Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-18 / 142. szám, kedd
HALÁL A SZAKADÉKBAN Hetvenöt évvel ezelőtt született Federiro García Lorca spanyol költő és drámaíró, a modern európai költészet úttörője. Harminchét évvel később, 1936. augusztus 19-én, a hajnali óráikban, amikor még csak festeni kezdeti az éjszaka sötét leple, megbilincselve haladt a granadai Aynadamar, a „könnyforrós“ felé. Körülötte az Escuadra Negra, a falangista különítmény vérszomjas, fasiszta pribékjei meneteltek. A forrásnál végződött az út, utána szakadék következett, ahol a 'költő teste a fasiszta golyóktól találva belerogyott a magaásta sírgödörbe. A világlapok körülbelül egy hónappal később közölték a szörnyű hírt, de Franco Spanyolországa hallgatott és csak 1948- ban, tehát 12 évvel a gyilkosság után, hazudta az ABC című madridi lapban Jósé Maria Pemán, a falangista kurzuslovag, hogy „Lorcát ismeretlen tettesek ölték meg.“ Azonban a világ közvéleménye okkor már Ismerte a történteket. Valdés, a granadai falangisták vezetője, 1936. augusztus 16-án írásban adott parancsot Lorca letartóztatására és a fasiszta banda éjszaka tört rá búvóhelyén, Luis Rosales költő házában, Augusztus 18-án szállították a La Colonia-villába és a hírhedt, szadista Nestares kapitány éjszakára a pincébe záratta, majd hajnalban megölette. A Buenos Aires-i Losada kiadó már 1938-ban, két évvel a költő halála után, megjelentette Lorca műveit és azóta a kiadványok száma egyre nő, de valószínű, hogy az életmű még nem teljes, hogy még további Lorca-szövegeikre búk kannak a kutatók. Költő volt. Akkor is, amikor drámát, vagy értekezést írt. Verseit zenei és különösen az andalúziai népköltészet elemeire építette és míg első művében (Versek köny ve) saját világképének kialakításáért harcolt, a Oigányro- máncok tizennyolc verse már döbbenetes erővel fejezi ki a spanyol valóságot. Míg lírájában a társadalmi ellentéteket gyakran csak át tételesen érzékeltette, drámai alkotásai már félreérthetetlen vádiratok, amelyek kendőzés nélkül mutatják be a gazdagok és u szegények, az elnyomók és az elnyomottak társadalmát. Nemcsak a Mariana Pineda c. verses színdarabjában hirdette — Rivera katonai diktatúrájának második évében! —, hogy a szabadságért a halált is vállalni kell, hanem legderűsebb alkotásában, A csodálatos vargáné című komédiában is lázadt és lázított a spanyol nők megalázó rabszolgasága ellen, az ellen a Spanyolország ellen, amelyben az asszony „csak zárdaszűz vagy kapcarongya“ lehet. Harcolt a vallási előítéletek és a megkövesedett társadalmi szokások ellen a Yerma c. művében, a magán- tulajdon zsarnoksága ellen a Vérnász-ban és a Bernarda Álba háza c. legnagyobb tragédiájában már nyíltan, tudatosan vallja, hogy a zsarnokságot nem lehet nevelni, a zsarnokságot el kell pusztítani. Ezt a művét két hónappal halála előtt, 1936. június 19-én fejezte be. 1935-ben nyilatkozott egy újságírónak: „ . . . Dolgozni kell, dolgozni. Dolgozni és segíteni azokat, akik megérdemlik. Dolgozni, még ha olykor úgy érzi is az ember, hogy erőfeszítése hasztalan. Dolgozni a tiltakozás egyik formájaként.“ Dolgozott, tiltakozott, segí tett. Nemcsak mint költő, hanem mint a spanyol értelmiség antifasiszta mozgalmának harcosa és szervezője is. Egy évvel halála után, Radnóti Miklós magyar költő — mintegy saját sorsát is előre érezve — örökítette versbe Lorca emlékét: Mert szeretett Hispániu s versed mondták a szeretők, — mikor jöttek, mást mit is lehettek, költő voltál, — megöltek ők. A spanyol költő egy granadai szakadékban, a magyar az abdai úlszélen halt mártírhalált. Haláluk oka: fasizmus! PŔTERFI GYULA Ismét eljött az iskolai kirándulások időszaka. (M. Vodöra felvétele) HATODSZOR NYITJA MEG KAPUIT A VILÁG VEGYIPARÁNAK NAGY SEREGSZEMLÉJE Az iparilag fejlett államok, közte Csehszlovákia háború utáni gazdaságában a vegyipar egyre inkább azok közé a kulcsfontosságú ágazatok közé-tartozik, amelyek döntő befolyással vannak az ország gazdasági fejlődésére, a társadalmi termék növekedésének ütemére és a lakosság életszínvonalára. A párt és a kormány ezért igényes feladatokat tűzött a vegyipar elé, amelyek a KGST-országok jelenlegi jó együttműködésének fejlesztése mellett teljesen reálisak és teljesíthetők. Az idén június 22 és 28 között már hatodszor kerül megrendezésre Bratislavában az Incheba nemzetközi vegyipari vásár. Ez évről évre vonzóbb és igényesebb, évről évre tartalmasabb és színvonalasabb, Ebben az évben csaknem 500 hazai, a KGST-országokhoz tartozó, nyugat-európai és tengerentúli kiállító vesz részt az Inche- bán. A vásár ismét nagyarányú seregszemléje lesz a világ vegyipari produkciójának, amelyben igen nagy hangsúlyt kapnak a szintetikus anyagok. A KGST évfordulójának jegyében Az idén emlékeznek meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában tömörült országok u szervezet megalakulásának 25. évfordulójáról. A KGST rendkívül Jelentős szerepet játszik u szocialista munkamegosztásban és a gazdasági integrációban. Ezt a tényt emeli ki az egyik legnagyobb kiállítási részleg is, amely műépítészeti és képzőművészeti megoldásával hangsúlyozza a KGST fennállásának 25 esztendeje alatt elért gazdasági sikereket. Ezek megtekintésekor a látogató meggyőződhet a szocialista integráció előnyeiről, a vegyipar fejlesztése közös tervezésének széles körű lehetőségeiről, tekintettel a KGST-tagországok gazdasági potenciáljára, és felbecsülheti a Szovjetunió fontos szerepét a vegyipari termelés leghaladóbb formáinak fejlesztésében. Szintetikus anyagok További vezérfonala az idei nemzetközi vegyipari nemzetközi vásárnak a szintetikus anyagok egyre nagyobb szerepe a népgazdaságban. Kiállítási tárgyak és nagy mennyiségű dokumentumanyag révén áttekintést nyerhetünk az ez irányban elért eddigi eredményeinkről, s ezek az anyagok rámutatnak a petrolkémia állandó bővítésének szükségességére is, miután tudjuk, hogy a petrolkémia az alapja a szintetikus anyagok termelése fejlesztésének. Ezek alkalmazásával bővíteni lehet a termékek választékát nemcsak a fogyasztási cikkeket előállító iparban, hanem az építőanyag-, a gép-, az autóiparban és más ágazatokban is. A műanyagok felhasználásának mértéke például az autóiparban egyre gyorsabban növekszik, míg 1965-ben 5 kg plusztikanyagot használt fel az autóipar egy személygépkocsi előállításúhoz, két évvel később már ennek ötszörösét és 1971* ben a hétszeresét. Távlatilag egy személygépko* csinál mintegy 150 kg műanyag felhasználásúval lehet számolni. Az ezzel kapcsolatos progresz* szív műszaki megoldások a gépjárművek önsúlyának csökkenésében s ezzel jobb teljesítményükben, a passzív biztonság növekedésében, a hő- és hangszigetelő tulajdonságok megjavulásá- ban, a rezgés csökkenésében, a villamos berendezések biztonságosabb működésében, a korrózió csökkenésében stb. nyilvánulnak meg. Háztartási kémia Amikor a csehszlovák vegyipar gyors ütemű és távlati fejlődéséről beszélünk, gondolunk elsősorban a petrolkémia fejlesztésére és ezzel kapcsolatban a szintetikus anyagok, a műtrágya- termelés és a mezőgazdaságban használatos növényvédőszerek termelésének és az ún. háztartási kémiának fejlesztésére. Az idei vegyipari nemzetközi vásáron már harmadízben kap külön helyet a D pavilonban a KGST-országok háztartási vegyiparának önálló, specializált kiállítása. Tapasztalatcsere A VI. Incheba keretében ismét szakemberek számos találkozójára kerül sor. Ezek közül a legjelentősebbek egyike a FIBRICHEM kongresz- szus lesz, amely a műszálakkal, tulajdonságaikkal és felhasználásukkal foglalkozik majd. A kongresszuson részt vevő s a világ minden részéből érkező tudósok és szakemberek a műszálgyártásban használatos polimerekkel és feldolgozásukkal, a műszálkutatás problémáival és a műszálaknak a textiliparban s más gazdasági ágazatokban való felhasználásával foglalkoznak. Konferencia lesz továbbá a műanyagok hegesztéséről s az ezt végző gépekről és berendezésekről. Igen jelentősnek ígérkezik a „Mindennapok kémiája“ néven megrendezésre kerülő nemzetközi szimpózium, amelyen sor kerül a nézetek kicserélésére arról, milyen mértékben veszi ki részét a kémia az emberi élet minőségének emeléséből, de szó lesz a vegyipari termékeknek a természeti környezetre gyakorolt káros hatásairól és természetesen e káros hatások kiküszöbölésének lehetőségeiről is. Minden feltétel megvan ahhoz, liogy az Incheba ’74 néven megrendezésre kerülő VI. nemzetközi vegyipari vásár ismét nagyszerű seregszemléje legyen a világ vegyipari termelésének, amely oly nagy befolyást gyakorol a mai ember életére és munkájára, s forradalmasítja a népgazdaság valamennyi ágazatát. Örülhetünk nekii, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság az Incheba nemzetközi vásár révén hozzájárul a kémia területén a hasznos és széles körű nemzetközi együttműködéshez. (jpl SZOVJET KÍSÉRLETEK MESTERSÉGES SZÍV KIFEJLESZTÉSÉRE Az orvostudomány és a technika ma már sikerrel tud pótolni bizonyos szerveket, végtagokat. Megszokott dolog a műkéz, a műláb, az üvegszem, de mesterséges fülkagylót is tudnak előállítani. A szívátültetések terén végzett eddigi kísérletek még nem vezettek átütő eredményekhez, ezért a világ számos országában orvosok és technikusok műszív előállításán fáradoznak. Ilyen kísérleteket végez a Szovjetunióban Valerij Su- makov professzor, az Egészségügyi Minisztérium Klinikai és Kísérleti Sebészeti Intézetének munkatársa. Amikor munkakollektíváját felkerestem, éppen egy kutyába ültettek át mesterséges szívet. Megkértem a professzort, beszéljen azokról a problémákról, amelyeknek megoldásán csoportja fáradozik. — Mindenkinek élénk emlékezetében vannak a néhány év előtt az első szívátültetésekről a világsajtóban megjelent beszámolók. Akkor ezek a hírek igen nagy érdeklődést, izgalmat váltottak ki világszerte. Ma már ez a lelkesedés lényegesen alábbhagyott. Évente a világon átlag húsz ilyen operációt hajtanak végre. E téren azonban számos nehézség mutatkozik. Ezek egyike az, hogy az adott pillanatban nem áll rendelkezésre donor. Ezzel szemben, ha a betegnél, akinél a halál azért áll be, mert szíve felmondja a szolgalatot, sikerülne arra az időre, amíg donort találunk, mesterséges szív rákapcsolásával fenntartani az életfunkciókat, bizonyos mértékben meg tudnánk oldani a problémát. A mesterséges szív tulajdonképpen egy igen érzékeny és megbízható szivattyúberendezés, amelyet a beteg mellkasába ültetünk a szíve helyett. Véleményünk szerint a súlyos szívbeteg életének megmentését csak a két módszer kombinációjával, tehát először a mesterséges szív alkalmazásával, majd szívátültetéssel lehet megoldani. Végeredményben annak idején ugyanezzel a módszerrel oldották meg a veseátültetés problémáját is. Ha nem sikerült volna mesterséges vesét előállítani, a mai napig sem lenne megszokott a veseátültetés az orvosi gyakorlatban. Ha figyelembe vesszük, hogy mindig nagyobb azoknak a betegeknek a száma, akiknek az életét csak sikeres szívátültetéssel lehet megmenteni, mint a megfelelő donoroké, akkor világos, hogy olyan mesterséges szívnek az előállítása, amelyet az ember egész életén át magában hordhatna, jelentené a probléma igazi megoldását. De közelebbi adatokkal munkánkról tanítványom és asszisztensem, Tician Jegorov szolgálhat. A laboratóriumban sebészek, aneszteziológusok, fiziológusok, hematológusok, biofizikusok és patofiziológušok dolgoznak, továbbá különböző mérnökök, mechanikusok, kémikusok, elektronikai és más szakemberek. Jegorov felvilágosít az Itt folyó munkáról: — Ezek a munkatársak csak kis részét alkotják azoknak a szakembereknek, akik részt vesznek a mesterséges szív előállítása problémájának megoldásában. Számos tudományos ágazat eredményeit alkalmazzuk Itt, egy lépést sem tudunk tenni elektronikus számítógép, korszerű ellenőrző berendezések nélkül. A mesterséges szív előállításának gondolata csak azután lett reális, hogy megjelentek a mesterséges vérkeringést biztosító műszerek és a klinikai gyakorlatban széles körben kezdték alkalmazni a mesterséges szívbillentyűket. Éppen Sumakov professzor vezetésével dolgozta ki munkatársak kollektívája mesterséges szívbillentyűk konstrukciójának egész sorát, amelyek elismerésre találtak az orvosi gyakorlatban. Két szakaszban kívánjuk elvégezni a mesterséges szív előállításával kapcsolatos munkát. Az első szakaszban egy olyan szerkezetet állítunk elő, amelynek működtetéséhez külső erőforrás szükséges. Ez azt jelenti, hogy a szervezet belsejében csak a szivattyú lesz, míg az energiaforrást a szervezeten kívül helyezzük el és a szerkezet működtetése is kívülről történik. A második szakaszban elvégzendő munka bonyolultabb lesz. A feltételezések szerint saját, a legnagyobb valószínűség szerint atom-energiaforrással meghajtott mesterséges szívet fejlesztünk ki, s az egész szerkezet a szervezet belsejébe kerül. — Milyen hosszú ideig tud élni egy állat ilyesfajta mesterséges szívvel? — kérdezem Su makov professzortól, aki éppen most fejezett be egy műtétet: egy kutyába ültetett át mesterséges szívet. — Egyelőre csak néhány napig — hangzik a válasz, de azután megnyugtat: — Noha bonyolult a mesterséges szív előállításának problémája, lépésről lépésre közeledünk • a kitűzött cél felé, a megoldás a közeljövő reális lehetőségei közé tartozik. A BOGARAZ (APN)
