Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-05 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

az Az INCHEBA, mint a KGST-tagálla- mok és Európa egyik legjelentősebb nemzetközi vegyipari vására, bel- és külkereskedelmi politikánk legfonto­sabb rendezvényei közé tartozik. Kül­kereskedelmünk integrált részeként évente megrendezik, s az idén már ha­todszor teljesíti fő célkitűzését, a nem­zetközi gazdasági együttműködés, első­sorban a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítését, amely népgazdasá­gunk intenzív és dinamikus fejlődésé­nek egyik fő forrása. Az INCHEBA si­keresen teljesíti ezt a feladatot, ami az 1970 óta elért fejlődésben így tükrö­ződik vissza: Év 1970 1971 1972 1973 , A kiállítók száma 160 323 407 481 A szerződések értéke (millió korona) 455 528 1638 2687 A vásár koncepciójában a vegyipari termékek felhasználása és a népgaz­daság kemizálása került előtérbe, emellett a kiállított termékek összeté­tele és felosztása állandóan fejlődik és változik. Az említett eredmények mel­lett azonban azt is látni kell, hogy a vásár dinamikusabban és gyorsabban fejlődik, mint annak anyagi-technikai és szervezési feltételei, ami különösen nemzetközi és komplex jellege szem­pontjából hátrányos. Népgazdaságunk és a vegyipar A vegyipar a csehszlovák népgazda­ság fejlődésében elsődleges szerepet játszik. A vegyipari termékek intenzív felhasználása egyik alapvető feltétele a társadalmi munkatermelékenység nö­velésének a népgazdaság valamennyi ágazatában, ezért a vegyipari terme­lés ebben az ötéves tervben egészében véve 60 százalékkal növekszik. A fej­lesztési beruházások a kőolaj-feldol­gozására, valamint a petrokémiai komplexum további fejlesztésére össz­pontosulnak. Növekszik a szintetikus szálak, a higiénikus műbőr, a műanyagok, a gumiipari termé­kek. különösen a gumiabroncsok, a kombinált szemcsézett műtrágyák és a növényvédelmi vegyszerek gyártása. Az INCHEBA vegyipari vásár szinte lépésről lépésre figyelemmel kíséri az ágazat fejlődését, lehetővé teszi a ha­zai termékek minőségének, műszaki tulajdonságainak összehasonlítását a külföldi vállalatok hasonló termékei­vel. Nem kevésbé fontos a vásár köz­vetítő és felvilágosító szerepe, hiszen a látogatók ezrei ismerkednek meg itt az egyes vállalatok, termelési-gazdasági egységek gyártási programjával, a köz­szükségleti cikkek jelenlegi és távlati választékával, azok felhasználási lehe­tőségeivel, s így a széles közvélemény is nyomon követheti a vegyipari ter­melés gyors ütemű fejlődését. Az együttműködés érdekében Az INCHEBA a nemzetközi szocia­lista gazdasági integráció elmélyítésé­ben is pozitív szerepet játszik. Ismer­teti a KGST-tagállamok vegyiparának fejlődését és színvonalát, kedvező fel­tételeket nyújt a kereskedelmi tárgya­lásokhoz, a tapasztalatcseréhez, vala­mint a kölcsönösen előnyös együttmű­ködési szerződések megkötéséhez. A vásáron a különböző társadalmi beren­dezésű államok ipari és kereske­delmi vállalatainak képviselői is a békés együttműködés jegyében fej­leszthetik kapcsolataikat. 1956-ban megalakult a KGST Állan­dó Vegyipari Bizottsága. Ettől az évtől kezdve a tagországok terveinek koor­dinálása lehetővé teszi az ágazat op­timális struktúrájának kialakítását és a kapacitások maximális kihasználá­sát. Az új kapacitásokat már nemcsak az egyes országok szükségletei sze­rint építik, bővítik és korszerűsítik, hanem elsősorban a lehetőségek, a természeti feltételek lehető legjobb ki­használására törekednek, tekintetbe véve az egész szocialista közösség ér­dekeit és szükségleteit, s nem egy esetben a tagországok közösen fe­dezik a nagy beruházások költségeit. A vegyipar a technológiai folyama­tok szempontjából szinte megköveteli a nemzetközi együttműködést. A KGST- tagországok fejlesztési terveikben olyan irányokban és arányokban dol­gozták ki a vegyipari termelés koncep­cióját, amelyek egymást kiegészítik. Ez azonban nem jelent elzárkózást a nem szocialista államokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elől, hiszen a Komplex Program is a nemzetközi munkamegosztás elmélyíté­sére irányul. Az INCHEBA e tekintet­ben jó feltételeket teremt a célkitűzé­sek realizálásához, ugyanis valameny- nyi részt vevő állam számára egyenlő lehetőséget nyújt a kereskedelmi szer­ződések kötéséhez. Az INCHEBA egyúttal rámutat a vegyipari termékek, különösen a mű­anyagok, a műbőrök és a szintetikus szálak felhasználási lehetőségeire a feldolgozó iparban. A hazai vegyipar­ban gyártott nyersanyagok és anyagok kiválóan pótolhatják a szűk kereszt­metszetű és többnyire importált klasz- szikus nyersanyagokat, s ezáltal a csehszlovák vegyipar — bár fejlesztése nem irányul kiviteli feladatok teljesí­tésére — jelentősen hozzájárul a cseh­szlovák külkereskedelmi forgalom nö­veléséhez. Feldolgozó iparunk export- termékei jelentős mértékben ellensú­lyozzák a nyersanyagok, a korszerű technika és egyes fogyasztási cikkek behozatalát, amelyek a hazai termékek választékát kiegészítve belkereskedel­münk és a fogyasztás színvonalát nö­velik. Ismeretszerzés és tapasztalatcsere Az INCHEBA ’74 keretében jelentős konferenciákat, szimpóziumokat és kongresszusokat Is rendeznek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a különbö­ző országokból összesereglett szakem­berek friss információkat szerezzenek az egyes vegyipari szakágazatokban el­ért eredményekről és elmélyítsék szak­ismereteiket. A vásár keretében ilyen szempontból főleg három témakör is­métlődik, éspedig a mezőgazdaság ke­mizálása, a vegyi anyagok felhaszná­lása a közszükségleti iparban, vala­mint a vegyi szálak termelése és fel- használása. Az utóbbi témára június 25-től 27-ig a második FIBRICHEM nem­zetközi kongresszuson kerül sor. Külön figyelmet érdemel a KGST-tag- államok nemzetközi háztartáskémiai ki­állítása, amelyet a vásár keretében már hagyományosan a kiállított termé­kek versenyével egybekötve rendeznek meg. A verseny célja az ember ház­tartási és társadalmi szükségleteit leg­jobban szolgáló korszerű termékek népszerűsítése. Az INCHEBA nemzetközi vegyipari vásárnak, amely a Dunai Vásárok ha­gyományának folytatója, jelentős gaz­dasági, szakmai és társadalmi hivatása van. A kiállított termékek értékelése, kölcsönös összehasonlítása alapján olyan kereskedelmi tárgyalásokra ke­rülhet sor, amelyek nemcsak üzleti szempontból jelentősek, hanem a vegy­ipar általános és integrált fejlődését is szolgálják. Különösen örvendetes az a tény, hogy a vásár kezdettől fogva hozzájárult a KGST-tagállamok együtt­működéséhez, s bizonyára az idén is elősegíti az integrációs kapcsolatok fejlesztését, valamint a nem szocialista államokkal folytatott kereskedelem bő­vítését. VÁMOS BÉLA Nem véletlen, hogy a műanyagipari szakemberek századunk hátralevő idejét a kőkor, a bronzkor és a vaskor analógiájára a „fémek utáni kor“-nak ne­vezik. Ezzel tulajdonképpen ari'a akarnak rámutat­ni, hogy míg az elmúlt időben a civilizáció és a technika fejlődése szorosan kapcsolódott a kohá­szat és a fémtechnika fejlődéshez — azt is mond­hatjuk, hogy tőlük függött — ma már a fejlődés egyre nagyobb mértékben a műanyagipar függvé­nyévé válik. Ez távolról sem jelenti azt, hogy ezentúl minden faját műanyagból fogunk készíteni, még akkor sem, ha a műanyagtermelés (és fogyasztás) elképesztő mértékben nő, és úgy látszik, igazuk lesz azoknak a jövőkutatóknak, akik szerint a 80 as évek végére a műanyagok mennyisége térfogatban meg fogja haladni a felhasznált fémekét. Nyilvánvalóan a „hagyományos“ anyagok, természetes és mestersé­ges eredetűek egyaránt még sok kiaknázatlan lehe­tőséget rejtenek magukban, de kétségtelen, hogy egyre szaporodnak azok a „megoldások“ az élet minden területén, amelyek műanyagok nélkül nem születnének meg, vagy nem olyan jól, esetleg nem olyan olcsón. Ha jól körülnézünk, ma is szép szám­mal találunk ilyen „megoldásokat“ a fóliasátor alatt termelt olcsó primőröktől és a vasalást nem Igénylő fehérneműkjől kezdve az átlátszó, eldobha­tó csomagolásig. Ez a fejlődés egyre szebb és egyre nehezebb fel­adatok elé állítja a műanyagipart, de egyszersmind azzal a „hátránnyal“ ls jár, hogy látványos újdon­ságok, szenzációs találmányok helyett a mindenna­pos aprómunkának van nagyobb jelentősége. Születnek-e új műanyagok? Erre a kérdésre igennel és nemmel egyaránt le­het felelni. Legalább tíz éve annak, hogy valóban új műanyag került a piacra. De még ezek az új anyagok, a polifenilénoxid. a poliszulfonok, a poll- imidek, vagy akár a polibutén is csak finomították az anyagválasztékot, igazán nagy jelentőségre nem tettek szert. Ugyanakkor minden műanyaggal foglalkozó szak­ember tudja, hogy a mai PVC már nem az, mint a 10 év előtti, és bizonyos, hogy 10 év múlva a ma korszerű típusok válnak ki a forgalomból. És ezt csaknem minden műanyagfajtára el lehet mondani. Az előállítási eljárások fejlődésével, módosításával, az adalékanyagok új kombinációival tulajdonkép­pen állandóan új műanyagok születnek, csakhogy ezek „újdonságának“ megállapítása még a szak­emberek számára sem könnyű feladat. A műanyagok molekuláris vagy makroszkópikus szerkezetének változtatása a kémiai összetételtől függetlenül ls új anyagokat hozhat létre. Ilyen új anyagok például az orientált műanyagok, a szerke- zetl habok és a szálerősítésű műanyagok. Az érde­kes az, hogy mindezek az új megoldások már régóta ismert módszerek továbbfejlesztését jelentik. Az orientált szerkezet előnyei A műanyagok tulajdonságainak jó része sajátos szerkezetükből adódik. A műanyagot alkotó óriás­molekulák általában rendezetlenül, szabálytalan gu­bancokban helyezkednek el. Ez a természetes álla­potuk. Ha erőszakot alkalmazunk, és a műanyagot például megnyújtjuk, akkor a hosszú, fonal alakú molekulák szépen egymás mellé rendeződnek. Ez az állapot nem természetes, és mihelyt a moleku­lák mozgási lehetőségét például melegítéssel növel­jük, meg is szűnik, és visszaáll a rendezetlen álla­pot. A nyújtás következtében szabályos nyalábok­ban való elhelyezkedést a műanyagfízikában orien­tált állapotnak nevezzük. Igaz, hogy ez az állapot nem természetes, de rendkívüli előnyei vannak. Az orientáció irányában többszörösére növekszik a szi­lárdság, és nagyon csökken a nyújthatóság. Ezért múlták felül a mesterséges szálak a természetes szálakat. Az Is nagy eredmény volt, amikor rájöttek arra, hogy nem csak egyirányú orientációt lehet létre­hozni, hanem két, egymásra merőleges irányút is. A kétirányú, szaknyelven biaxlális orientációval a műanyag fóliáknál értek el rendkívüli eredménye­ket. Először a műanyag fóliák kellemetlen nyúlását sikerült megszüntetni, és ezáltal vált lehetségessé, hogy a mai igényeknek megfelelő mágnesszalagokat létrehozzák. Az orientált állapotú műanyag sokkal átlátszóbb és sokkal jobban bírja a hajlítgatást, va­lamint az ütést. A műanyagok, különösen a poli­propilén még nagy jövő előtt áll, különösen az át­látszó és ütésálló palackok gyártásában. A habszerkezetü műanyagok először a hőszigetelésben váltak nélkülözhetetlennél Később felismerték, hogy a cellás szerkezetnek más előnye is van. Az ugyanolyan vastagságú, de habos szerkezetű műanyag kevésbé hajlik meg terhelés hatására. Ez a felismei'és vezetett a „szerkezeti ha­bok“ gyártására és alkalmazására. A szerkezeti habgyártás egy lényeges ponton kü­lönbözik a tömör szerkezetű feldolgozási eljárások­tól. Míg az utóbbiaknál a formázószerszám kitöltése nagy nyomás alatt történik, addig a habszerkezetek- nél a felhabosodás jelentéktelen nyomása biztosítja a forma kitöltését. Ennek vannak előnyei, mert ol­csóbbak a szerszámok és a gépek is, de igen nagy hátrány, hogy a termék felülete nem elég szép. A formakitöltés közbeni hűlés miatt a felületen külön­féle rajzolatok jelennek meg. Ezek a rajzolatok tá­volról sem hasonlítanak a fa erezetére, és ez ele­inte a felületi mintázás új módjaként előnyösen ha­tott. A felületi fény hiányát utólagos lakkozással pótolták. A legújabb eljárás, az ún. „szendvics-fröccsöntés" ezen is segít. Ennél az eljárásnál két fröccsöntő egység dolgozik egy szerszámba. Az egyikből elő­ször az adalék nélküli műanyagból fröccsentenek a szerszámba annyit, amennyi a szendvics falához kell. Mielőtt még lehűlne, utána nyomnak a habo- sító adalékkal ellátott műanyagból a másik egység segítségével. A babosodás nem ad annyi nyomást, hogy a tömör műanyagolvadékot áttörje, így hát egyenletesen megnyújtja, míg a szerszámüreg nincs teljesen kitöltve. így egy műveletben olyan termé­ket kapunk, amelynek külső héja tömör szerkezetű, belseje pedig habos. További előny, hogy a héjnak és a magnak nem kell azonos műanyagból készül­nie. Ez az eljárás olyan lehetőségeket rejt magában, amelyeket éppen újdonsága miatt még fel sem tu­dunk mérni. A szálerősítés Az üvegszálerősítésű műanyag termékek voltak az elsők, amelyekből 16 teherhordó szerkezeteket le­hetett előállítani. Ma már több száz köbméter űr­tartalmú tartályokat és silókat, csónak- és gépjár­műtesteket stb. készítenek elsősorban üvegszálvázas poliésztergyantából. Ezeknek az eljárásoknak járu­lékos előnye volt az, hogy a műanyag feldolgozás közbeni zsugorodása csökkent. Néhány éve hőre lágyuló műanyagokba is kezdtek bekeverni üvegszála­kat. Az eredmény az volt, hogy sokkal nagyobb mé­retpontosságú és méret-. Illetve alaktartású darabo­kat lehetett előállítani. Legújabban az üvegszálön­tést elkezdték alkalmazni a szerkezeti habosítással kombinálva is. A műanyagból készült rakodólapok, bútorok egytk reményteljes megoldását vetíti előre ez a kombináció. E néhány kiragadott példával azt szerettem volna illusztrálni, hogy ha lejárt is a látványos, nagy fel­fedezések kora a műanyagiparban, úidonságokkal, amelyek a műanyag „hétköznapi“ szerepét erősí­tik, mindig találkozhatunk. KISS BÉLA 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom