Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-23 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó
Országszerte örömmel tapasztalható, hogy a tudományos-technikai fejlődés Időszerű kérdései napjainkban külörösen gyakori beszédtéma. Ugyancsak örvendetes, hogy a legeldugottabb kisközségekben is helyesen értelmezik a tudományos-műszaki haladást. Érthető, hiszen ma már senki számára nem lehet közömbös az, hogy népgazdaságunk fejlődésének ütemét mi és hogyan fölyásol ja be. Leszűkítve és a népgazdaságra vonatkoztatva szóról szóra érvényes ez a megállapítás. Az összefogás eredménye A Safárikovói (Tornaijai) Egységes Földművesszövetkezet dolgozóit nem véletlenül tartják számon a kerület legjobb gazdálkodói között Közép- Szlovákia mezőgazdasági szakemberei. A szerénységükről is számtalan esetben bizonyságot tett földművesek hosszúéves önzetlen munkával és minden tekintetben kiváló termelési eredményekkel érdelmelték ki ezt a megtisztelő elsőséget. — Amióta társultunk a behyncei (bejei) és a slarnai (szárnyai) szomszédokkal, 1754 hektáros mezőgazda- sági területein gazdálkodunk, amelyből 1452 hektár a szántóföld — mondta egyik nemrégi beszélgetésünk során Bató János elvtárs, az efsz elnöke. — Talán nem mondok újat azzal, hogy sík területünk ellenére korántsem rendelkezünk a legideálisabb gazdálkodási feltételekkel. Tornaija környéke különösen száraz éghajlatú vidék. Szövetkezeti dolgozóink összefogása óta azonban sok változás történt a gazdálkodás menetében. A Tornaijai Egységes Földműves- szövetkezet sohasem tartozott a rimaMagyarics László lentős tér m el és t öb bl e tel' jelent a terv- tű 1 tel jesítés tavalyi érléke. — Nálunk jócskán vannak még lehetőségek az eddig elért eredmények növelésére. Idén a tejtermelés tehenenként 3000 literre való fokozását is célul tűztük, összesen egy millió 90 liter tej eladására köteleztük magunkat. A baromfitenyésztésben tyúkonként 140 csirkét akarunk felnevelni az idol év végéig. Sertéshús eladási tervünk 1551 mázsa, tojásból pedig 1 100 000-et tervezünk értékesíteni, ami az idén 190 tojónként) hozamot jelent. Véleményem szerint a csak vázlatosan felsorolt célkitűzések még nem az elérhető maximumot jelentik szövetkezetünkben. Szlovákiában több helyen gazdálkodnak olyan szinten, hogy az évi 4000 literes évi tejhozam már jó ideje megszokott, természetes eredménynek számít. Egyébként pedig, országos viszonylat bit n sem szeretnénk sokáig a gyengébbek között maradni. Lehetőségeink jó kihasználásához azonban nagy segítséget várunk a járás és a kerület illetékes szerveitől. A kisebb gondok Többek egybehangzó véleménye a következő megállapítás: ha figyelembe -vesszük a Tornaijai Egységes Földművesszövetkezet természeti adottságait, akkor csak dicsérőleg szólhatunk a növénytermesztésl dolgozók eddigi munkasikereiről. A három szomszédos határ egybeszántása óta a nemrégen még különösen elhanyagoltnak mondott bejei dűlőkben Is rengeteg változás történt. Szövetkezeti viszonylatban a társulást követően átlagosan 6—8 métermázsával megnövekedtek a legfontosabb térszombati járás sereghajtói közé. Bató János elv társ pedig igazi jó ismerője minden olyan, ma már lassan történelemnek számító eseménynek, amely valamilyen formában befolyásolta az efsz gazdálkodási eredményeit. Mostani munkahelyén 22 éve dolgozik. Több mint kétévtizednyi időszak folyamán csupán a beosztása változott meg. Nem kis örömet jelent számunkra az, hogy már a kezdeti években is jó eredményekről szóló zárszámadási beszámolóval állhattunk a tagság elé. Az ötvenes évek második felében több mint 300 liter volt nálunk a tehenek átlagos tejhozama. Volt, amikor 3760 liter tejet is fejtünk tehenenként, ami az akkori feltételek között nem kis eredményt jelentett ezen a környéken. A legnagyobb probléma Az állattenyésztés ma is a szövetkezet egyik különösen eredményes termelési ágazata. Jelenleg 28 tehén jut a mezőgazdasági földterület minden száz hektárjára. Aki valameny- nyire ismeri a mezőgazdálkodás fontosabb tudnivalóit, annak sokat elárul ez az egyetlen számadat ls. A „jó gazdák“ meg tisztelés fogalma alatt ugyanis régen az olyan földműveseket értettük, akik az istállótrágyát nem vásárolták a szomszédban. — Feltételeink között a mostani állatállományunk nagysága a gazdaságosan tartható legnagyobb egyed- számot jelenti — fogalmazta meg ezzel kapcsolatos véleményét Danuša Semczuková mérnök, a szövetkezet főzootechnikusa. A szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztésben egyformán maximális az állatok száma. Nálunk már valóban nagy problémát jelent az Istállói férőhelyek szűk mérete. Istállóink csaknem kivétel nélkül a szövetkezet alapítását követő első évek folyamán épültek fel. Természetesen az akkori méretek és korkövetelmények szerint. Azóta a szükség szerint sorra javítgattuk, foltozgattuk és az Igényeknek megfelelően átalakítottuk valamennyit. Most azonban már odajutottunk, hogy végleg kinőttük minden istállónk méretét. Ennek igazolására úgy hiszem elég azt megemlíteni, hogy tavaly 2780 liter volt az egy tehénre Jutó fejési átlag. Mintegy ezer literrel kevesebb annál, mit az ötvenes évek végén ebben a szövetkezetben fejtek. Bár az 1027 000 literes tejleadási tervet 59 144 literrel túlteljesítettük, mégsem lehetünk elégedettek. Danuša Semczuková mérnök, a szövetkezet egyik fiatal szakembere. Véleménynyilvánítása azonban olyan nagyfokú elkötelezettségről és komoly szakértelemről árulkodik, ami az évtizedes tapasztalatokkal rendelkező állattenyésztők leggyakoribb jellemzője. — Jelenleg egy-egy dolgozónk feladata 18 tehén gondozása, ami az állattenyésztés gépesítési lehetőségeihez mérten nem jelent nagy számot. Fejőgéppel és függő vasúton gördülő szállító berendezéssel minden Istállóban rendelkezünk. Nálunk a takarmányozásban ls ismeretlen fogalom a kivételezés. Szarvasmarha-állományunkat egyforma termelő képességű egyedek alkotják. Mégis előfordul, hogy az egyazon istállóban az egyforma tartási feltételek között tenyésztett tehenektől esetenként 1000 —1200 literes évi fejési különbség is tapasztalható. Sokat mérgelődünk, de nem csodálkozunk ezen. Annyira túlzsúfoltak az istállók, hogy gyakran még az elválasztásra váró borjakat sem tudjuk máshová helyezni a tehenek alól. Munkaszeretetből kiváló Az istállózási nehézségek a sértéséé a baromfitenyésztésben is komoly gondot okoznak mind az ott dolgozók, mind az efsz vezetősége számára. Az állattenyésztés dolgozói azt már kellőképpen bebizonyították az elmúlt években, hogy mennyire nem közömbös náluk a többet és jobbat termelés hogyanja. Tavaly csupán a sertéshús eladási tervének teljesítésében történt lemaradás. Az is csak azért, mert a szövetkezet farmja abban az első övezetben volt, ahol különösen tartani kellett ß száj- és körömfájás kirobbanásától. A tavalyi év utolsó hónapjaiban az értékesítésre tervezett sertéshús mennyiséget úgy nem küldhették el a felvásárló üzembe. Csak az idei év első negyedében gördülhettek ki a szövetkezet udvarából azok a járművek, amelyek a kényszerből továbbhizlalt állatokat szállították el. Az állattenyésztés többi ágazatában azonban mindenütt jeBajo Viktor és Kukavec Lajos mények hektárhozamai. A bejei határban azonban, ahol néhány évvel ezelőtt még a földek trágyázása sem volt megfelelő, az alapjaiban megváltoztatott agrotechnikai módszerek eredményeként már tavaly nyáron átlagosan 15 mázsával több gabonát takaríthattak be a vetésterület minden hektárjáról, mint a társulás előtt. — Az utóbbi időben, de főleg az elmúlt két év folyamán nagy figyelmet és jelentős anyagi eszközöket fordítottunk szántónk termőképességének fokozására — magyarázta Magyarics László mérnök, az efsz agronómusa. 150 hektáron már elvégeztük a rekultivációt, 78 hektáron befejeztük a meliorációt és ezenkívül aránylag nagy területen felszántottuk a kisho- zamú réteket, illetve a legelőket. Mindez, arra való tekintettel, hogy jobbára könnyűszerkezetű szántótalajon gazdálkodunk jelentős mértékben hozzájárul majd a növénytermesztés eredményeinek további növekedéséhez. A szövetkezet határában tavaly 36 mázsa búza termett hektáronként. A kukorica hektárhozama 43 mázsa volt. Az idei év növénytermesztési feladatai azonban komoly változásokkal biztatnak. A tavalyi terméseredményekhez viszonyítva a növénytermesztő munkacsoport tagjai átlagosan 4,5 mázsával akarják növelni a kalászosok hektárhozamát, ami nem kis feladatot jelent. — Sajnos, az idei tavasz nem kedvezett számunkra — panaszolta az agronómus. — Az aránylag hosszan tartó száraz időjárás mellett a talajelőkészítéshez szükséges műtrágyák és a különböző növényvédőszerek beszerzése is nagy gondot okozott. Az utóbbiakból most elsősorban a BU- REX hiányát érezzük. A tornaijai efsz cukorrépatermesz- tésének eddigi eredményei ugyan nem országra szólóak, a tavalyi 300 mázsás hektárhozam azonban már jónak mondható. Viszont az is igaz, hogy 423 mázsás cukorrépa termésre Is volt már példa a szövetkezet történetében. — A terméshozamok növelésére ugyancsak vannak még lehetőségek. Az öntözéses gazdálkodás bevezetése jó műtrágyázás esetén nálunk is kellően szavatolná a 400—450 mázsás átlagos hektárhozamot. Vizünk azon-, ban nincs. Egy közeli strandfürdőnek használt tóból öntözhetnénk ugvan a tavaszi, illetve a nyári üdülés kezdetéig, de a legszárazabb hónapokban vizet onnan sem kaphatnánk. A szomszédos méhi határban most egy kisebb víztároló épül, de a mi cukorrépaföldjeink öntözését onnan sem tudjuk biztosítani. Kamatozó százezrek Bár az eddig említett és az egyéb termelési nehézségek ellenére munkaerőgondok nem tetézik a szövetkezeti dolgozók problémáit, néhány éve mégis megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gépesítés nagyarányú bővítésére. — Egész éven át 300 dolgozót foglalkoztatunk — számolta össze Bajo Viktor, a főgépesítő. — Ilyenformán különösebb nehézségek nélkül elvégezzük a fontos tennivalók zömét. A csúcsmunkák idején azonban sok idénymunkásra van szükségünk. Ezért azon igyekszünk, hogy évről évre egyre nagyobb összeget fordíthassunk az új gépek vásárlására. Tavaiv erre a célra 650 000 koronát szavazott meg a taggyűlés. Az idei gépvásárlásokra azonban már 950 000 koronás alapunk van. Többek között három Chrystal-traktort, vetőgéoeket. egy szovjet KOLOS, illetve NIVA gabonakombájnt, egy 270 000 koronás értékű dohánybetakarító kombájnt és egy buldozért akarunk vásárolni. A gépesítők a legtöbbet a pótalkatrészek beszerzési nehézségei miatt panaszkodnak. A tornaijai szövetkezetben is ilyen a helyzet. A nem kis gondok könnyítésére illetve részleges megoldására figyelmetérdemlő javaslatot tett Magyarics László agronómus. — A probléma gyakoriságára való tekintettel véleményem szerint nem volna helytelen, ha néhány szomszédos szövetkezet a kooperációs lehetőségek keretében keresné a legjobb megoldást. Konkréten: tö'bb földművesszövetkezet foglalkoztathatna egykét olyan országismerő tapasztalt anyagbeszerzőt, aki a mostani 10—15 ember helyett vállalná a jobbára egyforma megrendelések és szállítások elvégzését. Rengeteg időt. fáradságot és persze anyagi kiadást lehetne ilyen módon megtakarítani, ami különösen a néhány száz hektáros efsz-ek esetében nem elhanyagolható körülmény. Biztató távlatok — Fiatal dolgozóink is szép számban vannak — újságolta nem kis örömmel Bató János elvtárs. Nagy gondot fordítunk arra. hogy a fiatalok nálunk megtalálják a számításukat. Az idén befejezzük a harmadik hatlakásos tömbház építését. A közeljövőben további harminc lakás átadását tervezzük fiatal dolgozóink számára. Nem régen épült fel az úi szövetkezeti központunk, amelyben a korszerűen berendezett szociális helyiségek, a gyűlésterem mellett az irodák is helyet kaptak. Tág lehetőségeket biztosítunk arra. hogv minden dolgozónk a számára legmegfelelőbb módon töltse szabadidejét. Egyebek mellett színes televíziónk is van. Évente rendszeres bel és külföldi kirándulásokat és közős színházlátogatásokat szervezünk. Az idén 44-en jelentkeztek arra a jugoszláviai utazásra. amelynek költségeit Ismét a szövetkezet fedezi Az ifjúsági klub berendezésére két évvel ezelőtt 30 000 koronát ajánlottunk fel a fiataloknak. Most már csak a munkafeltételek lényeges javításán múlik az úlabb nagyfokú termelésfokozás és a gazdaságosabb termelés A tudományos- műszaki fejlődés eddigi és soron következő sikerei minden bizonnyal nagyban hozzájárulnak maid ehhez ls. v LALO KÁROLY ECYRE 1974. - VI. 23. 4 Bató János
