Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-16 / 24. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. VI. 10. Életünkről— tudományos szinten A nemzetiségi kuttúrdk szociológiai vizsgálata A nemzetiségi kérdés marxi—lenini elveken alapuló komplex megoldása szocialista társadalmunkban ma már nem képzelhető el a tudományos kutatások eredményeinek felhasználása nélkül. A Csehszlovákiában élő nemzetiségek életének tudományos vizsgálata sokáig a megoldatlan kutatási feladatok közé tartozott. Fokozottan érződött az ilyen jellegű kutatások hiánya különösen akkor, amikor párt- és állami szerveink a CSKP XIV. kongresszusának határozatai szellemében, nemzetiségi politikánk marxista—leninista elméletéből és gyakorlatából kiinduló új irányelvei kidolgozásának igényes munkájába kezdtek. Ekkor vált szükségessé a nemzetiségek problémáival foglalkozó tudományos kutatások megindítása, és ezért lett az ötödik ötéves terv állami kutatási tervének része a CSSZSZK nemzetiségi kultúráinak szociológiai vizsgálata. ,.A nemzetiségi kultúrák szocialista fejlődése a CSSZSZK-ban" kutatási feladat irányítója a bratislavai Kultúra- és ,Közvétemónykutató Intézet, amely az SZSZK Művelődésügyi Minisztériumának központi kutatóintézete. Az intézet a kultúra elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik: kultúra-szociológiai kutatásokkal, a kulturális élet szervezési és gazdasági problémáival, a szocialista propaganda kérdéseivel és rendszeres közvéleménykutatással. Az aránylag fiatal — alig hatéves múltra visszatekintő — tudományos intézet eddigi munkájával jelentősen hozzájárult a szlovákiai élet és népművelői munka színvonalának emeléséhez. Az intézet kutatómunkája jelenleg az állami kutatási terv feladatainak megoldására összpontosul. A nemzetiségi kultúrák szociológiai vizsgálata az intézet legfontosabb kutatási feladatai közé tartozik. „A nemzetiségi kultúrák szocialista fejlődése a CSSZSZK-ban" kutatási feladat az állami kutatási terv egyik részfeladata, és négy önálló tematikus kutatásra tagozódik: a lengyel, az ukrán, a magyar és a német nemzetiségi kultúra szociológiai vizsgálatára. A kutatások alapjául egy általános elméleti kutatási terv szolgál, amely az egyes tematikus kutatási feladatok szerint, bizonyos tekintetben tartalmilag változik, figyelembe véve az egyes nemzetiségek sajátosságait. A nemzetiségi kultúrákkal foglalkozó kutatás megvalósítása 1972-ben kezdődött. Az előkészületi munkák során tisztázódtak a kutatás eszmei és elméleti-módszertani kérdései, majd a munkacsoportok kialakítása után elkezdődött a tényleges kutatómunka. Amint már azt említettük, a kutatás irányítója a bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet, de a kutatási feladat megoldásában részt vesz a Csehszlovák Tudományos Akadémia mellett működő opavai Sziléziai Intézet munka- csoportja is, amely a lengyel nemzetiségi kultúra kutatásait végzi. A bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézetben a nemzetiségi kultúrák kutatásával egy négytagú munkacsoport foglalkozik dr. T. Ollik kandidátus vezetésével. A harmadik éve dolgozó munkacsoport a múlt évben elvégezte az ukrán nemzetiségi kultúra kutatásának nagy részét, és jelenleg készíti el az ukrán kutatás zárójelentését. „A magyar nemzetiségi kultúra szocialista fejlődése a CSSZSZK-ban“ tematikus kutatási feladat előkészítése 1974 elején kezdődött. A munkacsoport elkészítette a kutatási tervet, amelyben kijelölte a kutatás elméleti-módszertani alapjait. A magyar nemzetiségi kultúra vizsgálatának fő célja: átfogó képet kapni a szlovákiai magyar nemzetiség kulturális életének jelenlegi állapotáról. Ezért a kutatás magában foglalja a magyar nemzetiségi kultúra legfontosabb jelenségeinek vizsgálatát. A kutatás tárgyát képezi a művelődés, kulturális szükségletek, kulturális érdeklődés, öntevékeny művészeti mozgalom, tömegkommunikációs eszközök, kulturális rendezvények látogatása, a szabad idő kihasználása és még több más kulturális jelenség vizsgálata. A kutatás szerves részét képezi a szlovák nemzeti kultúra és a magyar nemzetiségi kultúra kapcsolatainak és kölcsönös egymásrautaltságának vizsgálata is. Röviden összefoglalva, a kutatás a következő főbb problémák vizsgálatával foglalkozik: a szlovákiai magyar nemzetiségű lakosság kulturális színvonala, a magyar nemzetiségi kultúra fejlődésének feltételei Csehszlovákiában, a szlovák nemzeti kultúra és a magyar nemzetiségi kultúra közötti kapcsolatok formái és tartalma, a nemzetiségi kultúra szerepe hazánk nemzetei és nemzetiségei közeledésének folyamatában. „A magyar nemzetiségi kultúra szocialista fejlődése a CSSZSZK-ban“ kutatás egyik legfontosabb részének, az adatgyűjtésnek megvalósítására ez év júliusában kerül sor, Dél-Szlovákia 6 magyarlakta járásában (galántai, komáromi, lévai, losonci, rima- szombati és tőketerebesi), körülbelül 70 községben és városban. A kutatás sikeressége szempontjából nagy jelentősége volna annak, ha az adatgyűjtési akció kedvező körülmények között valósulna meg. A lakosság és a helyi vezető funkcionáriusok részéről az adatgyűjtés idején tanúsított megértő magatartás, bizalom és segítőkószség jelentősen segítené a kutatók munkáját, és így hozzájárulna jobb eredmények eléréséhez. A nemzetiségi kultúrák szociológiai vizsgálatának eredményei központi párt- és állami szerveink részére a nemzetiségi kultúrák fejlesztési, szervezési és prognosztikai kérdéseinek kidolgozásához szolgálnak majd értékes alapanyagul. VÉGH LÁSZLÓ KENÉZ FERENC: SZÜLÖK ÉS SZÜLÖTTEK Első születésnapjainkat, minden bizonnyal, csak úgy maguknak ünnepelték meg szüléink. Mint valami titkos kitüntetést. Későbbi születésnapjaink előtt megkérdezték: „Mit szeretnél kapni?* Vagy csak annyit mondtak: „Fiam, most nem telik semmire!“ Ez utóbbit tartottuk magától értetődőnek. Aztán ahogy teltek-múltak az évek, s megnőttünk, szüléink egyre távolabbról s egyre nehezebben érkeznek el hozzánk, s mindegyre a halál jut eszünkbe. Nem kérdezik már: mit szeretnél kapni? Igaz, azt sem mondják: nem telik semmire! Pedig most tudnánk válaszolni. Csakhogy - már késő. Most már mi készítjük kérdéseinket a szülötteinknek. TANÍTVÁNYOK Soha nem a kimondhatót mindig csak a kimondhatatlant csak azt vagyunk hajlandók eltanulni a mesterektől. CSATAI VARGA LÁSZLÓ: NAGYAPÁM EMLÉKE emlékszem még egy este az ágyúk elhallgattak és csönd-fák ékesedtek s kimentéi nagy sietve hogy adj az állatoknak a régtől éheseknek maradtál volna veszteg hisz rengett még a pince és újra lőni kezdtek s már hulltak csönd-virágok és újra lőni kezdtek előbb a házgerincre majd udvarunkba vágott halálod lesben állott s feléd sújtott orozva s kopárrá tette kertem és máig fáj hiányod kidöntött százados fa ki nőhet fel helyedben mint gyermek nem hihettem hogy sohse látlak többet hogy elhervadsz örökre hogy nem zsonghatsz felettem s töved helyén besüpped a föld emléked gödre Az öt moszkvai festő bratislavai tárlatának anyagából
