Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-17 / 167. szám, szerda

^„..tlóköz csücskében, ott ahol a szelíden folydogáló Kis Duna a meglassult Vág vizével egyesül, nagy esemény történt huszonöt évvel ezelőtt. Hazánk legnagyobb községének dolgo­zó parasztjai a kommunisták javaslatára olyan gazdálkodási formát választottak, amelynek szerkezetét és távlatait alig is­merték. Csak egyben volt bizodalműk: a párt helyes útmuta­tásában, mely a CSKP történelmi nevezetességű IX. kongresz- szusán a paraszti élet kV eljesW éséhez a falu szocialista épí­tését tűzte ki célul. A két és fél évtized alatt az úttörők összefogásának, kez­deményezésének eredményeképpen Kolárovon (Gúlán j ipari szinten termelő mezőgazdasági üzem fejlődött. A meglett út negyedszázados eredményeiről, gondjairól Kiss István elvtárs­sal. a szövetkezet mellett működő üzemi pártalapszervezet el­nökével hosszamn elbeszélgettünk. Magasai szíi szeíáfM Látogatóban az INTERHOTEL Tatry n. v. igazgatójánál — Ei"’’*'— kezdte — talán' nem lesz érdektelen, ha az alapítók névéi is megemlí­tem. Brezovský Pál, Tarcsányi Ondrej, Andó Balázs, Borgida Juraj, Kesiar Malej, Ďurík Mi­chal, Duna Ondrej, Gallo Juraj és Orosz Ondrej huszonnyolcad magával indította el a közös gazdálkodást. Fél év sem telt el, s a tagok száma 333-ra gya­rapodott. 1951-ben további kis- és középparasztok léptek a szö­vetkezetbe. A létszám 1049-re emelkedett. Ekkor már 3365 hektár termőföld képezte a kö­zös tulajdonát. Jelenleg pedig már 5500 hektáron gazdálko­dunk. Hogy milyenek voltak az első lépések? Akárcsak másutt, bizonytalanok. Több mint húsz fajta növényt termeltünk. Töb­bek között rizst is, melynek akkoriban nagy jelentősége volt a közellátás szempontjából. A gútai parasztember az évek múlásával mind jobban beleil­leszkedett a nagyüzemi terme­lésbe, a tudomány és a techni­ka segítségével könnyebbé és korszerűbbé tette a gazdálko­dást. — Emlékszem, az ötvenes évek elején a nagy igyekezet ellenére a búza átlagos termés­hozama nem volt több 16 má­zsánál, kukoricából pedig a 20 mázsát is alig érték el hektá­ronként. Miiyen a fejlődés most a növénytermesztési sza­kaszon? — Abban az időben sokan ki­gúnyoltak bennünket és nem is alaptalanul. Hiszen 1955-ben a növénytermesztés bevétele ép­pen hogy csak megközelítette az 5 millió koronát. Am 1973- ban már a búzánál 52 mázsás, a kukoricánál 60 mázsás hoza­mokkal dicsekedhettünk, a nö­vénytermesztés összesen 42 millió korona jövedelmet ered­ményezett. Az állattenyésztés az akkori 3 millió 600 ezer ko­ronával szemben tavaly már 27 millió korona bevételt eredmé­nyezett. A fejlődésről tanúskod­nak azok a számadatok is, amelyek a termelés emelkedé­sét jellemzik: tejből, az egy te­hénre jutó évi 3150 literes át­lag mellett, 3 millió 317 ezer .litert termeltünk, tojástermelé­sünk 4 millió 473 ezerre növe­kedett. A hús? Az 1950—55-ös évek 20 vagonos termeléséhez képest tavaly szövetkezetünk 110 vagon mennyiséget állított elő. ' — A gazdálkodás eredményei­nek javulását bizonyára a mun­katermelékenység emelkedése is elősegítette. Mit mutatnak ezen a szakaszon az adatok? — Több mint tíz éve a mun­katermelékenység mutatóját is figyelemmel kísérjük. 1963-ban egy-egy átlagosan dolgozó tag­nak évente 30 ezer korona ér­téket, 1970-ben 62 ezret, tavaly pedig már 90 ezer korona érté­ket hozott létre. Ez annyit is jelent, hogy a munka terme­lékenysége tíz év alatt a há­romszorosára emelkedett, ör­vendetes javulás állt be a tag­ság jutalmazásában is. 1960-ban egy-egy tagunk átlagos évi ke­resete 10 ezer korona körül mozgott, 1968-ban az átlagke­resetek elérték a 19 ezer koro­nát. Tavaly viszont már 25 ezer korona futotta az évi átlagke­resetekre. Ezek az adatok szö­vetkezeti tagságunk életkörül­ményeinek javulását is híven igazolják. Most, amikor a szö­vetkezet alapításának 25. évfor­dulóját ünnepeljük, tagságunk vissza-visszagondol a kezdeti esztendők nehézségeire. Öröm­mel emlékezik viszont munkás- osztályunk hatalmas erkölcsi és anyagi segítségére, amely kor­szerű gépeket, műtrágyákat szállított a szövetkezetnek, hogy a termelés fokozása útján az életszínvonalát is a megfele­lő szintre emelhesse. — Hogyan értékeli a párt­alapszervezet és a kommunis­ták szerepét a szövetkezet fej­lődésének negyedszázados ered­ményeiben? — Alapszervezetünk a kez­dettől fogva rajta tartotta ke­zét az efsz fejlődésének ütőe­rén. A kommunisták személyes példával mutatták a leghelye­sebben járható uta'. Határozot­tan síkraszálltak a termelés legprogresszíve! b módszereinek alkalmazásáért. Volt olyan idő­szak is, amikor a nemzetiségi torzsalkodások veszélyeztették a tagság egységét és a közös gazdálkodás egészséges fejlődé­sét. A pártalapszervezet idejé­ben közbelépett és türelmes politikai-nevelőmunkával ma­gyarázta meCT az embereknek, hogy az uszítok, bármelyik ol­dalról is nyilvánuljanak meg, elsősorban a szövetkezeti gaz­dálkodás ellen Izgatnak. Ennek köszönhetjük, hogy az 1968— 69-os válságos években, amikor a szocin listaellenes erőknek minden igyekezete az egység megbontására, a nagyüzemi ter­melés vívmányainak megsem misítésére irányult, szövetkeze­ti parasztságunk bebizonyítot­ta hűségét a szocializmushoz. Szlovákok, magyarok szilárd barátságban, vállvetve, közösen dolgoznak szövetkezetünk felvi­rágoztatásáért, hogy az ered­ményeink még szembeötlőbbek lehessenek. Ü n n epély e s k ö zg y ű 1 és u n k e t Is ebben a szellemben tartottuk meg. Művelődési házunkban egy sorban foglaltak helyet az idő­sebbek, fiatalok, az alapítók és az új nemzedék zászlóvivői. Itt vették át a megérdemelt kitün­tetéseket és emlékérmeket azok, akik a közös gazdálkodás gondolatát Gútán is győzelem re segítették. SZOMBATH AMBRUS I. Grossniatin felvétele Az Interhotei Talry vállalat 1971. január 1-én jött létre a volt Tatranské hotely és az In- terhotel Tatry összevonásából, ill. ugyanazon év április else­jével a košicei Interhotei n. v. hozzácsatolásából. Az ilyen for­mán kialakult új vállalat je­lenlegi székhelye Starý Smoko- vec. Kelet-Szlovákia területén ez a ČEDOK utazási iroda egyetlen szállodája, amely — tekintettel alkalmazottainak számára,’ kiskereskedelmi for­galmának nagyságrendjére, va­lamint létesítményeinek kapaci­tására — hazánkban a prágai Interhotei n. v. után a második helyen áll. Ez év eleje óta dr. Andrej MLEJ elvtárs személyében új vállalati igazgató irányítja az Interhotei Tatry n. v. szerte­ágazó és nemzetközi viszony­latban is jelentős tevékenysé­gét. Vele folytatott beszélgeté­sünk közben szereztünk tudo­mást például arról is, hogy nem kerül sor a kerületben egy újabb Interhotei n. v. létesíté­sére. Ezzel szemben bővül a meglevő vállalat területi hatás­köre s szállodai, vendéglátóea- ri hálózata is. Mar a jövő év­ben, közel 37 millió korona rá­fordítással, Miohntovcén építe­nek egy új, száznyolcvan férő­helyes szállodát, s a hatodik ötéves terv időszakában a ke­rület egyéb körzeteiben is sor kerül vállalaton helüli új léte­sítmények építésére. Arra kértük az igazgatót, le­gyen szíves ezzel kapcsolatosan néhány további konkrét akciót megemlíteni. Kérésünknek ele­get téve így folytatta: — Elsőként említeném azt*a csaknem húszmillió korona rá­fordítást igénylő rekonstruk­ciós munkálatot, amit az óv végéig a Talr, Lonmica-i PRA­HA Grand Hotel épületén vég­zünk. A Košicei Kolióépítő Vál­lalat vezetőinek ígérete szerint a száztizenhét millió korona költséggel épülő PATRIA Szál­lodát is átadhatjuk rendelteté­sének, mégpedig 1976-ban. Több helyen, például Zlarban vég­zünk főjavításokat, számítunk a rožfiaval KRAS Szálloda, a prešovi DUKLA Szálloda bővíté­sével, a košicei 1MPF.RIAL Szálloda, a Starý Smokovec-i Grand Hotel főjavításával stb. Távlatilag terveztük Podban­skén egy autókemping, vala­mint a poprádi EURÖPA Szál­loda lebontása után egy új In- terhotel felépítésére. A vállalat részéről mi­lyennek minősít] az idei nyá­ri szezonra való felkészülést? — Előrebocsátom, legfonto­sabb feladatunknak tekintjük, hogy megfelelő színvonalú szol­gáltatásokat nyújtsunk vendé­geinknek. Régebbi, nemzetközi viszonylatban is közismert ven­déglátóipari üzemeinkben ez teljes mértékben biztosított. Hasonló színvonalra törekszünk a közelmúltban felépített KRI­VÁŇ, PANORÁMA, PARK szál­lodákban. Üj berendezéssel lát­tuk el a KAMZÍK, a SOKOLO­VO, a Bful vl)VA turistaházat, bővítettük az - íutókempingek befogadóképességét a Javorinán és Tatranská Štrbáň. Bízom ab­ban, hogy sikerül tovább javí­tani szolga Itatásainkat, fokozni a köztisztaságot, biztosítani a vendégek igényeit kielégítő gyors kiszolgálást. Erre irányul dolgozóinknak az egyes munka­helyeken kibontakoztatott szo­cialista munkaversenye is. Büszkék vagyunk arra, hogy vállalataink dolgozói közül töb­ben "sikeresen dolgoztak — a csehszlovák vendéglátóipart képviselve — a világkiállításo­kon a kanadai Montrealban, a japán Oszakában, továbbá Moszkvában, az NDK-ban, Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, s ezekről a helyekről sokrétű, gazdag tapasztalatokkal tértek haza. Mindezt itthon, a mi üze­meinkben érvényesíthetik. Igyekszünk megoldani dolgo­zóiak lakásproblémáit. Az idén is tizenkét lakást vásárlunk számukra, ezáltal Is felszaba­dul néhány általuk lefoglalt szállodai szoba. Egyébként a nyári idényre jól felkészültünk. Tudatában vagyunk annak, hogy az idén, az’SZNF, a duk- lai harcok 30. évfordulója évé­ben mind a hazai, mind a kül­földi vendégek részéről az ed­diginél többen veszik igénybe szolgálatainkat. Ezért kádértar- talékot is kialakítottunk, az új létesítmények részére további száz fiatal szakembert biztosí­tottunk, s a nyári idényre né­hány szakiskolából is kapunk segítséget, előre megkötött szerződések alapján. — Végezetül még csak annyit, hogy az elmúlt fél év alatt milyen tapasztalatokat szerzett új munkahelyén? — Az illetékes szervek támo­gatnak abbeli törekvéseinkben, hogy az eddigi fogyatékosságo­kat minél előbb felszámolhas­suk, megszilárdítsuk a munka- fegyelmet, s vendégeinknek a legjobb szolgáltatásokat nyújt­hassuk. Remélem, ebl>en a te­kintetben is jól vizsgázunk. (kulik] en a szlovákiai antifasiszta el­lenállási mozgalom csúcsszerve­ként sikerült létrehozni a Szlo­vák Nemzeti Tanácsot, prog- ramdokumentuma, az ún. Kará­csonyi Egyezmény, első helyen proklamálta: „Azt kívánjuk, hogy a szlovák és a cseh nem­zet, mint az egymáshoz legkö­zelebb álló két szláv nemzet, sorsukat az új Csehszlovák Köztársaságban, a csehek és a szlovákok közös államában az egyenlő az egyenlővel alapel­vének megfelelően formálják“ (G. Husák: Z boju o dnešek, Prága 1973, 12. o., cseh nyel­ven). Vagyis — a moszkvai Česko­slovenské listyben 1943. szep­tember 15-én megjelent egyik cikk szavai szerint — a „nem­zeti szlovák élet vágya“, a „csehek oldalán a szabad szlo­vák élet vágya“ (Za soobodu českého a slovenského národa, Prága, 1956, 266. o., cseh nyel­ven) volt az, ami a szlovák nemzetet ismét felsorakoztatta a Csehszlovák Köztársaság zász­laja alatt, amely természetesen fenntartások nélkül a Szovjet­unióra orientálódott. Vagyis, Klement Gottwald szavaival ki­fejezve, amelyeket röviddel a Karácsonyi Egyezmény megkö­tése előtt írt le a csehek és a szlovákok közös állama meg­alakulásának 25. évfordulója alkalmából, igazolást nyert, hogy „A valóságban Csehszlo­vákia olyan alakulat, melyben államilag kiélheti magát két szláv nemzet, a csehek és a szlovákok“ és „A csehek és a szlovákok állami élete számá­ra Csehszlovákia az egyedüli természetes és lehetséges alap, amire minden nemzetnek el­VII. 17. idegeníthetetlen joga van“ (KI. Gottwald Müvei, XI. k., Bratisla­va, 1959, 315. o.). A szlovák nép e cikkek tar­talmáról nemcsak a moszkvai rádió, nemcsak a Szlovákiában illegálisan kiküldött elvtársak közvetítésével értesült, hanem még a fasiszta szlovák sajtó­ból is. A fasiszta sajtó például hírt közölt arról, hogy Moszk­vában megjelent a Českoslo­venské listy és Londontól el­térően, amely továbbra Is ra­gaszkodik a csehszlovakizmus gondolatához „Moszkva soha­sem használja a csehszlová­kok és a csehszlovák nyelv fo­galmát, hanem azt mondja — csehek és szlovákok stb. (lásd a Slovenská pravda, 1943. au­gusztus 20-t, október 23-i és no­vember 28-i számát). Sőt, rf fa­siszta sajtó szó szerint közöl­te az 1943. december 12-én megkötött csehszlovák—szovjet szerződés szövegét, miközben olvasóit természetesen azzal ifesztgette, hogy ezáltal a cseh és a szlovák terület szovjet be­folyás alá kerül (Slovenská pravda, 1943. december 16.). Ez az Ijesztgetés azonban a visszá­jára fordult: a szlovák nép örömmel fogadta, hogy az új Csehszlovákia „szovjet befo­lyás“ alá kerül és körében ezért is végérvényesen győze­lemre jutott Csehszlovákia, a két egyenjogú nemzet állama megújításának gondolata. Ez a szlovák nép szemében záloga volt annak, hogy a megújított Csehszlovákiában nem állítják vissza a München előtti viszo­nyokat, hanem az valóban a legnagyobb szláv nemzet által vezetett Szovjetunióra vállvet­ve támaszkodó két nemzet új állama lesz. * # » A szlovák nép ennek az új (nemcsak szociális és gazdasá­gi, hanem nenízeti értelemben és a .Szovjetunióra való orien­tációt tekintve is új) Csehszlo­vák Köztársaság zászlaja alatt kezdte el 1944 őszén nemzeti felkelését. A szlovák nép ebben a felkelésben elsöpörte a kleri­kális fasiszta rendszert: bebizo­nyította, hogy sohasem azono­sította magát „saját“ burzsoá­ziájának 1938 őszén és 1939 ta­vaszán tanúsított magatartásá­val (éppúgy, mint ahogy a cseh nemzet sem azonosult „sa­ját“ burzsoáziájának kapituláns eljárásával): a felkelésben az egész világ színe előtt prokla­málta a Csehszlovák Köztársa­ság megújítását és így segítő jobbot nyújtott a testvéri cseh nemzetnek, amely akkoriban a brutális hitleri megszállás alatt sínylődött s még nyilvánosan nem marasztalhatta el „saját“ burzsoáziájának árulását, s nem követelhette állami formában történő újraegyesülését a test­véri szlovák nemzettel. Klement Gottwald elvtárs, amikor Moszkvában négy nap­pal a Szlovák Nemzeti Felkelés kitörése után, 1944. szeptember 2-án tájékoztatta a szovjet kül­ügyminisztériumot az SZNF jel legéről, céljait szó szerint így jellemezte: „A Szlovák Nemze­ti Tanács politikai platformja: demokratikus Csehszlovák Köz­társaság a szlovák és a cseh nemzet egyenjogúsága alapján (nincs kizárva, hogy föderatív alapokon). Szilárd barátság a Szovjetunióval. Értékelésünk szerint a Szlovákiában fellán­goló harc valóban nemzeti, mélyen felszabadító demokrati­kus mozgalom. Hencegésnek tartjuk a londoni kormány nyi­latkozatát, hogy irányítja ezt a harcot...“ (Československo —sovietske vzťahy v dobé Vei­ké vlastenecké vúlky 1941— 1945, Prága, 1960, 172. o., cseh nyelven). Gottwald elvtárs az idézett hivatalos tájékoztatással egy­idejűleg ugyanezen a napon, 1944. szeptember 2. külön leve­let intézett a Szovjetunió külügy­miniszteréhez, amelyben a töb­bi között leszögezi: „ ... ennek a harcnak döntő jellege nem­zeti szlovák, körülményeit te­kintve hasonlít a Jugoszláviá­ban folytatott harchoz és célja kivívni a szlovák szabadságot és az új Csehszlovákiát, amely­ben a szlovák nemzetnek a cse­hek mellett egyenjogú helyze­te lenne“ (Cesta ke kvétnu, Prága 1965. 1. k., 206. o., cseh nyelven). Ismeretes, hogy Klement Gottwald legközelebbi munka­társai közé Ján Šverma elvtárs tartozott, akivel együtt részt vett a CSKP moszkvai vezetősé­ge által tett minden lépésben, amelynek célja az volt, hogy a Szovjetunió minél hatásosabb segítséget nyújtson a harcoló szlovák népnek. Ez tehát annyit jelent, hogy Sverma elvtárs is­merte az 1944. szeptember 2-i keltezésű két idézett dokumen­tumot. Ezért amikor a Szlovák Nemzeti Felkelés segítségére ér­kezett, vagyis már egy hónap múlva, 1944. október 3-án, a Szlovák Nemzeti Tanács Banská Bytrica-i ülésén valóban „min­den Moszkvában tartózkodó csehszlovák személyiség nevé­ben, akikkel lehetősége nyílt beszélgetni“ (vagyis a CSKP nevében) az alábbi szavakkal méltathatta a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét: „Minden tényező világosan látja, hogy a Csehszlovák Köz­társaságnak újszerűén kell megoldania a belpolitikai kér­déseket is. Elsősorban a két legfontosabb nemzet, a csehek és a szlovákok viszonyáról van szó. A csehszlovák egység és a szlovák nemzet önálló szláv nemzetként való elismerése kérdéséről. Álláspontunk vilá­gos: a szlovák nemzet önálló szláv nemzet. A többi szláv nemzethez hasonlóan teljes jo­ga van arra, hogy területének gazdája legyen, Az új köztár­saság nem épülhet a mestersé­ges kapcsolatok és egyezmé­nyek alapjára, hanem a három szláv nemzet, a csehek, a szlo­vákok és a kárpáti-ukránok testvéri köztársaságaként. (Šverma elvtárs akkoriban, 1944-ben még nem tudta, hogy Kárpát-Ukrajna népe néhány hónap múlva elhatározza egye­sülését az egész ukrán nem­zettel, az Ukrán SZSZK kereté­ben — M. G. megj. (Ebben a köztársaságban folytatta szavait Sverma elvtárs — Cseh­országban a cseh, Szlovákiában a szlovák és Kárpát-Ukrajná- ban a kárpáti ukrán lesz az úr. Mi valamennyien közösen lótre>- hozzult és építeni fogjuk az új államot. Meggyőződésünk, hogy minél nagyobb a nemzetek sza­badsága, annál szilárdabb, lesz az új Csehszlovák Köztársaság. Az önök felkelése ezért nemze tűk nagy tette nemcsak a~ önök javára, hanem Csehszlo vákia javára is.“ (A cikk befejező részét hol­nap közöljük)

Next

/
Oldalképek
Tartalom