Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-14 / 139. szám, péntek
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. június 14. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 139. szám Ára 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A KULTÚRA Fejtett szocialista társadalmunk építése során eljutottunk arra a szintre, mikor napjaink meghatározó tényezőjével, a tudományos-technikai forradalommal kapcsolatos következtetéseink és problémáink már nemcsak elméleti síkon vetődnek tel, hanem ezeknek konkrét társadalmi és ©gyónj vonatkozásai is vannak. A tudományos-technikai forradalom olyan folyamat, amelyben a tudomány és a technika, pontosabban az elért kutatást eredmények rugalmas gyakorlati alkalmazása meghatározó szerepet tölt te a termelőerők állandó fejlődésében. A tudományos-technikai forradalmat kísérő jelenségeket elemezve megállapíthatjuk, hogy lényegében szociális folyamatról van szó, amely a társadalmi fejlődés minőségében is új távlatait nyitja meg: megváltoztatja a munka jellegét és szerkezetét, az irányítás formáit, s az ehhez szükséges követelményeket, más lesz továbbá az ember szerepe a termelésben, a korábbi évekhez ke pest sokszorosára nő a tudomány szerepe a munkában és a társadalmi élet más szakaszán. Ezzel együtt kialakulnak a lej Jődésböl adódó új társadalmi és emberi kapcsolatok, s végső soron átalakul az ember életformája. Ugyancsak napjainkban tudatosítjuk egyre inkább, hogy a tudományos-technikai forradalom nemcsak a szűk értelemben vett termelési folyamatot befolyásolja, hanem döntően érinti az emberi étet valamennyi alapvető dimenzióit. Marx és Lenin helyesen látta meg, hogy akkor, amikor a szocialista világ- rendszerten a tudomány egyre inkább központi termelőerővé válik, © fejlődéssel párhuzamosan alapvetően megváltozik a kultúra társadalmi szerepe. A Lenin által meghatározott hosz- szan tartó kultúrforradalom minőségileg is teljesen új szakaszába lép. A tudományos-technikai forradalom teljesen megváltoztatja a művelődéssel kapcsolatos követelményeket, tehát megköveteli a művelődési rendszer átalakítását. Megszűnik az étet eddigi felosztása az ismeretek szerzésének és az ismeretek felhasználásának a korszakaira. A művelődés minden ember számára állandó szükségszerűséget jelent, melynek révén egyre magasabb szinten valósíthatja meg önmagát, s ezáltal mind eredménye sebben járulhat hozzá a fejtett szocialista társadalmunk további építéséhez. Pái'tunk központi bizottságának legutóbbi ülésén — ahol a tudományos-technikai forradalom elméleti és gyakorlati ösz- szefüggéseit elemezték — hangsúlyozták, hogy oktatási és művelődési rendszerünk sürgős és átgondolt változásokat igényel. Ügy kell korszerűsítenünk az oktatást, hogy biztosítsuk elsősorban a kenuik szintjének megfelelő szakmunkásképzést, ne véljünk napjaink s a jövő követelményének megfelelően gondolkodó és cselekvő tudományos dolgozókat. E legfontosabb és legsürgetőbb tennivalókkal párhuzamosan növelnünk kell oktatási és művelődési rendszerünk színvonalát. Pártunk művelődéspolitikai elvei minden szempontból megfelelnek korunk, s társadalmunk követelményeinek. Mindannyiunknak elsősorban arra kell törekednünk, hogy az elvekből mielőbb gyakorlat legyen. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az átalakulás nem mehet végbe úgyszólván máról holnapra. A megvalósulásához nem csekély anyagi és más eszközök, különböző feltételek szükségesek. A tudományos-technikai forradalom egyik következménye az ember szabad idejének állandó növekedése. A további fejlődés egyik lényeges alapja, hogy az ember miként gazdálkodik szabad idejével, vagyis milyen az életmódja. Marx elképzelése szerint az ember a rendelkezésére álló szabad időt valamilyen módon önmaga fejlesztésére fordítja. Természetesen nem mindegy — társadalmunk fejlődése szempontjából, amely az ember önmegvalósításán alapszik —, hogy az emberek a különböző lehetőségek közül melyiket választják. E téren komoly feladat vár művelődésügyi szerveinkre és intézményeinkre, hogy pártunk már említett kultúrpolitikájának alapján elméleti és gyakorlati munkájukkal, rendszeres módszertani segítségükkel és egyéb szükséges eszközökkel megfelelő mederbe tereljék kulturális életünket, különösen pedig az emberek kulturális igényeit. Neon árt hangsúlyozni a szocialista népművelés fontosságát sem, amelyet szintén korunk és társadalmunk követelményeihez kell Igazítanunk. A szabad időben folytatott tevékenységek listáján az elsők között szerepel a szórakozás is. Különböző objektív és szubjektív okok miatt a múltban ezzel a kérdéssel keveset foglalkoztunk. Annyi tény, hogy a szórakozás különböző formáira is érvényesítenünk kell — természetesen megfelelő formában — szocialista művelődéspolitikánk elveit, s nem engedhetjük meg, hogy az anyagi érdekek uralkodjanak el, s a szórakozási igények megrekedjenek a puszta időtöltésnél, és más minimális szükségleteknél. E területen — kulturális életünk más szakaszaihoz hasonlóan — sok a tennivalónk. Alapjában véve arra kell törekednünk, hogy társadalmunk polgárai aktív kapcsolatot teremtsenek a kultúrával és a tudománnyal, önmaguk állandó fejlesztésére használják fel azok értékeit. A tudományos-technikai forradalom és a kultúra kapcsolata számos ellentmondást, problémát is magában hordoz. Egyedül a szocialista világrendszer képes arra, hogy ezeket az ellentmondásokat feloldja, mert alapvető célja a dolgozók alkotóerejének és képességének állandó növelése, tehát az általános emberi fejlődés az elsődleges, minden más szempont csupán e cél elérését szolgálja. Nálunk a tudományos-technikai forradalom még inkább fokozza a szocialista kultúra jelentőségét, társadalmi fejlődésünkben betöltött meghatározó szerepét. Éppen a tudományos-technikai forradalom és a Lenin által meghatározott kultúrforradalom egységes volta biztosítja a szocialista világrendszer humanizmusát és hegemóniáját a tőkés rendszerrel szemben. S ezt különösen napjainkban nem szabad szem elől tévesztenünk, s azon kell munkálkodnunk, hogy társadalmi rendszerünk vitathatatlan előnyei egyre nagyobb méretben jussanak érvényre a gyakorlatban. A vranovi Bukoza vállalat dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 30. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásaik megvalósításával eddig több mint 1 700 000 korona gazdasági hasznot értek el. Az árutermelési tervet az első negyedévbeu 000 000 koronával teljesítették túl, a termelési és az üzemvezetési költségek csökkentésével 289 000 koronás megtakarítást értek el. Az újítójavaslatok és a komplex szocialista racionalizálási intézkedések megvalósítása több mint 620 000 knrnnás megtakarítást jelent. Felvételünkön: Jaroslav Piúas, szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoport tagja a hántológép kezelése közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott program A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Alekszej Koszigin választási beszéde Moszkva — Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a moszkvai Nagy Színházban beszédet mondott Moszkva választópolgárai előtt, akik a Szovjetunió tegfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának képviselőjévé jelölték a szovjet kormányfőt. Koszigin a többi között kijelentette: — A XXIV. pártkongresszuson kidolgozott irányvonal a munkásosztály, a kolhozparasztság, az értelmiség, valamint a Szovjetunió valamennyi nemzete és nemzetisége lelkes helyeslése mellett a sikeres megvalósulás útján halad. A szánok a jelen és a jövő egyik legfőbb .problémájának nevezte az ország energetikai mérlegének kérdését. Mint mondotta, a szocialista tervgazdálkodásra nem jellemzőek azok a megrázkódtatások, amelyek a tőkés világot érték és érik az energetikai válság kiélezésével kapcsolatban. Az SZKP mindig elsőrendű jelentőséget tulajdonított az energetika fejlesztésének. A folyó évben a Szovjetunió erőműveinek kapacitása meghaladja a 200 millió kilowattot. — Sikerrel oldjuk meg a tüzelőanyagipar gyorsított fejlesztésének feladatát. 1974-ben az olajtermelés meghaladja a 450 millió tonnát, 256 milliárd köbméter földgázt termelünk. A Szovjetunió olaj- és földgáz- termelése területén a második helyen áll i\z Egyesült Államok mögött. Alekszej Koszigin a továbbiakban a fémkohászatot a nehézipar egyik legfontosabb ágának nevezte. A Szovjetunió jelenleg gyakorlatilag ugyanany- nyi acélt olvaszt, mint az Egyesült Államok — mondotta. — Az SZKP XXIV. kongresz- szusáu kidolgozták a mezőgazdaság fejlesztésének széles körű komplex programját. A kongresszusi határozatokat a szovjet nép szilárdan és következetesen megvalósítja. Megelégedéssel jelenthetjük ki, hogy az ötéves tervidőszak során a mezőgazdaság anyagi és műszaki ellátásának hároméves feladatait a fontosabb mutatókban teljesítettük. Csupán három esztendő alatt 72 milliárd rubelt ruháztunk be a mezőgazdaságba, ami majdnem 60 százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves tervidőszak megfelelő időszaka alatt hajtottunk végre. — Az ötéves terv fő feladatának — a nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésének — megvalósítása megkövetelte, hogy komoly gazdasági intézkedéseket tegyünk a fogyasztási cikkek termelésének kibővítésére. A könnyű- és élelmiszeriparban nagy beruházásokat eszközöltünk. Alekszej Koszigin megjegyezte, hogy a Szovjetunióban va- ban óriási arányú építkezés folyik. Csupán a folyé évben az összes népgazdasági beruházások 104 milliárd rubelt értek el, vagyis 16-szor annyit, mint 1940-ben. — Most az a feladat, hogy a Távol-Keleten új ipari komplexumot létesítsünk. Ennek kiindulópontja a Bajkál—-Amúri vasútvonal építése. Alekszej Koszigin kijelentette: — A nemzeti jövedelem teljes növekedésében az ötéves tervidőszak három éve alatt a munka termelékenységének emelkedése mintegy 40 milliárd rubelt eredményezett, vagyis a teljes növekedés csaknem 80 százalékát. Koszigin hozzáfűzte: amenyiben az ötéves tervidőszak három esztendeje alatt a munka termelékenysége az 1970-es szinten maradt volna, akkor a nemzeti jövedelem előbb említett gyarapodásának eléréséhez 13 millió embert kellett volna pótlólagosan bevonni az anyagi termelésbe. Koszigin rámutatott: gyakorlatilag a lakosság minden rétegét érintik az életszínvonal emelésével kapcsolatos intézkedések. Az ötéves tervidőszak három esztendeje alatt foganatosított, és a folyó évben megvalósítandó intézkedések eredményeként majdnem minden második munkás és alkalmazott munkabére emelkedik. — Egészben véve a lakosság pénzbevétele 1973-ban majdnem 40 milliárd rubellel volt több, mint 1970-ten, az áruforgalom pedig 20 százalékkal növekedett. — A Szovjetunió nemzetközi helyzetének és külpolitikájának kérdései pártunk, a párt központi bizottsága és politikai bizottsága figyelmének középpontjában állnak —, mondotta Koszigin. — Derűlátóan tekintünk a jövőbe. Ez az optimizmus azon alapszik, hogy józanul mérlegeljük reális lehetőségeinket. Optimizmusunk azon alapszik, hogy az általános világhelyzet jelenleg mindinkább a szocialista világrendszer, a béke és a haladás, a demokrácia és a nemzeti függetlenség jótékony hatására alakulnak, s ennek tanúbizonysága, hogy az enyhülésre irányuló tendencia mindinkább felülkerekedik a nemzetközi helyzet fejlődésében. — Természetesen az enyhülés folyamata nem egyszerű folyamat, ez a folyamat az ellentmondások és a nehézségek leküzdése közepette valósul meg. (Folytatás a 3. oldalon)
