Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-18 / 168. szám, csütörtök

A ČSTK NYILATKOZATA A Cipruson végrehajtott puccskísérlet s a sziget de­mokratikus törvényes kormá­nyának megdöntésére irányuló szándékok, valamint Ciprus füg­getlenségi statútumának meg­sértése kiváltották az egész csehszlovák nép felháborodá­sát. Már ma egészen nyilván­való, hogy külföldi erők voltak azok, amelyek e lépéssel meg­próbálkoztak. A jelenlegi tra­gikus események rosszirányú alakulása határozottan nem­csak Ciprus belső ügye. Nyugtalansággal figyeltük bi­zonyos idő óta az EOKA-2 na­cionalista szervezet aktivitását, amely nem rettent vissza a tör­vényesen megválasztott Maka­riosz elnöknek és kormányának megdöntésére irányuló külön­böző terrorista akcióktól. Ez a rendszeres bomlasztó tevékeny­ség, akárcsak a Nemzeti Gárda görög tisztjeinek aktivitása, ter­mészetesen lehetetlen lett vol­na kívülről kapott jelentős se­gítség nélkül. Makariosz elnök kormánya fennállásának egész ideje alatt a béke megszilárdítására, a nemzetközi kapcsolatok és együttműködés fejlesztésére tö­rekedett. A Cipruson végrehaj­tott puccskísérlet nemcsak a Ciprusi Köztársaság szabadsá­ga, függetlensége és területi sérthetetlensége ellen irányult, hanem a sziget stratégiai jelen­tőségére való tekintettel veszé­lyezteti a földközi-tengeri tér­ség, a Közel- és a Közép-Kelet népeinek békéjét és biztonságát is. Bizonyítéka továbbá annak, hugy a ciprusi Nemzeti Gárdát vezető görög tisztek durván be­avatkoztak a Ciprusi Köztársa­ság, egy szuverén és füg­getlen ENSZ-tagország bel- Ugyeibe. A csehszlovák közvélemény és az illetékes csehszlovák he­lyek elvárják, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnal ha­tékony rendszabályokat fogana­tosít az ország békéjének, de­mokratikus rendjének visszaál­lítására, valamint területi in­tegritásának biztosítására. Tel­jes támogatásukról biztosítják Makariosz elnök törvényes kor­mányát. Feltételezik, hogy a külföldi erők felhagynak a Cip­rusi Köztársaság belügyeibe va­ló beavatkozással, ami veszé­lyezteti a sziget demokratikus és békés fejlődésének alapvető feltételeit és elvi ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Alapokmányának alapel­veivel. ICSTK) MUNKATÁRSUNK JELENTI KARLOVY VARYBÖL MA: EREDMÉNYHIRDETÉS f Szovjet filmalkotás ősbemutatója a fesztiválon I, Értékes olasz alkotás a műsoron Lassacskán mindenki csoma­gol, a Park-hotel és a Moszkva- nagyszálló nyüzsgő hangyaboly­hoz hasonlít, elérkezett ugyanis a nemzetközi seregszemle utol­só napja. A fesztiválpalotában ma este utoljára szólalnak meg a harsonák, hogy a nemzetközi vetélkedő végét jelezzék; a bí­ráló bizottság a késő esti záró­ünnepségen kiosztja a díjakat. Míg azonban kíváncsian várjuk az eredményhirdetést, azt, hogy az idén a XIX. nemzetközi feszti­válon kié lesz a pálma, addig folytatódik a versenyfilmek ve­títése és egymást követik a sajtóértekezletek. Nagy érdeklődés ós élénk vi­ta közepette zajlott le a szov­jet sajtóértekezlet, melyen meg­jelent F. T. Jermas, a Szovjet­unió Minisztertanácsa mellett működő állami filmbizottság el­nöke, A. M. Koncsalovszkij rendező, Jelena Korenyeva és Jevgenyij Kingytnov, a verseny- film főszereplői, továbbá Ľud­mila Szaveljeva és Ľudmila Csur- sina színésznő: Korcsalovszkij neve nem Ismeretlen a mozi­kedvelők körében, hiszen még élénken ól emlékezetünkben Az első tanító, A nemesi fészek és a Ványa bácsi című filmje. Mostani alkotásáról, A szerel­mesek románca című verseny^ film létrejöttének körülményei­ről a sajtóértekezleten így nyi­latkozott a rendező: Jevgenyij Grigorjev forgatókönyvíróval az a szokatlan ötletünk támadt, hogy a Szovjetszkij Ekrun című folyóiratban megjelentettek egy részletet A szerelmesek román­ca című flim forgatókönyvéből, amelyhez hat fiatal színész fo­tóját mellékeltük. Azzal a kér­déssel fordultunk az olvasók­hoz, hogy olyannak képzelik-e a film hőseit, mint akikről a filmkópek készültek. A kérdés­nek akkora visszhangja támadt, amilyenre senki sem számított: sok-sok ezer levél érkezett a Moszfilm címére. Azért fordul­tunk a népszerű szovjet film­folyóirat olvasőihaz, hogy segít­senek felkutatni a hősöket, olyan fiatalok, akik közeláll- nak a nézőkhöz. S valóban, a románc szerel­mespárja már a film képsorai­ban megnyeri a nézők rokon- szenvét. Elsősorban tiszta, őszinte szerelmük, fiatalos lel­kesedésük ragadja magával a szemlélőt. A szerelmesek ro­mánca azonban nemcsak a sze­relemről vall; a legnemesebb emberi érzésekről és tulajdon­ságokról szól, olyanokról, mint a hdžaszeretet, a kötelessógér- zet, a becsület és tisztesség. Szinte rehabilitálja ezeket a fo­galmakat és vonásokat, a gyak­ran devalvált érzelmeket fenn- költen Jeleníti meg, költői mó­don ábrázolja az életet. (Ez a poétikus farma lírai hangvétel abban is megnyilvánul, hogy u film hősei versben beszélnek.) Az alkotás cselekménye egy­szerű: napjaink Rómeóját és Jú­liáját látjuk a vásznon, örök és múlhatatlan szerelmet, hűséget esküdve egymásnak. A fiút azonban szólítja a kötelesség: behívják katonának. Ám köte­lességteljesítés közben a nyílt tengerre sodródik, s nyomtala­nul eltűnik; holttá nyilvánítják. A mérhetetlen fájdalom és szen­vedés mély sebet üt a lány lel­kén, de egy barátja segítő ke­zet nyújt neki s általa átvésze­li a csapást. Csakhogy később kiderül, hogy szerelme életben maradt, a viharos tengerről si­került partra vergődnie. Visz- szatérése természetesen örömet, de egyben bánatot is okoz. Ki a hibás, ki vétett, ki szegte meg a szavát. A szerelmesek románca őszin­te vallomás, nemcsak a szere­lemről, hanem az életről is. Szeretet, szerelem nélkül nem lehet, nem érdemes élni, s csak addig élünk, míg szívünk tele van szeretettel, de legalábbis re­ménnyel — vallja a rendező. Egyébként halálra ítéltetünk, legalábbis lelkileg. Nemes, mé­lyen átérzett gondolatok ezek, s egy sajátos egyéniségű mű­vész őszinte hitvallása. Nem érdemel különösebb fi­gyelmet .a Távoli mennydörgés című kanadai'versenyfilm, mely a gyengébb westernek közül való. Éppen úgy kár szót vesz­tegetni az osztrák filmről, G. Hauser Boldog perceiről is. Szórakoztató film az Éretlen reprezentáns, ám csalódást kel­tett hiszen rendezőjétől, Bo Wi- derbergtől lényegesen igénye­sebb és főleg mondanivalójá­ban tartalmasabb művet vár­tunk. Tegnap láthattuk a Motorzaj című mongol filmet, és a Mit szólnak embertársaid címmel bemutatott spanyol alkotást. Az olasz filmművészet ebben az év­ben két filmet hozott a verseny­re. Az egyik a már említett Rö­vid vakáció, a másik pedig a Ráncbaszedem Amerikát. Nan- ni Loy, az alkotás rendezője, az olasz filmművészet egyik leg­markánsabb személyisége. Ná­poly négy napja című híres filmje emberi hitvallás volt az antifasiszta ellenállás mellett. Most vetített társadalmi szatí­rája éles kritikai érzékkel tár­ja fel a mai amerikai négerkér­dést, ellentmondásait. Ma az eredményhirdetést megelőzően még három ver­senyfilm szerepel a műsoron: a Bedrana török, az Összeütközés vietnami és a Szerelmesek az első évben című cseh film. (tölgy essy) Fogadás a szövetségi miniszterelnökségen Ľubomír Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, a szövet­ségi kormány elnöke, tegnap Prágában az államfő képvisele­tében Alois Indrának, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a Szö­vetségi Gyűlés elnökének a je­lenlétében fogadta Edgár Fau- re-t, a Francia Köztársaság Nemzetgyűlésének elnökét, va­lamint a francia parlamenti küldöttség más tagjait. A beszélgetés során foglal­koztak a CSSZSZK és a Fran­cia Köztársaság kölcsönös kap­csolatai és együttműködése el­mélyítésének kérdéseivel. Egy­öntetűen hangsúlyozták, hogy szükség van a csehszlovák és a francia vezető képviselők kö­zelebbi kapcsolataira, valamint arra, hogy kölcsönösen és job­ban megismerhessék a két or­szágot. A nyílt eszmecsere megmutat­ta, hogy számos lehetőség van a kölcsönös kapcsolatok továb­bi fejlesztésére, különösen gaz­dasági téren. . A baráti légkörijén rendezett fogadáson jelen voltak , a Sző vetségi Gyűlés alelnökei — Da libor Hanes, a Nemzetek Kama­rájának elnöke és Bohuslav Ku­čera, valamint André Mattel, a Francia Köztársaság csehszlo­vákiai nagykövete. Edgár Faure, a Francia Köz­társaság Nemzetgyűlésének el­nöke háromnapos csehszlováki­ai tartózkodás után feleségével és kíséretének tagjaival szer­dán Prágából visszautazott ha­zájába. A vendégek búcsúztatásánál jelen volt Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szö­vetségi Gyűlés elnöke, fán Mar­ko, a Szövetségi Gyűlés első al­elnöke, Dalibor Hanes, a Szö­vetségi Gyűlés alelnöke, a Nem­zetek Kamarájának elnöke, Ka­rol Laco, a szövetségi kormány alelnöke és a legfelsőbb képvi­seleti testület más tagjai. Jelen volt André Mattéi, a Francia Köztársaság csehszlo­vákiai nagykövete is. A francia parlamenti kül­döttség, amelyet Edgár Faure elutazása után Francois le Douarec, a Francia Köztársaság Nemzetgyűlésének első alelnö­ke vezet, folytatja látogatását. A délutáni órákban Mélníkben találkozott a város képviselői­vel. Üdvözlő távirat (ČSTK) — Bohuslav Chiíou- pek csehszlovák külügyminisz­ter táviratban üdvözölte Andrej Gromikót, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagját, a Szovjetunió külügyminszterét 65. születésnapja alkalmából. A csehszlovák külügyminisz­ter üdvözlő táviratában egye­bek között hangsúlyozza Andrej Gromikónak a külpolitika te­rületén, fontos párt- és állami funkciókban kifejtett sokéves áldozatos tevékenységét, sze­mélyes hozzájárulását a Szov­jetunió békeprogramjának meg­valósításához, és érdemeit az országaink népei közötti meg­bonthatatlan barátság fejleszté­se és szilárdítása terén. A Dunajská Streda-i járás is teljesítette a gabonaeladási tervet A Dunajská Streda-i járási pártbizottság, a Járási Mezőgaz­dasági Igazgatóság és a Mező- gazdasági Felvásárló és Ellátó Üzem közli, hogy az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok és nagyhizlaldák, valamint a központilag irányí­tott szervezetek dolgozói teg­nap 15 órakor 100,3 százalékra teljesítették a gabonaeladási tervet. A felvásárlást folytat­ják, hogy legalább tíz százalék­kal több gabonát adjanak a közellátásnak. A ciprusi lázadást az athéni junta szervezte (Folytatás az 1. oldalról) niszlerelnökkel és más brit kor- mányférfiakkíil. Ankara — A török közvéle­mény és a sajló nagy figyelmet szentel a szigeten lejátszódó eseményeknek. A lapok rámu­tatnak, hogy az athéni tábor­nokok. miután saját országuk­ban diktatúrát vezetlek be, el­határozták, hogy véget vetnek a ciprusi demokratikus rend­szernek, és eltávolítják Maka­riosz elnököt, aki kitartóan fel­lépett Athén arra irányuló tö­rekvése ellen, hogy Ciprust el­lenőrzése alá vonja. A török lapok jelentése sze­rint az ország déli partvidékén folyamatban van a fegyveres erők gyalogos, tüzérségi és de- szant alakulatainak összevoná­sa. Brüsszel — A NATO nagykö­veti tanácsa szerdán délelőtt — két napon belül immár har­madízben — ismét összeült, hogy megvitassa a ciprusi vál­ság legújabb fejleményeit. Athén — Az AFP francia hír­ügynökség athéni jől értesült forrásokra hivatkozva azt je­lentette, hogy szerdán Is foly­tatódnak a harcok Cipruson a nemzeti gárda és a Makariosz elnökhöz hű erők között. Az idézett források szerint a lá­zadók ágyú- és aknatűzzel szin­te teljesen romba döntötték Paphos városát. Nicósia — Szampszon, akit a nemzeti gárda görög tisztjei által vezetett ciprusi lázadók neveztek ki „elnökké“, kedden ultimátumot tett közzé. A cip­rust központi rádióban kedden beolvasott kormány-ultimátum szerint délig minden ciprusinak be kellett szolgáltatnia fegyve­rét, ellenkező esetben hadbí­róság elé állítják. A ciprusi rádió egy másik jelentésében felhívást intézett a szigetország valamennyi orvo­sához, hogy haladéktalanul je­lentkezzen a kórházakban és vegyenek részt a fegyveres harcok sebesültjeinek ellátásá­ban. Az összecsapások áldoza­tainak pontos számáról eddig nem érkezett megbízható jelen­tés. Jól értesült ciprusi körök szó* rint Paphos nyugat-ciprusi vá* rost — ahol a szigetről való tá­vozásig Makariosz államfő is tartózkodott — a lázadók őrba* jól tűz alatt tartják, míg a szá* razföldön tüzérségi és páncé* losegységek közelednek a vá­roshoz. Wäldtieim beszámolója a BT ülésén A Biztonsági Tanács rendkí­vüli ülését kedden, közép-euró­pai idő szerint 21 órára hívták össze. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülésén az ENSZ fő­titkára a helyzetről szóló be­számolójában hangoztatta, hogy az ENSZ-erők nem avatkoztak be az eseményekbe. Erre csak akkor kerülne sor, ha a konf­liktus a szigeten élő közössé­gek közötti viszállyá fajulna, az ugyanis közvetlenül fenye­getné a nemzetközi békét és a biztonságot. Zenon Rosszidesz, Ciprus ál­landó ENSZ-képviselője felkér­te a Biztonsági Tanácsot, hogy adjon ki tüzszüneti felhívást és állja el az útját mindenféle külföldi katonai beavatkozás­nak. Sürgette a hétfői puccsot végrehajtó ciprusi nemzeti gár­da élén álló 650 görög állam­polgárságú tiszt haladéktalan hazarendelését és indítványoz­ta, hogy a Tanács ilyen tartal­mú határozatot hozzon. Vaszilij Szafrancsuk szovjet küldött felszólította a Tanácsot, hozzon haladéktalanul intézke­déseket a görög kormány cip­rusi katonai intervenciójának megszüntetése és a szigeten tartózkodó valamennyi görög fegyveres kivonása érdekében. A BT keddi első ülése hatá­rozathozatal nélkül ért véget. Waldheim azonos szövegű üzenettel fordult Görögország és Törökország miniszterelnö­kéhez, és abban „mélységes nyugtalanságát“ fejezi ki a ciprusi helyzet miatt. Mint a le­vél megállapítja, a ciprusi prob­léma lényege: Ciprus területi sérthetetlenségének, szuvereni­tásának és politikai független* ségének megőrzése. Az esemé* nyék minden olyan irányú fej­lődése, amely ezt veszélyeztet* heti, rendkívül komoly követ­kezményeket vonhat maga után annak a Biztonsági Tanács ál­tal megállapított felelősségnek a fényében, amely Ciprus ügyé­ben az ENSZ-re hárul. Az ENSZ főtitkára felhívta Görögországot, Törökországot és mindazokat a kormányokat, amelyek szoros kapcsolatban állnak Ciprussal, hogy a maxi­mális mérsékletet tanúsítsák és kerüljék el az olyan akciókat, amelyek hozzájárulhatnak az erőszak további fokozódásához. New York — Adamantiosz Andrucopulosz görög miniszter-- elnök kedden levelet intézett Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár- hoz a ciprusi helyzetről. A le­vélben, amely válasz Waldheim üzenetére, a görög kormányfő egyetlen szót sem ejtett a cip­rusi államcsínyt irányító görög katonatisztek szerepéről. Ezzel szemben azt állítja: országa teljességgel egyetért abban, hogy továbbra Is fenn kell tar­tani Ciprus területi integritását, szuverenitását és függetlensé­gét, és ezt valamennyi érintett félnek tiszteletben kell tarta­nia. A levél szerint „a görög kor­mány szilárd meggyőződése, hogy a ciprusi problémát béké- sen, tárgyalások útján, a kö­zösségek közötti kibővített megbeszélések segítségével kell megoldani“. ELÍTÉLIK AZ AGRESSZIÓT Belgráü — Joszip Broz Tito jugoszláv államfő személyes nyilatkozatban ítélte el a Cip­ruson hétfőn a törvényes kor­mány és elnöke ellen indított fegyveres lúmadűst. Tito elnök többek között ki­jelentette: „A ciprusi puccskí­sérlet, amely mögött egy ide­gen hatalom áll, brutális táma­dást jelent a Ciprusi Köztársa­ság függetlensége, szuverenitá­sa és integritása, valamint kor­mánya és elnöke, Makariosz el­len. Jugoszlávia népei a legha­tározottabban elítélik ezt az agressziót, amely a baráti és el nem kötelezett Ciprus ellen irányul, olyan ország ellen, amely évek óta fáradozik az igazságosabb nemzetközi kap­csolatok és együttműködés megvalósításán. Varsó — A PAP Lengyel Táv­irati Irodát illetékes helyen felhatalmazták nyilatkozat köz­lésére, amely többek közt rá­mutat: A lengyel közvélemény hatá­rozottan elítéli a Ciprusi Köz­társaság törvényes kormányá­nak megdöntésére tett kísérle­tet, amely vérontáshoz veze­tett. Az államcsíny mögött olyan külföldi erők állnak, amelyek nem számolnak a cip­rusi nép érdekeivel. A lengyel társadalom és a Lengyel Népköztársaság kor­mánya bízik abban, hogy a Ciprusi Köztársaságban véget- vetnek a kormányellenes láza­dásnak és helyreáll a béke. Ez nemcsak a ciprusi nép érdeke, hanem a földközi-tengeri tér­ség és az összes európai nép békéjének és biztonságának ér­deke Is“ — fejeződik be a nyi­latkozat. Bukarest — George Macoves­cu román külügyminiszter ma­gához kérette Görögország bu­karesti nagykövetét, és kifeje­zésre juttatta a román kor­mány mélységes aggodalmát a ciprusi katonai államcsíny miatt, amelyet a szigeten lévő görög tisztek szerveztek. Prága — A hazánkban tanuló ciprusi diákok tegnap délután a prágai görög nagykövetség épülete előtt tüntettek a kato­nai junta politikája ellen. A tüntetésen részt vettek a No­vember 17. Egyetem más diák­jai és a görög nemzetiségű polgárok is. A tüntetők görög zászlók alatt vonultak fel és transzparensekkel, valamint jelszavakkal fejezték ki tilta­kozásukat a ciprusi fasiszta erőszak ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom