Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-02 / 154. szám, kedd

ELHALASZTOTTÁK A VÉDELMI TANÁCS ÜLÉSÉT ELLENTMONDÁSOS HELYZET Bejrút — Az arab ktil- és hadügyminiszterek tegnapra tervezett, majd szerdára ha­lasztott kairói tanácskozásának napirendjén elsősorban két be­számoló szerepel. Az első Szolh libanoni miniszterelnök helyzet- elemzése a dél-libanoni terüle­tiek ellen intézett izraeli táma­dásokról és a várható kilátá­sokról. A második a Palesztin Felszabadítási Szervezet részle­tes beszámolója, amely az Iz­raeli támadások és a komman­dók Izrael területéről kiinduló akciói közötti kapcsolattal fog­lalkozik. A védelmi tanács ülésének kétnapos elhalasztását a bejrú­ti lapok azzal indokolták, hogy a rendezők időt kivánnak en­gedni valamennyi tagország kül- és hadügyminiszterei számára o felkészülésre és személyes megjelenésre. Szolh libanoni kormányfő a tanácskozást sze­retné felhasználni egy Szadat egyiptomi elnökkel folytatandó konzultációra, az egyiptomi ál­lamfő azonban pillanatnyilag külföldön tartózkodik és csak a konferencia befejezésének Időpontjában tér vissza Kairó­ba. Kuwait — Abdel Husszein ku­waiti államminiszter a kabinet ülése után bejelentette, hogy országa kész korlátlan segítsé­get nyújtani Libanonnak, ha ezt az Arab Védelmi Tanács szer­dán megtartandó kairói ülésé­nek határozatai szükségesnek nyilvánítják. Amman — Abdel Halim Khaddam szíriai miniszterel­nök-helyettes és külügyminisz­ter egynapos aminani látogatá­sának befejeztével visszatért Damaszkuszba. A politikus Asz- szad szíriai államfő üzenetét tolmácsolta Husszein jordániai uralkodónak. Kairó — Az Al Ahram sze­rint Egyiptom és a Palesztin Felszabadítási Szervezet képvi­selői közös lépéseket határoz­tak el a dél-libanoni palesztin menekülttáboroknak az izraeli támadások elleni védelmi ké­pessége fokozására. A döntés Iszmail egyiptomi hadügymi­niszternek és Khaled Hasszán­nak, az Al Fatah egyik vezető­jének megbeszélésén szüle­tett. MEGÖLTÉK MARTIN LUTHER KING ÉDESANYJÁT Atlanta — Megölték Martin Luther Kinq lelkész édesany­ját. Az 1968-ban meggyilkolt amerikai polgárjogi harcos édesanyja Atlantában, abban a templomban, ahol fia van elte­metve istentiszteleten vett részt, amikor egy néger fiatal­ember pisztollyal lövéseket adott le reá és a mellette ál­lókra. Az idős asszonyon kívül még egy halott és két sebesült áldozata van a merényletnek. A rendőrség elfogta a gyil­kost Marcus Wayne Chenault személyében, aki az ohiól egye­lem 21 éves hallgatója. A rend­őrségi házkutatás során megta­lálták lakásán azt a 10 névből álló jegyzéket, akiket meg akar gyilkolni. Ralph Abernathy lelkész, a polgárjogi mozgalom egyik ve­zető személyisége — aki szin­tén a listán szerepelt — felke­reste zárkájában a gyilkost. A fiatalember nyíltan megmondta neki, hogy veszélyben forog az élete, mert „van egy csoport, amelyik elkaphatja“. Abernathy ennek alapján biztosra veszi, hogy a gyilkos merénylet mö­gött összeesküvő csoport áll, amely talán már a néhai John Kennedy elnök meggyilkolása előtt szervezkedett. Minszk — Nixon elnök Minszkben értesült a gyilkos­ságról és az( „tragikus és esz telen cselekménynek“ nevezte. SCHEELT BEIKTATTÁK ELNÖKI TISZTSÉGÉBE 1974. VII. 2. A koppenhágai televízióban 1971-ben vita folyt adó­kérdésekről. A televízió a mű­sorban való szereplésre Mogens Glistrup jogászt is felkérte, aki a nagy adók ellenzőjeként már régebben is szerepelt a nyilvánosság előtt. Dániában különösen hálás közönségre ta­lál az, aki az adócsökkentés mellett kardoskodik, mert Dá­niában igen magasak az adók s olykor a teljes jövedelem fe­lét is felemésztik. Glistrup az emlékezetes tv-adásban azon­ban nem az adócsökkentés mel­lett szállt síkra, hanem java­solta a lakosságnak és főként a magánvállalkozóknak, hogy egyszerűen ne fizessenek adót. Saját példájával mutatta meg a dán közönségnek, hogyan le- het kitölteni az adóbevallást ügy, hogy egyáltalán ne rója­nak ki adót. Kijelentette, hogy ö egy őre adót sem fizet. Glistrup szereplése megmu­tatta egyrészt, hogy a dániai adó törvényeknek számos héza­ga van, s főként a magánvál­lalkozóknak kedveznek, más­részt azonban nagyon erős de­magógiaként és adócsalásként hatott. Ára Glistrup nem maradt csupán a szavaknál. Fokozato­san háromezer részvénytársa­ságot alakított, amelyek a való­ságban egyáltalán nem fejtet­tek ki gazdasági tevékenysé­get, hanem papíron való léte­az új feladatok sikeres megol­dása érdekében. A társadalmi béke egyik alapjaként a mun­kavállalóknak a beleszólásra való jogát jelölte meg. Az új elnök beiktatásakor alig szólt az NSZK külpolitiká­járól, de a bonni hagyományok­nak megfelelően ő is leszö gezte, hogy a megszilárduló eu­rópai béke körülményei között helyre akarják állítani a német egységet. Az elnök ezzel kap csolalban közölte, hogy rövi­desen ellátogat Ny ugat-Berlin­be, mert elődeihez hasonlóan, fejleszteni akarja az NSZK és a város kapcsolatait. Addisz Abeba — Az ellent­mondásos etiópiai helyzetet tükröző hírügynökségi jelenté­sek után most már megállapít­ható, hogy Etiópiában — leg­alábbis egyelőre — nem történt katonai hatalomátvétel, bár a helyzetet gyakorlatilag a fegy­veres erők tartják ellenőrzésük alatt. A „katonai bizottság“ közleményben jelentette be, hogy nyolc magas rangú sze­mélyt vettek őrizetbe, köztük a koronatanács elnökét és egy volt külügyminisztert. A közle­ményből nem tűnt ki, hogy egy újonnan létrehozott katonai bi­zottságról van-e szó, vagy pe­dig ismét a fegyveres erők bi­zottsága lépett színre, amely április végén már több minisz­tert letartóztatott. A katonai bizottság megbe­széléseket folytatott az etió­piai kormány miniszteri bizott­ságával, amely Zavde Gabre Szelusszié külügyminiszter ve­zetésével a kabinet négy tag­jából tevődik össze. A kiadott közlemény hangsúlyozta, a meg­beszélésen „teljes összhang alakult ki“ az ország helyzeté­nek megítélésében és a további terveket illetően. A feszültség ellenére mind Addisz Abebában, mind az or­szág többi részén nyugalom uralkodik. A fővároson kívül több vidéki városban is éjsza­kai kijárást tilalmat rendeltek el. Addisz Abebában a fegyve­res erők alakulatai megszáll­ták a stratégiai fontosságú pontokat. Az Etiópia egész területét gyakorlatilag ellenőrzésük alatt tartó fegyveres erők közölték, hogy több magas rangú politi­kust, arisztokratát letartóztat­tak és további személyeket akarnak előállítani. Noha hiva­talosan nem közölték, kiket vettek őrizetbe, a Reuter úgy értesült, hogy a letartóztatot­tak között szerepel a hadügy­miniszter, a koronatanács elnö­ke és Hailé Szelasszié császár egyik tanácsadója, az ország egyik legbefolyásosabb közéleti személyisége. ) A hadsereg közleménye sze­rint a letartóztatásokat azért hajtották végre, mivel az érin­tettek „kerülő utakon“ megpró­báltak közbenjárni a kabinet áprilisban letartóztatott 25 volt miniszterének és magas rangú személyiségének kiszabadításá­ért. Ez a kísérlet felháborítot­ta a fegyveres erőket, hiszen ar­ra törekednek, hogy bíróság előtt felelősségre vonják a kor­rupcióba keveredett politikuso­kat és képviselőket. A hadsereg közleménye leszögezi: súlyosan megbüntetik azokat, akik szem­beszegülnek u fegyveres erők mozgalmával. CAMPORA VISSZATÉRT ARGENTÍNÁBA Buenos Aires i megfigyelők az ország helyzetének alakulá­sa szempontjából figyelemre méltó eseménynek tartják a bal­oldali perónisták egyik vezető­jének tekintett Hector Campora volt elnök lépését. Campora le­mondott mexikói nagyköveti tisztségéről és visszaérkezett Buenos Airesbe. Az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága nyilatkozatban elemezte az ország helyzetét abban az időpontban, amikor Perón elnök betegsége miatt a teljes hatalom ideiglenesen Isa­bel Perón alelnök kezébe ke­rült. A nyilatkozat hangsúlyozta: a reakció esetleg megkísérelhe­ti, hogy a kialakult körülmé­nyeket felhasználja egy népel­lenes államcsíny megvalósítá­sára. Ezért a kommunista párt felszólítja az argentin népet: támogassa a kormány politikai irányvonalát, Argentína legfontosabb poli­tikai pártjai és társadalmi szer- vezetei síkraszállnak a reakció próbálkozásai ellen, amelyek­kel káoszhangulatot igyekszik kelteni az országban. A khmer hazafiak sikerei Phnom Penh — Hírügynöksé­gi jelentések u kambodzsai har­cokról beszámolva a khmer szabadságharcosok sikeredről adtak hírt. A Lón Nol-rezsim alakulatai a felszabadító erők erős ellenállásába ütköztek, amikor megkísérelték az előre­nyomulást az 5. számú főútvo­nalon. Long Vek közelében a szabadságharcosok heves ágyú- tüz alá vették a Phnom Penli-I rezsim alakulatait. A hét vége óta szilárdan tart­ják állásaikat a khmer szabad­ságharcosok a Kompong Lung- Oudong térségében. Tüzérségük megakadályozta a kambodzsai fővárostól mintegy 40 kilomé­terrel északra fekvő tartományi székhely, Oudong irányába Long Vek felől előrenyomulni próbálkozó kormánycsapalokat. A Phnom Penhtől mintegy 230 kilométerrel délnyugatra fekvő Kompong Som tengeri kikötő közvetlen közelében a felszaba­dító erők aknatűz alá vették a város repülőterét. Saigon — Dél-Viotnamból érkező jelentések szerint a sai­goni rezsim és a DIFK egysé­gei között a dél-vietnami fő­várostól 3 kilométerrel északra levő térségben zajlottak le a leghevesebb összetűzések. A saigoni csapatok légierejük tá­mogatásával eredménytelen kí­sérletet tettek a 82. számmal jelölt tábor elfoglalására. zésükkel csupán feltételeket te­remtettek a vállalkozók adójá­nak leszállítására. Az említett társaságok nagy adósságokat mutattak ki. A dán adótörvény értelmében az adósságokat le­EGY KARRIER VÉGE számíthatják a jövedelem adóz­tatási alapjából. Minél nagyobb fiktív adósságokat mutattak ki a fiktív részvénytársaságok an­nál kisebb adót fizettek Glls- trupnak kliensei. Glistrup azonban nem elége­dett meg az ily módon szerzett pénzzel, hanem a politikai di­csőségből is részt kívánt. 1973 tavaszán megalakította a „Ha ladás Pártját“, amely célul tűz­te ki az adók lényeges csök­kentését. Megígérte, hogy hata­lomra jutása esetén idővel tel­jesen eltörölné az adókat. Né­hány hónappal a „Haladás Párt­jának“ megalakítása után, 1973 decemberében Dániában par­lamenti választásokat tartot­tak. Glistrup pártja csábító, de eléggé népámító jelszavakkal vett részt a választásokban. Megígérte, hogy ha a választá­sokon győz, a felére csökken­ti az államapparátust, s igye­kezett meggyőzni a közvéle­ményt arról, hogy az ország Jennálló gazdasági és társadal­mi rendjének megőrzése mellett lényegesen emeli a lakosság életszínvonalát. A „csökkenteni, vagy telje­sen megszüntetni az adókat“ jelszó, természetesen, nem­csak a kispolgárság körei­ben talált visszhangra, ha­nem, a munkások, parasztok és kistisztviselők soraiban is, hisz valóban görnyedeznek az adók terhe alatt. Noha Glistrup „Ha­ladás Pártjának“ kezdettől fog­va világosan konzervatív, sőt íeukciós vonásai voltak, a de­cemberi választásokon rendkí­vüli sikert tudott elérni: fél­millióan szavaztak rá, vagyis a választók mintegy 18 száza­léka. A 179 tagú parlamentben Glistrup pártja 28 mandátumot szerzett, noha először vett részt a választásokon. Ezzel szemben a kormányzó szociáldemokrata párt megsemmisítő vereséget szenvedett. Mandátumainak szá­ma 70-ről 46-ra csökkent. A kommunisták viszont háromszor annyi szavazatot kaptak, amiből kitűnik, hogy a választók jelen­tős része nemcsak a szociálde­mokrata párt politikáján, ha­nem a „Haladás Pártjának“ de­magóg jelszavain is átlátott. Röviddel a decemberi válasz­tások után a rendőrség házku­tatást tartott Glistrupnál és több mint ezer okmányt fog­lalt le, amelynek adóüzelmekre és csalásokra vetnek fényi, amelyeket Glistrup évek óta fo­lyamatosa n elkövetett s ame­lyekre ügyvédként számos ügy­felét is rábírta. Az államügyész adócsalások, uzsoráskodás, csa­lás és adócsalásokban való se- gédkezés címén vádat emelt Glistrup ellen. A decemberben képviselővé választott Glistrup ellen azonban nem indíthattak bűnvádi eljárást, amíg a parla­ment illetékes bizottsága meg nem vitatta a képviselői men­telmi jogtól való megfosztásra tett javaslatot, s amíg ezt a javaslatot a dán parlament el nem fogadta. A Glistrup-ügy lassan végéhez közeledik. A parlament június 12-én megfosztotta Glistrupot képviselői mentelmi jogától és így megnyitotta a bűnvádi el­járás útját. A második legna­gyobb dániai politikai párt ve­zére bíróság előtt fog felelni bűntetteiért. Ha az államügyész a bíróság előtt rábizonyítja, hogy csak azért hozott létre há­romezer részvénytársaságot, hogy megfossza az államot az adóktól, négy hatévi börtön vár rá. Glistrup, politikai pályafu­tása így természetesen véget érne. Továbbá kérdés, milyen hatással lesz a Glistrup elleni bűnvádi eljárás a tavaly álta­la alapított kispolgári és kon­zervatív pártra. Jan Blanský ALEKSZEJ KOSZIGIN, az SZKP Központi Bizottsága PB tagja, a minisztertanács elnöke a Kreml­ben fogadta Jumdzsagijn Ceden- balt, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkárát, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Ilu- rá Íja Elnökségének elnökét. AZIZ MOHAMMEDET, az Ira­ki Kommunista Párt KB első tit­kárát, a „Népek barátsága'* szovjet érdemrenddel tüntették ki. ADAM MALIK indonéz kül­ügyminiszter Belgrádban Milos Minics jugoszláv külügyminisz­terrel tárgyalt. Malik személyes üzenetet hozott Tito elnöknek Szuharto indonéz államfőtől. LEÓ TINDEMANS belga mi­niszterelnök egynapos villámlá­togatásra Párizsba látogatott; ahol Chirac francia kormányfő­vel a Közös Piaccal összefüggő kérdésekről tanácskozott. ANVAR SZADAT egyiptomi el­nök romániai látogatásának be­fejeztével Szófiába érkezett, ahol Todor Zsivkovval, a Bolgár Államtanács elnökével a két or­szágot kölcsönösen érintő nem­zetközi kérdésekről tárgyalt. AZ NSZK felvételét kérte a& ENSZ leszerelési bizottságába, amely Genfben ülésezik. A fel­vételi kérelmet Axel Herbst nagykövet nyújtotta át a bizott­ság két társelnökének, a szov­jet Roscsinnak és az amerikai Martinnak. MACOVESCU román és Turaa Gunes török külügyminiszter Bukarestben megbeszélésekéi folytatott a két ország közti együttműködés kérdéseiről. HAROLD WILSON brit minisz­terelnök utasítást adott, hogy keressenek megfelelő reziden­ciát Edward Heath, az ellenzék vezére számára. A rezidencia, amely az állam tulajdonát ké­pezi, ezentúl a mindenkori el­lenzék vezetőjének otthona lesz. BRÜSSZELBEN bejelentették, hogy Egyesült Közép-európai I-égi erők jAFCEj elnevezéssel új NATO-parancsnokságot hoz­nak létre, amely Ernst Ferber tábornoknak, a közép-európai NATO haderők parancsnokának lesz alárendelve. KARL MARX STADTBAN befe­jeződött a KGST állandó közle­kedési bizottságának ülése, me­lyen a résztvevők kidolgozták a szocialista országok közlekedé­se fejlesztésének távlati ter­veit. ROMÁBAN tanácskoztak Nagy- Britannia Kommunista Pártja és az Olasz Kommunista Párt kép­viselői és nyilatkozatot fogad­tak el, melyben sürgetik az eu­rópai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet harmadik szaka­szának mielőbbi megtartását legmagasabb szinten. FRANCIAORSZÁGBAN 10 szá­zalékkal emelték a háztartási gáz és 3 százalékkal az elektron mos áram árát. FINNORSZÁG átadta a Szov­jetunió számára épített „Jer- mak“ jégtörőt. Még két hasonló típusú hajó épül Finnország­ban a szovjet északi-sarki flot­ta számára és még ebben az évben vízre bocsátják az „Ark- tyika" atommeghajtású jégtől© óriást is. Uszít a portugál monopoltőke Lisszabon — A portugál nagyvállalatok az utóbbi hetek­ben munkások ezreit bocsátot­ták el. A monopoltőke támadá­sát elsősorban a Zöldfoki-szige­tekről származó munkások el­len indította. Portugáliában kö­rülbelül 50 ezer Zöldfoki-szige- tekről származó személy él. Az elbocsátásokat a legkülönbö­zőbb ürügyekkel hajtják végre és nem teljesítik a munkaszer­ződésekben ilyen esetekre elő­írt rendelkezéseket. A mono­poltőke támadásának célja, hogy „zűrzavart idézzen elő és a Zöldfoki-szigetekről érkezett munkásokat az új kormány el* len uszítsa". Kommentárunk Bonn — Walter Scheel volt külügyminisztert a bonni parla­ment két házának, a Szövetségi Gyűlésnek és a Szövetségi Ta­nácsnak együttes ülésén ünne­pélyesen beiktatták az NSZK elnökének tisztségébe. Az NSZK negyedik államelnöke Annema- rie Rengernak, a Bundestag el­nökének kezébe tette le a hiva­tali esküt. Scheel hivatali ide­je öt év. Az új elnök beiktatási beszé­dében főleg az ország gazdasá­gi helyzetéről és a közös cse­lekvés szükségességéről szólt. „Társadalmi békére“ és együtt­működésre szólította fel a tő­késeket és a munkavállalókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom