Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-30 / 126. szám, csütörtök
A döntő tényező Egy alapiskola eredményei és problémái A jó tanterv, a tankönyv, a jól felszerelt szaktanterem, a különböző audiovizuális eszközök, vagy akár a legtökéletesebb oktatógép is csak holt anyag tanító nélkül. Illetve csak a tanító kezében, alkotó munkájával válhatnak hatékonyságot növelő eszközzé. A öebovcei (csábi) alapiskolában azonban még ma sem használ hatják fel hatásosan az említett segédeszközöket, mert nincs megfelelő iskolaépület. Bizony, elég nehéz körülmények közepette, a község három különböző ponitján levő épületekben, váltott műszakokban foglalkozik 15 tanító közel 250 gyermek oktatásával, nevelésével. Biztató, hogy már épül az új, a korszerű iskola- épület. Ha jó ütemben folytatják a munkát az építők, talán szeptemberben már beköltöznek ebbe az új épületbe. Talán ... ILYEN VISZONYOK közepette különösen érvényes, hogy az oktatás központi, döntő tényezője a tanító. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az alapiskola olyan típusú iskola, mely megalapozza a tanulók tudásút és világnézetét, magatartását, akkor meg kell mondanunk. hogy társadalmunk igényes, magas hatásfokú munkát vár ennek az iskolának tanítóitól. Úgy kell dolgozniuk, hogy tanulóik egyen lő esélyekkel induljanak a továbbtanulásnál. Mégha jelen lég hiányzanak is a modern S 2 ü L ő K, NEVELŐK FÓRUMA AZ OSZTÁLYFŐNÖK ÉV VÉGI CSALÁDLÁTOGATÁSA Akikre büszkék az iskola tanítói... Híves Ferenc, Tóth Mária, Gyapjas Klára és Kukucska József... Természetesen mind a né gyen pionírok. politikai iskolázásuk. Mitacz Károly, az igazgató Nenincén (Lukanyényén) a helyi párt- szervezet elnöke. Csata László né tanítónő, aki szintén párttag, a marxizmus—leninizmus esti egyetemének hallgatója. Mindketten előadók a szak- szervezet által szervezett politikai iskolázáson. Sőt, ebbe bekapcsolódik Hívesné tanítónő is, aki párttag, de a luka- nyényei alapiskola pedagógusa. Nagy jelentősége van annak is, hogy megfelelő szakképzettA község három különböző pontján levő épületekben 15 tanító Közel 250 gyermek oktatásával, nevelésével foglalkozik. A három épület közül a felvételen látható a legnagyobb, de szeptember ben már új, korszerű iskolaépületbe költöznek. tantermek. Ugyanakkor meg különböztetett figyelemmel kell foglalkozniuk a neveléssel, a közösségi, a világnézeti nevelés soha félre nem tehető problémáival, mert a Velký Krtíš-i (nagykürtösi) járás olyan községében tanítanak, ahoi még elég erős a visszahúzó erő, ahol még eléggé fe iemás a szülők véleménye a tudományos világnézetre neve lés terén. Ráadásul ilyen látszólag apró, formális dolgok is befolyásolják munkájukat: a tanítók zöme bejáró, tehát más községekben lakik, nincs kü lön tanítói pártszervezetük, a 15 tanító közül csak kettő párttag. AZ OKTATÁSPOLITIKAI fel adatok teljesítése azonban eb ben az iskolában sem maradhat el, hisz az ideológiai o) fenziva idején, napjainkban a társadalmi érdeklődés joggal teszi fel a kérdést: Mit csinálnak az ilyen iskolákban? Milyen pozitív változásokat érlek el? Hogyan haladnak elő re? Mi is ezeket a kérdéseket tettük fel Mitacz Károlynak, az iskola igazgatójának és Fa zekas Károly tanítónak, a helyettesének. A válaszból, a helyzetmagyarázat során adott tájékoz- (atásból kitűnt, a tanítók te kintet nélkül arra, hogy párttagok-e vagy se, feltétlenül részesei az ideológiai harcnak. Nincs közöttük egyetlen olyan pedagógus sem, aki szavakban, tettekben mást vallana, mint a kommunisták. Ügy oldják meg a tanítók politikai felkészítését, hogy szakszervezeti vonalon folyik seggel rendelkezzenek az iskola tanítói. Ezen a téren még nincs minden rendben, de tudatosították, hogy a gyakorlat mellé főiskolai képzettséget kell szerezniük, ha valóban jól akarják feladataikat teljesíteni. A tantestület tagjai közül ket- ten, Balázs Éva és Kosík Ilona tanítónők, levelező hallgatókként, hamarosan megfelelő szakképesítést szereznek a nitrai Pedagógiai Fakultáson. SOKKAL NEHEZEBB azonban a tanulók világnézeti nevelése terén elért eredményeket felmutatni. Tény, hogy minden vallásoktatási órán jelen vannak a pedagógusok. Annak ellenére, hogy ez elég „kényes“ feladat. Főleg olyankor, amikor a vnllásoktató számon kéri a tanulóktól, hogy miért nem vettek részt az általa szervezett rendezvényen. Ilyen körülmények közepet te sem riadnak vissza azonban attól, hogy minden második vasárnapon érdekes, közhasznú, megfelelő ideológiai tartalmú akciót szervezzenek. Petényi István, a pionírvezetö és a többiek, a tantestület tagjai. Nehéz, számokban nem is lehet pontosan kifejezni, hogy mennyire eredményes a tévé kenységük. A választás elé ál Irtott tanulók többsége tanítóit követi, de még sem ők. sem a szüleik nem olyan öntudatosak, hogy nyíltan, hivatalosan is vállalnák saját választásukat. Szemléletformáló tevékenységük azonban lankadatlan. Egymást biztatva gyakran idézik a latin közmondást: Gutta cavat lapidem — A csepp is kivájja a követ. És türelmesek, megértők a végtelenségig. Azaz: a cél eléréséig, mert mindannyian hisznek saját munkájuk eredményében, sikerében. AZ UTÓBBI TlZ ÉV során az iskola volt tanulói közül 64 érettségizett, 25 szakközépiskolát végzett, 21 főiskolai kép zettséggel rendelkezik. Jelenleg külön szakkörökben foglalkoznak azokkal a tanulókkal, akik gimnáziumokban, szakkö- zápisolákban folytatják majd tanulmányaikat. A társadalmi érdeklődés jogos kérdéseire a nevükben így válaszolhatunk: Teljesítjük feladatunkat. Nem ártana azonban, ha megértenék törekvésüket azok is, akiknek feladatuk az iskolaépület átadása, mert a harmadik átadási határidőt el odázva még mindig csak azt írhatjuk, hogy ennek az iskolának a tanítói, növendékei talán szeptemberben már beköltözhetnek az új épületbe. És csak így írhatjuk: Talán... HAJDÚ ANDRÁS A felvételeket Tóthpál Gyula készítette. GYERMEKNAPI AJÁNDÉK A p'ribrami ,,Hamiro“ játék- gyár pliiss-mackóit és majmait, ötletes játékbabáit és textilfiguráit nemcsak a cseh szlovákiai gyermekek, de a külföld is jól ismeri, annyira, hogy az igényeket a nagy tapasztalatokkal rendelkező gyár ki sem tudja elégíteni. Ezen a helyzeten javít majd a Hamiro n. v. legújabb korszerűen felszerelt és berendezett, 34 millió korona beruházással épült p'ribrami üzemegysége. Az új gyár termék skálája jóval szélesebb. A Hamiro vagy kétezer játéktípust gyárt, s évente közel hétszáz játékfajtát ajánl a vevőknek. A vállalat termékeinek 45 százalékát exportálja. jelentősen növeli a termelést az új technika, de a legfőbb tényező> a dolgozók öntudatos munkája — hangoztatták az üzem átadásakor a Hamiro vezetői. Legnagyobb játékgyárunkban az alkalmazottak 86 százaléka nő, akik nagy hozzáértéssel és főleg érzéssel és szeretettel végzik munkájukat, azzal a tudattal, hogy minden munkadarab nagy örömet jelent egy-egy gyermeknek idehaza, vagy külföldön. Az üzem eredményeit jelzi a „Kiváló munkáért"' állami kitüntetés is. A Hamiroban 23 kollektíva versenyez a „Szocialista munka- brigáď‘ címért, közülük eddig már hét el is nyerte e megtisztelő címet. Az új üzemegységgel mind a dolgozók, mind a termelés irányítói elégedettek, ami a tervezőintézet, a Bratislavai Lignoprojekt munkáját is dicséri. Elmondható, hogy a príbrami Hamiro-üzem- egység kedves ajándék társadalmunk legfiatalabb nemzedékének a közelgő nemzetközi gyermeknap alkalmából. (sm) Az osztályfőnök kulcsszerepe és tekintélye az osztály előtt elsősorban saját oktatói-nevelői tevékenységének színvonalától függ. Az osztályfőnöki munkában tartalmilag a legfontosabb az osztályközösség kialakítása, tapintatos, meggondolt irányítása és vezetése, valamennyi tanuló beillesztése a közösségbe. Törekvése arra irányul, hogy az osztály tanulóinak közös célt és tény- kedési lehetőséget találjon, amely fokozatosan rávezeti a tanulókat a szocialista tanulásmód és életforma útjára. Az iskolai év végén az osztályfőnök a pedagógiai tanácsok ülésén és az osztályozó konferencián értékeli osztálya tanulmányi előmenetelét és magatartását. Az oktató-nevelő munkának ez az összegezése a nevelési és oktatási folyamat tervszerű irányításának a része. Az év végi eredményvizsgálat nemcsak a pedagógus- és az osztályközösség, hanem a szülők számára is jelentős információkat tartalmaz. A gyermek iskolai értékelése elősegíti a családi nevelés eredményességét, mert tükröt tart a szülő elé. Dr. Majzik Lászlóné „Nevelési eredmény vizsga lat az általános iskola osztályfőnökének munkájában“ című tanulmányában kifejti, hogy ezzel az eredményvizsgálattal mintegy kónyszeríthetjük a szülőt a pedagógiai realitás tudomásul vételére, s ennek eredményeképpen a gyermekkel kapcsolatos elvárásainak esetleges helyesbítésére, a fejlettségének adekvát nevelés kialakítására. A nevelési eredményvizsgálat ezzel egy időben jelentős szakmai segítséget is adhat a családnak: tájékoztathatja a szülőt azokról az eljárásokról, amelyek a gyermek nevelésében és tanulásában eredményeseknek bizonyultak. Az óv végi értékelő konferenciáknak csak akkor lesz foganatjuk, ha pedagógusaink a szülőket és a szülői aktívákat is bekapcsolják és szervesen bevonják egész évi oktató-nevelő munkájukba. A család és az iskola kapcsolatformáit tekintve a szülői látogatásoknak eminens szerepük van. A pedagógus az iskola és a család közötti harmóniát rendszeres szülői látogatásokkal teremti meg. A pedagógus tudatában van annak, hogy jól kell ismernie tanulóinak a családi viszonyait, nézeteit és állásfoglalásait. Az osztályfőnök hivatott arra, hogy a szülőket szakmai (pedagógiai ) téren irányítsa és képezze. A gyermeknevelés csak akkor lehet eredményes, és a szülők csak akkor tudnak eleget lenni nevelési feladataiknak, ha ismerik a nevelés célját és megtanulják, hogyan lehet eljutni a célhoz, ha a családi és az iskolai nevelés között megvan a megfelelő összhang, ha a szülő és a nevelő segítőtársai egymásnak. A pedagógus hivatott arra, hogy helyesen tájékoztassa a szülőket a gyermek képességeiről, aktivitásáról és érdeklődéséről. Nem kívánunk most foglalkozni azzal, miként kell a családok megismerésében bizonyos rendszerességre, tervszerűségre és fokozatosságra törekednünk. Ezt a osztályfőnökök már amúgy is kialakították. Az év végi családlátogatásoknak meg kell előzniük az évvégi osztályzó konferenciákat. Nem arról van szó, hogy a szülőt előre felkészítsük az esetleges kellemetlen meglepetésekre, hanem arról, hogy értékeljük közös munkánkat. Megemlítjük, hogy vannak, akik a családlátogatást csak olyan esetekben tartják szükséges nek, amikor a gyerekkel bizonyos probléma van. Az ilyen véleményen levők szerint csak feleslegesen terheljük a tanítókat és az osztályfőnököket, ha azt kívánjuk tőlük, hogy minden család látogatását tartsák fontosnak. A kiegyensúlyozott családok megismerése éppoly lényeges, mint a problémát okozó családoké. Az ilyen csa-. ládokban ugyanis maguk a ne^ velők is tanulhatnak, jó ta-- pasztalatokat szerezhetnek a gyermekek otthoni nevelésével kapcsolatban. Az év végi látogatás gondot okoz nemcsak a kezdő peda- gógusoknak és osztályfőnökök/ nek, hanem a tapasztalt pedu- gógusoknak is. Hogyan készítsük elő és ejtsük meg a családlátogatást, amely ezekben a napokban szinte a legégetőbb pedagógusprobléma? Mind az osztálytanítónak, mind pedig az osztályfőnöknek támpontja a rendszeresen vezetett pedagógiai napló. Az 1951-ben megjelent vizsgáztatási rendszer feladatul adta az osztályfőnököknek, hogy vezessenek rendszeres feljegyzéseket a gyermekekkel kapcsolatos megfigyeléseikről és észrevételeikről. A pedagógiai napló kiegészítőjeként szerepelnek az osztályzóívek, amelyek a tanuló szóbeli és írásbeli feleleteinek az értékelését is tartalmazzák. Az évvégi családlátogatás előkészítő fázisában az osztályfőnök áttanulmányozza a pedagógiai naplót, a tanuló osztályzóívét, a tanuló írásbeli munkáinak értékelését és áttekinti a pedagógusközösség által kialakított véleményt. A következő szakaszhoz tartozik a pedagógus családlátogatása. Ezen kívül a pedagógusnak kamatoztatnia kell ismereteit nemcsak a neveléstudományból, hanem lélektanból is. A tanult anyagot szembesítenie kell egész évi élményeivel, hogy ezek a saját meggyőződésévé váljanak és továbbadásuk mást is meggyőzzön. Az osztályfőnök a szülő elölt egyenrangú partnerként lép fel, akit tárgyi tudása felhatalmaz arra, hogy értékelje a tanuló egész évi munkáját. Az őszinte gyermekszeretet hiányában értékelései azonban merev és puszta száinjegyköz- léssó válnak. Ügy kell tekintenie a szülőre, mint aki a gyermekében a legjobbat és a legszebbet látja. Az osztályfőnöknek fontos ismernie a szülő mentalitását, s meg kell hogy nyerje bizalmát. A szülő ebben az esetben örül a pedagógus látogatásának. Ellenkező esetben a pedagógus látogatása szinte teher a szülőnek. Iskoláinkban a bizonyítványosztás előtti napok a tanulók és a szülők számára a latolgatások időszaka. Nem egy esetben pedig a tanuló stressz állapotának az ideje. A gondosan előkészített és sikeres tanév végi családlátogatások feloldják ezt a feszültséget, ugyanakkor év végi eredményvizsgálaton megy át maga az osztályfőnök is. Ezt a bipoláris folyamatot pedagógiai visszacsatolásnak is nevezhetnénk, amely aktivizáló, motiváló és nevelő hatást is gyakorol mind a szülőre, mind pedig az osztályfőnökre. Lehetőséget ad a módszerek, a beszélgetések, a közös törekvések tökéletesítésére, az oktatónevelőmunka javítására. Az osztályfőnök egész évi nevelőmunkáját, beleértve az év végi családlátogatásokat is, nem szabad úgy értelmeznünk, mintha a pedagógus nézeteit rá akarná kényszeríteni a szülőkre; ellenkezőleg, segíteni akar gyermekünk eszmei- politikai és szakmai Ismereteinek az elmélyítésében. A CSKP Központi Bizottsága júliusi plenáris ülésének határozatai világosan megfogalmazzák a pedagógusok nevelő tevékenységének társadalmi jelentőségét, és egyben kiemelik a család és iskola egységes nevelésének fontosságát. Ez érthető is, hiszen lényegében nincs család, amelyben a szülő-pedagógus viszony és a szocialista embertípus nevelésének a kérdése fel ne merülne. Év végi családlátogatásaink során ennek az összhangnak az eredményét mérjük le. Dr. PERHACS JÁNOS 1974. V. 30.
