Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-19 / 143. szám, szerda
Három folyó között Távlatok ás feltételek Jó néhány esztendeje csupán a távlati tervek szintjén bukkant fel a tudományos-technikai forradalom fogalma. Viszont mindannyian tudatosítottuk, hogy száguldó korunkban a jelen—távlat között feszülő idő szinte a minimálisra zsugorodik, az újat, korszerűbbet magukban hordozó tények máról holnapra teremtenek merőben más helyzetet, következésképp más perspektívákat is. Nem véletlen tehát, hogy a legutóbbi pártplénumok napirendjét éppen a szóban forgó témakör alkotta. Fejlett ipari társadalmunknak ugyanis akar- va-akaratlanul szembe kell néznie a tudományos-technikai forradalom szabta követelményekkel. A mindennapi életben sokszor leegyszerűsítve vetődik fel a kérdés, mintha a tudományos-technikai forradalom kizárólag a kutatóintézetek, a tudományos munkahelyek ügye lenne. Hogy mennyire téves ez a felfogás, azt végeredményben a gyakorlat bizonyítja a legjobban. A tudományos-technikai forradalom semmi esetre sem szűkíthető le különböző műszaki kérdésekre, tudományos elmélet-alkotásra, hanem új életstílust is jelent egyúttal, s ez már valóban mindannyiunkat konkrétan érintő, sőt bátran kijelenthetjük: össztársadalmi jellegű probléma. Olyannyira, hogy hatósugarába vonja életünk valamennyi területét mind a termelő munka, mind a szellemi alkotó tevékenység vonatkozásában. Egy fiatal mérnök ismerősömmel folytatott vitáink során jutottunk el az alábbi végkövetkeztetéshez: a tudományos technikai forradalom kivétel nélkül mindenkitől — természetesen képességeihez mérten — alkotómunkát követel. Tehát nem beidegződötl, gyakorta „lélektelennek“ is nevezhető gépies tevékenységet, hanem a gondolkodó, szakmájában tájékozott és jól felkészült ember munkáját. Ez egyúttal annyit is jelent, hogy a munka általánosan elfogadott fogalma viszonylag lényegesen magasabb minőségi kategóriába kerül, ugyanakkor a követelményként meghatározott alkotómunkához mindenképpen szükséges kialakítani a kellő feltételeket. S most éppen a feltételek- r ő 1 lesz szó. Az üzemeket, gyárakat látogató, gyakran utazó ember nyilván találkozik a következő jelenséggel. Az egyik munkahelyen valóban kibontakozott az újítási mozgalom, él, pezseg a szocialista munkaverseny — másutt hovatovább a formalitások vakvágányára csúszik. Okokat keresve hamarosan világossá válik: nem a dolgozók pasz- szivitása, hanem inkább a vezetésben tapasztalható fogyatékosságok fékezik, gátolják az alkotó munkát. Kétségtelen tehát, hogy a tudományos-technikai forradalomnak — nyilvánvalóan mert össztársadalmi jelenség és törvényszerűség — mindenekelőtt a vezetés szintjén kell megnyilvánulnia. S itt nem csupán a műszaki vezetők irányító munkájára gondolunk, hanem a politikai vezetés minőségére is, amely végeredményben a társadalmi szervezetek csatornáin jut el a legszélesebb rétegekhez. A képlet tulajdonképpen egyszerű: a tudományos-technikai forradalom keretei között elképzelhetetlen, hogy az egyén — álljon akár a szerelőcsarnok gépsoránál, akár a tervezőasztal mellett — ne ismerje pontosan tevékenysége szélesebb összefüggéseit, ne lássa kellő távlatokban és megvilágításban munkája konkrét célját. S lia már a példáknál tartunk — megfigyelhető egy további jelenség is, amely viszont a szakmai továbbképzéssel függ össze. Előfordul, hogy ennek a kérdésnek sem szentelünk, vagy szenteltünk elegendő figyelmet. Viszont ott, ahol a szakmai továbbképzés, sőt előképzés a vezetés koncepciójának stabil tényezője volt, ma — és nyilván holnap sem okoz majd gondot az új termelési és irányítási módszerek bevezetése, következésképp a tudományos-technikai forradalom szabta igények kielégítése. Hiba lenne természetesen, ha a tudományos-technikai forradalmat „egyetlen akcióként“ értelmeznénk. Ebben a tekintetben valóban permanens forradalomról kell beszélnünk, hiszen a termelés műszaki színvonala korántsem rögzíthető. Mint ahogyan az előbb említett feltételek kialakítása számára is határozottan progresz- szív fejlődési lehetőségeket kell biztosítanunk. Visszatérve a pártplénumok anyagához. Az általánosan kialakult vélemény szerint — ezt bizonyítja számos beszélgetés, eszmecsere — nem olyan jellegű dokumentumokról van szó, amelyek kampányszerű feladatokat tűznek ki. A tudományos-technikai forradalom megvalósítása, folytatása a szocialista társadalomépítés szerves alkotóeleme, olyan terület, amely maximális figyelmet érdelem és követel. (plkj Apad a folyók szintje Megállapítják a károkat A Trebišovi járási Mezőgazdasági Igazgatóság munkaértekezletre hívta össze Vei. Kapu- šanyban (Nagykaposon) annak a 15 efsz-nek és két állami gazdaságnak vezetőit, amelyek az elmúlt napokban a Aiagy esőzések folytán a Laborc, a Latorca, az Ondava és a Bodrog környékén árvíz, illetve talajvíz következtében károkat szenvedtek. Jelen voltak az állami biztosító képviselői is. Juraj Soltés mérnöknek, a Járási mezőgazdasági igazgatóság vezetőjének bevezetője után Remenicky Pavol főmérnök számolt be arról, hogy az előzetes felmérések alapján az efsz-ek közül V. Slemence (Nagyszelmenc), K. Klačany (Kaposkelecsény), V. Kapušany (Nagykapos), Čičarovce (Csi- cser), Vojany lVaján), Drah- iíov (Deregnyő), V. Raškovce (Nagyráska), Oborin (Abara), Sirnik (Szürnyeg), Brehov (Im- reg), Cejkpv, Bol (Boly), Za- tin (Zétény), Vojka (Véke), Sviníce (Szinyér) község, valamint a Kráľ. Chlmec-i és a Streda nad Bodrogom-i Állami Gazdaság határában csaknem 22 millió korona értékű kárt állapítottak meg. Az állami biztosító jelenlevő dolgozói útbaigazítást adtak arról, milyen formában történik a károk végleges megállapítása, valamint az egész kártalanítási folyamat levezetése. Soltés mérnök azokról az intézkedésekről beszélt, amelyek feltétlenül szükségesek a további esetleges károk megelőzésére. A járás északabbra fekvő mezőgazdasági üzemeiből már felajánlottak bizonyos mennyiségű szénát, szalmát a kárt szenvedett testvérüzemek megsegítésére. (ik) A Benátky nad Jizerou-i Kar borundum vállalat Európa legnagyobb csiszolóanyagot gyártó Üzemei közé tartozik. Mintegy 25 OÜQ különféle terméket gyárt, amelyek nemcsak népgazdaságunk szükségleteit fedezik, de jócskán jut belőlük kivitelre is. Felvételünkön:. Miroslav Eder a sajtológépet kezeli. IFelvétel: J. Saroch — ČSTK) 1974. VI. 19. szerint. A terv csak kocatartást és malacnevelést irányzott elő. A lastovcei és pribeníki nagyhizlaldák építése azonban megkésett és ennek következtében a sertéshizlalás megmaradt. 1500—1600 mázsa sertéshúst értékesít évente a szövetkezet. André János elnök A járási terv szerint Abarán ötezerre kell növelni a juhok számát. Jelenleg nyolcszáz juhot tartanak, ennél többre nem növelhetik számukat, mert a legelőre szüksége van a megma- maradt tehénállománynak. — Egy kicsit felborult a terv — jegyzi meg az elnök —, de ez nem jelenti azt, hogy Urbán Sándor főgépésztechnikus (jobbszélen) szocialista munka- brigádjával. Foto: Molnár János elképzelések. 1967-ben kezdett emelkedni a kalászosok hektár- hozama, s 1968 bán már 33 mázsás átlaghozammal dicsekedhettek. Tavaly 44,5 mázsás átlaghozamot adtak hektáronként a kalászosok. A szovjet búzafajtákból átlagosan 46,7 mázsát takarítottak be hektáronként, és egy húsz hektáros parcellán az AURORA búzafajta 68 mázsa hektárhozamot adott. Mindez nem a véletlen müve. A tudományos-műszaki ismeretek érvényesítésének, a vezetőség céltudatos szervező- munkájának, a tagság szorgalmas igyekezetének köszönhető, hogy az Abarai Efsz évek óta magtermesztő gazdaság. A hajdan mocsaras földeket termővé változtatták és csaknem 300 hektáron vetőmagvakat termelnek. Papp Gyula elvtárs a bejegyzésekből idézi az adatokat, melyek szerint tavaly közel 907 ezer koronát fordítottak tápanyagok vásárlására: hektáronként 230 kg tápanyagot juttattak a talajba. Évente csaknem kétszáz hektáron végeznek talajjavítási munkálatokat Urbán Sándor főgépésztechnikus irányításával. A gépekért sem sajnálják a pénzt. A szövetkezet gépparkjának értéke meghaladja a 4,2 millió koronát. Az aba- rui közös gazdaság vagyona több mint 35,7 millió korona. A tagság létszáma meghaladja a háromszázat, az igyekvő dolgozók havi keresete 2400—2800 korona. Az állattenyésztés szakaszán elsősorban szarvasmarha hizlalásával foglalkozik a szövetkezet, évente 2200—2300 mázsa húst ad a közellátásiak. Eredetileg azzal számoltak, hogy az abarai szövetkezetben a járás mezőgazdaságának szakosítása keretében megszüntetik a tehéntartást. Ezt a tervet nem valósították meg, mert a környező szövetkezetekben nem fejlesztették kellőképpen a tehenészetet és ennek következtében nem kapták meg tőlük a hizlalásra szánt borjakat. így saját tehénállományuk egy részét meghagyták. Valamikor 280—300 tehéntől háromszázhatvanezer liter tejet fejtek, jelenleg 180 tehenet tartanak, ezek mindegyike átlagosan 3200 liter tejet adott a múlt évben. Ezáltal teljesítették az ötéves tervidőszakra előirányzott mennyiséget. Az Abarai Efsz- ben a sertéshizlalást szintén be kellett volna szüntetni a tervek Másfél millió koronát fordítanak a kétemeletes irodaház felépítésére, ahol 250 férőhelyes ebédlő, kultúrterem stb. lesz. sok éven keresztül a szövetkezet agronómusa volt, 1968 februárjában vette át az elnöki tisztet Rezes Sándortól, aki akkor a Vojanyi Efsz élére került. Adottságánál fogva, nehéz helyzetben kezdte meg a gazdálkodást az Abarai Efsz. Amint arra már korábban utalt az elnök, vizenyős, mocsaras talajon szántottak és vetettek. Kezdetben mindössze 380 hektáron. Gabonából 16 mázsa átlagos hozamot értek el hektáronként. Az állattenyésztésben is a hagyományos villásszarvú szarvas- marha-fajta dominált. Egyéb fajta nem bírta a mocsaras legelőt. Mindabból, amit a szövetkezet elnökétől és Papp Gyula könyvelőtől hallottam az abarai közös gazdaság fejlődésérői, azt a következtetést vonhatjuk le: A céltudatos, kitartó munka gyümölcse beérik ebben a közös gazdaságban is. Ezt bizonyítják az eredmények, a gazdasági mérlegek. Fokozatosan, sok-sok türelmet, körültekintést igénylő munka után megvalósultak az Haburcsák Zoltán zootechnikus a 256-es borjúistállóban. egy helyben topogunk. Jövőbeni termelési irányzatunkat illetően marad a vetőmagtermesztés, a zöldség-, és gyümölcstermesztés, a szarvasmarhahizla- lűs, természetesen az ehhez szükséges takarmány termesztéssel. Nálunk megkésett a víz- gazdálkodás rendezése és ennek következményeit mi viseljük. Említettem, hogy volt olyan parcellánk, ahol hektáronként 68 mázsa búza termett. Viszont, ahol még rendezésre vár a terület, ott csak 24—25 mázsás hozamokat értünk el. Ez lerontja az átlagtermést, legalább 1000—1100 hekláron vár rendezésre a talaj, ahol a vízlecsapolás után öntözőrendszert kell kiépíteni. Bevallom őszintén, igen jó hatást tett rám az abarai szövetkezet vezetőinek optimizmusa. Az idei aratás elé is bizakodóan néznek. Habár a tartós száraz idő, majd a kiadós, árvizeket előidéző csapadékos időjárás elég sok gondot okozott ebben a Laborc—Latorca— Ondava folyók közti közös gazdaságban. KULIK GELLÉRT A kelet-szlovákiai síkság délnyugati csücskében fekszik Abara község, ahol — úgj hallottam — ezen a vidéken az elsők között alakult meg a közös gazdaság. ANDRÉ János, az efsz elnöke beszélgetésünk elején rögtön megcáfolta ezt az állítást. — Az igaz, hogy 1949-ben volt nálunk előkészítő bizottság; én voltam az alelnöke. De a szövetkezet csak 1952-ben alakult meg. Akkor sem volt hosszú életű, az 1953-as esztendőben bekövetkezett lazulás folytán felbomlott, és csak 1956-ban alakult meg újra; akkor tizenhét tagja volt. Egy Papp Gyula könyvein évvel később lett egészközségi szövetkezet. Ha már a múltnál tartunk, azt is elmondom, hogy közös gazdaságunk 1818 hektáros területen kezdte meg tevékenységét, de ebből akkor csak 380 hektár volt a szántóföld. Ezt a területet is minden évben meglátogatta az árvíz. A többi földünk rét és legelő, illetve mocsár volt. A kelet-szlovákiai síkság víz- gazdálkodásának rendezése keretében mi valósult meg az abarai szövetkezet határában? — kérdeztem az elnöktől. — 1960-ban elkészült a gát — válaszolta André elvtárs —, amely a gyakran megáradó Laborc folyó vizét fékezi meg. Az ár nem önti el a szántóföldeket, mint azelőtt. Sőt a rekultiváció segítségével rengeteg talajvizet elvezetünk, és így ötszáz hektárral bővült szántóterületünk, melynek területe már megközelíti a 880 hektárt. A terméseredményekről is pontos áttekintést kaptam. André János elvtárs kezdettől fogva
