Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-30 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

Hírek a Szovjetunióból C lovákiában már 1938. október 6-án, a ludák autonómia kihirdetése után illegalitásba kényszerült Csehszlo­vákia Kommunista Pártja. Szlovákiában a politikai fejlődés gyorsabban haladt a fasizmus felé, és a fasisztaellenes ellen­álláshoz eltérő szociális és politikai fel­tételek alakultak ki. A szlovák állam megalakulása után a szlovákiai fejlődés sajátosságai még jobban megnyilvánul­tak, s ezért teljesen logikus volt a CSKP moszkvai vezetőségének arra vonatkozó döntése, hogy Szlovákiában szervezetileg önállósuljon a kommunista párt. 1939 májusától Szlovákia Kommunista Pártját a szlovákiai illegális vezetőség irányította. A szubjektív tényezőkön kí­vül az akkori nemzetközi és gazdasági, szociális és politikai fejlődés összetett objektív viszonyai is hatást gyakoroltak a politikai döntések helyességére, illetve helytelenségére. Az akkori bonyolult helyzetben nagyon igényes feladatot je- Centett a párt taktikájának meghatáro­zása. Eleinte problémák merültek fel a Nemzeti Front irányvonalával és a párt nemzetiségi politikájának kérdéseivel kapcsolatban. Szlovákiában le kellett leplezni a ludák szlovák állam lénye­gét és a csehszlovakizmus háború előtti politikájának burzsoá jellegét, harcolni kellett a klerofasiszta hatalom megdön­téséért és a nemzeti és demokratikus ha­lalomért. Az első szlovákiai központi bi­zottság Szlovákia jelszavát propagálta, amelyet a CSKP moszkvai vezetősége jo­gosan bírált, mivel akadályozta a széles demokratikus Nemzeti Front kiépítését. A pártnak ezt a taktikai hibáját a CSKP moszkvai vezetőségének segítségével fo­kozatosan leküzdötték. Az SZLKP 1939—1943-ban az illegális sajtóban és röpiratokban leleplezte a szlovák állam klerofasiszta rendszerét és vezetőit. Ezzel segítséget nyújtott a szlo­vák nép félrevezetett rétegeinek, hogy ta üldözés nagy csapást' mért a pártra, sok pártszervezet elszigetelődött a többi szlovák fasisztaellenes csoporttól. Smid- ke azt a feladatot kapta, hogy politikai instrukciókat adjon annak a hazai veze­tőségnek, amely nem létezett. Ebben a bonyolult helyzetben Karol Šmidke for­radalmi kezdeményezőként lépett fel, megalakította az új, sorrendben már ötö­dik illegális központi bizottságot, amely­nek tagjai Karol Šmidke, Gustáv Husák és Ladislav Novomeský lett. Erre a veze­tőségre hárult a történelmi feladat: a CSKP irányvonalának megvalósításával előkészíteni a szlovák nemzet fegyveres fasísztaellenes felkelését. Szlovákia Kommunista Pártjának kö­retfeladatait az az irányelv határozta meg, amelyet Karol Šmidke Moszkvából hozott magával. Az SZLKP vezetőségé­nek kellett azonban meghatároznia, mi­lyen úton érhetik el a kitűzött célokat. Szem előtt tartotta, hogy a szlovákiai nemzeti felszabadító harcban biztosítani kell a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt vezető szerepét. Ez a követelmény nagyon fontos volt a párt további tevékenységének meghatározásá­nál, és megszabta a vezetőség állásfog­lalásait a nem kommunista fasisztaelle­nes csoportokkal folytatott tárgyaláso­kon. A párt előtt álló megoldandó új fela­datok arra kényszerítették a vezetőséget, hogy megváltoztassa az addig alkalma­zott munkamódszereket. A kitűzött cél — a fegyveres felkelés előkészítése — szük­ségessé tette az akciók eltitkolását az összeesküvés elmélyítésében. Az új módszerek bevezetése lehetet­lenné tette, hogy a fasiszta rendőrség behatoljon a párt illegális hálózatába, s így sikerült teljesen titokban tartani a felkelés előkészítését. 1943-ban Szlovákia Kommunista Pártja az előtt a feladat előtt állt, hogy a két megnyerjék a nemzeti felkelés fegy­veres harcának támogatására. Szlovákia Kommunista Pártja a felke­lés előkészítése során nagy figyelmet szentelt az illegális forradalmi nemzeti bizottságok kiépítésének. A nemzeti bi­zottságokat a felkelés előkészítése és megvalósítása, a forradalom eszközeinek tekintette, amelyek a fasizmus fölötti győzelem után a néphatalom igazi szer­veivé válnak. Ezért az SZLKP vezetősége a polgári blokk törekvése ellenére nem egyezett bele abba, hogy a nemzeti bi­zottságokban a többi párt is képviselve legyen. A forradalmi nemzeti bizottságok szer­vezésével párhuzamosan a kommunista párt figyelme a partizánmozgalom fej­lesztésére összpontosult. A partizáncsa­patokat fegyveres népi egységeknek te­kintette, és ezért megtartotta bennük vezető szerepét. Szlovákia Kommunista Pártja a parti­zánok és a hadsereg közös fellépéseként készítette elő a felkelést. Az ötödik il­legális vezetőség arra vonatkozó dön­tése, hogy a szlovák hadsereg lehetősé­geit kihasználja a felkelés előkészítésé­ben, komoly lépést jelentett a CSKP irányvonalának megvalósításában. Amikor az SZLKP vezetősége a Szlo­vák Nemzeti Tanács által megszervezte a hadsereg megnyerését, nemcsak azok­nak a burzsoá köröknek a törekvését gyengítette, amelyek a München előtti viszonyok felújítására törekedtek, hanem egyúttal meghiúsította a Catloš és Malár körül csoportosuló ludák csoport arra vonatkozó tervét is, hogy a szlovák had­sereget egy ludák palotaforrada lomra használják fel. A Szlovák Nemzeti Ta­nács döntő tényező volt a hadsereg fegy­veres felkelésének előkészítésében. Karol Šmidke 1944 augusztusában Moszkvába utazott, hogy tájékoztassa a CSKP moszkvai vezetőségét, és biztosítsa Szlovákia Kommunista Partjának szerepe a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében leküzdjék a szlovák államra vonatkozó illúziókat és megteremtette a feltétele­ket, hogy a nemzeti egyenjogúságon ala­puló Csehszlovák Köztársaság felújításá­nak eszméje behatoljon a szlovák nem­zeti tudatba. Különösen az első években szervezte a gazdasági harcokat, amelyek közül a legjelentősebb a handlovai bá­nyászok 1944. évi sztrájkja volt. Szlovákia Kommunista Pártja illegális tevékenysége kezdetétől népünk fasiszta­ellenes küzdelmében a Szovjetunióra tá­maszkodott. Illegális sajtójában magya­rázta a Szovjetunió külpolitikai akcióit, népszerűsítette a világ első szocialista államát, küzdött a ludák rendszer szov- jetellenes propagandája ellen. Miután a hitlerista Németország megtámadta a Szovjetuniót, a párt felhívást adott ki: „Mindenütt okozzunk károkat az ellen­ségnek!“ Felhívta azokat a szlovák ka­tonákat, akiket a Tiso-rendszer a keleti frontra küldött, hogy tagadják meg a szovjet testvéreik elleni harcot. Lelep­lezte Hitler rablóháborújának igazi jel­legét, és rámutatott a Szovjetunió har­cának jogosságára. A klerofasiszta rendszer az üldözés fokozásával válaszolt a kommunista párt küzdelmére. Az üldözés áldozata lett 1941-ben az SZLKP első és második köz­ponti vezetősége, a következő évben bör­tönbe került a harmadik vezetőség is, és 1943 tavaszán a negyedik is. A fo­kozódó üldözés ellenére a kommunista párt tovább élt és harcolt. A szlovák he­gyekben szervezni kezdte az első parti­záncsapatokat, s kísérleteket tett a fa­sisztaellenes ellenállás egyesítésére. Az SZLKP első négy illegális központi vezetősége nagy érdemeket szerzett a fasisztaellenes harc előkészítésében, fej­lesztésében s abban, hogy a kommunista párt előkészítette a szlovák népet a fa­sizmus elleni fellépésre. Szlovákia Kom­munista Pártjának úttörő politikai szer­vező munkája, agitációs és propaganda - tevékenysége előkészítette a talajt ahhoz, hogy a szovjet hadseregnek a fasiszta német csapatok fölött aratott győzelme következtében keletkezett új viszonyok között a fasisztaellenes harcot magasabb szinten vezethesse. Ebben az időben a szlovák nemzet nemzeti felszabadító mozgalmát a fasizmus elleni harc foko- zására kellett irányítani. A CSKP moszkvai vezetősége Csehor­szágba és Szlovákiába küldte instrukto­rait azzal a feladattal, hogy tájékoztas­sák a párt csehországi és szlovákiai ille­gális vezetőségét a párt tevékenységének új irányelveiről. Szlovákiában ezzel a feladattal Karol Smidkét bízták meg. Amikor 1943 augusztusában Szlovákiá­ba érkezett, új helyzetet talált. A fasisz­Nemzeti Front keretében kialakítsa a nemzeti egységet az antifasiszta szlovák burzsoázia és kispolgárság politikai kö­reivel, amelyek Beneš elnökre irányul­tak, s többnyire elfogadták politikai kon­cepcióját is. Az SZLKP nem zárt ki a Nemzeti Frontból semmilyen politikai erőt, ha az az antifasizmus platformján állt, és haj­landó volt részt venni a fasisztaellenés felkelésben. Becsületesen és nyíltan vi­szonyult a fasisztaellenes front egysé­gének kérdéséhez. Nemcsak 1943-ban, hanem 1944-ben is, a Szlovák Nemzeti Felkelés első napjáig, a Szlovák Nemzeti Tanács megalakulásáig tárgyalások foly­tak a fasisztaellenes harcok széles front­jának kibővítéséről és megszilárdításáról. A nemzeti egység kialakítása problé­májának összetettsége a reprezentatív nemzeti ellenállási központ előkészítésé­vel kapcsolatban is megnyilvánult. Amennyiben a kommunista párt biztosí­tani akarta a nemzeti felszabadító harc­ban a szlovák munkásosztály és pártja hegemóniáját, ügyelnie kellett arra, hogy a nemzeti felszabadító harc tömeges és népi legyen, a nemzeti demokratikus forradalom kezdetét jelentse. Nem volt szabad szem elől téveszteni a nemzeti demokratikus forradalom következtében a társadalmi politikai viszonyokban vég­bement progresszív változásokat sem. Ezért a fasisztaellenes ellenállás köz­ponti szervében a kommunistákon kívül olyan embereknek is helyet kellett bizto­sítani a burzsoá antifasiszta -táborból, akik közelebb kerülhettek a nemzeti de­mokratikus forradalom értelmezéséhez. Ebből a szempontból a szlovák fasiszta­ellenes központ kialakításának problémá­ja nagyon bonyolult volt, és sikeres megoldása, a Szlovák Nemzeti Tanács megalakítására vonatkozó karácsonyi szerződés formájában, az SZLKP vezető­sége megfontolt politikai álláspontjának az eredménye. A karácsonyi szerződés a Szlovák Nemzeti Tanács politikai programja lett, és az akkori szlovákiai politikai vi­szonyok között csakis nemzeti és de­mokratikus jellege lehetett. Respektálta az adott erőviszonyokat, s a következe­tesen nemzeti demokratikus forradalom továbbfejlesztésének reális útját jelen­tette. Az illegális Szlovák Nemzeti Tanács megalakulása és politikai programjának elfogadása a szlovákiai fasiszhtellenes politikai ellenálló erők összpontosítása szakaszának betetőzését jelentette. Az SZLKP 5. iWegális központi vezetőségé? nek további munkája ezek után teljes mértékben a partizánmozgalom megszi­lárdítására és arra irányulhatott, hogy a szlovák hadsereget és a néptömege­a Szlovák Nemzeti Tanács és a szovjet hadsereg terveinek egybehangolását. Ma­gával vitte az SZLKP-nek és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a felkelés előkészí­tésére vonatkozó tervét. A CSKP moszk­vai vezetősége egyetértett az SZLKP és az SZNT vezetőségének felkelési tervé­vel. 1944 augusztus végén mozgásba len­dült a népi fasisztaellenes mozgalom Szlovákiában, és a fejlemények gyors iramban nemzeti felkeléshez vezettek. 1944 augusztusában a partizánmozgalom fellendülése összefüggött azzal, hogy a szovjet hadsereg Szlovákia határaihoz közeledett, s szovjet partizáncsoportok érkeztek Szlovákiába, a német front fel­tételezett hátországába. A kis partizán­egységek rövid idő alatt kibővültek. A partizánmozgalom gyors fejlődése elkép­zelhetetlen lett volna Szlovákia Kom­munista Pártjának a szlovák dolgozók körében végzett politikai munkája nél­kül. ^ Az 1939—1944. évi szlovákiai esemé­nyek azt bizonyítják, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésében döntő szerepe volt Szlovákia Kommunista Pártjának. A történelem nagyra értékeli a szlovák kommunisták és a szlovákiai pártszervezetek áldozatkész, becsületes harcát, akik, ill. amelyek az illegalitás viszonyai között a hazai és a külföldi fasizmus ellent harcoltak. Az 1943—44. évi szlovákiai események azt tanúsítják, hogy az SZLKP 5. ille­gális központi vezetősége a Szlovák Nemzeti Felkelés koncepciójának kidol­gozásával alkotó módon járult hozzá a CSKP irányvonalának érvényesítéséhez a nemzeti felszabadító harcban. A szlovák kommunisták szorosan együttműködtek a cseh, a szovjet, a magyar és a len­gyel elvtársakkal, valamint a hitleristák által elnyomott más nemzetek antifasisz­táival, s ilyen értelemben már a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésének idősza­ka is internacionalista jellegű volt. Külön kiemeljük azt a tényt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja úgy készítette elő és fejlesztette a nemzeti felszabadító harcot, mint a Szovjetunió által vezetett nemzetek nagy fasiszta­ellenes küzdelmének részét. Pártunk ab­ban látta a győzelem és a háború utáni, szociális és nemzeti szempontból igazsá­gos Csehszlovák Köztársaság kialakításá­nak biztosítékát, hogy a nemzeti felsza­badító harc a Szovjetunióra orientáló­dott. A Szovjetunió oldalán folytatott fa­sisztaellenes harc mély gyökereket eresz­tett Szlovákiában, és a Szlovák Nem­zeti Felkelés alatt mozgósító erő és a harcoló szlovák nép fő támasza volL JOZEF UANAS # Kipróbálták a világ egyik legnagyobb bányaszellőztető be­rendezését, a Szevert, mely órán­ként több mint kétmillió köbmé­ter levegőt juttat a vájatokba. A berendezést Donyeckben ter­vezték és készítették a Norilszkí Bányászati és Kohászati Kombinát Oktyabrszkij nevű bányája szá­mára, ahol az egyik új aknában egy kilométer mélységből bá­nyásszák az ércet. ★ # 4U év után találkozott nővé­rével, Verával, Borisz Oridzs ja- kutszki munkás. A Oridzs család 1934-ben Bakuba költözött. Ami­kor a szülök meghaltak, az árvá­kat más-más gyermekotthonban helyezték el. Borisz akkor 5 éves volt. Felnőtt korában keresni kezdte nővérét. A rendőrség, a Vöröskereszt és más hatóságok mindenben segítségére voltak. Vé­gül is Taskentben találta meg. ★ # Tallinn ban Bach és a XX. szá­zad zenéje címmel szovjet orgo­nafesztivált rendeztek. A záró- hangversenyre M. Marguste észt zeneszerző Orgonahangok címmel új művet komponált. A Szovjet­unióban az utóbbi időben igen megnőtt az érdeklődés az orgona­muzsika iránt. Az ország hang­versenytermeiben több mint har-. mine új nagy orgonát állítottak fel. ★ # Érdekes adatokat tartalmaz a minszki P. Kobrinyec monográ­fiája, mely „Iskolák, tanárok, ta­nulók Belorussziában a Nagy Honvédő Háború idején“ címmel jelent meg. Az ellenség hátában, az erdei partizániskolákban 1941- ben és 1942-ben csaknem 200 000 szovjet gyermek tanult, s mintegy 7000 pedagógus foglalkozott ve­lük. A papirost nyírfakéreg he­lyettesítette, a tintát makkból készítették. ★ 0 Az Antarktiszun befejeződött a szovjet, NDK-beli, lengyel és amerikai geológusok „Imeri“ nevű expedíciója, amely behatóan ta­nulmányozta a hatodik kontinens nagy kiterjedésű hegyvidékét, meghatározta a hozzávetőleg egy­millió négyzetkilométernyi ősi alapréteg geológiai szerkezetét. Kutatás közben vasércet és kősze­net találtak. ★ # A távol-keleti tajgai SzizW man folyó völgyében talált fosszi­lis őserdő tanulmányozása során a kutatók megállapították, milyen fák nőttek a Tatár-tengerszoros partvidékén több millió évvel ez­előtt: lucfenyő, vörösfenyő, éger- fa, platán, magnólia. Bőven te­nyésztett errefelé a páfrány is. Manapság a tajgán nincs se mag­nólia, se platán. Az őskori erdő megkövesedett a vulkáni kitörés­ből származó hamuréteg alatt. ★ # 139 éves korában ment nyug- díjba M. Agajev, a tyikjabandi kol­hoz juhásza. A falu 1750 méter magasan fekszik a tenger szintje fölött. Agajev rokonsága 151» főből áll. Első felesége meghalt, a má­sodik Ö3 éves. Ö maga 120 éve pásztorkodott itt. A kolhoz veze­tősége három évvel ezelőtt köny- nyebb munkát bízott rá: a tehe­nek legeltetését. ■k # Egy óra alatt készít mazso­lát friss szőlőből egy elmés ké­szülék, amelyet iizbég szakértők szerkesztettek. Ha a szőlőt a szo­kásos módon, a szabadban, a na­pon aszalják, egy hét is beletelik, míg mazsola lesz belőle. Az új gép működése a forró levegő és a szőlőszemek ellentétes mozgá­sán alapul. A gép alma, szilva, körte, őszibarack aszalására is al­kalmas. ★ % A Krím-félszigeten levő Feo- doszijában, a Föld egyik legré­gibb városában, amelyet 2500 év­vel ezelőtt alapítottak, szabadtéri kőtárat, úgynevezett romkertet rendeztek be. Az itt elhelyezett sziklatömböket ókori művészek rajzai díszítik, a kőtóblákon hel­lén, genovai, türk, örmény és egyéb feliratok láthatók. A szov­jet tudósok már sokat megfejtet­tek közülük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom