelentős újítást“ ígért. Kormánya külpolitikájáról szólva igyekezett arról meg­győzni hallgatóit, Imgy az otta­wai nyilatkozat — az eddig vállalt kötelezettségeken felül — nem jeleni új kötelezettség­vállalást Francrhország számá­ra. szavazatok 62 százalékát nyel­te el. llulado bel- és külpoliti­kai programját valamennyi ha ladó erő, az argentin kommu­nisták és szocialisták is támo­gatták. Perón politikáját ugyan több szőr érte bírálat a haladó erők PERÓN HALÁLA részéről, s ezt bizonyos fokú következetlensége váltotta ki. Természetesen, nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a konk­rét argentínai helyzetet. A jusz­ticialista mozgalom a maga sokrétűségében, eszmei ziláltsá­gában sokszor egymással szem­ben álló csoportokat egyesített, így e mozgalmat valójában Pe­rón jelképpé vált neve egye­sítette. Perón tavaly politikai hadus- tyáként látott hozzá reformpo­litikája megvalósításához. A jobboldali reakciós köröknek és természetesen washingtoni véd­nökeiknek, valamint a külföl­di gazdasági érdekeltségek kép­viselőinek nem tetszett Perón­nak az a törekvése, hogy csat­lakozott a latin-amerikai orszá­gok gazdasági emancipációs mozgalmához, s ennek az Ame­rikai Államok Szervezete ülé­sein és más alkalmakkor is erő­teljesen hangot adott. Legutóbb a Kubával kötött argentin gaz­dasági egyezmény váltotta ki a reakció bősz haragját. Perón híve volt országa és a szocia­Párizs, Jeruzsálem — Az iz­raeli kormány rendkívül szigo­rú intézkedéseket vezetett be az egyre erősödő ütemű inflá ció meg fékezésére. A kabinet jóváhagyására váró tervezet újabb megpróbáltatást jelent az izraeli átlagpolgárok számára: jövő év március 31-ig „befa- gyásztják“ a lakóház-, iskola és kórházépítkezéseket, és megadóztatnak szinte minden importcikket. Az országban idén már több mint 30 százalékkal emelked­tek a megélhetési költségek. Ugyanakkor a néhány napja el­fogadott 1974 — 75-ös állami költségvetés — a szociális ke­ret terhére is — több mint negyven százalékot szán a ka­tonai kiadásokra. Tel Aviv — Rabinowilz iz­raeli pénzügyminiszter a kor­mány rendkívüli ülését követő­en rádiónyilatkozatban jelen­tette he az inflációellenes céllal született súlyos gazdasági kor­látozásokat. Az elfogadott program értelmében a kor­mány 500 millió dollárral csők kenti évi költségvetését, növe­li az adókat és az importcikkek megadóztatását Is. Az izraeli gazdaság helyzetére jellemző, hogy az év első négy hónap iában a külkereskedelmi de ficit 642 millió dollár volt. Döntetlen választási eredmény Reykjavik — Döntetlennel ér tek véget a hét végén megtar­tott izlandi parlamenti válasz­tások: a kormánykoalíció es az ellenzék egyaránt 30—30 mandátumot szerzett a hatvan fős althingban (parlament). Olufur Johunesson miniszterei nők a szavazatveszteségek ha­tására be/eienlette lemondását. A részletes eredmények (záró­jelben a legutóbbi választások adatai) a következők: A kor­mánykoalíció pártjai: Haladó Párt (Johanesson pártja) 28 388 (26 645) — 17 (17) mán dátum. Népi Szövetség (kom­munisták) 20 922 (18 055) — 11 (10). A koalícióból kilépett Liberális Baloldali Párt: 5244 (9395) — 2 (5). Az ellenzéki pártok: Függet­lenségi Párt (konzervatív) 48 255 (38 170) — 25 (22), Szociáldemokrata Párt: 10 355 ( I 1 020) — 5 (6). Az ellenzéki Függetlenségi Párt vezetője, Geir Hallgrimson a választási végeredmények hallatán kijelentette, számít ar­ra, hogy őt hízzák meg az új kormány megalakításával. A haladó erők sikerének szá­mít, hogy a kommunista Népi Szövetség 18,4 százalékkal nö­velte szavazatainak számát és eggyel több képviselőt küldhet a törvényhozásba. Országos gyász Argentínában Isabel Perón az új elnök Buenos Aires — Az argentin főváros lakosai tegnap vettek búcsút a 78. életévében elhunyt elnöküktől, fuan Peróntól. Pe­rón holttestét a kongresszus épületében ravatalozták fel. Pe­rónt ma temetik el a Buenos Aires-i temetőben lévő családi kriptában. Argentínában keddre és szer dóra országos gyászt rendel­tek el, a nemzeti zászlót tíz napig félárbócra eresztik. Az argentínai elnök halálá­nak hírére számos latin ameri­kai országban, ígv például Ku bábán is többnapos gyász; ren­dellek el. A világ számos or­szágának vezetői Isabel Perón elnökhöz, az elhunyt Perón öz vegyéhez intézett részvéttávira lukban a markáns politikai sze­mélyiség érdemeit méltatták. Az argentínai alkotmány elő írásainak értelmében Isabel Pe rón ügyvezető elnök feleskii dött az ország köztársasági el nőkéként. A fegyveres erők, a politikai pártok, a szakszerve­zet' szövetségek nyilatkozatok­ban biztosították támogatásuk­ról az ország ú| elnökét. Nyílt levelet intézett isabel Perónhoz Lanusse nyugalmazott tábornok is, aki a Perón hatalomra ju­tását megelőző katonai rend­szer elnöke volt. Nyilatkozatát, amelyben az alkotmányos rend iránti hűség mellett foglalt ál lás*t, politikai megfigyelők egy esetleges katonai államcsíny­től való félelem elosztásának tekintik. Az argentin főváros megfi­gyelői rámutatnak, hogy a je­lentős politikusi gyakorlattal nem rendelkező 43 éves Isabel Perón rendkívül súlyos polili kai örökséget veti át. Juan Pe­rónnak elnöksége alatt nem si­került egységet kialakítania a nevével jelzett mozgalmon be­lül. lista államok, elsősorban a Szovjetunió közti kapcsolatok felvételének és erősítésének. Perón többször hangoztatta, hogy juszticialista mozgalmá­ban sem jobboldalt, sem balol­dalt nem tűr, de ez a közép­utas kijelentése a leien légi helyzetben inkább úgy volt ér­telmezhető, hngy az utóbbi idő­ben erősödő szélsőjobboldali csoportoknak nem akart ürü­gyet szolgáltatni arra, hogy ta­lán „kommunizmussal“ vádolják meg, viszont tény, hogy kereste és elfogadta a szövetséget az Argentin Kommunista Párttal és valamennyi haladó erővel. Nem is olyan régen, június 12-én hangzott el a Buenos Ai­res-i Május téren felsorakozott tömegek előtt Perón nagyhatá­sú beszéde, amelyben figyel­meztetett az elhatalmasodó jobboldali veszélyre. „Vádolom az ellenforradalmárok kis cso­portjait, hogy fékezni igyekez­nek az országban végbemenő folyamatot. Ük ássák alá füg­getlenségünket, szabotálják füg­getlen külpolitikánkat. Egyes csoportok fel akarják forgat­ni a kormány által szorgalma­zott egység koncepcióját. Ez az egység elengedhetetlenül szük­séges a nemzett jelszabadulás kivívásához, s nem pedig ahhoz, hogy az ország ellenségei erőre kapjanak. Itt az idő, hogy meg­tisztítsuk a zajló folyamatot a gyomtól, mert ellenkező eset­ben végzetes jövő vár hazánk­ra. Azok, akik rendbontásra uszítanak az ellenforradalmat szítják. Márpedig meggyőződé­sem, hogy a nép, mint min­denkor, harcba száll ellenségei­vel.“ Nagyon aktuálisan csengenek ezek a szavak. Az argentin re­akció nyilván Perón halálára várt, remélvén, hogy a vezér nélkül maradt juszticialista mozgalom felbomlik. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a politikai pártok, u parlament és a hadsereg hűségnyilatkoza­tot lett az ügyvezető ideiglenes köztársasági elnök, Isabel Maria Perón mellett. A Juszticialista Párt hitet tett az ország újjá­építését célzó politika folyta­tása mellett, a törvényes rend betartása és a nemzeti felsza­badulás folyamatának elmélyí­tése mellett. Azzal a felhívással fordult valamennyi politikai párthoz, hogy teremtsenek egy­séget a demokratikus intézmé­nyek védelmére. A kommunis­ta párt kijelentette, hogy kész hozzájárulni a nemzeti egység kormányának megalakításához, hogy ez véget vessen minden felforgató kísérletnek és meg­erősítse a demokratikus intéz­ményeket. A tisztségében Isabel Perón által megerősített kormány a helyén van. Lojális a hadsereg is, készültségben van a rendőr­ség bárminő zavargások meg­akadályozására. . Ennek elle­nére Isabel Perón az új elnök megválasztásáig súlyos öröksé­get vállalt, s Argentína jövő­je viharok közepette fog ala­kulni. L. L. MILOŠ JAKEŠNAK, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága elnökének vezetésé­vel jugoszláviai tanulmányúton tartózkodó csehszlovák pártkül­döttség tegnap Belgrádból a vojvodinai kerületbe látogatott. ANTONÍN KAPEK, a CSKP KB Elnöksége tagja, a CSKP prágai városi bizottsága vezető titkára vezetésével a Német Szocialis­ta Egységpárt meghívására Berlinben tartózkodik a prágai pártbizottság küldöttsége. MIROSLAV MAMULÁNAK, a CSKP ószak-morvaországi kerü­leti pártbizottsága titkárának vezetésével négynapos baráti látogatásra Volgográdba érke­zett az észak morvaországi ke­rület pártküldöttsége. MOSZKVÁBAN megkezdődött a KGST külkereskedelmi állan­dó bizottságának 40. ülésszaka. SZVARAN SZINGH indiai kül­ügyminiszter szófiai tanácsko­zásainak befejeztével bolgár- indiai megállapodást írtak alá a két ország gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműkö­désének elmélyítéséről. HENRY JACKSON amerikai szenátor Pekingbe érkezett, ahol a kínai vezetőkkel az Egyesült Államok, a NATO, a Közel- és Távol-Kelet ügyeit, valamint a legnagyobb kedvez­mény elvének Kínára való ki- terjesztését vitatja meg. BRUNO KREISKY, osztrák kancellár újabb közel-keleti utazásra készül. Az ősszel Al­gériát, Tunéziát, Líbiát és Jor­dániát keresi fel a Szocialista Internacionále küldöttségének étén. Kreisky a hét végén Wil­ly Brandttal, a nyugatnémet Szociáldemokrata Párt elnöké­vel találkozik. CIPRUSON a kormány úgy döntött, hogy két évről 14 hó­napra csökkenti a nemzeti gár­da tagjainak szolgálati idejét. Értesülések szerint a fegyveres testület létszámát 10 ezerről hatezerre csökkentik és ez a szigeten tevékenykedő 650 gö­rög tiszt nagy részének távozá­sát vonja maga után. NEW ORLEANSHAN mintegy háromezer résztvevővel meg­kezdődött a legrégibb amerikai polgárjogi szervezet, a színes- bőrű lakosság haladásáért küz­dő országos szövetség 65. évi kongresszusa. A tanácskozáson megvitatják a fajt megkülön­böztetés elleni harc időszerű kérdéseit. A résztvevők köve­telték Martin Luther King édes­anyja gyilkosának méltó meg­büntetését. 4 Az EGYESÜLT ÁLLAMOK ha­ditengerészete kéthónapos szü­net után ismét flotta-egysége­ket küldött az Indiai-óceánra. Az amerikai flotta április 26-án hagyta el a körzetet, miután a térség államai erélyesen tilta­koztak Washington katonai je­lenléte miatt. KJELL LAUGERUD, guatema- lai tábornok letette az elnöki esküt. A 44 éves tábornok a februári választásokon nem szerezte meg ugyan az abszo­lút többséget, a kongresszus azonban később a választások győztesévé nyilvánította. Új intézkedések az NDK-ban Berlin — A Német Szocia­lista Egységpárt VIII. kong­resszusa által elfogadott szoci­álpolitikai program keretében újabb intézkedések léptek élet­be az NDK-ban. Az egészségügy területén dol­gozók, akik 10 évnél hosszabb megszakítatlan munkaviszony­nyal rendelkeznek, a jövőben magasabb nyugdíjellátásban ré­szesülnek. Áz orvosi adminiszt­ráció dolgozóinak alapfizetését havonta átlagosan 100 márká­val növelték. Ugyanennyivé! emelkedett az orvosi műszerek gyártásával foglalkozók bére is. Csökkent a női konfekciós cikkek egész sorának és né: hány más közszükségleti cikk­nek a fogyasztói ára. Kommentárunk Párizs — Jacques Chirac francia miniszterelnök tv-nyi- latkozatban tekintette át az or­szág belpolitikai helyzetét és vonta meg kormánya egyhóna­pos bel- és külpolitikai tevé­kenységének mérlegét. Feltétlenül szükségesnek mi nősítette a nemzetgazdaság talpraállítását és Franciaország „elszegényedéséről'' beszélt. En nők kapcsán utalt az importált kőolaj árának rendkívül nagy­mértékű emelkedésére és meg állapította, hogy az ország fi zetési mérlegének egyensúlyát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom