Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-29 / 152. szám, szombat
A SZOCIALISTA ROMÁNIA OTJA Száztíz évvel ezelőtt Alexandru Ion Cuza, Moldva és Havasalföld fejedelme dekrétumot bocsátott ki a feudális függőség megszüntetéséről, földreformot hajtott végre, amelynek értelmében az addig függő helyzetben levő parasztok magas térítés fejében megkapták a földterület nyolcadrészét. Két év múlva azonban Cuzát a „hatalmas koalíció“, a bojárok és a nagyburzsoázia fegyveres csapatai megbuktatták és Kari von Hohenzollern-Sigmar ingen 1. Károly névert Románia fejedelme lett. Folytatódott tehát az évszázados elnyomás, amit nem tudtak enyhíteni a 15. század óta gyakran fellángoló, de eleve bukásra ítélt parasztfelkelések, és a Román Királyság megalapítása után (1881), amikor 1907-ben kirobbant az ország történetének legnagyobb parasztfelkelése, a királyi csendőrség 11 ezer (!) embert ölt meg. Ebbe az országba is keletről, a Szovjetunióból érkezett a szabadság! Szovjet anyák fiai áldozták életüket azért, hogy a nép örökre elűzhesse a minden rendű és rangú rabtartókat, kizsákmányolókat, koronás és bojár heréket. 1944. augusztus 30-án vonult be a dicsőséges Vörös Hadsereg Bukarestbe és három évvel később a felszabadult ország népe felszámolta a monarchiát és kikiáltotta a Román Népköztársaságot. Nyolc évvel később az ország felvette a Románia Szocialista Köztársaság nevet. A fejlődéshez, a Román Kommunista Párt vezette dolgozók igyekezete, szorgalma mellett, jelentősen hozzájárult a szocialista országokkal való együttműködés. A KGST-orszá- gokkal folytatott árucsereforgalom az 1950. évi 2,3 milliárd lejről 1960-ig közel 5,5 milliárdra nőtt, 1972-ben pedig elérte a 14,1 milliárdos értéket. Ez az 1951—1960-as időszakban évi 9.1 %, az 1961*— 1970-es szakaszban pedig évi 8.1 %-os átlagos növekedést jelent. Az utóbb említett időszakban a szocialista országokkal folytatott kereskedelem volumene a következőképpen alakult: a Szovjetunióval 2,15- szörösére, az NDK-val 3.15, Csehszlovákiával 2.4, Lengyel- országgal 3.9, Magyarországgal 1.9, Jugoszláviával 8.6, Bulgáriával 5.6, Kubával (1966—72) 5.7, Mongóliával megközelítőleg 15-szörösére nőtt. A szakosodás keretében Csehszlovákiával közösen készítik a traktorokhoz használt motorok tengelyeit, az NDK-val fényképező objektíveket, Jugoszláviával Diesel- és elektromos mozdonyokat, Lengyelországgal bizonyos típusú gépi berendezéseket, műszereket, hajókat, acélt, gyógyszereket, Magyarországgal turbinaalkatrészeket, különböző típusú gépi berendezéseket és konténereket gyárt közösen. Az ipar rendkívül dinamikusan — évente átlag 12 %-kai — fejlődik. Néhány adat a fejlődés szemléltetésére: ]948 1973 áramtermelés (milliárd kWó) 1,5 48,0 acélgyártás (1000 t) 280,0 8 000,0 traktorállomány (db) 5 000,0 113 000,0 A román ifjúság 50 százaléka folytatja tanulmányait az általános műveltséget nyújtó közép és szakközépiskolákban, 1947-től 1972-ig közel 3 millió lakás épült az országban, mintegy 10 millió ember számára, vagyis a lakosság fele új otthonba költözött. A mezőgazdasági termelés 25 év alatt háromszorosára nőtt és a múlt évben a legjobban gazdálkodó termelőegységekben a búza hektáronkénti terméshozama 35—40 mázsa volt, a kukoricáé 40—45 mázsa, a napraforgóé több mint 30 mázsa. Egy hektáron 400 mázsa cukorrépát és 300 mázsa burgonyát takarítottak be. Az idén 18 millió, 1975-re 20 millió tonnás gabonatermést tűztek ki célul. A tervekben szerepel, hogy 1980-ban a nem öntözött területeken 60—80 mázsa búzát (öntözött területen 80—100 má zsát), kukoricából 90—120 mázsát (150—200) takarítanak be. Beruházásokra az idén 121,3 milliárd lejt fordítanak, 20,7 %-kal többet, mini 1973-ban. Az országban 450 új ipari termelőkapacitást helyeznek üzembe, 85 termelőegység kezdi meg a működést a növénytermesztésben és az állattenyésztésben De az 1974. évi beruházások legfőbb jellemzője, hogy a beruházandó összegek legnagyobb részét az energiaipar, a gépipar, a fémfeldolgozó ipar és a vegyipar kapja. A román külkereskedelmi folyóirat ismertet néhány, az idén üzembe helyezett, illetve üzembe he lyezendő beruházást. Caracalban még az év vége előtt új kötöttárugyár kezdi meg működését. A gyár évi 12 millió konfekcionált kötöttárut készít nagy modell- és szín- választékban. A közelmúltban kezdték meg egy új műgumigyártósor műszaki próbáit Borzestiben. Az új kapacitás beruházási költsége 10 százalékkal alacsonyabb más, hasonló itt működő termelősorokénál, és fele .akkora helyet foglal el. Oj objektumot adtak át a savinesti vegyi üzemben, a Caprolactama III. gyár szintézisberendezését. Ennek segítségével a műszaki próbák folyamán elkészítették az első sorozat relonszálat. Ugyancsak a savihesti vegyi gyárban készült el a közelmúltban a Me- lana-lV. elnevezésű új gyáregység, amely első szakaszában kitűzött termelési értékét 10 hónappal a határidő előtt elérte. A román faipar fellesrtési programja 15 gyár, illetve termelőegység énítését, és 40 meglevő korszerűsítését, bővítését írja elő. Az utóbbi hónapokban helyeztek üzembe egy sor fontos objektumot a galaci kohókombinátban. Megkezdte működését a benzolgyár, a kénsavgyár egyik részlege és egy kishen- germű. Az élelmiszeripar ebben az évben 80 százalékkal több beruházási eszközt kap, mint tavaly. Dolgoznak a bacaui újságpapírgyár építésén, teljesítménye 80 ezer tonna papír lesz. Az ú] gyár a Letea cellulóz- és papírkombinát keretében létesül, teljesen automatizált berendezésekkel. A konstancai cellulóz- és papírkombinát leszállította az. első széria speciális papírt a bukaresti építőelemgyárnak. A speciális papírt a betonöntésnél alkalmazzák. Sokáig folytathatnánk a tételes felsorolást, a fejlődés, az alkotó lendület számokban kifejezett bizonyítását, de nemcsak az a fontos, hogy egy ország a fejlődésnek milyen magas csúcsát hódította meg, hanem az is, hogy honnan indult! Egy negyedsz.ázaddal ezelőtt a lakosság 23 %-a még írástudatlan volt. 1938-ban kétezer lakosra jutott egy orvos, de a nincstelenek többsége nem tudta megfizetni a gyógykezelést, nem volt miből gyógyszert venni, hiszen kenyérre sem jutott. A felszabadulás előtti Románia mezőgazdasága a legelmaradottabbak közé tartozott és a föld nagy része, a legtermékenyebb földterületek, a király és a bojárok tulajdonát képezték (Marx a román bojárok kizsákmányolási rendszerét a túlmunka fogalmának kirívó példájaként mutatja be.) I. Károly Romániát gazdaságilag és pénzügyileg összekapcsolta a német Jinánctökqvel és az ország iparában a kél világháború között is az idegen töke dominált, az állam- kincstár pedig hatalmas kölcsönöket vett fel a külföldi bankoktól. A gazdasági világválság ezért különösen erősen érintette az országot. (Az uralkodó körök, illetőleg a dolgozók közötti ellentmondások 1933 elején véres, osztályjelle- gű összecsapásokban kerültek kifejezésre.) Tehát, ha figyelembe vesz- szük, hogy honnan indult az RSZK dolgozó népe, akkor elismeréssel kell adózni szorgalmuknak, igyekezetüknek. A Szovjetunió nemcsak felszabadította Romániát, hanem következetesen és önzetlenül, a proletár internacionalista osztályteslvériség szellemében segítette a szocializmus építésében. A felszabadulás közeledő harmincadik évfordulója ünnepkö- szöntö igyekezetre serkenti az RSZK népét. Galati megye ipar- vállalatai, Craiová kőolajipari dolgozói, a resicai acélolvasz- tárok, vagy Brassó megye gépipari dolgozói kimagasló eredményeket érnek el az évforduló alkalmából kibontakoztatott munkaversenyben. Nem kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, az utolsó néhány évtized alatt milyen óriási méreteket ölt a vegyipar fejlődése. E tény megállapításához nem szükséges az egyes ipari ágazatokat behatóan tanulmányoznunk, elég ha körültekintünk közvetlen k örnyezet ün k ben. Habkönnyű szilán függönyök az ablakokon, könnyen kezelhető, minden tekintetben praktikus műszálas ruházati cikkek, lényegesen olcsóbb, s a valódinál is jobb tulajdonságokkal rendelkező műbőrtermékek, nem is beszélve a inai háztartás számára szinte elengedhetetlen és nélkülözhetetlen háztartásvegyipari termékekről — mosó-, mosogató-, tisztítószerekről —s a modern nő és férfi mindennapjainak szükséges tartozékairól — a különféle kozmetikumokról. így tehát semmi csodálatra méltó nincs azon, hogy az Incheba ’74 nemzetközi vegyipari vásár egyik leglátogatottabb pavilonja a „D“ pavilon volt. A laikus közönség számára ez volt a legvonzóbb, itt találkozhatott ugyanis a „mindennapok kémiájával“. A „D“ pavilon 800 négyzetméternyi területén hét KGST-tagállam — Szovjetunió, NDK, Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és természetesen Csehszlovákia — vonultatta fel kozmetikai és háztartásvegyipari termékeit. A KGST-országok háztartás- vegyipari termékeinek integrált kiállítását idén rendezték meg harmadik alkalommal az Incheba nemzetközi vegyipari vásáron. A kiállítás célja, a KGST- tagállamok háztartásvegyipari termékeinek bemutatása és népszerűsítése volt. Idén másodszor aranyéremért folyó versennyel is egybekötötték a kiállítást. A kiállítók összesen 138 háztartásvegyipari terméket neveztek be a versenybe. A 15-tagú nemzetközi szűri három termékkategóriában — tisztítószerek, kozmetikai cikkek, mosószerek — összesen 30 aranyérmet osztott ki: hár- mat-hármat a Szovjetuniónak és Bulgáriának, nógyet-négyet az NDK-nak és Romániának, ötőt-ötöt Magyarországnak és Lengyelországnak, hatot pedig Csehszlovákiának. A látogatóknak volt mit megcsodálniuk a „D“ pavilonban. Különösen a nőket, fiatalokat és időseket egyaránt, vonzotta ez a kiállítási csarnok, de nem volt kevés az üvegvitrinek előtt álldogáló férfiak száma sem. A kiállított termékek ízlésesen és ami nem mellékes, jól áttekinthetően voltak elhelyezve. Minden ország kiállítási részlegén találkozhattak a hazai szemlélődök az új termékek mellett ismert, nálunk is kapható kozmetikai és háztartás- vegyipari cikkekkel. A szovjet részlegen ott sorakoztak a világhírű kölnik és parfümök, az autósok figyelmét pedig az autokozmetikai szerek színes palettája kötötte le. Az NDK vitrinjeiben felfedezhettük a nálunk is kaható Spee mosóport, a Red white fogkrémet. a Londan hajrögzltöt; a román termékek közül legfigyelmesebben az ismert Gerovi- tal krémkolekciót nézegették a látogatók, a Bolgár NépköztárEgy pavilon - hét ország saság legelső vitrinjében pedig rögtön felfedezhettük a rózsa; olajat. A világhírű, s nálunk is jój ismert lengyel Pollena-termé; kék között sok volt az újdon? ság. S ezt a férfiak is észre; vették. A lengyel kozmetikai ipar ugyanis Wars jelzéssel férfi-kozmetikai cikksorozat gyártását kezdte meg. A soro; zat egyforma csomagolású é$ illatú termékeket tartalmaz: borotválkozás előtti és utáni vizet, normál és aerosolos kivi? telezésű borotvakrémet és köl? nivizel. A lengyel mosószerek között külön figyelmet érdé? melt az R elnevezésű mosópor, mely mindenféle textília hideg és meleg vízben való mosására egyaránt alkalmas. A magyar kozmetikai és ház.- tartásvegy ipari termékek scii| ismeretlenek nálunk. Csehszlovákia szappanokat, samponom kát, parfümöket, borotválkozási szereket, gyermekkozmetikai cikkeket, mosóport már évek óta importál Magyarországról, Az idei aranyérmes magyar termékek közül az AMO szap- pan, a Tomi-sztár, univerzális mosópor nálunk is ismert. Oj? donság azonban az Apollo borotvahab, a Lady Camea deso- dór és az Ultra-hab szőnyeg* és kárpittisztító. A hazai termékek nem szó* rulnak külön bemutatásra. 11 is? a JÁR, a Corona, a Vanavan, Okena stb. tisztítószerek a háztartás mindennapi kellékei. AZ aranyérmet nyert Biomat mosóport is jól ismerik már a háziasszonyok. Ugyancsak megtalálhattuk a vitrinekben a közismert Nela Gold, Dilomat, Eli- da stb. szappanokat, az AB jelzésű kozmetikai sorozatot, « különböző autokozmetikai szereket. A kiállítás látogatói tehát széles képet kaptak a KGST- tagállamok kozmetikai és ház- tartásvegyipari termékeiről. A kereskedelmi és vegyipari szakemberek pedig kölcsönös tapasztalatokat szerezhettek nemcsak a kiállításon, hanem at idén első alkalommal megrendezett kereskedelmi napon is, mely az árukivitel és -behozatal, s a KGST-államok piacának megfelelő minőségű kozmetikát és háztartásvegyipari cikkekkel való ellátásának szélesíléséhe* is hozzájárult. F. ni. m. Teljesítették a félévi feladatokat (ČSTK) — Teljesítették az első fél év állami tervét a Košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói. A vállalatot korábban a Munkaérdemrenddel tüntették ki. 385 millió korona értékű munkát végeztek, és a hónap hátralévő részében további 3 millió korona értéket alkotnak. A vállalat ugyanis arra kötelezte magát, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban 500 millió korona értékű munkát végez el terven felül. A košicei építőipari dolgozók jó eredményeket érnek el a prágai hővezet ék-hálózat építésében, a Liptovský Mikuláš—Liptovský Ján közötti autóműút megépítésében és más fontos építkezéseken. P. GY. A DACIA autógyár szerelőcsarnoka A kiállított kozmetikai cikkek szakszerű használatát a naponta többször tartott kozmetikai bemutatók alkalmával a gyakorlat=• bán is megfigyelhették a látogatók. Felvételünk a magyar ki: állítási részlegen készült. Tóthpál Gyula felvétele
