Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. V. 19. 17 BIZTONSÁGOSAN n 4.1 TAKARÉKOSAN Mi befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást? Általában minden gépkocsivezető „nyilvántartja“, mennyi üzemanyagot fogyaszt gépjárműve. Ez a nyilvántartás azon­ban önmagában még nem jelent takarékosságot. S mivel az utóbbi takarékossági intézkedések anyagilag is érintenek ben­nünket, a nyilvántartáson kívül napirenden tartjuk a kér­dést: hogvan közlekedjünk gazdaságosabban. Hasonlóan, mint a biztonságos közlekedésnek, a takarékos gépjárműüzemelte­tésnek is megvannak a szabályai, az alapelvei. Vegyük most sorra azokat a fontosabb tudnivalókat és tényezőket, ame­lyek ismeretében befolyásolhatjuk az üzemanyag-fogyasztás alakulását, vagyis eredményesen takarékoskodhatunk. A szakemberek és a gyakorlott vezetők egybehangzó véle­ménye: törekedjünk arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül érjük el a gépkocsi üzemi hőmérsékletét. A motort csak abban az esetben melegítsük álló helyzetben, ha hidegen nem húz, vagyis a gépkocsival nem tudunk elindulni. De ezt az időt is szorítsuk le a minimumra. Elindulás után — a le­hetőségnek megfelelően — fokozatosan kapcsoljuk a maga­sabb sebességfokozatokba. Feleslegesen ne gyorsítsunk teljes gázzal. A gázpedál teljes benyomása — főleg alacsony mo­torfordulaton — nem növeli arányosan a teljesítményt, el­lenkezőleg, a kocsi „lomhasága“ mellett az üzemanyag-fo­gyasztás növekszik lényegesen. Takarékoskodhatunk azonban akkor, ha a nagyobb sebesség eléréséhez a gázpedált csak egvharmadáig, esetleg félig nyomjuk be. Vonatkozik ez min­den sebességfokozatra. Takarékoskodhatunk továbbá a sebes­séggel, pontosabban a mozgásenergiával is. Sok gépkocsive­zető ennek nem tulajdonít különösebb jelentőséget, holott a mozgásenergia ésszerűbb kihasználása a gazdaságos autó­zás alapfeltételei közé tartozik. Vegyük a már ismert példát: a személygépkocsi vezetője távolról észleli, hogy előtte egy lassúbb gépjármű halad. A gázpedálról azonban nem veszi le a lábát, tempóját nem csökkenti, bár látja azt is, hogy szemben gépjármű közeledik, s az eredeti tempóval hama­rább utoléri az előtte haladó gépkocsit, mint a szembejövő elhalad mellette. Mivel nem tud előzni, kénytelen a fékpedál­ra lépni, s kivárni az előzésre alkalmas időpontot. A fé­kezéssel azonban lényegesen csökkentette a gépkocsi hala­dási sebességét, más szóval: megsemmisítette a mozgásener­gia jelentős részét, amit korábban több gázadással, tehát na­gyobb üzemanyag-fogyasztással „termelt ki“. Az ilyen stílus nem a takarékosan vezető sajátja. A gazdaságosságra is ügyelő vezető maximálisan kihasználja a gépjármű mozgás- energiáját, vagyis az adott esetben felméri a helyzetet, már jó előre csökkenti a gázadagolást, hogy a szembejövő gép­járművel akkor kerüljön egy szintre, amikor lehetősége nyí­lik — folyamatos gyorsítással — az előtte haladó gépkocsi megelőzésére. így nemcsak üzemanyaggal, hanem az alkat­részekkel is takarékoskodik. A hirtelen fékezés és a teljes gázzal való indítás nagy­mértékben befolyásolja az üzemanyag-fogyasztást, és nyug­talan vezetésnek a jele. Az ilyen gépkocsivezetőkre jellemző, hogy feleslegesen gyakran nyomogatják a gáz- és a fék pe­dált, de — habár gazdaságosan szeretnének közlekedni — nem tudatosítják a következményeket, történetesen, hogy ezek a műveletek növelik az üzemanyag-fogyasztást. Több ko­csitípusnál ugyanis a porlasztókat már ún. gyorsító szivaty- tyűval látják el, amely érzékenyen reagál a gázpedál lenyo­mására, — több üzemanyagot fecskendez. Egy-egy esetben ez ugyan lényegtelen lehet, de ilyen vonatkozásban is érvényes a közmondás: sok kicsi sokra megy. Általában az olyan ve zetési stílus a hasznos, amely a motor optimális fordulat­számához igazodva kevés sebességváltással, fékezéssel biz­tosítja a haladás folyamatosságát. Mindebből természetesen nem vonhatjuk le azt a követ­keztetést, hogy a gazdaságos üzemeltetés csupán a veze­téstechnikától függ. Az üzemanyag-fogyasztás alakulását nagymértékben befolyásolja a motor állapota, a gyújtás beál­lítása, s nem utolsósorban az előírásnak megfelelő oktánszá­mú üzemanyag használata is. Mert rossz állapotban levő mo­tornál. vagy helytelenül beállított porlasztónál nemigen szá­míthatunk arra, hogy takarékos vezetéstechnikával jó ered­ményt érhetünk el. Erre csak akkor számíthatunk, ha va­lamennyi tényező összhangban van, vagyis megteremtettük a feltételeket és kihasználjuk a lehetőségeket. Gyakran meg­feledkezünk azonban más tényezőkről is. Gondolnunk kell például arra, hogy a kocsiba beépített különféle könnyítő, esetleg a motorteljesítményt fokozó berendezések egyben az üzemanyag-fogyasztásra is kihatnak. Az sem lényegtelen, hogy mennyire terheljük meg kocsinkat, mennyi fölösleges poggyászt cipelünk magunkkal. Számolnunk kell továbbá a lég- és a gördülő ellenállással, különösen nagyobb sebesség esetén. Nem mindegy például, hogy 80 vagy 150 km/ó sebes­séggel haladunk a Zsigulinkkal. — a nagyobb sebesség egy­ben több üzemanyag-fogyasztást jelent, fó mindezt tudatosí­tani, mint ahogy a hasznos tudnivalók között „leltározhat­juk“ és főleg alkalmazhatjuk azt a gyakorlati tanácsot is, hogy „a hosszabb út gyakran kifizetődőbb“. Ha úgy gondol­juk, hogy a rövidebb úton gyakori megállásokra, várakozá­sokra és újraindulásokra kényszerülünk — válasszuk inkább a hosszabb, de kevésbé forgalmas útvonalat, amelyen folya­matosan és így lényegesen O'lcsóbban érhetjük el úticélun­kat. Természetesen a biztonságos közúti közlekedés szabá­lyainak megtartásával. {-k) Közeledik a fő turistaidény, a közutakon szaporodnak a gépjárművek. Legyünk körülte­kintőek, óvatosak, — erre fi­gyelmeztet a fenti kép és az alábbi .balesetstatisztika: Szlo­vákia közútjain az első ne­gyedévben 4009 autóbaleset történt, vagyis 348-al több, mint a múlt év ugyanezen idő­szakában. A balesetek követ­keztében 129 személy vesztette életét, 1614 személy szenvedett sérülést és az anyagi kár meg­közelítette a 35 millió koronát. A múlt év első három hónap­jához viszonyítva a halálesetek száma 11-gyel, a sérülések szá­ma 282-vel és az anyagi kár közel 7 millió koronával volt több. Az okok között továbbra is a gyorshajtás szerepel az el­ső helyen. MOTORKERÉKPÁROSOK A KÖZUTAKON A hazai és a külföldi balesetstatisztika bizonyítja, hogy a motorkerékpárosok aránylag sok balesetet okoznak. Az okok között általában a következő érvek szerepelnek: fiatalokról van szó, akik még nem rendelkeznek megfelelő tapasztalattal, nem ismerik eléggé a közlekedési szabályokat és hajlamosak a kockázatra. Ezek az érvelések helytállóak, de figyelembe kell vennünk még más tényezőket is. Miről van szó? — Pél­dául sok autós megfeledkezik arról, hogy a motorkerékpáros is a közlekedés résztvevője, jogait és kötelességeit ugyanazon rendeletek szabályozzák. Tehát egyenjogú partnerek a köz­lekedésben. Sajnos, ezt nem minden autós tudatosítja elég«- gé. Gyakran találkozunk például olyan jelenséggel, hogy az autós akkor előz motorkerékpárt, amikor szembe is közeledik gépjármű, s a motorkerékpárost a szó .szoros értelmében az útszélre sodorja, esetleg fékezésre kényszeríti. Mindkét ma­gatartás helytelen, kockázatos, mert balesetet idézhet elő. Nem tanácsos lebecsülni a szembe jövő motorkerékpárt sem: igaz ugyan, hogy a szembe jövő motorkerékpár ne­hezebben ismerhető fel — főleg rossz Időjárási viszonyok között —, nehezebb megállapítani a távolságát, haladási se­bességét, de mindez nem mentség, hisz ezek a tények előre ismertek. A körültekintő autósnak erre is gondolnia kell. S a motorkerékpárosokkal szemben is érvényesíteni kell a szabályt: látni és látszani. Tudtukra kell adnunk, hogy ész­leltük őket, s mi a szándékunk. Például: motorkerékpár köze­ledik a főúton. A mellékúton haladva csökkentenünk kell a sebességünket jelezvén ezzel, hogy észleltük a motorkerékpá­rost és tiszteletben tartjuk jogait. Amennyiben az autós nem csökkenti sebességét időben és érthetően, a motorkerékpá­rost „zavarba hozhatja“, erélyes fékezésre kényszeríti, ami komoly balesetet idézhet elő. Az ilyen balesetnek lényegé­ben az autós a „rendezője“, aki nem tudatosítja, hogy a mo­torkerékpárnak csak két kereke van, labilis az úttesten, könnyen megcsúszik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a mo­torkerékpáros baleset esetén úgyszólván védtelen — ruháza­tán kívül semmi sem védi. ' Az elmondottakkal természetesen nem azt akarjuk bizony­gatni, hogv a motorkerékpárosok hibátlanul közlekednek. Saj­nos, gyakran vétenek a ■zabályok ellen, nem mindenkor tel­jesítik kötelességeiket. A motorkeréknárosok alapvető köte­lessége, hogy génüket kifogástalan állapotban tartsák. Rájuk is vonatkoznak a közlekedési szabályok — többek között meg kell tartaniuk a megfelelő követési távolságot. Fontos ez tekinlettel a fentebb említett fékhatásra. A motorkeréknárosok általában visszaélnek gépiik kis mé­retével. Példáéi a lassabban haladó gépjárműoszlopban ál­landóan keresik a? egérutat, „kígyóznak“ a gépkocsik között, előznek gyakran akkor is, amikor erre minimális a lehetőség és megfeledkeznek a megannyi balesetveszélyről. Az esti órákban pedig még mindig találkozunk hiányosan kivilágított motorossal, holott ilyen gépen közlekedni eleve életveszé­lyes. A motorkerékpárosok kihágáslistája különben igen gaz­dag és sokan vesztik életüket feleslegesen. Erre is említhe tünk néhány példát a márciusi balesetstatisztikából: egy hu­szonéves motorkerékpáros az éjszakai órákban még két sze­mélyt szállított. Az egyik kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, karambolozott és életét vesztette... Egy húsz­éves motorkerékpáros gépével átbújt a lezárt sorompó alatt, a közeledő tehervonat elgázolta s a helyszínen meghalt... Egy 22 éves motorkerékpáros ittasan vezetett, karambolo­zott, súlyosan megsérült, útitársa pedig a helyszínen meghalt, így sorolhatnánk tovább a tragikus eseteket. Valamennyi va­lamilyen mulasztás következménye. \ Jő lenne, ha a motorosok — de általában a többi közle­kedők is — nagyobb jelentőséget tulajdonítanának a közleke­dési szabályok megtartásáaak; ha óvatosabb, körültekintőbb magatartást tanúsítanának a közutakon. Saját és embertá:> saink élete érdekében kötelességünk ezt megtenni. A GENFI AUTÓSZALONRÜL: a fronthajtású VW Scirocco, elöl keresztben elhelyezeti négyhenge­res, vízhűtéses motorral. Az egyik változatnál 1093 cm3 és 50 lóerő, az S/SL típusoknál 1471 cm3 és 70 lóerő szerepel az adatok között. Készül azonban a TS variáció is 85 lóerővel, 150 km/óra sebes­ségre. ES A nyugatnémet kormány véglegesen feloldotta a sebes­ségkorlátozást a nyugatnémet autópályákon. A döntés viszont ajánlja, hogy a gépjárműveze­tők ne lépjék tál a 130 km/ó maximális sebességet. Ennek megtartása azonban nem köte­lező, a sebesség túllépését nem bírságolják. A zürichi rendőrség igen hasz­nosnak tartja — főleg a tilos­ban parkoló külföldiek eseté­ben — a képünkön látható spe­ciális berendezést, amely meg­akadályozza, hogy a gépkocsi- vezető megfutamodjon. Akinek kocsijára ilyen berendezést szerel a rendőrség, nem marad más hátra, minthogy felkeresse a legközelebbi rendőrőrsöt, és kifizesse a bírságot... Autók a piacon Az utóbbi időben az autóel­árusító helyek előtt sorok lát­hatók, amiből sokan arra kö­vetkeztetnek, hogy a piacon kevesebb az autó. A tények azonban mást bizonyítanak. Igaz ugyan, hogy a Škoda 100 és 110 L, a VÁZ 2101, a Tra­bant és a Wartburg kocsik iránti érdeklődést nem tudjuk azonnal maradéktalanul kielé­gíteni, de tény a következő is: az első negyedévben Mladá Bo- leslavból 7900, a Szovjetunióból pedig 2100 személygépkocsival került több a piacra, mint a múlt év ugyanezen időszaká­ban. Tudnunk kell továbbá, hogy a tavaszi hónapokban ál­talában nagyobb az autókeres­let, s az idén ehhez még hoz­zájárult a tavalyi árleszállítás is, amely főleg azokat a típu­sokat érintette, amelyekből je lenleg ideiglenesen hiány mu­tatkozik. Általában a személy­gépkocsi-eladás lényegesen nö­vekszik — az első negyedévben 14 százalékkal több személy­autó talált gazdára, mint a múlt év első három hónapjá­ban. m !ore5bAw/

Next

/
Oldalképek
Tartalom