Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-29 / 125. szám, szerda

Az SZLKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vitája Vladimír Hagko elvtárs felszólalása Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata egy­értelműen és világosan kitűzte azt a feladatot, hogy keressük a tudományos alap további kihasználásának útjait, hozzuk közelebb egymáshoz a terme­lést és a tudományt, s ezáltal megte­remtjük a feltételeket ahhoz, hogy a tudományos értelmiség alkotómunkája nagyobb mértékben járuljon hozzá a szocializmus további fejlődéséhez. Szlovákia Kommunista Pártja 1971. évi kongresszusának határozata is felada­tul adta a tudományos-kutatási és fej­lesztési alap hatékonyságának növelé­sét a népgazdaság és a tudományos- műszaki forradalom szükségleteinek megfelelően. Ugyancsak feladatul tűz­te a tudományos intézetek együttmű­ködésének elmélyítését, az egyes tu- dományágazatok fejlődési irányvonalá­nak a meghatározását, valamint azt, hogy a tudományos kutatás eredmé­nyei a lehető legrövidebb időn belül realizálódjanak a szocializmus építésé­nek gyakorlatában. E bonyolult mechanizmus jelentős részét képezi a Szlovák Tudományos Akadémia. Ez a tudományos intézet, mint az országos tudományos-kutatási alap része, aránylag nagyszámú dolgo­zóival részt vesz az alapkutatás felada­tainak teljesítésében, és a Csehszlovák Tudományos Akadémiával együtt fele­lős az alapkutatás feladatainak teljesí­téséért. A Szlovák Tudományos Akadé- mi alkotómunkája túlnyomórészt a tu­dományos intézetekbe és munkahelyek­re összpontosul. E tudományos-kutatást alap kialakítása és fejlesztése a szo­cializmus építésének egyik jelentős si­kere. A Szlovák Tudományos Akadémiának ma 3800 dolgozója van. Közülük több mint 800 tudományos dolgozó, vagyis a tudományok kandidátusa és doktora. További 800 dolgozójának teljes főisko­lai végzettsége van. Szakképzettségi struktúrájával a Szlovák Tudományos Akadémia fontos szerepet tölt be a Csehszlovák Szocialista Köztársaság tu­dományos-kutatási és fejlesztési alap­jában. Nincs lényegesebb eltérés a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia szak­képzettségi struktúrája között, pedig a Cseh Szocialista Köztársaságban külö­nösen Prágában, sokkal régebbi ha­gyománya van a tudományos tevé­kenységnek. Ha azt akarjuk, hogy a szocializmus győzzön a kapitalizmus fölött, minden szocialista államban a technikának és a termelésnek a lehető leghatékonyab­ban kell kihasználnia a világtudomány eredményeit. A csehszlovák alapkuta­tás csak mintegy 1 százalékkal járul hozzá a világtudomány eredményeihez. Természetesen arra kell törekedni, hogy a csehszlovák alapkutatás hozzá­járulása a világ tudományos kutatásá­hoz elsősorban az olyan tudományos ágazatok új Ismereteinek megszerzésé­re irányuljon, amelyek összhangban állnak szocialista társadalmunk fejlő­désének távlati szükségleteivel. Éppen ezért meg kell találnunk, az egész ku­tatási-fejlesztési alap dolgozói szak­képzettsége növelésének hatékony módját, különösen az alkalmazott ku­tatás és fejlesztés területén. Az al­kalmazott kutatás és fejlesztés képezi az egész kutatási és fejlesztési alap 80 százalékát, és döntő jelentőségű a tu­dományos-műszaki haladásnak a ter­melésben való megvalósításában. A Szlovák Tudományos Akadémia tevékenységében belső tartalékaink vannak, amelyeket részletes elemzés útján tárunk fel, s ezeket teljes mér­tékben ki akarjuk használni alapkuta­tásunk hatékonyságának és intenzitá­sának a növelésére. Fontos forrás a főiskolák és a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyei közti együtt­működés fejlesztése. Ezen a területen is megtettük már az első lépéseket. Egyre több főiskolai tanár és akadé­miai dolgozó tudatosítja, hogy az aka­démián és a főiskolákon összpontosí­tott tudományos kutató potenciál tör­vényszerűen szoros együttműködést kö­vetel. A főiskolák és az akadémia intéze­teinek együttműködése több irányban fejlődik. A súlypontot eddig a tudomá­nyos-kutató tevékenység irányítása és koordinálása, valamint a tudományos- kutatási feladatok konkrét megoldásá­ban folytatott együttműködés jelentet­te. Ezenkívül el kell mélyíteni a tudo­mányos dolgozók nevelésében, a főis­kolákon, az oktatói nevelői folyamat­ban, az egyes műszerek kihasználásá­ban, a tudományos társaságok kiadói tevékenységében, valamint a tudomá­nyos konferenciák és más rendezvé­nyek szervezésében folytatott együtt­működést. Az akadémia keretében az eddigi irányítási rendszer elemzése azt mu­tatja, hogy az akadémia egész életéber tökéletesíteni kell az irányító tevé­kenység egész rendszerét. Ezt a felada­tot még ebben az évben meg kell olda­ni. Röviden ki szeretném emelni a jól működő információs rendszer jelentő­ségét a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításában. Mint ismeretes, an­nak a szakembernek, aki lépést akar tartani a tudományos-műszaki haladás követelményeivel, idejének legalább 25 százalékát a tudományos-műszaki in­formációk megismerésének kell szen­telnie. Egyes adatok szerint a szovjet információs rendszerhez való csatlako­zás által a csehszlovák szakemberek hozzáférhetnek a világ információs alapjának 75 százalékához, míg ma -a csehszlovák rendszer csak az informá­ciók 45 százalékát regisztrálja. Nálunk is olyan jól működő információs mun­kahelyeket kell kiépítenünk, amelyek biztosítani tudják az irányító és a tu­dományos dolgozók ellátását a szüksé­ges információkkal. Biztosítanunk kell, hogy a rendelkezésünkre álló informá­ciós alapot a lehető leghatékonyabban és legracionálisabban használjuk ki. A Szlovák Tudományos Akadémia irá­nyító szerveiben a közeljövőben részle­tesen foglalkozunk azokkal a felada­tokkal, amelyek a legfelsőbb pártszer­vek tanácskozásából erednek. Ladislav Abrahám elvtárs felszólalása A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomban dolgozó kommunisták is öröm­mel veszik tudomásul, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága, és Szlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bizottsága hosszú Idő után újból foglalkozik a tudomány és a technika problémáival, mivel népgazdaságunk fejlődése döntő mértékben a tudományos-műszaki ha­ladás eredményeitől és ütemétől függ. Ügy, mint a politikai és a szociális­gazdasági fejlődés minden területén, a tudomány ós a technika fejlődésében is az ember politikai és szakmai fejlett­sége, szocialista öntudata és kezdemé­nyezése a fő tényező. A XIV. pártkong­resszus, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutób­bi ülése és Husák elvtárs is felszólalá­sában hangsúlyozta a szakszervezet je­lentőségét és küldetését a dolgozók mil­liói kezdeményezésének fejlesztésében, a dolgozók öntudatának fokozásában és a pártpolitika támogatására való megnyerésükben. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom a VIII. szakszervezeti kongresszu­son egyértelműen felelősséget vállalt a szocialista gazdaság fejlődéséért ós a dolgozók életszínvonalának további emelkedéséért. A párt gazdaságpoliti­kájának irányvonalával összhangban fejleszti és szervezi a dolgozóknak a tervfeladatok teljesítésére * a nép­gazdaság hatékonyságának növelésére kifejtett törekvését. A szakszervezeti szervek és szervezetek sokoldalúan elősegítik a munkások és a techniku­sok, a mérnökök és a tudományos dol­gozók hatékony együttműködésének fejlődését. Itatást gyakorolnak a tudo­mányos-műszaki értelmiségre, arra ve­zetik, hogy tudását, tehetségét és ké­pességeit teljes mértékben Csehszlová­kia Kommunista Pártja politikájának megvalósítására, a népgazdaság, a tu­domány és a technika további fejlesz­tésére fordítsa. A CSKP KB és az SZLKP KB ülése ösztönzőleg hat arra, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom még jobban teljesítse a munkás­osztály és a tudományos-műszaki értel­miség szövetsége szervezőjének felada­tát. Ezen a területen Is nagymértékben hozzájárul a dolgozók kezdeményezé­sének fejlesztéséhez és neveléséhez a Mindenki szocialista módon mozgalom, amely tartalmával és céljaival aktivi­zálja a munkásokat, a mérnököket, a technikusokat nemcsak a termelésben, hanem a termelést előkészítő szaka­szokban, a tudományos-kutatási alap­ban és a főiskolákon is a műszaki al­kotómunkára, a tudomány és a tech­nika legújabb ismereteinek tökéletesí­tésére és kihasználására. A dolgozók kezdeményezésének fej­lesztésében, az ember és az emberi kapcsolatok szocialista szellemben tör­ténő alakításában döntő szerepet ját­szanak a szocialista munkabrigádok, amelyekben célszerűen összekapcsoló­dik a munkások gyakorlati tapaszta­lata és ügyessége a technikusok és mérnökök szaktudásával. Az elért eredmények azt bizonyítják, hogy dolgozóink támogatják Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának politiká­ját, keresik a módját annak, hogv tel­jesíthetnék még lobban a párt célkitű­zéseit a népgazdaság sokoldalú fejlő­désében. A februári győzelem 25. évfor­dulója alkalmából a dolgozók kezdemé­nyezésének új haladó formái alakul­tak ki. A legprogresszívebbek a komp­lex racionalizálási brigádok, amelyek­ben a munkások a mérnökökkel és a műszaki dolgozókkal együtt hatéko­nyan és komplexen oldják meg a tu­dománynak és technikának a tervtelje­sítést feltételező feladatait. A komplex racionalizálási brigádok magvát ugyan túlnyomórészt a szocia­lista munkabrigádok képezik, ennek el­lenére a szocialista munkabrigád nevé­nek megváltoztatásával még nem ala­kult át komplex racionalizálási brigád­dá. Kialakításuk megköveteli a külön­böző alakulatokban dolgozó, s különbö­ző szakképzettséggel rendelkező embe­rek bevonását. így pl. a Novákyi Szén­bányában a Verbich és Schwarz elv­társak által vezetett szocialista munka­brigádok fölvették soraikba az üzem vezelőségélien dolgozó technikusokat, valamint a Prievidzai Bányászati Ku­tatóintézet szakembereit. A Považská Bystrica-i Gépgyárban a Tomáš Pisar- Őlk elvtárs által vezetett komplex ra­cionalizálási brigádnak hat tagja munkás, tizenkettő pedig technikus. A tudományos-műszaki haladás ered­ményei nagymértékben attól függnek, hogyan sikerül megnyerniük a mérnö­köket, a technikusokat, a munkásokat, az újítókat és a feltalálókat. A gazdasá­gi szervezetekkel együtt arra törek­szünk, hogy tovább fejlesszük az újító- és a feltaláló-mozgalmat a tematikus feladatok tervei céltudatos kijelölése alapján olyan színvonalon, hogy azok megfeleljenek a tudományos-műszaki fejlődés követelményeinek és a haté­konyság növelése feladatainak. Néhány éves pangás után újból emelkedik a benyújtott újítási javasla­tok száma. Tavaly Szlovákiában szá­muk 44 385 volt, ami 17,5 százalékkal több, mint 1972-ben. Alkalmazásuk több mint egymilliárd korona hasznot jelent a társadalomnak. A Szlovák Szakszervezeti Tanács a Szlovák Szocialista Köztársaság kormá­nyával együtt tavaly intézkedéseket tett, amelyek eredményeképpen lénye­gesen megjavult a dolgozók újító és feltaláló aktivitásának Irányítása. 1973- ban Szlovákiában 5090 tematikus fel­adatot jelöltek meg, ami 1972-höz vi­szonyítva 1242-vel több. A megvalósí­tott feladatok száma 1972-höz viszo­nyítva 54 százalékkal emelkedett. A termelés, a tudomány és a techni­ka fejlesztésének s a népgazdaság ha­tékonysága növelésének jelentős for­mája a százezresek mozgalma, amelybe mérnökök, műszaki szakemberek, újí­tók és feltalálók, munkások és szocia­lista munkabrigádok kapcsolódnak be. A Žiar nad Hronom-i SZNF Üzemben dolgozó Maršálek mérnök felhívása egyre nagyobb visszhangra talál a mér­nökök, a műszaki szakemberek, a mun­kások, az újítók ós a feltalálók köré­ben. Ma mintegy 1500-an vannak Szlo­vákiában. így pl. Marcinka, Bradovsky és Pilát elvtárs a Stará Turá-i ChyTa­nából a korszerű fogászati műszerek csapágyai olajozásának megoldásával eddig több mint 1 millió 700 ezer de­vizakoronát takarított meg évente. A Slovnaftban a Szlovák Műszaki Főis­kola dolgozóival együtt hazai nyers­anyagokból oldották meg a paraxilón gyártását, amivel több mint egymillió devizakoronát takarítottak meg. Meg­említhetnénk további százezresek ered­ményeit, így pl. a luőeneci Túróci Gép­gyárból Slatinsky mérnököt, a púchovt Május 1 Gumigyárból Zdražilová elv- társnőt, az lstebnéi Oravai Öntödéből Copúch és Haluštík elvtársat és má­sokat. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom arra törekszik, hogy a Szlovák Tu­dományos műszaki társasággal szoro­san együttműködve fejlessze a dolgozók széles tömegeinek műszaki alkotó kez­deményezését. A tudományos-műszaki haladás, amint azt a CSKP Központi Bizottságá­nak és az SZLKP Központi Bizottságá­nak ülése is megállapította, valóban a sikeres társadalmi fejlődés egyik fő ereje. Ezen mit sem változtat az a tény, hogy fejlődésével sok új műszaki, gazdasági és társadalmi probléma ke­letkezik, amelyek dolgozóink széles kö­rének életét, tehát a szakszervezetek tevékenységét is érintik. A Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom tevékenységében továbbra is és még hatékonyabban fogja támogatni az állam műszaki politikáját. Külön fi­gyelmet szentelünk a termelést előké­szítő szakaszokban "a munkakezdemé­nyezés fejlesztésének. Ügyelünk arra, hogy a műszaki értelmiség a munkás- osztállyal szorosan együttműködve cél­tudatosan teljesítse a tervfeladatokat a termelésben, a tudomány és a tech­nika fejlesztésében, a munkatermelé­kenység fokozásában, a termelési fo­lyamatok gazdaságosságának növelé­sében, a termékek minőségének meg­javításában és műszaki színvonalának emelésében a beruházásokban a szol­gáltatások színvonalának emelésében, a munka- és az életkörnyezet megjaví­tásában. Arra törekszünk, hogy olyan légkört teremtsünk a munkahelyeken, amely­ben sikeres alkotómunka folyhat, új műszaki gondolatok, javaslatok és megoldások születhetnek az egész szo­cialista társadalom érdekeinek megfe­lelően. Miloslav Valovic elvtárs felszólalása A mélyszí ni szénbányászat még ma is gazdaságunk azon ágazatai közé tar­tozik, ahol az élőmunka hányada a ter­melési folyamat döntő tényezője. A bá­nyászat a közvélemény tudatában fá­radságos, veszélyes fizikai munkát vagy pétiig nem kellemes munka kör­nyezetet jelent. A most megtárgyalt kérdésekkel ösz- szefüggésben elsősorban meg kell mondani, elmúltak azok az idők, ami­kor a fejtőkalapács és a lapát volt a bányász egyedüli segítőeszköze a szén- fejtésnél, s hogy a tudományos-műsza­ki haladás, a technika utat tört a mély- színi bányászatban is. Ezt mutatja a mi termelési-gazdasági egységünknek az elmúlt évek alatti fejlődése is, amikor is igyekeztünk valóra váltani tudomá­nyos-műszaki, gazdasági és szociális programjainkat. 1966-ban, a negyedik ötéves terv kezdetén 6758 ezer tonna szenet termeltünk, mégpedig .16 741 dolgozóval. 1973-ban félmillióval na­gyobb mennyiség jövesztéséhez már elegendő volt csupán 13 982 ember. Az 1973. évi jöveszíés az összehasonlított évvel szemben 107,8 százalékra növe­kedett és a dolgozók száma 83,5 száza­lékra csökkent. A munka termelékeny­ségének ezt a növekedését nem bá­nyászaink fizikai munkájának növelé­sével értük el, hanem éppen azáltal, hogy fokozatosan bevezettük a bányák­ba az új technikát és a gépeket. A technika és a gépesítés a bányászt mentesíti a nehéz és fáradságos mun­kától, kulturáltabbá teszi, növeli a munkateljesítményt ós megjavítja az általános gazdasági eredményeket. A komplex gépesítés, automatizálás és a szállítási folyamatok segítségével tör­ténő szénfejtés döntő mértékben mu­tatja a tudomány és a technika ered­ményeinek növekedését és a bányászat­ban való érvényesülését. A Szlovákia szénbányászatában és termelési-gazdasági egységünkben be­következett haladást a következő ada­tok bizonyítják: 1966 bán kombájnok segítségével 2073 ezer tonnát, 1970-ben már 3919 ezer tonnát, tavaly pedig 4423 ezer tonna szenet fejtettek, ami az 1970-es évnek az 1966-os évhez való viszonylatában 212 százalékot jelent A műszaki haladás fokának még fon­tosabb mutatója a komplex gépesítés­sel történő fejtés növekedése, ami 1966-ban 1156 ezer tonnát jelentett, 1970-ben'1660 ezer tonnára növekedett, tavaly pedig már elérte a 3447 ezer tonnát. A növekedés indexe tehát 209 százalék. Jelenleg a mélyszíni szénbá­nyászat területén hazánkban a leg­jobb komplex gépesítéssel rendelkező termelési-gazdasági egységgé váltunk. A technika és a gépesítés alkalmazása a bányákban a teljesítményeket is nö­veli. 1966-ban a fejtési teljesítmény több mint 7 tonna, 1970-ben több mint 9 tonna volt műszakonként, tavaly már elérte a műszakonként a több mint 12 tonnát. Hogy a teljesítmények tovább növe­kedjenek, ahhoz nemcsak nagyobb szá­mú gépet és gépsort kell alkalmazni, hanem főként növelni kell teljesítmé­nyüket, újabb és nagyobb teljesítmé­nyű gépeket kell bevezetni. A műszaki fejlesztés területén a ter­melési folyamatban olyan feladatok megoldása vár ránk, amelyek arra irá­nyulnak, hogy sikeresen teljesítsük az állami terv célkitűzéseit az ötödik öt­éves tervidőszak hátralevő éveiben. Ezt a termelési folyamatok további intenzifikálása útján, a meglevő eszkö­zök maximális kihasználásának alap­ján, valamint azáltal érjük el, hogy kedvező feltételeket teremtünk olyan problémák megoldásához is, amelyek­nek ez eredményeit a hatodik és a he­tedik ötéves tervben fogjuk felhasznál­ni. A fejtés műszaki-gazdasági színvo­nala emelésének további irányát az új progresszív technológiák megoldásában látjuk, mégpedig úgy, hogy létrejöj­jenek a feltételek lelőhelyeink nagyobb fokú kihasználásához, valamint a komplex gépesítés alkalmazásához és a termelési folyamat automatizálására való fokozatos áttéréshez. Ez azonban nálunk is megköveteli a kutatás-fej- lesztés-megvalósítás ciklus lényeges lerövidítését, mégpedig koncentráció útján, főként azonban’ a ciklus egyes (Folytatás az 5. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom