Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-05 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó
az Az INCHEBA, mint a KGST-tagálla- mok és Európa egyik legjelentősebb nemzetközi vegyipari vására, bel- és külkereskedelmi politikánk legfontosabb rendezvényei közé tartozik. Külkereskedelmünk integrált részeként évente megrendezik, s az idén már hatodszor teljesíti fő célkitűzését, a nemzetközi gazdasági együttműködés, elsősorban a szocialista gazdasági integráció elmélyítését, amely népgazdaságunk intenzív és dinamikus fejlődésének egyik fő forrása. Az INCHEBA sikeresen teljesíti ezt a feladatot, ami az 1970 óta elért fejlődésben így tükröződik vissza: Év 1970 1971 1972 1973 , A kiállítók száma 160 323 407 481 A szerződések értéke (millió korona) 455 528 1638 2687 A vásár koncepciójában a vegyipari termékek felhasználása és a népgazdaság kemizálása került előtérbe, emellett a kiállított termékek összetétele és felosztása állandóan fejlődik és változik. Az említett eredmények mellett azonban azt is látni kell, hogy a vásár dinamikusabban és gyorsabban fejlődik, mint annak anyagi-technikai és szervezési feltételei, ami különösen nemzetközi és komplex jellege szempontjából hátrányos. Népgazdaságunk és a vegyipar A vegyipar a csehszlovák népgazdaság fejlődésében elsődleges szerepet játszik. A vegyipari termékek intenzív felhasználása egyik alapvető feltétele a társadalmi munkatermelékenység növelésének a népgazdaság valamennyi ágazatában, ezért a vegyipari termelés ebben az ötéves tervben egészében véve 60 százalékkal növekszik. A fejlesztési beruházások a kőolaj-feldolgozására, valamint a petrokémiai komplexum további fejlesztésére összpontosulnak. Növekszik a szintetikus szálak, a higiénikus műbőr, a műanyagok, a gumiipari termékek. különösen a gumiabroncsok, a kombinált szemcsézett műtrágyák és a növényvédelmi vegyszerek gyártása. Az INCHEBA vegyipari vásár szinte lépésről lépésre figyelemmel kíséri az ágazat fejlődését, lehetővé teszi a hazai termékek minőségének, műszaki tulajdonságainak összehasonlítását a külföldi vállalatok hasonló termékeivel. Nem kevésbé fontos a vásár közvetítő és felvilágosító szerepe, hiszen a látogatók ezrei ismerkednek meg itt az egyes vállalatok, termelési-gazdasági egységek gyártási programjával, a közszükségleti cikkek jelenlegi és távlati választékával, azok felhasználási lehetőségeivel, s így a széles közvélemény is nyomon követheti a vegyipari termelés gyors ütemű fejlődését. Az együttműködés érdekében Az INCHEBA a nemzetközi szocialista gazdasági integráció elmélyítésében is pozitív szerepet játszik. Ismerteti a KGST-tagállamok vegyiparának fejlődését és színvonalát, kedvező feltételeket nyújt a kereskedelmi tárgyalásokhoz, a tapasztalatcseréhez, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködési szerződések megkötéséhez. A vásáron a különböző társadalmi berendezésű államok ipari és kereskedelmi vállalatainak képviselői is a békés együttműködés jegyében fejleszthetik kapcsolataikat. 1956-ban megalakult a KGST Állandó Vegyipari Bizottsága. Ettől az évtől kezdve a tagországok terveinek koordinálása lehetővé teszi az ágazat optimális struktúrájának kialakítását és a kapacitások maximális kihasználását. Az új kapacitásokat már nemcsak az egyes országok szükségletei szerint építik, bővítik és korszerűsítik, hanem elsősorban a lehetőségek, a természeti feltételek lehető legjobb kihasználására törekednek, tekintetbe véve az egész szocialista közösség érdekeit és szükségleteit, s nem egy esetben a tagországok közösen fedezik a nagy beruházások költségeit. A vegyipar a technológiai folyamatok szempontjából szinte megköveteli a nemzetközi együttműködést. A KGST- tagországok fejlesztési terveikben olyan irányokban és arányokban dolgozták ki a vegyipari termelés koncepcióját, amelyek egymást kiegészítik. Ez azonban nem jelent elzárkózást a nem szocialista államokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elől, hiszen a Komplex Program is a nemzetközi munkamegosztás elmélyítésére irányul. Az INCHEBA e tekintetben jó feltételeket teremt a célkitűzések realizálásához, ugyanis valameny- nyi részt vevő állam számára egyenlő lehetőséget nyújt a kereskedelmi szerződések kötéséhez. Az INCHEBA egyúttal rámutat a vegyipari termékek, különösen a műanyagok, a műbőrök és a szintetikus szálak felhasználási lehetőségeire a feldolgozó iparban. A hazai vegyiparban gyártott nyersanyagok és anyagok kiválóan pótolhatják a szűk keresztmetszetű és többnyire importált klasz- szikus nyersanyagokat, s ezáltal a csehszlovák vegyipar — bár fejlesztése nem irányul kiviteli feladatok teljesítésére — jelentősen hozzájárul a csehszlovák külkereskedelmi forgalom növeléséhez. Feldolgozó iparunk export- termékei jelentős mértékben ellensúlyozzák a nyersanyagok, a korszerű technika és egyes fogyasztási cikkek behozatalát, amelyek a hazai termékek választékát kiegészítve belkereskedelmünk és a fogyasztás színvonalát növelik. Ismeretszerzés és tapasztalatcsere Az INCHEBA ’74 keretében jelentős konferenciákat, szimpóziumokat és kongresszusokat Is rendeznek, amelyek lehetővé teszik, hogy a különböző országokból összesereglett szakemberek friss információkat szerezzenek az egyes vegyipari szakágazatokban elért eredményekről és elmélyítsék szakismereteiket. A vásár keretében ilyen szempontból főleg három témakör ismétlődik, éspedig a mezőgazdaság kemizálása, a vegyi anyagok felhasználása a közszükségleti iparban, valamint a vegyi szálak termelése és fel- használása. Az utóbbi témára június 25-től 27-ig a második FIBRICHEM nemzetközi kongresszuson kerül sor. Külön figyelmet érdemel a KGST-tag- államok nemzetközi háztartáskémiai kiállítása, amelyet a vásár keretében már hagyományosan a kiállított termékek versenyével egybekötve rendeznek meg. A verseny célja az ember háztartási és társadalmi szükségleteit legjobban szolgáló korszerű termékek népszerűsítése. Az INCHEBA nemzetközi vegyipari vásárnak, amely a Dunai Vásárok hagyományának folytatója, jelentős gazdasági, szakmai és társadalmi hivatása van. A kiállított termékek értékelése, kölcsönös összehasonlítása alapján olyan kereskedelmi tárgyalásokra kerülhet sor, amelyek nemcsak üzleti szempontból jelentősek, hanem a vegyipar általános és integrált fejlődését is szolgálják. Különösen örvendetes az a tény, hogy a vásár kezdettől fogva hozzájárult a KGST-tagállamok együttműködéséhez, s bizonyára az idén is elősegíti az integrációs kapcsolatok fejlesztését, valamint a nem szocialista államokkal folytatott kereskedelem bővítését. VÁMOS BÉLA Nem véletlen, hogy a műanyagipari szakemberek századunk hátralevő idejét a kőkor, a bronzkor és a vaskor analógiájára a „fémek utáni kor“-nak nevezik. Ezzel tulajdonképpen ari'a akarnak rámutatni, hogy míg az elmúlt időben a civilizáció és a technika fejlődése szorosan kapcsolódott a kohászat és a fémtechnika fejlődéshez — azt is mondhatjuk, hogy tőlük függött — ma már a fejlődés egyre nagyobb mértékben a műanyagipar függvényévé válik. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ezentúl minden faját műanyagból fogunk készíteni, még akkor sem, ha a műanyagtermelés (és fogyasztás) elképesztő mértékben nő, és úgy látszik, igazuk lesz azoknak a jövőkutatóknak, akik szerint a 80 as évek végére a műanyagok mennyisége térfogatban meg fogja haladni a felhasznált fémekét. Nyilvánvalóan a „hagyományos“ anyagok, természetes és mesterséges eredetűek egyaránt még sok kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban, de kétségtelen, hogy egyre szaporodnak azok a „megoldások“ az élet minden területén, amelyek műanyagok nélkül nem születnének meg, vagy nem olyan jól, esetleg nem olyan olcsón. Ha jól körülnézünk, ma is szép számmal találunk ilyen „megoldásokat“ a fóliasátor alatt termelt olcsó primőröktől és a vasalást nem Igénylő fehérneműkjől kezdve az átlátszó, eldobható csomagolásig. Ez a fejlődés egyre szebb és egyre nehezebb feladatok elé állítja a műanyagipart, de egyszersmind azzal a „hátránnyal“ ls jár, hogy látványos újdonságok, szenzációs találmányok helyett a mindennapos aprómunkának van nagyobb jelentősége. Születnek-e új műanyagok? Erre a kérdésre igennel és nemmel egyaránt lehet felelni. Legalább tíz éve annak, hogy valóban új műanyag került a piacra. De még ezek az új anyagok, a polifenilénoxid. a poliszulfonok, a poll- imidek, vagy akár a polibutén is csak finomították az anyagválasztékot, igazán nagy jelentőségre nem tettek szert. Ugyanakkor minden műanyaggal foglalkozó szakember tudja, hogy a mai PVC már nem az, mint a 10 év előtti, és bizonyos, hogy 10 év múlva a ma korszerű típusok válnak ki a forgalomból. És ezt csaknem minden műanyagfajtára el lehet mondani. Az előállítási eljárások fejlődésével, módosításával, az adalékanyagok új kombinációival tulajdonképpen állandóan új műanyagok születnek, csakhogy ezek „újdonságának“ megállapítása még a szakemberek számára sem könnyű feladat. A műanyagok molekuláris vagy makroszkópikus szerkezetének változtatása a kémiai összetételtől függetlenül ls új anyagokat hozhat létre. Ilyen új anyagok például az orientált műanyagok, a szerke- zetl habok és a szálerősítésű műanyagok. Az érdekes az, hogy mindezek az új megoldások már régóta ismert módszerek továbbfejlesztését jelentik. Az orientált szerkezet előnyei A műanyagok tulajdonságainak jó része sajátos szerkezetükből adódik. A műanyagot alkotó óriásmolekulák általában rendezetlenül, szabálytalan gubancokban helyezkednek el. Ez a természetes állapotuk. Ha erőszakot alkalmazunk, és a műanyagot például megnyújtjuk, akkor a hosszú, fonal alakú molekulák szépen egymás mellé rendeződnek. Ez az állapot nem természetes, és mihelyt a molekulák mozgási lehetőségét például melegítéssel növeljük, meg is szűnik, és visszaáll a rendezetlen állapot. A nyújtás következtében szabályos nyalábokban való elhelyezkedést a műanyagfízikában orientált állapotnak nevezzük. Igaz, hogy ez az állapot nem természetes, de rendkívüli előnyei vannak. Az orientáció irányában többszörösére növekszik a szilárdság, és nagyon csökken a nyújthatóság. Ezért múlták felül a mesterséges szálak a természetes szálakat. Az Is nagy eredmény volt, amikor rájöttek arra, hogy nem csak egyirányú orientációt lehet létrehozni, hanem két, egymásra merőleges irányút is. A kétirányú, szaknyelven biaxlális orientációval a műanyag fóliáknál értek el rendkívüli eredményeket. Először a műanyag fóliák kellemetlen nyúlását sikerült megszüntetni, és ezáltal vált lehetségessé, hogy a mai igényeknek megfelelő mágnesszalagokat létrehozzák. Az orientált állapotú műanyag sokkal átlátszóbb és sokkal jobban bírja a hajlítgatást, valamint az ütést. A műanyagok, különösen a polipropilén még nagy jövő előtt áll, különösen az átlátszó és ütésálló palackok gyártásában. A habszerkezetü műanyagok először a hőszigetelésben váltak nélkülözhetetlennél Később felismerték, hogy a cellás szerkezetnek más előnye is van. Az ugyanolyan vastagságú, de habos szerkezetű műanyag kevésbé hajlik meg terhelés hatására. Ez a felismei'és vezetett a „szerkezeti habok“ gyártására és alkalmazására. A szerkezeti habgyártás egy lényeges ponton különbözik a tömör szerkezetű feldolgozási eljárásoktól. Míg az utóbbiaknál a formázószerszám kitöltése nagy nyomás alatt történik, addig a habszerkezetek- nél a felhabosodás jelentéktelen nyomása biztosítja a forma kitöltését. Ennek vannak előnyei, mert olcsóbbak a szerszámok és a gépek is, de igen nagy hátrány, hogy a termék felülete nem elég szép. A formakitöltés közbeni hűlés miatt a felületen különféle rajzolatok jelennek meg. Ezek a rajzolatok távolról sem hasonlítanak a fa erezetére, és ez eleinte a felületi mintázás új módjaként előnyösen hatott. A felületi fény hiányát utólagos lakkozással pótolták. A legújabb eljárás, az ún. „szendvics-fröccsöntés" ezen is segít. Ennél az eljárásnál két fröccsöntő egység dolgozik egy szerszámba. Az egyikből először az adalék nélküli műanyagból fröccsentenek a szerszámba annyit, amennyi a szendvics falához kell. Mielőtt még lehűlne, utána nyomnak a habo- sító adalékkal ellátott műanyagból a másik egység segítségével. A babosodás nem ad annyi nyomást, hogy a tömör műanyagolvadékot áttörje, így hát egyenletesen megnyújtja, míg a szerszámüreg nincs teljesen kitöltve. így egy műveletben olyan terméket kapunk, amelynek külső héja tömör szerkezetű, belseje pedig habos. További előny, hogy a héjnak és a magnak nem kell azonos műanyagból készülnie. Ez az eljárás olyan lehetőségeket rejt magában, amelyeket éppen újdonsága miatt még fel sem tudunk mérni. A szálerősítés Az üvegszálerősítésű műanyag termékek voltak az elsők, amelyekből 16 teherhordó szerkezeteket lehetett előállítani. Ma már több száz köbméter űrtartalmú tartályokat és silókat, csónak- és gépjárműtesteket stb. készítenek elsősorban üvegszálvázas poliésztergyantából. Ezeknek az eljárásoknak járulékos előnye volt az, hogy a műanyag feldolgozás közbeni zsugorodása csökkent. Néhány éve hőre lágyuló műanyagokba is kezdtek bekeverni üvegszálakat. Az eredmény az volt, hogy sokkal nagyobb méretpontosságú és méret-. Illetve alaktartású darabokat lehetett előállítani. Legújabban az üvegszálöntést elkezdték alkalmazni a szerkezeti habosítással kombinálva is. A műanyagból készült rakodólapok, bútorok egytk reményteljes megoldását vetíti előre ez a kombináció. E néhány kiragadott példával azt szerettem volna illusztrálni, hogy ha lejárt is a látványos, nagy felfedezések kora a műanyagiparban, úidonságokkal, amelyek a műanyag „hétköznapi“ szerepét erősítik, mindig találkozhatunk. KISS BÉLA 4
