Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-07 / 133. szám, péntek
A FRANCIA KORMÁNYPROGRAM VISSZHANGJA A JUNTA LÁBBAL TIPORJA A CHILEI ALKOTMÁNYT Párizs — A francia Nemzet- gyűlés csütörtökön délután folytatta a vitát a Chirac miniszterelnök által előterjesztett kormányprogram felett. A Nemzetgyűlés többsége minden bizonnyal megszavazza majd a bizalmat a kormánynak, mert az UDR képviselőcsoport — amely nem leplezte fenntartásait az új kormánnyal szemben — egyelőre támogatása mellett foglalt állást. A miniszterelnök beszédét követő vitában Cluude Labbe, az UDR képviselőcsoport elnöke, hangsúlyozta: az UDR képviselők most bizalmat szavaznak a kormánynak, de továbbra is éberen figyelik majd tetteit, s a jövőben támogatásukat attól teszik függővé, hogy a kormány megőrzi-e a külpolitikában a francia függetlenséget, fenntartja-e a gaulle-ista intézmé nyékét s tesz-e tényleges lépéseket a nagyobb szocialista igazságosság megvalósítása felé. A Figaro a miniszterelnök beszédét kommentálva hangsúlyozza: a miniszterelnök szemmel láthatólag igyekezett megnyugtatni a gaulle-istákat s a kormányprogram tengelyébe a gaulle-izmus alapeszméit állította. Az UDR azonban továbbra is éberen fog őrködni s az új kormánykoalíción belül olyan éket képez, mely bármikor szétfeszítheti azt. A Nation, az UDR hivatalos lapja megelégedését fejezi ki s „biztatónak“ nevezi a kormány- programot. A lap vezércikkében azt hangoztatta: az UDR képviselőknek egyelőre nincs okuk megvonni a bizalmat a kormánytól, mert az előterjesztett kormányprogram megfelel a feltételeiknek. A lapok ugyanakkor rámulatnak arra is: a közvéleményben csalódást keltett, hogy a miniszterelnök nem körvonalazta kö zelebbről a kormány gazdasági és szociális programját, így a kormány úgy kér bizalmat a nemzetgyűléstől, hogy nem közli vele, milyen eszközökkel akarja megvalósítani a kitűzött célokat, így az infláció megfékezését. Az Aurore szerint a kormány drákói intézkedésekre készül, melyek a nadrágszíj meghúzásának korszakát vezetik majd he. A L’Humanité hangsúlyozza: a kormány minden bizonnyal meghúzza majd az adóprést. Az eddigi tapasztalatok alapján bizalmatlanul kell fogadni a szociálpolitikai ígéreteket, mert csak demagógiának lehet nevezni azt, ha a „társadalom átalakításáról“ beszélnek, de közben éberen vigyáznak a nagytőke kiváltságaira. A kormányt csak majd tettei alapján lehet megítélni, de a múlt — sajnos — már megmutatta, hogy mire lehet számítani a jövőben. Párizs — Carlos Altamirano, a Chilei Szocialista Párt főtitkára és Voa Lodia Teitelboim, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, akik a béke világmozgalom 25. évfordulója alkalmából Párizsban tartózkodtak, közös nyilatkozatban szólították fel a világközvéleményt a chilei Népi Egység hadbíróság elé állított vezetői életének megmentésére. Altamirano és Teitelboim nyilatkozatukban rámutatnak arra, jogos a feltevés, hogy a vádlottakat kínzásoknak vetették alá, hogy „vallomásokat“ csikarjanak ki belőlük, holott olyan magatartásért vonják felelősségre őket, melyet — a chilei fasiszta puccs előtt — semmiféle törvény nem tiltott, így lábbal tiporják a chilei alkotmányt és az általános jogelveket. Ártatlan embereket hurcolnak most a vádlottak padjára azok, akik meggyilkolták Allendét, akik parancsot adlak a gyilkosságokra, kínzásokra, törvénytelen letartóztatásokra, s akik nap mint nap lábbal tiporják az alkotmányt és a törvényeket — hangsúlyozza a nyilatkozat. — „Felhívjuk a közvéleményt, hogy fogja le a hóhérok kezét, követelje a védelem jogainak tiszteletben tartásál, lépjenek közbe honfitársaik életének megmentésére. A következő napok döntőek lesznek, a lehető leggyorsabban kell cselekedni A PORTUGÁL KP NYILATKOZATA: ELÉRKEZETT A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL VALÓ DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATFELVÉTEL IDEJE NÉGY MINISZTER LEMONDOTT Phnom Penh — Benyújtotta lemondását a Phnom Penh-i rezsim négy minisztere és két államtitkára. A hat politikus Lón Nol elnökhöz és Long Borét miniszterelnökhöz intézett levelében azzal indokolta lépését, hogy „nem kíván belekeveredni a keddi rendszerellenes diákzavargásokat várhatóan nyomon követő éles politikai összecsapásokba“. A kormányból távozni készülő miniszterek — Op Kim Ang miniszterelnökheiyettes, közműn kaiigyi miniszter, Sisowath Duong Chivin földművelésügyi miniszter, R. Chheang Kim Sour posta- és távközlési miniszter, valamint Trinh Hoanh, tájékoztatás- és idegenforgalomügyi miniszter — valamennyien a köztársasági párt tagjai. A kambodzsai népi felszaba dító erők csütörtökön a hajnali órákban rakétatámadást intéztek Phnom Penh egyik elővárosának katonai célpontjai ellen, nyolc személy meghalt. Mintegy húszán megsebesültek. Kis híján életét vesztette a közelben tartózkodó Long Borét Phnom Penh-i miniszterelnök is. Lisszabon — A Portugál Kommunista Párt véleménye szerint elérkezett a pillanat, hogy Lisszabon diplomáciai kapcsolatokat létesítsen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal — hangozta! ja a Portugál KP KB Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata. A végrehajtó bizottság nemrég tanulmányozta Portugália és a szocialista országok viszonyának kérdését az újonnan előállt helyzet fényében. Jóllehet még nem körvonalazódtak határozott formában a demokratikus rendszer jövőbeni szerkezetének vonásai, s még nem világos a gyarmati probléma megoldásának útja sem, a kommunista párt mégis úgy véli, hogy elérkezett a pillanat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való diplomáciai kapcsolatfelvétellel összefüggő elképzelések konkretizálására. E kapcsolatfelvétel lehetővé fogja tenni a széles körű gazKÍNA HALLGAT A HELIKOPTER-ÜGYBEN AZ USA felderítő repülőgépei május 14—28 között több ízben hajtottak végre felderítő repülést a laoszi hazafias erők ellenőrzése alatf álló területek felett. Moszkva — Kína mindeddig sem a Szovjetunió, sem pedig a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit nem engedte találkozni a három hónappal eze lőtt kényszerleszállást végrehajtott szovjet helikopter legénységével. Moszkvai sajtójelentés sze rint a helikopter ügyében le zajlott többszöri jegyzékváltás után a Szovjet Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Szövetségének Végrehajtó Bizottsága táviratban kérte a Nemzetközi Vöröskereszt elnökéi, hogy eszközöljön ki ilyen találkozót, amelyen a Szovjetunió vagy a Nemzetközt Vöröskereszt képviselője szükség esetén segítséget nyújthat a fogva tartott szovjet pilótáknak. Eddig azonban a közbenjárás nem hozott eredményt. dasági, kulturális és jogludo- mányos viszony fejlesztését és jelentősen hozzájárulhat sok fontos probléma megoldásához, így többek között a fél évszázados fasiszta nehézségek tisztázásához. A kapcsolatfelvétel lehetővé teszi továbbá, hogy a portugál nép közvetlenül megismerkedjék a szocialista országok tapasztalataival, ennek pedig igen nagy jelentősége van abból a szempontból, hogy Portugália nemzetközi síkon valósíthassa meg a béke, valamint az összes többi országgal folytatandó barátság és együttműködés politikáját, a nemzetközi függetlenség politikáját. A központi bizottság végrehajtó bizottságának nyilatkozata rámutat: a fasiszta politika mindig arra törekedett, hogy elszigetelje Portugáliát a szocialista országoktól. A Portugál KP már akkor úgy vélte, hogy a szocialista országokkal létesítendő kapcsolatok megfelelnek a portugál nép érdekeinek és nélkülözhetetlenek az ország gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából. A fasiszta rend megdöntése után, amikor a fegyveres erők és a népi tömegek szövetségének eredményeképpen biztosítottak a demokratikus vívmányok, létrejött annak a feltétele, hogy Lisszabonban kapcsolatokat létesítsen a Szov: jetuniával és a többi szocialista országgal — hangoztatja a végrehajtó bizottság nyilatkozata. kJ incsenek csodák, így az sem a véletlen műve, hogy a hatnapos háború idei évfordulója más mint az eddigiek. Bár távolról sincs még béke a Közel-Keleten, az a tény azonban, hogy hosszú hetek tűzpárbajai után végre a Golan-fennsíkon is elült a csatazaj, mindenképpen a rendezés felé mulató első lépésnek számít. Mint ismeretes, a múlt hét péntekjén aláírt csapatszétválasztási megállapodást követően a szíriai—izraeli képviselők a hét közepére kidolgozták — és aláírták — a csapatszétválasztás konkrét dokumentumait, s tegnap már megkezdődhetett a fogolycsere, valamint a húsz napra tervezett haderőszét választás. Az 1967 júniusától eltelt esztendők, persze nem változtatták meg alapvetően Izrael agresszív szándékait. Legfeljebb a jelentkező új realitások, s ezek között az 1973-as háborúban elszenvedett katonai kudarc kényszerítették a Tel Aviv-i vezetőket annak felismerésére, nincs az a hódítás, mely fegyverekre és erőszakra építve rókáig tarthatná magát. A változás, s ezzel a kialakult új realitások tényeit a arab világ megerősödése, egységes fellépése, valamint a világ közvéleményének változása jelenti. Ez arra kényszerítette most Izraelt, hogy a mind járhatatlanabbá váló háborús politika helyett a biztonság érdekeit segítő megegyezés lehetőségeit keresse. Nincs még béke a Közel Ke leten, de Szíria ér a szovjet diplomácia közös sikerének tulajdonítható, hogy Izrael 1956 óta másodszor (az első Szuez Folytatás — Genfben volt) kényszerül arra, hogy kivonuljon az erőszakkal megszállt arab területekről, kiürítve mintegy 800 négyzetkilométer nagyságú (az 1973 as októberi és részben az 1967 júniusában megszállt) területet. Nem Kissinger amerikai külügyminiszter „csodatételéről“ van itt szó, aki a crapatszétvá- lasztás érdekében több héten át ingajáratban volt Damaszkusz és Jeruzsálem között, s nem is az izraeli héják, vagy „galambok“ hirtelen színváltásáról, hanem arról az amerikai érdekről, mely — a nemzetközi realitások kényszere miatt — az izraeli érdekek messzemenő támogatásával próbál most új fejezetet nyitni az arab népekkel való kapcsolatában. Szíria következetes, a Szovjetunió önzetlen támogatásán nyugvó magatartása eredményezte, hogy a Meir örökébe lépő utódok kénytelen-kelletlen arra kényszerültek, szabaduljanak az előző kabinet súlyos örökségétől, s ne kockáztassák a genfi békekonferencia zsákutcába juttatását. Szíria az elmúlt hónapok, különösképpen az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztások (1974. január 18.) óta nemcsak azt tudatosította, hogy a megszállt területek kiürítése nem lehet alkudozások, vagy belpolitikai engedmények tárgya, hanem azt is, hogy csakis a Szovjetunió segítségére és támogatására támaszkodva folytathat sikeres párbeszédet az Izraelt támogató Egyesült Államokkal. A csapatszétválasztáson és a szír területek kiürítésén túl az is siker, hogy Damaszkusz nem vállalt kötelezettséget a palesztin szabadságharcosok tevékenysége korlátozására, s elfogadtatta azt az elvet, mely végeredményben az 1967. november 22-i Biztonsági Tanács határozatot tekinti a rendezés alapjául. A megállapodás utolsó pontja ugyanis leszögezi: „A jelenlegi megállapodás nem békeegyezmény, hanem egy lépés a Biztonsági Tanács 1973. október 22-i, 338. számú határozata alapján megvalósítandó igazságos és tartós béke felé“. Persze, távolról sincs arról szó, mintha nem lehetne számítani a jövőben is azzal a törekvéssel, hogy Izrael befagyasz- sza a helyzetet, vagy hátráltassa a megegyezést. Az új miniszterelnök, Rubin máris kijelentette, szó sem lehet az ösz- szes megszállt terület kiürítéséről. Ez annyit jelentene, az egykor 14 ezer négyzetkilométeren létrejött állam, mely az 1956-os háborúban további hatezer, majd 1967-ben és 73-ban újabb 67 ezer négyzetkilométerrel növelte területét, az agressziót újabb területszerzésre szeretné felhasználni. Ez viszont teljességgel elfogadhatatlan az arab országok, sőt a nagyhatalmak számára is, mert gyakorlatilag törvényesítené az erőszakot. A szíriai—izraeli megállapodás ily módon a genfi folytatást teszi elsősorban lehetővé, ahol aztán a közel keleti béke körvonalai bontakozhatnának ki. S ez utóbbiba feltétlenül beletartozik a megszállt területek felszabadítása, illetve a palesztin nép jogainak biztosítása. Az új állam létrejötte, melyben elűzött palesztinok újra hazára lelhetnének, az egykori Ciszjordánia és a gazai övezet térségében feltételezhető. S bár hosszú és nehéz út vezet még a tartós rendezésig, az események azt bizonyították, ebben a kérdésben nem a fegyvereké, hanem a politikai rendezésé lehet a döntő szó. A jövő hét folyamán a Közel-Keletre látogató Nixon amerikai elnöknek módja lesz egyébként meggyőződnie arról is, hogy ma már a leg- reakciósabb „szövetségesek“ sem mernek cinkosságot vállalni az arab népek igazságos követelései elárulásában. És ha Genf felé kompromisszumokon át vezet is az út, a tartós békét és az országok biztonságát csakis az igazságos rendezés biztosíthatja. FÓNOD ZOLTÁN Az angol kormány nem biztosít állampolgári egyenlőséget London — Az észak-írországi válság legfőbb oka az, hogy az angol kormány nem biztosít társadalmi és állampolgári egyenlőséget Észak-írország lakosságának, és gyenge kézzel bánik a szélsőjobboldalt csoportokkal — írja a Unity című hetilapban James Ste- wurt, az ír Kommunista Párt főtitkárhelyettese. Amikor a protestáns ultrák csapást csapás után mértek a katolikus lakosságra, fenyegetéssel és zsarolással kény szeri tett ók a munkásokat a sztrájkhoz való „csatlakozásra“ az angol hadsereg közönyös szemlélőként viselkedett. Az ulsteri kérdés megoldásának egyetlen útja — mutat rá Stewart — a demokratikus átalakulás. James Stewart felszólította Észak-írország munkásságát. hogy szoros egységben harcoljon szabadságjogaiért. ŠTEFAN ŠUTKA közlekedés- ügyi miniszter lengyel kollégája meghívására néhány napot Lengyelországban töltött, ahol megbeszéléseket folytattak a két országot érintő közlekedés- ügyi és áruszállítási kérdésekről. ALEKSZANDR LJASKONAK, az Ukrán SZSZK miniszterelnökének vezetésével a szovjet köz- igazgatási vezetők küldöttsége egyesült államokbeli körútja során San Franciscóba érkezett. VO THUC DONGOT, a VDK moszkvai nagyköveiét a „Né-( pék barátsága“ érdemrenddel tüntették ki a Szovjetunióban. PÚJA FRIGYES, az MNK külügyminisztere az Iraki Köztársaságból útban hazafelé rövid baráti látogatásra megszakította útját Szófiában. AZ SZKP Központi Bizottsága üdvözlő táviratot küldött Csalidra Radzsesvara Raonak, az Indiai Kommunista Párt Nemzeti Tanácsa főtitkárának, az indiai kommunista mozgalom jelentős képviselőjének 60. születésnapja alkalmából. HELMUT SCHMIDT, az NSZK kancellárja bejelentette, hogy még az idén Moszkvába látogat. A szövetségi kancellár tájékoztatta kormányát azokról a megbeszélésekről, amelyeket a hét végén tartott Giscard d’Estaing francia államelnökkel. A JAPÁN kormány hivatalos szóvivője cáfolta azoknak a külföldi sajtóhíreknek a hitelességét, melyek szerint Nixon amerikai elnök moszkvai látogatását kövelöen Tokióba is ellátogat. MANSFIELD és Cranston szenátorok az amerikai szenátusban várhatóan benyújtják újabb javaslatukat a külföldön állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentésére. HABIB BURGIBA tunéziai államfő júniusra tervezett kínai látogatását Tunézia kérelmére későbbi időpontra halasztották. Az elhalasztást Hédi Nuira miniszterelnök betegségével indokolták. GRENADA karib-tengeri szigetország, amely februárban vált függetlenné, hivatalosan kérte felvételét az ENSZ-be. A Biztonsági Tanács várhatóan még júniusban ajánlja Grena- da felvételét az ENSZ-be. SZEVASZTOPOL kikötőjében június 7—12 között udvariassági látogatást tesz két francia hadihajó. Szovjet hadihajók június végén viszontlátogatást tesznek a cherbourgi kikötőben. TOKIÓBAN (lejelentették, hogy a japán—kínai háború óta első ízben látogatnak a japán hadsereg tagjai a Kínai Népköztársaságba. Kínai meghívásra 27 tagú japán küldöttség vesz részt Pekingben egy lovasverss* nyen, , Kommentárunk
