Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 V. 19. 15 riBlalDkiűl FlBtalDtaiBk HÁROMNEGYED ÖRA VISSZAPILLANTÄS Az iskola folyosói a szokottnál Is zajosabbak. A „zajforrások“ piros nyakkendős fiúk és lányok — pionírok. Nagy az izgalom, sürgés-forgás. Azon­ban nem a megszokott, nehéz óra és felelés előtti izgalom ez, hanem va­lami különös, örömteli. A bratislavai Duna utcai AKI Steiner Gábor Pionír­csapatának pajtásai sportnapra készül­nek. A sportnap a Pionírszervezet megalakulásának jubileumi, 25. évfor­dulója alkalmából rendezett esemény- sorozat része volt. Mezei futás, céllö­vészet, atlétikai verseny, asztalitenisz­verseny, görkorcsolyázás, kosárlabda­mérkőzés, kerékpáros ügyességi ver­seny stb. szerepelt a gondosan össze­állított műsoron. Mi azonban nemcsak a sportverse­nyekről, hanem a pionírcsapat életiéről akartunk • teljes képet kapni, ezért a legilletékesebbeket, Laukó Judit csapat- vezetőt — a pionírok Juci nénijét — kerestük fel. Példás együttmüködés A Steiner Gábor Pionírcsapat 329 pionírja és szikrája 13 rajban tevé­kenykedik. Egy-egy osztály alkot egy rajt. Ez a felosztás nagyban kedve­zett a Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnázium SZISZ-eseinek. Azon kívül ugyanis, hogy a SZISZ-szervezet több mint 30 pionírvezetőt biztosít a pio­nírcsapat számára, minden gimnáziu­mi osztály patronálja a 6—9 évfolyam egy-egy osztályát. így tehát nemcsak ű pionírvezetők alkotnak összekötő kapcsot a két szervezet között. A gim­nazisták gyakran felkeresik védencei­ket. Vidám délutánokat szerveznek szá­mukra, közös sétákat rendeznek, segí­tettek a pioníroknak a szegfű-felada­tok elvégzésében; például, amikor a gyerekek a szovjet hősök emlékművé­nek, a Slavínnak a megtekintését vet­ték tervbe, a patronáló osztály diákjai is elkísérték őket. A Duna utcai iskolában példás a SZISZ és a pionírcsapat együttműkö­dése. A SZISZ-klub bármikor a pioní­rok rendelkezésére áll. Gyakoriak a közös akciók: műsoros délutánok, ve­télkedők, nyári táborozások. A jó együttműködést a kitűnő szer­vező munka is biztosítja. S a szerve­zésben már a pionírok is mesterek. A Steiner Gábor Pionírcsapatban — mint azt a csapatvezető elmondta — nagy súlyt helyeznek a pioníraktívák fej­lesztésére. A gyerekek legtöbb akció­jukat saját maguk szervezik. A pionírvezetők képzéséről is gon­doskodnak. Évente négyszer több na­pos iskolázást rendeznek számukra, s a7. alkalmi összejövetelek sem ritkák. Gazdag születésnap Idén, sőt már tavaly is a 25. szüle­tésnap jegyében tevékenykedtek a Du­na utcai pionírok. Erről győzött meg az a két krónika is — a 6. A éfi a 9. B osztályé —, melyet átlapoztunk. Pon­tos és szép volt mindkettő. Tarka ké­pek és rajzok díszítették a gyöngybe­tűkkel teleírt oldalakat. S ami igen fontos, az oldalakon ott pompáztak a piros szegfűk és az őket csokorba kö­tő szalagok is. A pajtások a kitűzött feladatokat pontosan teljesítették. De nem csupán ebben a két osztályban, illetve rajban, hanem mindegyikben. A 25. évforduló tiszteletére szép munkát végeztek, 25 rózsabokrot ül­tettek ki az iskolaudvaron, ünnepi rá­dióadást készítettek, megjelent a pio­nírújságnak, a „DiÁKSZÓ“-nak az ün­nepi száma, a „25X365 lépés“ jelszó­val kirándulást szerveztek, a SZISZ- esek segítségével rendezett kiállítás pedig bemutatja a pionírcsapat törté­netét. Az ünneplő pionírokat eljöttek kö­szönteni magyarországi pajtásaik is. A Steiner Gábor Pionírcsapatot ugyanis már négy éve szoros barátság fűzi a Gödöllői Petőfi Sándor úti Általános Iskola Úttörőcsapatához. A gödöllői pajtások szép születésnapi ajándékok­kal is kedveskedtek itteni barátaik­nak. Az együtt töltött napok bizonyára felejthetetlenek maradnak, annál in­kább is, mert csakhamar újra talál­koznak. Május végén a Duna utcai pio­nírok énekkara látogat el Gödöllőre, nyáron pedig közös balatoni táborozá­son vesznek majd részt a két csapat pionírjai. A legnagyobb születésnapi ajándék azonban az a háromnegyedórás film, melyet két pionírvezető, Lehel Zsolt és Stuparin Erzsébet együttműködésével a csapat pionírjai készítettek életükről. A pergő filmkockákon egymás után elevenednek fel a lebonyolított akciók, a felejthetetlen vidám percek: kirándu­lás Vývratra, balatoni nyaralás, mese­délután, rózsaültetés, műhelymunka, aszfaltra rajzolás stb. Kit mi érdekel A Duna utcai pionírok mindennapos tevékenységét a szakköri munka te­szi még változatosabbá, érdekesebbé. Szakkörökben bő a választék, mindenki megtalálhatja az érdeklődésének meg­felelőt. Technikai, természettudományi, biológiai, matematikai, földrajzi, rajz, foto-, film-, halászkör, énekkar, kicsi­nyek zenekara, mesedélutánok várják az érdeklődő pionírokat. Mert az egyes körökben, például a természettudomá­nyiakban, a gyerekek az iskolában ta­nultakat nem csupán elmélyítik, ha­nem újabb ismereteket is szereznek. A szakköröket felnőttek, egyetemisták, az iskola volt diákjai vezetik. Az egyik legaktívabb szakkörvezető Lehel Zsolt. Valamikor az iskola diákja, pionírja volt. Az iskolából elkerült, már dolgozik, a pionírokkal való mun­kát azonban nem hagyta abba. Mint el­mondta, egyelőre még nem is akarja. Már hét éve ő a csapat mindenese, magyarázta Juci néni. Elsősorban az idegenvezető szakkört vezeti, de fog­lalkozik a filmezőkkel, a fotósokkal, s mindennel, ahol szükség van rá. Lele­ményes, szereti a gyerekeket, mindig azon töri a fejét, hogyan szerezzen nekik örömet. A pionírokkal való mun­kát komolyan veszi. Ezt az is bizonyít­ja, hogy az általa irányított kis ide­genvezetőket már a CSSZTSZ városi bi­zottságán is ismerik és számon tartják. Már nem egy felnőtt csoport vu.jsné- zésének vezetését bízták rájuk. Ilyen­kor persze ő is elkíséri a „tanítvá­nyait“, élvezi munkája eredményét, no és persze, ha szükséges, kisegíti őket egy-két irányító szóval. Mindezt azalatt tudtuk meg, amíg « pionírok életéről készített filmet, mely* nek szintén ő a technikai szer­kesztője, levetítette. Ezalatt esett szó a csapat nyári terveiről is. Idén nyá­ron vándortábort szerveznek. Már az útiterv is kész. A jelszó: Jánošík nyo­mában. Filmet természetesen erről is készítenek. Mi pedig a szorgalmas, aktív pioní­roknak élményekben és kalandokban gazdag „vándorlást“ kívánunk! FLORIANNÉ M. MARTA N em mese, de azért így is kezdhetem: volt egy kisfiú Noviczky Bélának hívták. Éles eszével, jó Emlékezőtehetségével már gyermekkorában kitűnt a társai közül. Meglepően könnyen tanulta az ide­gen nyelveket. Hatodikos korában — ha kellett — latinul hexameterekben is tudott beszélni. Már gim­nazista évei alatt megtanult németül és angolul. Mire a prágai Károly Egyetem matematika-fizika szakára került, orosz, német, angol nyelven tanul­mányozta a szakirodalmat. Egyetemi évei alatt szolidan élt. Minden idejét a tanulásra fordította. Szilárd elhatározással, öntudatosan készült az élet­re, a tudományos kutatómunka megkezdésére. Az egyetemet kitűnő eredménnyel végezte el. Két és fél évig a plzeüi Skoda Műveknél végzett tudo­mányos kutatómunkát, majd Kelet-Szlovákia metro­polisában, Košicén (Kassán) telepedett le. A na­pokban a Šafárik Egyetem Természettudományi Ka­rának magfizikai tanszékén kerestem fel, hogy be­szélgessek vele életéről, a matematika és a számí­tástechnika körébe tartozó problémákról. — Több mint tíz éve azzal a feladattal jöttem Košicére — kezdi a beszélgetést a tőle megszokott nyugodt hanglejtéssel —, hogy a Kelet-szlovákiai Vasműben hozzak létre egy matematikusokból álló kutatócsoportot, és ismertessem meg velük a számí­tástechnikát. A csoportot megszerveztem, s annak ellenére, hogy már régebben nem dolgozom köztük, sikerült ott egy nagy számítóközpontot kialakíta­niuk. A számítástechnika egyébként röpke tíz év alatt hatalmasan fejlődött. Bizonyítja ezt az is, hogy az LGP—30-as számítógép, amit nem is olyan régen hoztunk a Kelet-szlovákiai Vasműbe, ma már csak a košicei műszaki múzeumban tekinthető meg. • Ön már 14 éve aktívan kiveszi részét a gya­korlati kutatómunkából, külföldön is sokat megfor­dult. Mi a véleménye, az egyetemen megfelelően felkészítették a gyakorlati életre? — A matematikai oktatás szerintem még ma sem korszerű. Nem elég praktikus, holott jelenleg is a matematika a legjobban és legtöbbet alkalmazott tudományág. A matematikai karokon az oktatás még mindig klasszikus irányban halad. Ebből kö­vetkezik, hogy a fiatal matematikusok, akik kike­rülnek az egyetemekről, nincsenek kapcsolatban a mai égető problémákkal. Az egyetem befejezése után én Is a tiszta matematika légkörében éltem, ezért természetes, hogy a matematikai logikával szerettein volna foglalkozni. .. • Ezek szerint ön azt javasolná, hogy a mate­matikai karokon inkább az alkalmazott matematika oktatására kellene nagyobb figyelmet fordítani? — Az egyetem elvégzése után a matematikusok többségének termelési, gyakorlati problémákat kell megoldaniok. Azok száma nagyon kevés, akik meg­engedhetik maguknak, hogy a tiszta matematiká­nak éljenek. Ezért egyetemeinken jobban kellene foglalkozni az alkalmazott matematika oktatásával. A TISZTA MATEMATIKÁTÓL A GYAKORLATIG BESZÉLGETÉS NOVICZKY BÉLA TUDOMÁNYOS KUTATÓVAL Noviczky Béla — munkatársával, Futó Endrével (Frosko Bertalan felvétele} • Milyen szerepet tulajdonít tehát ön a tiszta matematikának? — Még vannak olyan feladatok, amit a tiszta matematika módszereivel kell megoldani. A tiszta matematika is tovább épül, de nagyon kevés az olyan „agy“, aki ezt fejleszteni tudja. Nálunk is csak egy-kettő akad. Ezek rendszerint kialakítják maguk körül az iskolákat — ez az egyik aspektus. A másik: a tiszta matematikával foglalkozó csopor­tok fenntartását csak olyan államok engedhetik meg maguknak, ahol nincs közvetlenebb gazdasági probléma. Szerintem helyes lenne, ha ezeket a kü­lönlegesen tehetséges embereket a kis államokból egy közös intézetbe tömörítenék, melyet az illelé- kes országok közösen támogatnának. • A gyakorlati éleiben manapság talán a szá­mítógépek nevezhetők a tudomány legmodernebb vívmányainak. Ön odaadóan kiveszi részét a számí­tástechnika irányításából, továbbfejlesztéséből. Mi~ lyen tapasztalatai, észrevételei vannak ezen a terű* leten? — A számítástechnika a Bool-algebrán alapszik. Bool angol matematikus — még a múlt században — azért találta fel a számítástechnikát, hogy mű-i veletei segítségével aritmetizál ja a logikai állítá.-' soknak az összekapcsolását, szétbontását és egy­mástól való leszármaztatását. A számítógépek al-' kalmazása szükségszerűen befolyásolta a tiszta ma­tematika szerepkörét is. ~ • Mire gondol itt konkrétan? — Kitűnő numerikus, egyszerűen programozható módszereink vannak a legkülönbözőbb problémák megoldására. A matematika klasszikus módszerei­vel csupán hosszú, terjedelmes formulákkal oldha­tók meg ezek a problémák — bár igaz, matemati­kailag ez a módszer szebb, esztétikusabb, de vég­eredményben nem adja meg a problémáról a kellő információt. A számítógépek szerepe ezért ma köz­ponti jellegű. A számítógép pontosabban, logiku- sabban, gyorsabban vezet a probléma megoldásához. • Napjainkban mit tart legfontosabb feladatnak a számítástechnikában? — A számítástechnika, amint azt már említet­tük, egyike a leggyorsabban fejlődő, ma alkalma­zott tudományágaknak. Ezért már most a jövőre kell gondolnunk, a még megtervezendő és kifejlesz­tendő üj gépekre. A szocialista közösség egységes számítógéprendszere kifejlesztésének és kialakítá­sának útján már elindultunk, de ezen az úton még csak az első lépéseket tettük meg. Ha lépést aka­runk tartani a mai gyors tudományos és műszaki fejlődéssel, ha új, tökéletesebb, korszerűbb gépeket akarunk a jövőben kifejleszteni, terjeszteni és hasz­nálni, akkor az eddiginél még szorosabb együttmű­ködésre van szükség a szocialista közösség orszá­gai számítástechnikai ipara és kutatóintézetei kö­zött ... * * * A beszélgetés margójára elmondhatjuk, hogy az egységes számítógéprendszer fejlesztésével és ha­tékony kihasználásával valóban szorosan összefügg a felsőbb oktatási tanintézetek számítástechnikai oktatásának megfelelő átalakítása. Matematikusok­nak, programozóknak, mérnököknek és közgazdá­szoknak már az egyetemeken és főiskolákon meg kell ismerniök és szokniuk az egységes számítógép- rendszer gépeit, hogy végzett szakemberekként mi­nél gyorsabban és könnyebben tudják majd azokat továbbfejleszteni, s gazdaságosabban kihasználni. A számítástechnika az a terület, ahol a szocialista gazdasági integrációt gyorsan és teljességében meg lehet, és meg is kell valósítani. SZASZÁK GYÖRGY Nehéz volt a túra — jólesik a fris­sítő víz (Lehel Zsolt felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom