Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-22 / 119. szám, szerda

KOMMUNISTA FELELŐSSÉGTUDATTAL (Folytatás az 1. oldalról) gazdaság, az életszínvonal emelkedése szakaszán, ideoló­giai területen és a nemzetközi kapcsolatok területén egészsé­ges, pozitív fejlődés mutatko­zik. És ez a döntő. Nyilván vannak problémáink és fogya­tékosságaink is, de mindenütt, vegyünk bármilyen területet, szeinbetöltően többségben van­nak a pozitív vonások a CSKP XIV. kongresszusa határozatá­nak teljesítésében. A viharos, válságos esztendők után, ame­lyeket átéltünk, meggyökerez­tek a XIV. kongresszusnak a mindennapi életben próbát ki­állt végkövetkeztetései az em­berek millióinak, a munkás­osztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek tudatában, mint szocialista társadalmunk to­vábbi fejlesztésének helyes programja, és szilárd irányvo­nala. Jelentős siker ez, ame­lyet tovább fogunk fejleszteni. Semmiféle határozat vagy terv nem láthatja az összes részleteket öt évre előre.. Ezért törekszünk a kongresszus programjának alkotó alkalma­zására. Központi bizottságunk plenáris ülései alkotó módon kidolgozzák az egyes terüle­tek számára az alapvető irány­vonalat, amelyet a XIV. kong­resszus határozott meg. A mos­tani ülés ennek további pél­dája. Husák elvtárs zárszavának további részében a pártmunka kérdéseivel foglalkozott. Hang­súlyozta, hogy noha megtár­gyaljuk a társadalmi élet egyes szakaszait, mindig elsőrendű gondot kell fordítanunk a párt­ra, belső életére, ennek meg­szilárdítására, munkamódszerei­nek megjavítására és tökélete­sítésére, a párt akció-, szer­vezési és eszmei egységére, a néptömegekkel való szoros kap­csolatára, vezető szerepe érvé­nyesítésének helyes módszerei­re. A párt fejlődésében az el­múlt hónapokban is a pozitív tendenciák a döntők, a fejlő­dés folyamata, a politikai mun­ka tökéletesítése és a káderek megszilárdítása a döntő. Az év elején megtartott taggyűlések lefolyása, az alapszervekben el­végzett óriási munka, s az a fi­gyelem, amelyben a kerületi és n járási pártbizottságok része­sítették őket, azt mutatja, hogy további lépést teszünk előre, további lépést a nagyobb igé­nyesség felé a pártban és ve­zető szerepének érvényesítésé­ben. S noha előfordult több ki­sebb fogyatékosság, amelyeket ki kell küszöbölni, a taggyűlé­sek megmutatták, hogy a párt jó munkát végzett a múlt év­ben és tovább haladt előre. A tagállomány fejlesztésének értékelésével kapcsolatban a CSKP KB főtitkára elmondotta, hogy igen jó eredményeket ér­tünk el. A kongresszus óta több mint 160 000 tagjelöltet és ta­got vettek fel a pártba, de itt nemcsak a szám fontos. Külö­nösen örömteljes az a tény, hogy túlnyomó többségben van­nak a munkások; az összes újonnan felvetteknek több mint 60 százaléka munkás, és csak­nem 90 százaléka fiatal vagy fiatalabb ember. A párt ismét vonzóbbá lett mindenekelőtt a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság, a fiatalok számára. E sikerek azonban új felada­tokra is köteleznek. A központi bizottság elnöksége rövidesen foglalkozik majd a tagjelöltek nevelésével, hogy a pártszer­vek a pártba felvett derék fia­tal emberekből szilárd, elviül és áldozatos kommunistákat ne­veljenek. Megállapíthatjuk, hogy javul a kerületi és a járási pártbi­zottságok tevékenysége is a szervező, a politikai-nevelő és a politikai tömegmunka terü­letén, valamint ami a párt ve­zető szerepének érvényesítését illeti. Igazolták ezt a nyilvá­nos pártgyülések, amelyeknek megtartására tavaly ősszel ke­rült sor, s amelyeken több mint 4 millió ember vett részt. Ez mutatja a párt széleskörű kap­csolatát a tömegekkel, a mun­ka helyes orientációját. A kom­munisták feladata marad to­vábbra is dolgozni mindenek­előtt a munkások, a parasztok, az értelmiségiek között. Anél­kül, hogy túlbecsülnénk a helyzetet, elmondhatjuk, hogy figyelemre méltó eredményeket értünk el. Ugyanakkor állan­dóan új utakat kell keresni, bogy miképpen lehet tovább ja­vítani a politikai tömegmun­kát. Husák elvtárs a kádermun­ka kérdéseivel is foglalkozott. Megemlítette, bogy a nomenk­latúrában szereplő káderek je­lenleg folyó értékelése igénye­sebb, mint a múltban volt. A kádermunkára egyre nagyobb gondot kell fordítani. A mai plenáris ülésen kitűzött fela­datok ezt teljes mértékben iga­zolják. Ezért egyre nagyobb gondot kell fordítani a káderek előkészítésére, fokozni kell az igényességet politikai és szak­mai színvonalukkal, jellembeli és erkölcsi tulajdonságaikkal szemben. Husák elvtárs ezután arról beszélt, hogy a nagy tömeg­szervezetek is pozitív előreha­ladást mutattak az utóbbi hó­napokban, ami szintén bizonyí­téka a kedvező politikai lég­körnek, a párt politikája tá­mogatásának, az emberek ön­tudatosodásának és elkötele­zettségének, s a káderek meg­szilárdulásának ezen a terüle­ten. így a párt az ezekben a szervezetekben tevékenykedő kommunisták munkája s e szer­vezetek tevékenysége közvetí­tésével is szilárdítja befolyá­sát a néptöniegekre. Fejlődé­sünk jelenlegi szakasza megkö­veteli, hogy még határozottab­ban megnyilvánuljon a párt­szervek figyelme a szakszerve­zetek, az ifjúsági, a nőszerve­zetek és a többi tümegszerveze- tek munkája iránt, s bogy ez a figyelem állandó jellegű le­gyen. A jó politikai munka megnyilvánult az idei május el­seje előkészítésében és lefo­lyásában is; a május elsejei ün­nepségek egyérteljnníen pár­tunk, a szocialista Csehszlová­kia politikája iránt, a munká­sok, a parasztok és az értelmi­ség részéről megnyilvánuló tö­meges támogatás jegyében zaj­lottak le. Mindéz arra kötelez minket, bogy rendszeres kapcsolatot tartsunk a széles néptömegek­kel, állandó munkát fejtsünk ki a munkásosztály soraiban, a parasztok és az értelmiségiek között. A tudományos-műszaki haladással kapcsolatban szá­mos elv társ beszélt itt a mű­szaki értelmiséggel s az ér­telmiség más csoportjaival foly­tatott munkáról. Olyan emberek ezek, akik nagy többségükben már a munkásosztály, a pa­rasztság soraiból származnak. Minél behatóbb lesz munkánk velük, annál szilárdabban ha­ladnak majd a forradalmi mun­kásosztály oldalán, annál in­kább támogatják majd pártunk politikáját. Egész tevéke-nységünkl>en nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy társadalmunkban hatnak még a különféle elő­ítéletek, hogy az idegen pro­paganda különféle kitalálások terjesztésével igyekszik aláás­ni az emberek biztonságérzetét nálunk. Vannak ingadozó em­berek is, akikre a külföldi tá­jékoztató központok befolyása irányul. Ezért szükséges, hogy egész polil ikal tömegmunkánkban, állandó kapcsolatban a dolgo­zók széles rétegeivel, minden járásban, minden munkahelyen, minden lakóhelyen gyorsan és főképp offenzív módon reagál­junk a helyzetre, bogy semle­gesíteni tudjuk a hazugságok terjesztését, a dolgozók tuda­tára gyakorolt idegen behatá­sokat. Ehhez kell a kommunis­tákat szüntelenül szellemileg fel fegyverezni ós vezetni. Husák elvtárs zárószava to­vábbi részében a népgazdaság fejlődésének kérdéseivel fog­lalkozott. Mint mondotta, az ötéves tervidőszak elmúlt há­rom évében és az idei eszten­dő első négy hónapjában túl­teljesítettük a tervfeladatokat az iparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban a munkater­melékenység növekedése és további mutatók tekintetében. Gazdaságunk progresszív fej­lődése, növekedési irányvonalá­nak stabilitása tartós. Figye­lemre méltó a dolgozók kez­deményezésének növekedése, a széles körű pozitív politikai és a munkában. megnyilvánuló visszhangja a CSKP KB, a szö­vetségi kormány, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa és a Szocialista Ifjúsági Szövetség felhívására, ami főképp a kö­telezettségek vállalásában nyil­vánul meg. A népgazdaság felfelé ívelő fejlődési tendenciája a fő és a meghatározó, de érthetően van számos probléma is, amelyek­kel már a novemberi plénum foglalkozott. Ennek határozatai, amelyek megmutatják, milyen irányban kell haladni előre, teljes mértékben érvényesek. Új problémák is keletkeztek. A tőkés világ fejlődésének kö­vetkezményei, az infláció, a nyers- és az alapanyagok árá­nak gyors emelkedése nekünk is bizonyos gondokat okozott. Aktív ellenintézkedésekkel, az erőforrások és a tartalékok mozgósításával igyekszünk szembeszállni velük. Ennek eredményeképpen továbbra is megvannak hozzá a feltételek, liogy népgazdaságunk jól és szilárdan fejlődjék tovább. Nyíltan beszélünk a problé­mákról és a fogyatékosságok­ról. De teljes mértékben képe­sek vagyunk megbirkózni ezek­kel a feladatokkal is, teljesíteni a XIV. kongresszus határozatát a népgazdaság fejlesztésének és az életszínvonal emelkedésének viszonylatában. Jó perspektívá­val rendelkezünk, ám ennek valóra váltásához az kell, bogy aktívan oldjunk meg minden olyan új feladatot, amely előt­tünk áll. Rugalmasan, operatív módon kell a mai helyzetre reagálnia a termelésnek, a kül­kereskedelemnek. A lényeg az, hogy elérjük a csehszlovák népgazdaság teljesítőképességé­nek általános növelését, jobban kihasználjuk anyagi bázisunkat, az üzemekben és minden más munkahelyen dolgozó emberek ismereteit, tapasztalatait és tu­dását. Van még ott elég, nevez­zük bár tartaléknak, fogyaté­kosságnak, vagy olykor hanyag­ságnak is, amin javítani lehet, s ezzel növelni munkánk, nép­gazdaságunk hatékonyságát. A terület, amelynek kérdéseit ezen a plémunon megtárgyal­tuk, természetesen ebbe a körbe tartozik. A minisztériumok, a vezér- igazgatóságok, a vállalatok irá­nyító munkája színvonalának emelésére törekszünk. Vannak példák a kiváló munkára, de vannak ellenkező példák is. A pártnak, amely viseli a felelős­séget a társadalom fejleszté­séért, meg kell követelnie min­denekelőtt a vezető beosztású dolgozóktól, hogy a párthatáro­zatokat, a központi bizottság és az állami szervek határozatait a legnagyobb felelősséggel és következetességgel vigyék át az életbe. A gazdasági téren elért jó eredmények következtében emelkedik népünk életszínvona­la. Ezt olyan módon akarjuk emelni, ahogy azt a XIV. kong­resszus kitűzte, annak arányá­ban, hogy milyen alapokat te­remtünk erre. Tovább folytatjuk ezt a politikát, amely biztosítja népünk számára a szociális biz­tonságot és a jó életszínvonalat. A külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban Husák elvtárs hangsúlyozta, a Varsói Szerző­dés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületé nemrég megtar­tott illésének jelentőségét. Az elfogadott kötelezettségek kife­jezik egyeztetett külpolitikánk irányvonalát, moly közös a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi államával, s amely a nemzetközi feszültség további enyhülésére és a béke megszilárdítására irányul. Szá­munkra, a CSKP és államunk számára ez azt jelenti, hogy továbbra is ezen az úton hala­dunk, mert ez garantálja orszá­gunk számára a biztonságot, "nemzeteink számára a szabad­ságot és a további békés szocia­lista fejlődés biztonságát. Az utóbbi hónapokban elért fejlődés büszkévé tesz a sike­rekre, amelyeket népünk elért, hangsúlyozza a CSKP KB főtit­kára. Növekszik pártunk, álla­munk, népünk jó neve a világ­ban. Jó eredményekről adha­tunk számot, de mint kommu­nisták ugyanakkor nagy kriti­kai szemlélettel kell hogy hoz- záálljunk az összes problémák­hoz és fogyatékosságokhoz, az előttünk felmerülő valamennyi új kérdéshez. Az elért eredmények nem szabad, hogy önelégültséghez vezessenek. Sokszor beszéltünk erről és egyre ismételni fogjuk, bogy a helyzet megítélésének ez az alapvető módszere min­den téren meghonosodjék: érté­kelni kell a pozitív eredménye­ket, de meg kell látnunk a problémákat, az új feladatokat is, és ennek arányúban kell fo­kozni az igényességet. Minél fejlettebb a szocialista társada­lom, annál bonyolultabbak és igényesebbek a társadalom ve­zető ereje, a kommunista párt előtt felmerülő feladatok. Beszédének befejező részében Husák elvtárs hangsúlyozta a Szlovák Nemzeti Felkelés, a cseh nép felkelése és Csehszlo­vákia szovjet hadsereg által történt felszabadítása 30. évfor­dulójának alkalmából közzétett felhívás jelentőségét. Úgy kell ezt tekinteni, mint kötelező po­litikai dokumentumot. Minde­nekelőtt a fiatal nemzedékhez kell közel hozni ezt az idősza­kot, megmutatni u párt küzdel­mének, a népeink progresszív erői által a nemzeti szabadsá­(Folytatás az 1. oldalról) a gépipar, amelynek tenne!ése az említett időszakban elérte a harmincszorosát, a vegyipar, amelynek termelése 35-szörösé- re emelkedett. 1948-tól Í972 ig Szlovákia iparának fejlesztésé­re az ágazat országos beruhá­zásának 29.3 százalékát fordí­tották. K. Martinka elvtárs a to­vábbiakban a mezőgazdasági termelés fejlesztését jellemez­le, amely 1948 óta a kétszere­sére emelkedett, a piaci terme­lés pedig több mint a négy­szeresére. Megállapította, hogy Szlovákiában .az egész népgaz­daságba több mint 400 milliárd koronát fektettek az 1948— 1972-es években. A termelés fejlődésével egy­idejűleg párhuzamosan emel­kedett a lakosság életszínvona­la. A személyi fogyasztás ta­valy 4,4-szer nagyobb volt, mint 1948-ban. A gazdaság ed dig nem tapasztalt fejlődése, amelyet Szlovákiában a szo­cialista építés időszakában va­lósítottak meg, s amely a szá­mos új ipari üzemben, a kor­szerű szövetkezeti földművelés­ben, az új iskolákban, kórhá­zakban, a lakásépítésben és népünk műveltségi ós életszín­vonalának emelkedésében ta­pasztalható, az egységes cseh­szlovák gazdaság részeként és a fejlett cseh gazdaság segít­ségével volt megvalósítható. Az SZSZK és a CSSZSZK gaz­dasági és szociális kiilünljsé- gelnek kiegyenlítésében elért eredmények szemléltetően iga­zolják a nemzetiségi kérdés lenini megoldásának helyessé gét. Ez a folyamat sokoldalúan hozzájárul nemzeteink és nem­zetiségeink testvériségének megszilárdításához, a csehszlo­vák föderáció egységének meg­erősítéséhez. Miroslav Válek, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK művelődésügyi minisz­tere a szemináriumon a Szlo­vák Nemzeti Felkelés kulturá­lis-politikai hagyatékával fog­lalkozott. Megállapította, hogy ennek a hősies történelmi meg­mozdulásnak az értelme nem csupán a fasiszta iga elleni küzdelem volt; programja volt az előfeltételek megteremtése a szocialista társadalom kiala­kulása és fejlődése számára. Ilyen módon fogalmaz­ták meg a Szlovák Nemze­ti Felkelést, ilyen volt a fel­kelés szelleme, ilyen módon értelmezték a felkelést vezető személyiségei és később ilyen módon interpretálták. M. Válek miniszter rámuta­tott arra, hogy a Szlovák Nem­zeti Felkelés „élő szava“ mennyire vált valósággá, hogy a fejlődés bonyolultságának el­lenére mennyit tudtunk a fel­kelés hagyatékából megvaló­sítani, és mennyivel maradtunk adósak. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés nem csupán az adott helyzet felszámolását tartal­mazta, hanem a jövő felvázolá­sát is. Bár a felkelés sorsai nem nélkülözik az antik drá­gért és az állami függetlensé­gért vívott harcnak egységét az internacionalista magatartással — a Szovjetunióval való barát­sággal, hisz nem szabad elfelej­tenünk, hogy a Szovjetunió döntő mértékben járult hozzá felszabadításunkhoz; össze kell kötnünk a forradalmi múltat a mai feladatokkal, hogy e nagy jubileumokat mindenekelőtt ja munka eredmények kel ünnepel­hessük. A következő időszakban to­vábbra is a XIV. kongresszus határozatainak útján fogunk ha­ladni, s egyszersmind előkészít­jük a XV. kongresszust, amely meghatározza a további időszak feladatait. Folytatni fogjuk azt, ami bevált a múltban, tovább) szilárdítjuk a párt és központi bizottsága eszmei, szervezési és akcióegységét, tovább mélyítjük a párt és a nép egységét, foly­tatjuk a CSKP és az SZKP szo­ros testvéri együttműködését, Csehszlovákia és a Szovjetunió, valamint a szocialista közösség többi országa együttműködését. Ez az nz út, amely szavatol ja társadalmunk további sikeres szocialista fejlődését. ma nemes, tragikus jellegét, a felkelésben kiontott vér igaza volt. A felkelést éltető eszme Európa egén nem üstökösként jelent meg, hogy örökre kialud­jék. Programja nem veszítette el időszerűségét a nyolc hóna­pos küzdelmek utolsó fegyver- dördülésével. Amint a felkelést követő évek és jelen életünk bizonyítja, ez a program pozi­tív, konkrét és reális volt. Azért lehetett reális, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés ösz­tönző és vezető ereje a kom­munista párt volt, amely a mar­xizmus—leninizmus tanainak, a szovjet kommunisták forradal­mi tapasztalatainak tulajdoná­ban, maga mögött érezte a har­coló, a nagy és győzedelmeske­dő Szovjetuniót, maga előtt lát­ta a szocialista társadalom tör­ténelmi jövőjét. Válek elvtárs hangsúlyozta, hogy a kommunista párt által megfogalmazott forradalmi program nem nélkülözhette a kultúrát. Ez ellenkezett volna a marxizmus—leninizmus szel­lemével, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hagyatékán alapuló hagyományokkal. Meg­említette a csehszlovák prole­tár művészet kezdeteit, ame­lyekre épített a Szlovák Nem­zeti Felkelésben Szlovákia Kommunista Pártja által kidol­gozott program. Hangsúlyozta, hogy a kultúrpolitika mai irányzata, Szlovákia Kommu­nista Pártjának a Szlovák Nemzeti Felkelésben ide vo­natkozóan megfogalmazott irányvonala, és á CSKP-nak a München előtti köztársaságban megfogalmazott kulturális po­litikájának irányvonala között logikus és szükségszerű össze­függés van. Ezzel szemben el­lentmondás jellemzi azokat a művészeti áramlatokat, amelyek a hatvanas években különböző nyugati művészeti irányzatok követőivé váltak. Sajnos, az a tény, hogy kulturális fejlődé­sünket lebecsülték, elhallgat­ták, hogy megmásították, jelen­tős károkat okozott a művé­szetben és a művészetről al­kotott gondolatokban is. Ezeket a károkat, sajnos, még a mai napig sem hozták helyre. Válek elvtárs hangsúlyozta, hogy kulturális politikánk el­vei Leninnek a kultúráról szó­ló tanításából származnak, a pártosság elvének a művészet­ben való érvényesítéséből, a kulturális örökség elsajátítá­sa lenini elveinek tudatosításá­ból, a szocialista kultúrforrada- lom gyakorlati programjának megvalósításából. A kétnapos országos szeminá­rium több mint 400 részvevője számára több kérdésben világos magyarázatot adott a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésé­vel és lezajlásával kapcsolat­ban, örökének teljesítésével összefüggésben. A lektorok és az agitátorok az itt szerzett is­mereteket érvényesítik majd a csehszlovák nép történelme di­cső fejezete jelentős jubileumá­nak időszakában kifejtett tö- megpolitikni munkában: Megvalósítottuk a felkelés hagyatékát

Next

/
Oldalképek
Tartalom