Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)
1974-07-17 / 167. szám, szerda
^„..tlóköz csücskében, ott ahol a szelíden folydogáló Kis Duna a meglassult Vág vizével egyesül, nagy esemény történt huszonöt évvel ezelőtt. Hazánk legnagyobb községének dolgozó parasztjai a kommunisták javaslatára olyan gazdálkodási formát választottak, amelynek szerkezetét és távlatait alig ismerték. Csak egyben volt bizodalműk: a párt helyes útmutatásában, mely a CSKP történelmi nevezetességű IX. kongresz- szusán a paraszti élet kV eljesW éséhez a falu szocialista építését tűzte ki célul. A két és fél évtized alatt az úttörők összefogásának, kezdeményezésének eredményeképpen Kolárovon (Gúlán j ipari szinten termelő mezőgazdasági üzem fejlődött. A meglett út negyedszázados eredményeiről, gondjairól Kiss István elvtárssal. a szövetkezet mellett működő üzemi pártalapszervezet elnökével hosszamn elbeszélgettünk. Magasai szíi szeíáfM Látogatóban az INTERHOTEL Tatry n. v. igazgatójánál — Ei"’’*'— kezdte — talán' nem lesz érdektelen, ha az alapítók névéi is megemlítem. Brezovský Pál, Tarcsányi Ondrej, Andó Balázs, Borgida Juraj, Kesiar Malej, Ďurík Michal, Duna Ondrej, Gallo Juraj és Orosz Ondrej huszonnyolcad magával indította el a közös gazdálkodást. Fél év sem telt el, s a tagok száma 333-ra gyarapodott. 1951-ben további kis- és középparasztok léptek a szövetkezetbe. A létszám 1049-re emelkedett. Ekkor már 3365 hektár termőföld képezte a közös tulajdonát. Jelenleg pedig már 5500 hektáron gazdálkodunk. Hogy milyenek voltak az első lépések? Akárcsak másutt, bizonytalanok. Több mint húsz fajta növényt termeltünk. Többek között rizst is, melynek akkoriban nagy jelentősége volt a közellátás szempontjából. A gútai parasztember az évek múlásával mind jobban beleilleszkedett a nagyüzemi termelésbe, a tudomány és a technika segítségével könnyebbé és korszerűbbé tette a gazdálkodást. — Emlékszem, az ötvenes évek elején a nagy igyekezet ellenére a búza átlagos terméshozama nem volt több 16 mázsánál, kukoricából pedig a 20 mázsát is alig érték el hektáronként. Miiyen a fejlődés most a növénytermesztési szakaszon? — Abban az időben sokan kigúnyoltak bennünket és nem is alaptalanul. Hiszen 1955-ben a növénytermesztés bevétele éppen hogy csak megközelítette az 5 millió koronát. Am 1973- ban már a búzánál 52 mázsás, a kukoricánál 60 mázsás hozamokkal dicsekedhettünk, a növénytermesztés összesen 42 millió korona jövedelmet eredményezett. Az állattenyésztés az akkori 3 millió 600 ezer koronával szemben tavaly már 27 millió korona bevételt eredményezett. A fejlődésről tanúskodnak azok a számadatok is, amelyek a termelés emelkedését jellemzik: tejből, az egy tehénre jutó évi 3150 literes átlag mellett, 3 millió 317 ezer .litert termeltünk, tojástermelésünk 4 millió 473 ezerre növekedett. A hús? Az 1950—55-ös évek 20 vagonos termeléséhez képest tavaly szövetkezetünk 110 vagon mennyiséget állított elő. ' — A gazdálkodás eredményeinek javulását bizonyára a munkatermelékenység emelkedése is elősegítette. Mit mutatnak ezen a szakaszon az adatok? — Több mint tíz éve a munkatermelékenység mutatóját is figyelemmel kísérjük. 1963-ban egy-egy átlagosan dolgozó tagnak évente 30 ezer korona értéket, 1970-ben 62 ezret, tavaly pedig már 90 ezer korona értéket hozott létre. Ez annyit is jelent, hogy a munka termelékenysége tíz év alatt a háromszorosára emelkedett, örvendetes javulás állt be a tagság jutalmazásában is. 1960-ban egy-egy tagunk átlagos évi keresete 10 ezer korona körül mozgott, 1968-ban az átlagkeresetek elérték a 19 ezer koronát. Tavaly viszont már 25 ezer korona futotta az évi átlagkeresetekre. Ezek az adatok szövetkezeti tagságunk életkörülményeinek javulását is híven igazolják. Most, amikor a szövetkezet alapításának 25. évfordulóját ünnepeljük, tagságunk vissza-visszagondol a kezdeti esztendők nehézségeire. Örömmel emlékezik viszont munkás- osztályunk hatalmas erkölcsi és anyagi segítségére, amely korszerű gépeket, műtrágyákat szállított a szövetkezetnek, hogy a termelés fokozása útján az életszínvonalát is a megfelelő szintre emelhesse. — Hogyan értékeli a pártalapszervezet és a kommunisták szerepét a szövetkezet fejlődésének negyedszázados eredményeiben? — Alapszervezetünk a kezdettől fogva rajta tartotta kezét az efsz fejlődésének ütőerén. A kommunisták személyes példával mutatták a leghelyesebben járható uta'. Határozottan síkraszálltak a termelés legprogresszíve! b módszereinek alkalmazásáért. Volt olyan időszak is, amikor a nemzetiségi torzsalkodások veszélyeztették a tagság egységét és a közös gazdálkodás egészséges fejlődését. A pártalapszervezet idejében közbelépett és türelmes politikai-nevelőmunkával magyarázta meCT az embereknek, hogy az uszítok, bármelyik oldalról is nyilvánuljanak meg, elsősorban a szövetkezeti gazdálkodás ellen Izgatnak. Ennek köszönhetjük, hogy az 1968— 69-os válságos években, amikor a szocin listaellenes erőknek minden igyekezete az egység megbontására, a nagyüzemi termelés vívmányainak megsem misítésére irányult, szövetkezeti parasztságunk bebizonyította hűségét a szocializmushoz. Szlovákok, magyarok szilárd barátságban, vállvetve, közösen dolgoznak szövetkezetünk felvirágoztatásáért, hogy az eredményeink még szembeötlőbbek lehessenek. Ü n n epély e s k ö zg y ű 1 és u n k e t Is ebben a szellemben tartottuk meg. Művelődési házunkban egy sorban foglaltak helyet az idősebbek, fiatalok, az alapítók és az új nemzedék zászlóvivői. Itt vették át a megérdemelt kitüntetéseket és emlékérmeket azok, akik a közös gazdálkodás gondolatát Gútán is győzelem re segítették. SZOMBATH AMBRUS I. Grossniatin felvétele Az Interhotei Talry vállalat 1971. január 1-én jött létre a volt Tatranské hotely és az In- terhotel Tatry összevonásából, ill. ugyanazon év április elsejével a košicei Interhotei n. v. hozzácsatolásából. Az ilyen formán kialakult új vállalat jelenlegi székhelye Starý Smoko- vec. Kelet-Szlovákia területén ez a ČEDOK utazási iroda egyetlen szállodája, amely — tekintettel alkalmazottainak számára,’ kiskereskedelmi forgalmának nagyságrendjére, valamint létesítményeinek kapacitására — hazánkban a prágai Interhotei n. v. után a második helyen áll. Ez év eleje óta dr. Andrej MLEJ elvtárs személyében új vállalati igazgató irányítja az Interhotei Tatry n. v. szerteágazó és nemzetközi viszonylatban is jelentős tevékenységét. Vele folytatott beszélgetésünk közben szereztünk tudomást például arról is, hogy nem kerül sor a kerületben egy újabb Interhotei n. v. létesítésére. Ezzel szemben bővül a meglevő vállalat területi hatásköre s szállodai, vendéglátóea- ri hálózata is. Mar a jövő évben, közel 37 millió korona ráfordítással, Miohntovcén építenek egy új, száznyolcvan férőhelyes szállodát, s a hatodik ötéves terv időszakában a kerület egyéb körzeteiben is sor kerül vállalaton helüli új létesítmények építésére. Arra kértük az igazgatót, legyen szíves ezzel kapcsolatosan néhány további konkrét akciót megemlíteni. Kérésünknek eleget téve így folytatta: — Elsőként említeném azt*a csaknem húszmillió korona ráfordítást igénylő rekonstrukciós munkálatot, amit az óv végéig a Talr, Lonmica-i PRAHA Grand Hotel épületén végzünk. A Košicei Kolióépítő Vállalat vezetőinek ígérete szerint a száztizenhét millió korona költséggel épülő PATRIA Szállodát is átadhatjuk rendeltetésének, mégpedig 1976-ban. Több helyen, például Zlarban végzünk főjavításokat, számítunk a rožfiaval KRAS Szálloda, a prešovi DUKLA Szálloda bővítésével, a košicei 1MPF.RIAL Szálloda, a Starý Smokovec-i Grand Hotel főjavításával stb. Távlatilag terveztük Podbanskén egy autókemping, valamint a poprádi EURÖPA Szálloda lebontása után egy új In- terhotel felépítésére. A vállalat részéről milyennek minősít] az idei nyári szezonra való felkészülést? — Előrebocsátom, legfontosabb feladatunknak tekintjük, hogy megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtsunk vendégeinknek. Régebbi, nemzetközi viszonylatban is közismert vendéglátóipari üzemeinkben ez teljes mértékben biztosított. Hasonló színvonalra törekszünk a közelmúltban felépített KRIVÁŇ, PANORÁMA, PARK szállodákban. Üj berendezéssel láttuk el a KAMZÍK, a SOKOLOVO, a Bful vl)VA turistaházat, bővítettük az - íutókempingek befogadóképességét a Javorinán és Tatranská Štrbáň. Bízom abban, hogy sikerül tovább javítani szolga Itatásainkat, fokozni a köztisztaságot, biztosítani a vendégek igényeit kielégítő gyors kiszolgálást. Erre irányul dolgozóinknak az egyes munkahelyeken kibontakoztatott szocialista munkaversenye is. Büszkék vagyunk arra, hogy vállalataink dolgozói közül többen "sikeresen dolgoztak — a csehszlovák vendéglátóipart képviselve — a világkiállításokon a kanadai Montrealban, a japán Oszakában, továbbá Moszkvában, az NDK-ban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, s ezekről a helyekről sokrétű, gazdag tapasztalatokkal tértek haza. Mindezt itthon, a mi üzemeinkben érvényesíthetik. Igyekszünk megoldani dolgozóiak lakásproblémáit. Az idén is tizenkét lakást vásárlunk számukra, ezáltal Is felszabadul néhány általuk lefoglalt szállodai szoba. Egyébként a nyári idényre jól felkészültünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az idén, az’SZNF, a duk- lai harcok 30. évfordulója évében mind a hazai, mind a külföldi vendégek részéről az eddiginél többen veszik igénybe szolgálatainkat. Ezért kádértar- talékot is kialakítottunk, az új létesítmények részére további száz fiatal szakembert biztosítottunk, s a nyári idényre néhány szakiskolából is kapunk segítséget, előre megkötött szerződések alapján. — Végezetül még csak annyit, hogy az elmúlt fél év alatt milyen tapasztalatokat szerzett új munkahelyén? — Az illetékes szervek támogatnak abbeli törekvéseinkben, hogy az eddigi fogyatékosságokat minél előbb felszámolhassuk, megszilárdítsuk a munka- fegyelmet, s vendégeinknek a legjobb szolgáltatásokat nyújthassuk. Remélem, ebl>en a tekintetben is jól vizsgázunk. (kulik] en a szlovákiai antifasiszta ellenállási mozgalom csúcsszerveként sikerült létrehozni a Szlovák Nemzeti Tanácsot, prog- ramdokumentuma, az ún. Karácsonyi Egyezmény, első helyen proklamálta: „Azt kívánjuk, hogy a szlovák és a cseh nemzet, mint az egymáshoz legközelebb álló két szláv nemzet, sorsukat az új Csehszlovák Köztársaságban, a csehek és a szlovákok közös államában az egyenlő az egyenlővel alapelvének megfelelően formálják“ (G. Husák: Z boju o dnešek, Prága 1973, 12. o., cseh nyelven). Vagyis — a moszkvai Československé listyben 1943. szeptember 15-én megjelent egyik cikk szavai szerint — a „nemzeti szlovák élet vágya“, a „csehek oldalán a szabad szlovák élet vágya“ (Za soobodu českého a slovenského národa, Prága, 1956, 266. o., cseh nyelven) volt az, ami a szlovák nemzetet ismét felsorakoztatta a Csehszlovák Köztársaság zászlaja alatt, amely természetesen fenntartások nélkül a Szovjetunióra orientálódott. Vagyis, Klement Gottwald szavaival kifejezve, amelyeket röviddel a Karácsonyi Egyezmény megkötése előtt írt le a csehek és a szlovákok közös állama megalakulásának 25. évfordulója alkalmából, igazolást nyert, hogy „A valóságban Csehszlovákia olyan alakulat, melyben államilag kiélheti magát két szláv nemzet, a csehek és a szlovákok“ és „A csehek és a szlovákok állami élete számára Csehszlovákia az egyedüli természetes és lehetséges alap, amire minden nemzetnek elVII. 17. idegeníthetetlen joga van“ (KI. Gottwald Müvei, XI. k., Bratislava, 1959, 315. o.). A szlovák nép e cikkek tartalmáról nemcsak a moszkvai rádió, nemcsak a Szlovákiában illegálisan kiküldött elvtársak közvetítésével értesült, hanem még a fasiszta szlovák sajtóból is. A fasiszta sajtó például hírt közölt arról, hogy Moszkvában megjelent a Československé listy és Londontól eltérően, amely továbbra Is ragaszkodik a csehszlovakizmus gondolatához „Moszkva sohasem használja a csehszlovákok és a csehszlovák nyelv fogalmát, hanem azt mondja — csehek és szlovákok stb. (lásd a Slovenská pravda, 1943. augusztus 20-t, október 23-i és november 28-i számát). Sőt, rf fasiszta sajtó szó szerint közölte az 1943. december 12-én megkötött csehszlovák—szovjet szerződés szövegét, miközben olvasóit természetesen azzal ifesztgette, hogy ezáltal a cseh és a szlovák terület szovjet befolyás alá kerül (Slovenská pravda, 1943. december 16.). Ez az Ijesztgetés azonban a visszájára fordult: a szlovák nép örömmel fogadta, hogy az új Csehszlovákia „szovjet befolyás“ alá kerül és körében ezért is végérvényesen győzelemre jutott Csehszlovákia, a két egyenjogú nemzet állama megújításának gondolata. Ez a szlovák nép szemében záloga volt annak, hogy a megújított Csehszlovákiában nem állítják vissza a München előtti viszonyokat, hanem az valóban a legnagyobb szláv nemzet által vezetett Szovjetunióra vállvetve támaszkodó két nemzet új állama lesz. * # » A szlovák nép ennek az új (nemcsak szociális és gazdasági, hanem nenízeti értelemben és a .Szovjetunióra való orientációt tekintve is új) Csehszlovák Köztársaság zászlaja alatt kezdte el 1944 őszén nemzeti felkelését. A szlovák nép ebben a felkelésben elsöpörte a klerikális fasiszta rendszert: bebizonyította, hogy sohasem azonosította magát „saját“ burzsoáziájának 1938 őszén és 1939 tavaszán tanúsított magatartásával (éppúgy, mint ahogy a cseh nemzet sem azonosult „saját“ burzsoáziájának kapituláns eljárásával): a felkelésben az egész világ színe előtt proklamálta a Csehszlovák Köztársaság megújítását és így segítő jobbot nyújtott a testvéri cseh nemzetnek, amely akkoriban a brutális hitleri megszállás alatt sínylődött s még nyilvánosan nem marasztalhatta el „saját“ burzsoáziájának árulását, s nem követelhette állami formában történő újraegyesülését a testvéri szlovák nemzettel. Klement Gottwald elvtárs, amikor Moszkvában négy nappal a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után, 1944. szeptember 2-án tájékoztatta a szovjet külügyminisztériumot az SZNF jel legéről, céljait szó szerint így jellemezte: „A Szlovák Nemzeti Tanács politikai platformja: demokratikus Csehszlovák Köztársaság a szlovák és a cseh nemzet egyenjogúsága alapján (nincs kizárva, hogy föderatív alapokon). Szilárd barátság a Szovjetunióval. Értékelésünk szerint a Szlovákiában fellángoló harc valóban nemzeti, mélyen felszabadító demokratikus mozgalom. Hencegésnek tartjuk a londoni kormány nyilatkozatát, hogy irányítja ezt a harcot...“ (Československo —sovietske vzťahy v dobé Veiké vlastenecké vúlky 1941— 1945, Prága, 1960, 172. o., cseh nyelven). Gottwald elvtárs az idézett hivatalos tájékoztatással egyidejűleg ugyanezen a napon, 1944. szeptember 2. külön levelet intézett a Szovjetunió külügyminiszteréhez, amelyben a többi között leszögezi: „ ... ennek a harcnak döntő jellege nemzeti szlovák, körülményeit tekintve hasonlít a Jugoszláviában folytatott harchoz és célja kivívni a szlovák szabadságot és az új Csehszlovákiát, amelyben a szlovák nemzetnek a csehek mellett egyenjogú helyzete lenne“ (Cesta ke kvétnu, Prága 1965. 1. k., 206. o., cseh nyelven). Ismeretes, hogy Klement Gottwald legközelebbi munkatársai közé Ján Šverma elvtárs tartozott, akivel együtt részt vett a CSKP moszkvai vezetősége által tett minden lépésben, amelynek célja az volt, hogy a Szovjetunió minél hatásosabb segítséget nyújtson a harcoló szlovák népnek. Ez tehát annyit jelent, hogy Sverma elvtárs ismerte az 1944. szeptember 2-i keltezésű két idézett dokumentumot. Ezért amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés segítségére érkezett, vagyis már egy hónap múlva, 1944. október 3-án, a Szlovák Nemzeti Tanács Banská Bytrica-i ülésén valóban „minden Moszkvában tartózkodó csehszlovák személyiség nevében, akikkel lehetősége nyílt beszélgetni“ (vagyis a CSKP nevében) az alábbi szavakkal méltathatta a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét: „Minden tényező világosan látja, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak újszerűén kell megoldania a belpolitikai kérdéseket is. Elsősorban a két legfontosabb nemzet, a csehek és a szlovákok viszonyáról van szó. A csehszlovák egység és a szlovák nemzet önálló szláv nemzetként való elismerése kérdéséről. Álláspontunk világos: a szlovák nemzet önálló szláv nemzet. A többi szláv nemzethez hasonlóan teljes joga van arra, hogy területének gazdája legyen, Az új köztársaság nem épülhet a mesterséges kapcsolatok és egyezmények alapjára, hanem a három szláv nemzet, a csehek, a szlovákok és a kárpáti-ukránok testvéri köztársaságaként. (Šverma elvtárs akkoriban, 1944-ben még nem tudta, hogy Kárpát-Ukrajna népe néhány hónap múlva elhatározza egyesülését az egész ukrán nemzettel, az Ukrán SZSZK keretében — M. G. megj. (Ebben a köztársaságban folytatta szavait Sverma elvtárs — Csehországban a cseh, Szlovákiában a szlovák és Kárpát-Ukrajná- ban a kárpáti ukrán lesz az úr. Mi valamennyien közösen lótre>- hozzult és építeni fogjuk az új államot. Meggyőződésünk, hogy minél nagyobb a nemzetek szabadsága, annál szilárdabb, lesz az új Csehszlovák Köztársaság. Az önök felkelése ezért nemze tűk nagy tette nemcsak a~ önök javára, hanem Csehszlo vákia javára is.“ (A cikk befejező részét holnap közöljük)
